Bizanc
|
|
Az els? kiadas
|
Adatok
|
Szerz?
| Herczeg Ferenc
|
M?faj
| tragedia
|
Eredeti nyelv
| magyar
|
|
Szerepl?k
|
- Konstantin csaszar
- Irene csaszarne
- Demeter nagyherceg
- Tamas nagyherceg
- Olga nagyhercegn?
- A patriarka
- Notarasz Lukacs f?vezer-cezar
- Spiridion udvari f?kamaras
- Leonidasz Sparta cimzetes ura
- Laszkarisz tengernagy
- Lizander udvari kolt?
- Kratesz udvari bolcs
- Zenobia palotaholgy
- Giustiniani Giovanni genovai zsoldoskapitany
- Herma
- Ahmed kan torok kovetek
- Lala Kalil
- Anna udvarholgyek
- Zoe
- Matteo genovai
zsoldosok
- Folko
- Nerio
- Dukasz nepszonok
- Korax nepies iro
- Murzafosz
- Egy kalmar
|
Cselekmeny helyszine
| bizanci csaszari palota
|
Cselekmeny ideje
| 1453
.
majus 29
.
|
|
Premier datuma
| 1904
.
aprilis 22.
|
Premier helye
| Budapest
,
Nemzeti Szinhaz
|
Herczeg Ferenc
1904-ben bemutatott haromfelvonasos
Bizanc
cim?
dramaja
a szerz? egyik legsikeresebb szinm?ve.
A dramat, mely nem csupan az iro eletm?veben, de a magyar dramairodalomban is kiemelked? helyet foglal el, 1904?1945 kozott szamos alkalommal vittek szinpadra. Kes?bb a szerz? legtobb m?vehez hasonloan tiltolistara kerult. A tobb evtizedes szunnyadast napjainkban fokozodo erdekl?des valtotta fel.
A
Bizanc
aktualitast jelzi, hogy a dramat az elmult evekben
[1]
tobb szintarsulat sikerrel t?zte m?sorra. A szinm? kozelmultbeli megujulasanak fontos allomasa volt 2014, amikor Selmeczi Gyorgy opera-atirata
[2]
a
Kolozsvari Allami Magyar Opera
evadnyito el?adasakent (2014. szeptember 17-en) is sikert aratott.
[3]
2018-ban az
Ujszinhaz
vette m?sorra,
Nagy Viktor
rendezeseben.
[4]
- Konstantin (XI. Konsztantinosz) bizanci csaszar
[5]
- Irene, bizanci csaszarne
- Demeter, bizanci nagyherceg
- Tamas, bizanci nagyherceg
- Olga, bizanci nagyhercegn?
- A Patriarka
- Notarasz Lukacs, bizanci f?vezer-cezar
- Spiridon, bizanci udvari f?kamaras
- Leonidasz, Sparta cimzetes ura
- Laszkarisz, bizanci tengernagy
- Lizander, bizanci udvari kolt?
- Kratesz, bizanci udvari bolcs
- Zenobia, bizanci palotaholgy
- Giustiniani Giovanni, bizanci szolgalatban allo genovai zsoldoskapitany
[5]
- Matteo, genovai zsoldos
- Folko, genovai zsoldos
- Nerio, genovai zsoldos
- Herma, gorog sz?z
- Dukasz, bizanci nepszonok
- Korax, bizanci nepies iro
- Murzafosz, bizanci gorog keresked?, a keresked? ceh kepvisel?je
- Egy kalmar
- Anna, bizanci udvarholgy
- Zoe, bizanci udvarholgy
- Ahmed Khan herceg, torok kovet, II. Mehmed szultan occse
[5]
- Lala Kalil, torok kovet, II. Mehmed torok szultan es occsenek nevel?je
- (
Mohamed (II. Mehmed) torok szultan
)
[6]
Szereposztasok 1904-t?l 1927-ig
[
szerkesztes
]
A drama els? bemutatojakor, 1904. aprilis 22-en a Nemzeti Szinhaz szereposztasa: Konstantin:
Beregi Oszkar
; Irene:
Jaszai Mari
; Demeter:
Ivanfi Jen?
