Bizanc
Az els? kiadas
Adatok
Szerz?	Herczeg Ferenc
M?faj	tragedia
Eredeti nyelv	magyar
Szerepl?k	Konstantin csaszar Irene csaszarne Demeter nagyherceg Tamas nagyherceg Olga nagyhercegn? A patriarka Notarasz Lukacs f?vezer-cezar Spiridion udvari f?kamaras Leonidasz Sparta cimzetes ura Laszkarisz tengernagy Lizander udvari kolt? Kratesz udvari bolcs Zenobia palotaholgy Giustiniani Giovanni genovai zsoldoskapitany Herma Ahmed kan torok kovetek Lala Kalil Anna udvarholgyek Zoe Matteo genovai zsoldosok Folko Nerio Dukasz nepszonok Korax nepies iro Murzafosz Egy kalmar
Cselekmeny helyszine	bizanci csaszari palota
Cselekmeny ideje	1453 . majus 29 .
Premier datuma	1904 . aprilis 22.
Premier helye	Budapest , Nemzeti Szinhaz

Herczeg Ferenc 1904-ben bemutatott haromfelvonasos Bizanc cim? dramaja a szerz? egyik legsikeresebb szinm?ve. A dramat, mely nem csupan az iro eletm?veben, de a magyar dramairodalomban is kiemelked? helyet foglal el, 1904?1945 kozott szamos alkalommal vittek szinpadra. Kes?bb a szerz? legtobb m?vehez hasonloan tiltolistara kerult. A tobb evtizedes szunnyadast napjainkban fokozodo erdekl?des valtotta fel.

A Bizanc aktualitast jelzi, hogy a dramat az elmult evekben ^[1] tobb szintarsulat sikerrel t?zte m?sorra. A szinm? kozelmultbeli megujulasanak fontos allomasa volt 2014, amikor Selmeczi Gyorgy opera-atirata ^[2] a Kolozsvari Allami Magyar Opera evadnyito el?adasakent (2014. szeptember 17-en) is sikert aratott. ^[3] 2018-ban az Ujszinhaz vette m?sorra, Nagy Viktor rendezeseben. ^[4]

Szerepl?k [ szerkesztes ]

Szereposztasok 1904-t?l 1927-ig [ szerkesztes ]

A drama els? bemutatojakor, 1904. aprilis 22-en a Nemzeti Szinhaz szereposztasa: Konstantin: Beregi Oszkar ; Irene: Jaszai Mari ; Demeter: Ivanfi Jen? ; Olga: Lenkey Hedvig ; a patriarka Szacsvay Imre ; Notaros: Gyenes Laszlo ; Spiridion: Naday Ferenc ; Zenobia: Helvey Laura ; Krates: Gabanyi Arpad ; Giovanni: Mihalyfi Karoly ; Ahmed: Pethes Imre ; Lalla Kalil: Gal Gyula ; Herma: Torok Irma ; Lisander: Dezs? Jozsef , Laszkarisz: Horvath Zoltan.

Nagyobb szerepvaltozassal csak 1911. januar elsejen kerult szinpadra a darab, ekkor Jaszai szerepet Markus Emilia , Lenkey Hedvig szerepet V. Molnar Rozsi , Naday szerepet Hajdu Jozsef , Ivanfi szerepet Garamszeghy Sandor , Horvath Zoltan szerepet Naday Bela , Helvey Laura szerepet Nagy Ibolya , Pethes Imre szerepet Somlay Artur vette at.

Az 1915. januar 30-i el?adason Szacsvay szerepet Pethes Imre , Hajdu Jozsef szerepet Dezs? Jozsef, Garamszeghy szerepet Odry Arpad , Dezs? Jozsef szerepet Meszaros Alajos , Gabanyi Arpad szerepet Gabanyi Laszlo , Nagy Ibolya szerepet Fay Szerena , Torok Irma szerepet Varadi Aranka jatszotta.

