Boethius
Boethius diakokat tanit, miniatura De Consolatione Philosophiae cvm Commento
Szuletett	Anicius Manlius Severinus Boethius kb. 480 Roma
Elhunyt	524 . oktober 25. (kb. 44 evesen) Milano kornyeke
Hazastarsa	Elpis
Gyermekei	Boethius Symmachus
Szulei	Manlius Boethius
Foglalkozasa	filozofus iro zenetudos zeneteoretikus politikus matematikus fordito
Tisztsege	romai szenator (505?510) consul (510?511)
Halal oka	lefejezes
Sirhelye	San Pietro in Ciel d'Oro
Filozofusi palyafutasa
Az adatok megjelenitesehez kattints a cim mellett talalhato ?[kinyit]” hivatkozasra.
Iskola/Iranyzat	kes? antik filozofia , ujplatonizmus
Erdekl?des	Etika
Akikre hatott	kozepkori filozofia
Akik hatottak ra	Platon , Arisztotelesz , Marcus Tullius Cicero , Porphuriosz
Fontosabb m?vei	De Consolatione Philosophiae
A Wikimedia Commons tartalmaz Boethius temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Boethius vagy Boethius , teljes neven Anicius Manlius Severinus Boethius ( Roma , 480 korul ? Milano kornyeke, 524 . oktober 25. ^[1] ) romai iro, filozofus , allamferfi. Egyesek az okori irodalomhoz, masok a kozepkori irodalomhoz soroljak munkassagat.

Elete [ szerkesztes ]

Arisztokrata szarmazasu, apja, Flavius Manlius Boethius a 487 . ev consulja volt. Alexandriaban filozofiat tanult, Nagy Theodorik got kiraly szolgalataba allt. ^[2] 510 -ben elnyerte a consuli meltosagot, s?t megtisztelteteskent fiai is elnyertek. 523-ban a magister officiorum tisztseget is elnyerte. ^[3] Kes?bb arulassal vadoltak meg es kivegeztek.

Munkassaga [ szerkesztes ]

Megkiserelte latinra forditani es kommentalni Arisztotelesz es Platon m?veit, de ez csak reszben sikerult. Munkassagaval azonban rogzitette a gorognek megfelel? latin bolcseleti fogalmakat. Mindezzel es azzal a modszerrel, miszerint a szovegkiser? kommentart a fejezetenkentivel valtotta fel, termekenyit?leg hatott a nyugati teologiara es filozofiara. ^[4] Antik forditasai es tanulmanyai altalanosan elterjedtek voltak a kozepkori oktatasban a trivium es quadrivium, azaz a het szabad m?veszet targyaiban.

Boethiusszal kapcsolatban gyakran felmerul, hogy nem volt kereszteny ? hiszen f? m?veben kifejezetten nem utal a keresztenysegre. A gorog filozofiaval szemben azonban az erenyt nem csupan az emberi ertelemre, hanem a legf?bb jora, Istenre vonatkoztatta. A gorog gondolkodas sors (fatum) fogalmat az isteni gondviseles (providentia) horizontjaban szemlelte. Hasonloan kozelitette meg a gondviseles es az emberi szabadsag problemajat is. Isten (?el?re”) tudasa nem erinti az ember szabad akaratat, mivel az id?belisegnek semmi jelent?sege nincs Isten tudasaban. ^[5]

Isten tudasa halando emberek szamara nem ertelmezhet? filozofiai nezete szerint. Elmelete szerint Isten nem a mi id?felfogasunkban el, hanem azon kivul. Nem ertelmezhet? szamara a mult, a jelen es a jov?, hanem csak az orok jelen. Az orok jelenben ez a harom fogalom (mult, jelen es jov?) egy egesz, olyan, mint ahogy mi a jelent erzekeljuk. Ezaltal latja az Isten, hogy mit fogunk tenni a jov?ben vagy mit tehetunk de akadalya nem lehet, igy letezhet szabad akarat.