; Olga:
Lenkey Hedvig
; a patriarka
Szacsvay Imre
; Notaros:
Gyenes Laszlo
; Spiridion:
Naday Ferenc
; Zenobia:
Helvey Laura
; Krates:
Gabanyi Arpad
; Giovanni:
Mihalyfi Karoly
; Ahmed:
Pethes Imre
; Lalla Kalil:
Gal Gyula
; Herma:
Torok Irma
; Lisander:
Dezs? Jozsef
, Laszkarisz: Horvath Zoltan.
Nagyobb szerepvaltozassal csak 1911. januar elsejen kerult szinpadra a darab, ekkor Jaszai szerepet
Markus Emilia
, Lenkey Hedvig szerepet
V. Molnar Rozsi
, Naday szerepet
Hajdu Jozsef
, Ivanfi szerepet
Garamszeghy Sandor
, Horvath Zoltan szerepet
Naday Bela
, Helvey Laura szerepet
Nagy Ibolya
, Pethes Imre szerepet
Somlay Artur
vette at.
Az 1915. januar 30-i el?adason Szacsvay szerepet
Pethes Imre
, Hajdu Jozsef szerepet Dezs? Jozsef, Garamszeghy szerepet
Odry Arpad
, Dezs? Jozsef szerepet
Meszaros Alajos
, Gabanyi Arpad szerepet
Gabanyi Laszlo
, Nagy Ibolya szerepet
Fay Szerena
, Torok Irma szerepet
Varadi Aranka
jatszotta.
1919. november 1-en Beregi szerepet
Varkonyi Mihaly
jatszotta. 1921. februar 17-en a dramat felelevenitettek, majd 1924. november 22-en ismet el?adtak. 1927. junius 13-an Konstantint
Abonyi Geza
es egy alkalommal mint vendeg,
Toronyi L. Imre
jatszotta; Ivanfi szerepet
Sugar Karoly
, Lenkey Hedvig szerepet
T. Matray Erzsi
; Szacsvay, illetve Pethes Imre szerepet
Nagy Adorjan
, Gyenes szerepet
Pataki Jozsef
, Naday Ferenc szerepet
Feher Gyula
, Helvey Laura szerepet
Vizvari Mariska
, Mihalyfi Karoly szerepet
Lehotay Arpad
, Ahmedet
Timar Jozsef
, Gal Gyula szerepet
Bako Laszlo
es Torok Irma szerepet
Kornyey Paula
jatszotta.
1931
-ig a Bizanc hetvennyolcszor kerult szinre.
[7]
Kortars felujitasok
[
szerkesztes
]
2023-ban a budapesti
Uj Szinhaz
vitte szinpadra,
Nagy Viktor
rendezeseben,
Viczian Otto
(Konstantin),
Gregor Bernadett
(Irene),
Nemes Wanda
(Herma) es
Szakacs Tibor
(Giovanni) f?szereplesevel.
[8]
Herczeg Ferenc dramaja haromfelvonasos, felvonasonkent kozel azonos szamu jelenettel tagolt (I. 26; II. 24; III. 24) klasszikus sokszerepl?s tortenelmi darab. Szerkezete igen feszes, neha talan tulsagosan is, de ez minimalis el?ismeretekkel orvosolhato. A szinm? egeszenek fontos eleme a s?rites, es a szerz? mas darabjaira is jellemz? sokszerepl?s osszetett tortenetmeseles, melyek egyuttesen nehol megnehezithetik a megertest.
[9]
Fontossaguk viszont elvitathatatlan, mivel eppen altaluk valosul meg az a fajta, szinte sebeszi pontossagu szerepl? felepites, ami Herczegnek egyik vedjegye. A drama cselekvenyenek ket csucspontja van. Az els? a drama csucspontjat kepez? II. felvonasban, a masodik, katarziskent is ertelmezhet? ellenpolus pedig a drama vegen, mikor kozel egyszerre erkezik hir Konstantin dics? halalarol,
[5]
es jelennek meg a palotaban a
janicsar
csapatok. Herczeg tortenelmi dramainak kozos jellemz?je a f?szerepl? kesei megjelenese. Direkt szinpadi szerepeltetes helyett a mellekszerepl?k parbeszedeire, megjegyzeseire helyezi a dont? hangsulyt, igy alakitva ki komplex, ellentmondasokkal teli kepet a nez?ben. Ennek celja a nyilvanvalo feszultsegfokozason tul a f?h?s es a szerepl?k minel osszetettebb jellemabrazolasa mely Herczeg dramaszerkeszteseben kiemelt fontossaggal bir.