1919. november 1-en Beregi szerepet Varkonyi Mihaly jatszotta. 1921. februar 17-en a dramat felelevenitettek, majd 1924. november 22-en ismet el?adtak. 1927. junius 13-an Konstantint Abonyi Geza es egy alkalommal mint vendeg, Toronyi L. Imre jatszotta; Ivanfi szerepet Sugar Karoly , Lenkey Hedvig szerepet T. Matray Erzsi ; Szacsvay, illetve Pethes Imre szerepet Nagy Adorjan , Gyenes szerepet Pataki Jozsef , Naday Ferenc szerepet Feher Gyula , Helvey Laura szerepet Vizvari Mariska , Mihalyfi Karoly szerepet Lehotay Arpad , Ahmedet Timar Jozsef , Gal Gyula szerepet Bako Laszlo es Torok Irma szerepet Kornyey Paula jatszotta. 1931 -ig a Bizanc hetvennyolcszor kerult szinre. ^[7]

Kortars felujitasok [ szerkesztes ]

2023-ban a budapesti Uj Szinhaz vitte szinpadra, Nagy Viktor rendezeseben, Viczian Otto (Konstantin), Gregor Bernadett (Irene), Nemes Wanda (Herma) es Szakacs Tibor (Giovanni) f?szereplesevel. ^[8]

A drama jellemz?i [ szerkesztes ]

Herczeg Ferenc dramaja haromfelvonasos, felvonasonkent kozel azonos szamu jelenettel tagolt (I. 26; II. 24; III. 24) klasszikus sokszerepl?s tortenelmi darab. Szerkezete igen feszes, neha talan tulsagosan is, de ez minimalis el?ismeretekkel orvosolhato. A szinm? egeszenek fontos eleme a s?rites, es a szerz? mas darabjaira is jellemz? sokszerepl?s osszetett tortenetmeseles, melyek egyuttesen nehol megnehezithetik a megertest. ^[9] Fontossaguk viszont elvitathatatlan, mivel eppen altaluk valosul meg az a fajta, szinte sebeszi pontossagu szerepl? felepites, ami Herczegnek egyik vedjegye. A drama cselekvenyenek ket csucspontja van. Az els? a drama csucspontjat kepez? II. felvonasban, a masodik, katarziskent is ertelmezhet? ellenpolus pedig a drama vegen, mikor kozel egyszerre erkezik hir Konstantin dics? halalarol, ^[5] es jelennek meg a palotaban a janicsar csapatok. Herczeg tortenelmi dramainak kozos jellemz?je a f?szerepl? kesei megjelenese. Direkt szinpadi szerepeltetes helyett a mellekszerepl?k parbeszedeire, megjegyzeseire helyezi a dont? hangsulyt, igy alakitva ki komplex, ellentmondasokkal teli kepet a nez?ben. Ennek celja a nyilvanvalo feszultsegfokozason tul a f?h?s es a szerepl?k minel osszetettebb jellemabrazolasa mely Herczeg dramaszerkeszteseben kiemelt fontossaggal bir.

A drama uzenete, fogadtatasa, ertelmezesi lehet?segei [ szerkesztes ]

Herczeg egyik leghatasosabb, legjobban felepitett dramaja a Bizanc. A darabnak tobben szimbolikus mondanivalot tulajdonitanak, azt allitva, hogy Konstantin csaszar kepmutatasbol sz?tt csaszarsagaval ? intezte a millenniumi evek elkapraztatott magyarsagahoz a legkomolyabb, legbatrabb figyelmeztetest. Es bar a darabban egyetlen konkret utalas, szituacio vagy mondat sem er?siti meg ezt a feltevest, rendkivul nehez a Bizancot nem a szazadfordulos Budapest, vagy Magyarorszag allegoriajakent ertelmezni. Ezt az olvasatot szamos olyan aforizmaszer? kijelentes is er?siti, mint ?minden nemzet akkor hal meg, amikor megasta a maga sirjat”.