M?vei [ szerkesztes ]

• De Consolatione Philosophiae cvm Commento (A filozofia vigasztalo voltarol)
• De topicis differentiis (Bizonyitaselmeleti kulonbsegekr?l)
• De arithmetica (A szamtanrol)
• De musica (A zener?l)
• De divisione (A felosztasrol)
• De syllogismo categorico (A kategorikus szillogizmusrol)
• De fide catholica (A katolikus hitr?l)
• De Trinitate (A Szentharomsagrol)

Hatasa, utoelete [ szerkesztes ]

A kozepkor szamara az antik m?veltseg kozvetit?je, a logika mestere es a skolasztikus modszerek egyik els? kidolgozoja volt. A kozepkor legtobbet forditott szerz?je. A nyugati keresztenyseg az egyhazatyakkal egy szinten emlegeti. Nehany meghatarozasat a teologiaban ma is hasznaljak.

Sirja a hagyomany szerint Paviaban van, ugyanott, ahol Szent Agoston sirja is van, a San Pietro in Ciel d’Oroban. Paviaban vertanukent tiszteltek, amit XIII. Leo papa 1883 . december 20-an jovahagyott.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

1. ↑ cs:Boethius
2. ↑ Vanyo L., 1988. 879.
3. ↑ Katolikus lexikon
4. ↑ Szanto K. 1987. 239.
5. ↑ Vanyo L. 1988. 881-885.

Magyarul [ szerkesztes ]

• Boetzius, Anitzius Manulis Torkvatus Szeveriusnak 5 konyvei filosofianak, vagy-is Boltsesegnek vigasztalasarol ; ford. Illei Janos; Akademiai Ny., Kassa, 1766
• A' bolcseseg vigasztalasai ; ford. Horvath Daniel; Szammer Ny., Szekesfehervar, 1838
• A filozofia vigasztalasa ; ford., jegyz. Hegyi Gyorgy, utoszo Szepessy Tibor; Magyar Helikon?Europa, Bp., 1970
• A zener?l ; in: Az egi es a foldi szepr?l. Forrasok a kes?antik es a kozepkori esztetika tortenetehez ; val., szerk., el?szo, bev., jegyz. Redl Karoly; Gondolat, Bp., 1989, ISBN 963-281-843-1 , 142?152. o.
• Tanitas a zener?l. Gondolat Kiadoi Kor, 2023

Forrasok es irodalom [ szerkesztes ]

• James J. O’Donnell kommentarja a Consolatiohoz (angol + latin): https://web.archive.org/web/20090601030206/http://ccat.sas.upenn.edu/jod/boethius/boethius.html
• Falus Robert: Az antik vilag irodalmai. Gondolat, Budapest, 1980. 696-697. ISBN 963-280-851-7
• Rescigno, Eduardo ? Renato Garavaglia: A kereszteny egyhazi es a vilagi enek a kozepkorban . Ford. Tallian Tibor. Budapest, 1987. Zenem?kiado ISBN 9633306345
• Vilagirodalmi lexikon I. (A?Cal). F?szerk. Kiraly Istvan. Budapest: Akademiai. 1970. 999. o.  
• Katolikus lexikon
• Leffler Samuel : Romai irodalomtortenet ? A kozepiskolak fels?bb osztalyai szamara es a m?velt kozonseg hasznalatara , Lampel Robert (Wodianer F. es Fiai) Cs. es Kir. konyvkereskedese, Budapest, 1903, 209?210. o.
• Szanto Konrad: A katolikus egyhaz tortenete I. Ecclesia, Budapest, 1987
• Vanyo Laszlo: Az okereszteny egyhaz es irodalma. Szent Istvan Tarsulat, Budapest, 1988 ISBN 963-360-355-2

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Kozepkori latin irodalom

El?dei : Flavius Importunus es ?

Consul 510 collega: ?

Utodai : Felix es Flavius Secundinus