A drama uzenete, fogadtatasa, ertelmezesi lehet?segei
[
szerkesztes
]
Herczeg egyik leghatasosabb, legjobban felepitett dramaja a Bizanc. A darabnak tobben szimbolikus mondanivalot tulajdonitanak, azt allitva, hogy Konstantin csaszar kepmutatasbol sz?tt csaszarsagaval ? intezte a
millenniumi evek
elkapraztatott magyarsagahoz a legkomolyabb, legbatrabb figyelmeztetest. Es bar a darabban egyetlen konkret utalas, szituacio vagy mondat sem er?siti meg ezt a feltevest, rendkivul nehez a Bizancot nem a szazadfordulos Budapest, vagy
Magyarorszag
allegoriajakent ertelmezni. Ezt az olvasatot szamos olyan aforizmaszer? kijelentes is er?siti, mint
?minden nemzet akkor hal meg, amikor megasta a maga sirjat”.
Az 1945 utani szakirodalom igyekszik kihangsulyozni, hogy a darab egyetlen konkretumot sem hordoz, ami a fentieket meger?sitene.
[7]
Mai szemmel azonban, bar Herczeg egyeb m?veiben sincs egyertelm? utalas arra, hogy elitelte volna a szazadel?
obstrukcios
, porhintessel teli, javareszt onamito kozeletet, eletirasaibol
(Varhegy, Gotikus Haz, H?vosvolgy)
meggy?z?en kovetkeztethetunk a fenti kijelentesek igazara. A Bizanc a kezdetekt?l fogva sikeres darabnak szamitott. 1904?1927 kozott 78 alkalommal,
[9]
1947-ig pedig csak Budapesten legalabb 125 alkalommal jatszottak. Nem tulzas kijelenteni, hogy a Bizanc egy korszak reprezentativ dramajava valt. Iskolas pontossaggal minden a helyen van benne, a klasszikus tragediak szabalyai szerint. Cselekmenye egyetlen napba van s?ritve, figyelemre melto tudatos szerkezettel, szamos kivaloan felepitett szereppel (Konstantin, Irene, Giovanni es Zinoba igen jol jatszhato szerepek), s a vegkifejlet meg a
katarzis
latszatat is kelti.
[7]
Tortenik
Bizancban
, 1453. majus 29-en. Helyszin: a csaszari palota.
Bizanc varosallamot
II. Mehmed
(a dramaban ?Mohamed”) torok szultan csapatai ostromoljak. A bizanci udvar ennek ellenere bekesen, onmagat izolaltan eli mindennapjait.
A szinen Spiridon es Laszkarisz,
Bizanc
eddigre odaveszett hadiflottajanak admiralisa beszelgetnek. Parbeszedukben szoba kerul a csaszar, akit Laszkarisz legutobb a varosfalon latott, mikozben az probalta megszervezni a varos vedelmet.
Spiridon mindezt szanalmas er?lkodesnek nyilvanitja, mivel ?Konstantin a falon harcol, de katonaja nincs”. Bar Laszkarisz, udvari rangban a hadugyminiszter utan kovetkezik, mindez a legkisebb mertekben sem erdekli. Egyetlen felelme, hogy Konstantin veszelyes jatszadozasa a torok tuler?vel a ?varos jobbik felenek”, vagyis a nemesek halalaval vegz?dhet.
Tarsalgasukat megzavarja Murzafosz belep?je, akik Spiridonnal ohajt szot valtani, a csaszari kincstar esetleges felvasarlasarol.