Az 1945 utani szakirodalom igyekszik kihangsulyozni, hogy a darab egyetlen konkretumot sem hordoz, ami a fentieket meger?sitene. ^[7] Mai szemmel azonban, bar Herczeg egyeb m?veiben sincs egyertelm? utalas arra, hogy elitelte volna a szazadel? obstrukcios , porhintessel teli, javareszt onamito kozeletet, eletirasaibol (Varhegy, Gotikus Haz, H?vosvolgy) meggy?z?en kovetkeztethetunk a fenti kijelentesek igazara. A Bizanc a kezdetekt?l fogva sikeres darabnak szamitott. 1904?1927 kozott 78 alkalommal, ^[9] 1947-ig pedig csak Budapesten legalabb 125 alkalommal jatszottak. Nem tulzas kijelenteni, hogy a Bizanc egy korszak reprezentativ dramajava valt. Iskolas pontossaggal minden a helyen van benne, a klasszikus tragediak szabalyai szerint. Cselekmenye egyetlen napba van s?ritve, figyelemre melto tudatos szerkezettel, szamos kivaloan felepitett szereppel (Konstantin, Irene, Giovanni es Zinoba igen jol jatszhato szerepek), s a vegkifejlet meg a katarzis latszatat is kelti. ^[7]

Cselekmeny [ szerkesztes ]

I. felvonas [ szerkesztes ]

Tortenik Bizancban , 1453. majus 29-en. Helyszin: a csaszari palota.

Bizanc varosallamot II. Mehmed (a dramaban ?Mohamed”) torok szultan csapatai ostromoljak. A bizanci udvar ennek ellenere bekesen, onmagat izolaltan eli mindennapjait.

A szinen Spiridon es Laszkarisz, Bizanc eddigre odaveszett hadiflottajanak admiralisa beszelgetnek. Parbeszedukben szoba kerul a csaszar, akit Laszkarisz legutobb a varosfalon latott, mikozben az probalta megszervezni a varos vedelmet.

Spiridon mindezt szanalmas er?lkodesnek nyilvanitja, mivel ?Konstantin a falon harcol, de katonaja nincs”. Bar Laszkarisz, udvari rangban a hadugyminiszter utan kovetkezik, mindez a legkisebb mertekben sem erdekli. Egyetlen felelme, hogy Konstantin veszelyes jatszadozasa a torok tuler?vel a ?varos jobbik felenek”, vagyis a nemesek halalaval vegz?dhet.

Tarsalgasukat megzavarja Murzafosz belep?je, akik Spiridonnal ohajt szot valtani, a csaszari kincstar esetleges felvasarlasarol.

A kalmar tavozasa utan Spiridon es Laszkarisz tovabbi beszelgetesenek egyetlen celja eldonteni, hogy mikeppen menekuljenek meg a varosbol. Laszkarisz terve, hogy leveti admiralisi hivatalat, es az ej leple alatt atszokik a torokokhoz, mivel azok jobbara kegyesen bannak a szokott arisztokratakkal, es ?h?seguket” busasan jutalmazzak. Spiridon kozli vele, hogy ilyet nem erdemes tennie, helyette alkonyatkor sajat tengereszeit fegyverbe szolitva inditson tamadast Konstantin ellen. Tervuk szerint a csaszart elve fogjak el, es a szultan taboraba viszik tusznak.

Liszander nagyszer?nek tartja a tervet es biztositja Spiridont tamogatasarol. A jelenet vegen Demeter a csaszar ?rult ikeroccse es a Patriarka lep a tronterembe. Demeter megvallja a jelenlev?knek, hogy nem erez halat fivere irant, es hogy a nala alig id?sebb testvere bukasat varja.

