A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Bruck Lajos
(
Papa
,
1846
.
november 3.
?
Budapest
,
1910
.
december 3.
)
[7]
fest?m?vesz,
Bruck Jakab
(1846?1902) orvos occse,
Bruck Hermina
(1861?1945) es
Bruck Miksa
(1863?1920) fest?m?veszek batyja.
Bruck Mor es Bonyhard Jozefa fiakent szuletett. Tizenegyen voltak testverek.
[8]
Alsobb iskolait a f?varosban vegezte. Apja kereskedelmi palyara szanta, de ? a
Becsi Kepz?m?veszeti Akademiara
ment festeszetet tanulni. Itt sikerult annyi megrendeleshez jutnia, hogy urra legyen anyagi nehezsegein, hazakuldott kepei alapjan elnyert allami osztondijjal 1869-ben beiratkozott a
velencei
kepz?m?veszeti akademiara (Accademia di Belle Arti), ahol
Pompeo Molmenti
tanitvanya lett. 1874-ben, rovid
romai
es
napolyi
tanulmanyut utan m?veszeti tanulmanyait
Parizsban
,
Munkacsy Mihaly
iranyitasa alatt folytatta. Hamarosan Parizsban es ? a hazai kiallitasokra kuldott kepei reven ? Magyarorszagon is szeles korben ismert fest?m?vessze valt. 1880-ban az
Alfoldon
, 1883-ban
Kalotaszegen
tett tanulmanyutat. 1885-ben
Londonba
koltozott, ahol tobbek kozott az uralkodohaztol is szamos megrendelest kapott. 1886-ban a londoni magyarok egyesuletenek elnokeve valasztottak. E min?segeben sikerult megakadalyoznia az egyesulet londoni osztrakok egyesuletebe torten? beolvasztasat. 1895-ben tert haza, ett?l kezdve halalaig Budapesten elt es alkotott. Aktivan reszt vett a f?varos m?veszeti eleteben. 1894-ben alapito tagja volt a
Nemzeti Szalonnak
. 1895-ben felvettek a Demokratia szabadk?m?ves paholyba.
[9]
1899-ben a magyar kormany ?t bizta meg egy
szentpetervari
kiallitas szervezesevel, melynek megnyitasan
II. Miklos
car az
Szent Anna-renddel
tuntette ki.
A
Salgotarjani utcai zsido temet?ben
helyeztek nyugalomra.
[10]
Felesege Kaufmann Rebeka Roza (1852?1912)
[11]
volt, Kaufmann Armin es Berleburger Janka lanya.
Gyermekei:
- Bruck Gyorgy
- Bruck Johanna Maria (1878?1963).
- Bruck Margit Alice (1891?1946). Ferje domanoveci es lestinei Zmeskall Istvan (1893??).
[12]
Olaszorszagi
tartozkodasa idejen f?leg naturalista eletkepeket festett. A
Falusi konyha
es a
Vasarter a Ponte Rialto el?tt
cim? kepeit az 1873. evi becsi vilagkiallitason mutattak be. Parizsi tartozkodasa idejen teljesen atvette Munkacsy Mihaly stilusat, igy tobb eredetileg Munkacsynak tulajdonitott festmeny valojaban t?le szarmazik. A Munkacsy modoraban festett
Jo tanacsok
cim? kepe Parizsban nagy sikert aratott. Budapesten 1876-ban a Nemzeti Szalonban kiallitott
Erd? szelen
cim? kepevel hivta fel magara a figyelmet, majd 1877-ben az
Utazas a varosba
cim? festmenye szeles korben ismertte tette. 1879-ben a parizsi
Szalonban
elnyerte a
Mention Honorable
dijat. Alfoldi es kalotaszegi tanulmanyutjan keszitett vazlatai alapjan Parizsba visszaterve szamos tajkepet es magyar nepeletet abrazolo eletkepet festett. 1885-t?l, Londonban els?sorban portrei tettek ismertte. M?vei rendszeresen szerepeltek a Royal Academy kiallitasain. Hazaterese utan a
M?csarnok
kiallitasainak volt allando resztvev?je. 1896-ban megfestette
I. Ferenc Jozsef
es
Erzsebet kiralyne
arckepet. 1902-t?l szamos, Budapest varosreszeit megorokit? kepet festett. Hagyateki kiallitasa 1911-ben a M?csarnokban volt, ahol m?veit a szinten 1910-ben elhunyt
Mihalik Daniel
es
Pap Henrik
fest?m?veszek alkotasaival egyutt mutattak be.
- Falusi konyha
- Vasarter a Ponte Rialto el?tt
- Erd? szelen
- Utazas a varosba
- Kastely belseje
- Olvaso barat
- Hivatalszoba Zboron
- Velencei zoldsegeskert
- Istallo
- La Varenne
- Leanyka arckepe
- Vizparti taj
- Rudas furd?
- Piac a Diszteren
- Buda latkepe
- Parizsi udvar
- Varkert rakpart eszakrol
- A pesti Dunapart
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
- M?veszeti lexikon (szerkeszt?: Aradi Nora), Akademiai Kiado, 1983,
ISBN 9630523604
- A magyarorszagi m?veszet tortenete (f?szerkeszt?: Aradi Nora) 6. kotet: Magyar m?veszet 1890?1919 (szerkeszt?: Nemeth Lajos), Akademiai Kiado, Budapest, 1985,
ISBN 9630525445
- Seregelyi Gyorgy: Magyar fest?k es grafikusok adattara, Szeged, 1988,
ISBN 9635008171
- Revai uj lexikona
III. (Bib?Bul).
F?szerk. Kollega Tarsoly Istvan. Szekszard: Babits. 1998.
ISBN 963-901-574-1
- Uj magyar eletrajzi lexikon
I. (A?Cs).
F?szerk. Marko Laszlo. Budapest: Magyar Konyvklub. 2001. 943?944. o.
ISBN 963-547-414-8
- Magyar zsido lexikon
. Szerk.
Ujvari Peter
. Budapest: Magyar Zsido Lexikon. 1929. 150. o.
Online eleres
- ↑
Palatinus 1939:
Palatinus Jozsef:
A szabadk?m?vesseg b?nei II: A magyarorszagi szabadk?m?ves paholyok tagjainak nevsora 1868-tol 1920-ig.
Budapest: Budai-Bernwallner Jozsef konyvnyomdaja. 1939. 52. o.