A kalmar tavozasa utan Spiridon es Laszkarisz tovabbi beszelgetesenek egyetlen celja eldonteni, hogy mikeppen menekuljenek meg a varosbol. Laszkarisz terve, hogy leveti admiralisi hivatalat, es az ej leple alatt atszokik a torokokhoz, mivel azok jobbara kegyesen bannak a szokott arisztokratakkal, es ?h?seguket” busasan jutalmazzak. Spiridon kozli vele, hogy ilyet nem erdemes tennie, helyette alkonyatkor sajat tengereszeit fegyverbe szolitva inditson tamadast Konstantin ellen. Tervuk szerint a csaszart elve fogjak el, es a szultan taboraba viszik tusznak.
Liszander nagyszer?nek tartja a tervet es biztositja Spiridont tamogatasarol. A jelenet vegen Demeter a csaszar ?rult ikeroccse es a Patriarka lep a tronterembe. Demeter megvallja a jelenlev?knek, hogy nem erez halat fivere irant, es hogy a nala alig id?sebb testvere bukasat varja.
A patriarka megnyugtatja vagya jogossagaban, es elarulja, hogy mar ? is Mohamed partjan all, ennek jelekent este kinyittatja a varosba vezet? Xilokerkosz-kaput, beengedve ezzel az ostromlo sereget. A jelenet vegen a Patriarka megigeri Demeternek, hogy kieszkozoli szamara a bizanci
despota
rangot Mohamedt?l, majd tavoznak a szinr?l.
Spiridon es Laszkarisz ezzel kellemetlen helyzetbe kerulnek, mivel vilagossa valik szamukra, hogy tobb osszeeskuv? van a varosban, akik t?luk fuggetlenul, de hasonlo celokert munkalkodnak. A ket osszeeskuv?t ismet megzavarjak, ezuttal Irene csaszarne es Zenobia palotaholgy.
Irene csaszarnenak a ket f?meltosag szertartassa silanyult beszamolot tart az ostrom allapotarol, es a csaszar viselt dolgairol, mivel egy hadi rendelet ertelmeben tilos a palotaban gondokrol, vagy hanyatlasrol beszelni.
A ket f?meltosag elhagyja a szint. A csaszarne a szolgajanak cimzett monologban elmondja, hogy almot latott, melyben egy hatalmas sarkany uralta a varost. Zenobia megfejti az almot. Majd Mohamed joakaratanak zalogakent atad Irenenek egy a szultantol szarmazo levelet, melyben az Bizanc csaszarneja iranti szerelmer?l, es a kedvez? valasz eseten a csaszarnenak es udvartartasanak kijaro serthetetlensegr?l ir. Irene a levelet olvasva megegyezik Zenobiaval, hogy mergezzek meg Konstantint, majd elhagyjak a szinpadot.
A huszadik jelenetben megjelenik a csaszar. Konstantin elkuldi a meltosagokat, egyedul marad a szinen Hermaval, es Giovannival, a genovai zsoldosok kapitanyaval. A Csaszar monologjaban Giovanninak elmondja, csaszarkent milyennek latja varosat. Valaszul Giovanni, mint stratega megkiserli elmagyarazni, hogy az a varos, amit a csaszar lat, nem letezik. Katonakent alnoknak, es h?tlennek latja a nepet, mely az ostromlot elteti, holott csaszara utolso erejeig igyekszik megovni ?ket a hoditoktol. Monologjaban megosztja a csaszarral azt a nezetet, hogy a birodalmaknak vannak korszakai. A
Bizanci Birodalom
megelte ezeket, es jelenleg az id?skor vegnapjai virradtak ra. Bizanc ellentetekent hozza fel
Karthagot
, melyet
Roma
pusztitott el, de sosem gy?zott le:
?ott ferfiak eltek, Bizancban viszont leha herek, es mihaszna udvaroncok”,
igy Bizanc pusztulasa elkerulhetetlen.
Irene a tronterembe lep, beszelgetesbe kezd Konstantinnal. Zenobia behozza a csaszarnak szant meregpoharat, de a csaszarne elgyavulva, megsem adja azt ferjenek. A csaszar ekkor megkerdezi Irene-t, hogy az szereti?e ?t? Ha igen, akkor ?t, Konstantint vagy a csaszart szereti-e, Irene egyertelm? valaszt ad:
”Ha Konstantin nem csaszar tovabb, akkor Irene nem a felesege. Mert Irene csaszarne, es nem is lesz mas”,
majd tavozik a szinr?l. Ekkor Herma bevallja, hogy ? regt?l szerelmes Konstantinba, de nem a csaszarba, hanem a ferfiba. A csaszar a vallomastol meghatodva Irene diademjaval megkoronazza es n?ul veszi Hermat.