A patriarka megnyugtatja vagya jogossagaban, es elarulja, hogy mar ? is Mohamed partjan all, ennek jelekent este kinyittatja a varosba vezet? Xilokerkosz-kaput, beengedve ezzel az ostromlo sereget. A jelenet vegen a Patriarka megigeri Demeternek, hogy kieszkozoli szamara a bizanci despota rangot Mohamedt?l, majd tavoznak a szinr?l.

Spiridon es Laszkarisz ezzel kellemetlen helyzetbe kerulnek, mivel vilagossa valik szamukra, hogy tobb osszeeskuv? van a varosban, akik t?luk fuggetlenul, de hasonlo celokert munkalkodnak. A ket osszeeskuv?t ismet megzavarjak, ezuttal Irene csaszarne es Zenobia palotaholgy.

Irene csaszarnenak a ket f?meltosag szertartassa silanyult beszamolot tart az ostrom allapotarol, es a csaszar viselt dolgairol, mivel egy hadi rendelet ertelmeben tilos a palotaban gondokrol, vagy hanyatlasrol beszelni.

A ket f?meltosag elhagyja a szint. A csaszarne a szolgajanak cimzett monologban elmondja, hogy almot latott, melyben egy hatalmas sarkany uralta a varost. Zenobia megfejti az almot. Majd Mohamed joakaratanak zalogakent atad Irenenek egy a szultantol szarmazo levelet, melyben az Bizanc csaszarneja iranti szerelmer?l, es a kedvez? valasz eseten a csaszarnenak es udvartartasanak kijaro serthetetlensegr?l ir. Irene a levelet olvasva megegyezik Zenobiaval, hogy mergezzek meg Konstantint, majd elhagyjak a szinpadot.

A huszadik jelenetben megjelenik a csaszar. Konstantin elkuldi a meltosagokat, egyedul marad a szinen Hermaval, es Giovannival, a genovai zsoldosok kapitanyaval. A Csaszar monologjaban Giovanninak elmondja, csaszarkent milyennek latja varosat. Valaszul Giovanni, mint stratega megkiserli elmagyarazni, hogy az a varos, amit a csaszar lat, nem letezik. Katonakent alnoknak, es h?tlennek latja a nepet, mely az ostromlot elteti, holott csaszara utolso erejeig igyekszik megovni ?ket a hoditoktol. Monologjaban megosztja a csaszarral azt a nezetet, hogy a birodalmaknak vannak korszakai. A Bizanci Birodalom megelte ezeket, es jelenleg az id?skor vegnapjai virradtak ra. Bizanc ellentetekent hozza fel Karthagot , melyet Roma pusztitott el, de sosem gy?zott le: ?ott ferfiak eltek, Bizancban viszont leha herek, es mihaszna udvaroncok”, igy Bizanc pusztulasa elkerulhetetlen.

Irene a tronterembe lep, beszelgetesbe kezd Konstantinnal. Zenobia behozza a csaszarnak szant meregpoharat, de a csaszarne elgyavulva, megsem adja azt ferjenek. A csaszar ekkor megkerdezi Irene-t, hogy az szereti?e ?t? Ha igen, akkor ?t, Konstantint vagy a csaszart szereti-e, Irene egyertelm? valaszt ad: ”Ha Konstantin nem csaszar tovabb, akkor Irene nem a felesege. Mert Irene csaszarne, es nem is lesz mas”, majd tavozik a szinr?l. Ekkor Herma bevallja, hogy ? regt?l szerelmes Konstantinba, de nem a csaszarba, hanem a ferfiba. A csaszar a vallomastol meghatodva Irene diademjaval megkoronazza es n?ul veszi Hermat.

A jelenet vegen Giovanni hirt hoz: a torok fegyverszunetet ajanl. Az udvari meltosagok talalgatasba kezdenek.