A jelenet vegen Giovanni hirt hoz: a torok fegyverszunetet ajanl. Az udvari meltosagok talalgatasba kezdenek.
Az el?z? felvonas vegen erkezett torok kovetek hirere a csaszari udvar minden tagja megjelenik a palotaban, es mindenki hangot ad sajat spekulacioink a fegyverszunettel kapcsolatban. A kovetek egyike Ahmed Khan herceg, Mohamed szultan occse, a masik a csaszar oreg nevel?je, a bolcs, cinikus, es kegyetlen Lala Kalil.
Ahmed herceg igen pokhendi hangnemben ultimatumot ajanl Konstantinnak, melyen megsertve a csaszart. Lala Kalil sokkal finomabban, de mergez? gunnyal, es ellel emlekezteti Konstantint a kovetek serthetetlensegere, es a szultan bosszujara, ha a csaszar ezt semmibe veszi. Azt is elmondja, hogy a szultan kegyeb?l minden ferfi, n? es gyerek, ha h? Konstantinhoz, vele egyutt hagyhatja el a varost a fegyverszunettel egyutt megadott szabad elvonulas alkalmaval.
Konstantin megkerdi t?le, milyen modon juttathatna ki a nepet a varosbol, mire Lala Kalil tavozasukkor gunyosan azt valaszolja, hogy nem kell tartani a szallito eszkozok hianyatol, mert a csaszarh? emberek kimentesere elegseges lesz egyetlen ladik is:
?Egy sajka ring a
Marvany-tengeren
, az b?ven eleg lesz osszes hivednek.”
Konstantin vazolja Giovanninak sorsfordito otletet: uj
Aineiasz
-t lat sajat magaban. Nepenek h? tagjait, akiket a bizanci eletforma javanak tekint, onkentes szam?zetesbe vezeti, bel?luk uj nemzetet alapit, akik majd levetve a kenyelmesseg beklyoit, hamarosan visszahodithatjak a varost.
Giovanni kiabrandito velemenyenek ad hangot. Konstantin behivja udvartartasat, es el?adja tervet. A csaszari udvar minden tagjanak felteszi a kerdest: h? marad-e hozza, vagy Bizancot valasztja, es torok alattvalokent korabbi jogaiban meghagyatva, de becsulet nelkul akar-e elni?
A kovetkez? jelenetekben az udvar minden tagja elmondja Konstantinnak, hogy miert nem hajlando vele tartani a szam?zetesbe. A nagyhercegek, Demeter, Spiridon, a Patiarka, mind elhagyjak a csaszart.
Konstantin megsemmisulten marad a trontermeben. Ekkor lep be Murzafosz, akiben a csaszar a koznepet latja. Mikor azonban kifejezi oromet, hogy lam, a nep elkiseri ?t, Murzafosz elmondja, hogy voltakeppen ? csak azert jott el a csaszarhoz, hogy a kalmarok cehenek kepvisel?jekent megvegye a csaszari koronat, mivel az abban talalhato gyemantok erteke igy nem gazdagithatna a torok birodalmat. ?t koveti Dukasz, a nepszonok, aki az utcan mar Mohamedet elteti. ? neptomegeket iger a csaszarnak, de termeszetesen csak tisztes jutalom elleneben. Konstantin elkeseredettsegeben enged a nepszonoknak, akit azonban az utcara lepve a feltuzelt tomege elkerget.
Immar egyedul Giovanni all a csaszar mellett. Monologjaban arra buzditja Konstantint, hogy ha nepe el is arulta ?t, mutassa meg a hoditoknak, hogy egy csaszar halalaig csaszar, aki egyutt el, egyutt hal varosaval:
?A csaszari bibor szep szemfed?.”
Konstantin hallgat a zsoldoskapitanyra: hivatja a torok koveteket, es a vele korabban arcatlanul viselked? Ahmed Khan hercegnek, a szultan occsenek fejet veteti.
Giovanni es Konstantin tavozasa utan a csendes tronteremben csak Irene es Zenobia tartozkodnak, hallgatjak a varost dulo Mohamed agyuzasat.
Hamarosan felt?nnek mellettuk a csaszart elarulo udvari f?rendek, a Patriarka es Demeter. A nyomaszto, feszultseggel teli jelenetben kozosen probaljak felelmuket, szegyenuket er?ve, s?t, eszmeve formalni. A patriarka ketsegbeeseseben elindit nehany papot, hogy nyissak meg a Xilokerkosz kaput, es engedjek be a varosba az ostromlo torokoket. A papok tavozasa utan erkezik Notarasz, a varos frissen lemondott f?vezere, es jelenti, hogy a torok mar tobb ponton atjutott a varosfalakon. A mind feszultebbe varakozas groteszk hangulatat fokozza, hogy a tronteremben varakozok egyetlen remenye Konstantin csaszar gyors halala, es az azt kovet? kegyelem, amit a szultan igert a csaszarnenak kuldott leveleben.
A hetedik jelenetben Liszander hoz hirt az utcakon folyo harcokrol: a csaszar Isteni dics?segben, szaz sebt?l verezve, ezernyi janicsart megolve vegul elesett. Mintegy mellekesen megjegyzi, hogy Herma banataban t?revel sziven szurta magat. A palota nepenek oromet csak az arnyekolja be, hogy hire jon, a Xilokerkasz kaput megnyito papokat azonnal lemeszaroltak a
janicsarok
, am ennek meg senki sem tulajdonit jelent?seget.
Demeter elfoglalja testvere tronjat, es bejelenti, hogy a Patriarkaval egyutt elhagyjak kereszteny vallasukat, es az uj uralkodo iranti hodolatbol
iszlam
hitre ternek at. Irene felszolitja a jelenlev?ket, hogy mindenki viselkedjek megfelel?en, igy varjak ?Bizanc v?legenyet”, azaz Mohamed szultant.
Az oromteli varakozast felbeszakitja a szinpadra beronto Liszander, akit kovetkent kuldtek a szultanhoz. Az altala hozott hirekb?l mindenkinek vilagossa valik, hogy hiba csuszott a szamitasaikba, mivel a varosban nem harc, hanem egyenesen meszarlas folyik. A tronterembe menekul?k kozott felt?nik Murzafosz. Elborzadva adja hirul, hogy gyilkos harc dul a varosban, minden asszonyt, ferfit es gyermeket lemeszarolnak Mohamed neveben.
Harom genovai zsoldos erkezik. Hordagyon hozzak Giovannit, aki elmondja a palotaban mind idegesebben varakozo tarsasagnak, hogy a csaszar bosszut allt az egesz arulova lett varoson: Ahmed Khan kivegzese miatt a hoditokon kivul nem maradhat el? ember a varosfalakon belul. A hallottak okozta sokkbol els?kent Spiridon ter magahoz. Miutan atlatja remenytelen helyzetuket, azonnal intezkedni kezd. Utasitja a megmaradt nehany zsoldost, es Giovannit, hogy azok vedjek, vagy legalabb mentsek ki ?ket a palotabol. Giovanni erre nem hajlando, katonai kisereteben elindul a genovai hajokhoz.
Az utolso jelenetekben a varakozokhoz csatlakozik Dukasz nepszonok, es a bizanci nep maradeka, immar a Szent, Isteni Konstantint dics?itve. A patriarka, aki ekkorra Demeterrel egyutt visszatert kereszteny hitehez, az ablakbol latja, hogy a torokok altal felravatalozott Konstantin mellett fekszik hitvese, Herma, vagyis Bizanc utolso csaszarneja is. A drama zarojeleneteben megjelenik Lala Kalil, es kihirdeti, hogy mire Mohamed szultan odaer a bizanci csaszar halottas menetevel, nem akar el? embert latni Bizancban.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
- Csaki Judit. A szekesfehervari Vorosmarty Szinhaz el?adasa, 2012. december 4.:
A sajka. Herczeg Ferenc: Bizanc
.
Magyar Narancs Online
, 2012. december 13. (Hozzaferes: 2018. februar 15.)