II. felvonas [ szerkesztes ]

Az el?z? felvonas vegen erkezett torok kovetek hirere a csaszari udvar minden tagja megjelenik a palotaban, es mindenki hangot ad sajat spekulacioink a fegyverszunettel kapcsolatban. A kovetek egyike Ahmed Khan herceg, Mohamed szultan occse, a masik a csaszar oreg nevel?je, a bolcs, cinikus, es kegyetlen Lala Kalil.

Ahmed herceg igen pokhendi hangnemben ultimatumot ajanl Konstantinnak, melyen megsertve a csaszart. Lala Kalil sokkal finomabban, de mergez? gunnyal, es ellel emlekezteti Konstantint a kovetek serthetetlensegere, es a szultan bosszujara, ha a csaszar ezt semmibe veszi. Azt is elmondja, hogy a szultan kegyeb?l minden ferfi, n? es gyerek, ha h? Konstantinhoz, vele egyutt hagyhatja el a varost a fegyverszunettel egyutt megadott szabad elvonulas alkalmaval.

Konstantin megkerdi t?le, milyen modon juttathatna ki a nepet a varosbol, mire Lala Kalil tavozasukkor gunyosan azt valaszolja, hogy nem kell tartani a szallito eszkozok hianyatol, mert a csaszarh? emberek kimentesere elegseges lesz egyetlen ladik is: ?Egy sajka ring a Marvany-tengeren , az b?ven eleg lesz osszes hivednek.”

Konstantin vazolja Giovanninak sorsfordito otletet: uj Aineiasz -t lat sajat magaban. Nepenek h? tagjait, akiket a bizanci eletforma javanak tekint, onkentes szam?zetesbe vezeti, bel?luk uj nemzetet alapit, akik majd levetve a kenyelmesseg beklyoit, hamarosan visszahodithatjak a varost.

Giovanni kiabrandito velemenyenek ad hangot. Konstantin behivja udvartartasat, es el?adja tervet. A csaszari udvar minden tagjanak felteszi a kerdest: h? marad-e hozza, vagy Bizancot valasztja, es torok alattvalokent korabbi jogaiban meghagyatva, de becsulet nelkul akar-e elni?

A kovetkez? jelenetekben az udvar minden tagja elmondja Konstantinnak, hogy miert nem hajlando vele tartani a szam?zetesbe. A nagyhercegek, Demeter, Spiridon, a Patiarka, mind elhagyjak a csaszart.

Konstantin megsemmisulten marad a trontermeben. Ekkor lep be Murzafosz, akiben a csaszar a koznepet latja. Mikor azonban kifejezi oromet, hogy lam, a nep elkiseri ?t, Murzafosz elmondja, hogy voltakeppen ? csak azert jott el a csaszarhoz, hogy a kalmarok cehenek kepvisel?jekent megvegye a csaszari koronat, mivel az abban talalhato gyemantok erteke igy nem gazdagithatna a torok birodalmat. ?t koveti Dukasz, a nepszonok, aki az utcan mar Mohamedet elteti. ? neptomegeket iger a csaszarnak, de termeszetesen csak tisztes jutalom elleneben. Konstantin elkeseredettsegeben enged a nepszonoknak, akit azonban az utcara lepve a feltuzelt tomege elkerget.

Immar egyedul Giovanni all a csaszar mellett. Monologjaban arra buzditja Konstantint, hogy ha nepe el is arulta ?t, mutassa meg a hoditoknak, hogy egy csaszar halalaig csaszar, aki egyutt el, egyutt hal varosaval: ?A csaszari bibor szep szemfed?.” Konstantin hallgat a zsoldoskapitanyra: hivatja a torok koveteket, es a vele korabban arcatlanul viselked? Ahmed Khan hercegnek, a szultan occsenek fejet veteti.

III. felvonas [ szerkesztes ]

Giovanni es Konstantin tavozasa utan a csendes tronteremben csak Irene es Zenobia tartozkodnak, hallgatjak a varost dulo Mohamed agyuzasat.

Hamarosan felt?nnek mellettuk a csaszart elarulo udvari f?rendek, a Patriarka es Demeter. A nyomaszto, feszultseggel teli jelenetben kozosen probaljak felelmuket, szegyenuket er?ve, s?t, eszmeve formalni. A patriarka ketsegbeeseseben elindit nehany papot, hogy nyissak meg a Xilokerkosz kaput, es engedjek be a varosba az ostromlo torokoket. A papok tavozasa utan erkezik Notarasz, a varos frissen lemondott f?vezere, es jelenti, hogy a torok mar tobb ponton atjutott a varosfalakon. A mind feszultebbe varakozas groteszk hangulatat fokozza, hogy a tronteremben varakozok egyetlen remenye Konstantin csaszar gyors halala, es az azt kovet? kegyelem, amit a szultan igert a csaszarnenak kuldott leveleben.

A hetedik jelenetben Liszander hoz hirt az utcakon folyo harcokrol: a csaszar Isteni dics?segben, szaz sebt?l verezve, ezernyi janicsart megolve vegul elesett. Mintegy mellekesen megjegyzi, hogy Herma banataban t?revel sziven szurta magat. A palota nepenek oromet csak az arnyekolja be, hogy hire jon, a Xilokerkasz kaput megnyito papokat azonnal lemeszaroltak a janicsarok , am ennek meg senki sem tulajdonit jelent?seget.

Demeter elfoglalja testvere tronjat, es bejelenti, hogy a Patriarkaval egyutt elhagyjak kereszteny vallasukat, es az uj uralkodo iranti hodolatbol iszlam hitre ternek at. Irene felszolitja a jelenlev?ket, hogy mindenki viselkedjek megfelel?en, igy varjak ?Bizanc v?legenyet”, azaz Mohamed szultant.

Az oromteli varakozast felbeszakitja a szinpadra beronto Liszander, akit kovetkent kuldtek a szultanhoz. Az altala hozott hirekb?l mindenkinek vilagossa valik, hogy hiba csuszott a szamitasaikba, mivel a varosban nem harc, hanem egyenesen meszarlas folyik. A tronterembe menekul?k kozott felt?nik Murzafosz. Elborzadva adja hirul, hogy gyilkos harc dul a varosban, minden asszonyt, ferfit es gyermeket lemeszarolnak Mohamed neveben.

Harom genovai zsoldos erkezik. Hordagyon hozzak Giovannit, aki elmondja a palotaban mind idegesebben varakozo tarsasagnak, hogy a csaszar bosszut allt az egesz arulova lett varoson: Ahmed Khan kivegzese miatt a hoditokon kivul nem maradhat el? ember a varosfalakon belul. A hallottak okozta sokkbol els?kent Spiridon ter magahoz. Miutan atlatja remenytelen helyzetuket, azonnal intezkedni kezd. Utasitja a megmaradt nehany zsoldost, es Giovannit, hogy azok vedjek, vagy legalabb mentsek ki ?ket a palotabol. Giovanni erre nem hajlando, katonai kisereteben elindul a genovai hajokhoz.

Az utolso jelenetekben a varakozokhoz csatlakozik Dukasz nepszonok, es a bizanci nep maradeka, immar a Szent, Isteni Konstantint dics?itve. A patriarka, aki ekkorra Demeterrel egyutt visszatert kereszteny hitehez, az ablakbol latja, hogy a torokok altal felravatalozott Konstantin mellett fekszik hitvese, Herma, vagyis Bizanc utolso csaszarneja is. A drama zarojeleneteben megjelenik Lala Kalil, es kihirdeti, hogy mire Mohamed szultan odaer a bizanci csaszar halottas menetevel, nem akar el? embert latni Bizancban.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Csaki Judit. A szekesfehervari Vorosmarty Szinhaz el?adasa, 2012. december 4.: A sajka. Herczeg Ferenc: Bizanc . Magyar Narancs Online , 2012. december 13. (Hozzaferes: 2018. februar 15.)