A corrida (Spanyolorszagban) vagy fiesta brava ( Mexikoban ), ^[1] azaz a bikaviadal , az Iberiai-felszigetr?l szarmazo latvanyossag, melynek soran az arenaban a torerok , azaz a bikaviadorok meghatarozott szabalyrendszer szerint a felb?szitett, kifejezetten erre a celra tenyesztett, vad harci bikaval kuzdenek meg. Ennek a neve spanyolul: Corrida de toros (wd) A veres jatek vegen a matador , azaz a ’leol?’ bikaviador, diszes kozepkori eredet? ruhazatban szinre lepve, kardjaval ritualis szabalyok szerint leoli az allatot. A matador hagyomanyos ruhazata testre feszul?, magas dereku nadrag es derekig er? diszes bolero. A himzesekkel, ratetekkel es csipkevel diszitett fels?ruha meghatarozo eleme a spanyol nepviseletnek. ^[2] Harom felvonasbol ( tercio ) all a viadal. A corrida harmadai: a landzsak probaja a suerte de varas , a banderilla , es a halal probaja ( tercio de muerte ).

A tauromaquia szo a gorogb?l szarmazik, amely a ?bika” es a ?kuzdeni” szavakbol all. A Real Academia Espa?ola szerint a tauromaquia nem mas, mint a bikaval valo kuzdelem m?veszete. Tagabb ertelmezesben a bikaviadallal foglalkozo szakmai ertekezesek, irodalmi m?vek vagy m?alkotasok is a tauromaquia targykorebe tartoznak.

A latvanyossag a vilag egyik leg?sibb, maig fennmaradt szokasa. Federico Garcia Lorca spanyol dramairo szerint: ? A bikaviadalnak egesz liturgiaja van, valosagos vallasi drama, ahol ugyanugy, mint a miseben, imadnak es felaldoznak egy istent ”. A napjainkban sokat tamadott veres hagyomany pontos eredete vitatott. ^[3] Egyesek az okori romaiak gladiatorjatekaihoz , illetve a gorog es kretai ?bikakultuszhoz” (tauromachia) vezetik vissza, mig masok szerint az okori Iberiaban alakult ki, es csupan veletlen a parhuzam a hasonlo romai es gorog jatekokkal. Spanyolorszagban az ember bikaval valo kuzdelmenek els? reprezentacioja egy keltiber k?tombr?l szarmazik a romaiak altal az i. e. 1. szazadban alapitott Cluniabol (ma romvaros Burgos provincia deli reszen, Kasztiliaban ). Ernest Hemingway Nobel-dijas iro szerint, aki jol ismerte a bikaviadal hagyomanyos spanyolorszagi formajat ? a bikaviadal spanyol intezmeny: nem a kulfoldiek es a turistak kedveert jott letre, hanem mindig ellenukre, es minden lepes, melyet a viadal modositasara, azaz szalonkepesse tetele erdekeben tesznek, meghozza hiaba, mivel semminem? modositas nem fogja szalonkepesse tenni, a teljes eltiltas fele vezet. ” ^[4]

Tortenete, jelent?sege [ szerkesztes ]

Az egyiptomiaknal Apiszt , a szent bikat istensegkent tiszteltek. A bikaval valo kuzdelem mar a gorogoknel megjelent, Kretan peldaul a termekenyseghez kothet? szent Bika kultusza. ^[8] A kretaiak a bikaval valo kuzdelem egy ?si formajat m?veltek, amelynek azonban nem az volt a celja, hogy megoljek a bikat, hanem az, hogy a bika hatara ugorva kulonfele mutatvanyokat mutassanak be. Err?l a knosszoszi palotakomplexum egyik falfestmenye a ?bikaugratas jelenete” tanuskodik. Kes?bb a romaiaknal a legnepszer?bb szorakozasi format jelentettek a gladiatorok veres viaskodasa egyreszt egymassal, masreszt allatokkal, peldaul bikakkal is. A perzsa eredet? okori Mithrasz-kultusz kozponti eleme a bika ritualis megolese, ahol isteni parancsra felaldozzak a bikat, mint minden rossz forrasat. Uj hiv? beavatasakor ugy olnek le egy bikat, hogy a bika sebebol felbuzgo forro ver racsorogjon, a ver a hituk szerint kozvetitette az allat erejet es segitette a hiv? lelkenek megtisztulasat. ^{[9] [10]}

Spanyolorszagban a mor uralom alatt a lovagok lohatrol, landzsaval kuzdottek a bikakkal. ^[11] A kozepkorban a spanyoloknal a bikaviadal eppen olyan lovagjatek volt, mint a torna ; Cid Campeador peldaul kit?n? bikaviador hireben allt. ^[12] A bikakultusz spanyol kozpontjai Andaluziaban Sevilla , Malaga es Ronda varosai voltak. ^[13]

Az els? penzdijert kuzd? bikaviador Francisco Romero volt, unokajat, Pedro Romerot tekintik a modern bikaviadal megteremt?jenek, aki gyalog terelte a bikat es karddal olte meg. 1771 es 1799 kozott tobb, mint 5600-at olt meg, anelkul hogy karcolas is erte volna. ^[14] 1785-ben emeltek az andaluziai Ronda varosaban a az els? spanyol bikaviadal-arenat ( Plaza de Toros ). ^[15] Pedro Romero itt ujitotta meg a bikaviadal m?veszetet es a leghiresebb matador-dinasztiaknak innen indult a palyafutasa. A viadal mai formaja 1830 korul alakult ki. ^{[16] [17]}

A bikaviadal Spanyolorszagon kivul Portugaliaban , Del-Franciaorszagban es Latin-Amerika tobb orszagaban ( Mexiko , Kolumbia , Venezuela , Peru ) is hatalmas nepszer?segnek orvend.

Spanyolorszagban, Kozep- es Del-Amerikaban is sok folyoirat , konyv , film es tevem?sor foglalkozik ezzel a latvanyossaggal. A hires pasodoble ^[18] nev? spanyol tanc az 1920-as evekben terjedt el, amely egyfajta bikaviadal-pantomim, ahol a ferfi tancos a matador szerepet olti magara, a n? szerepe pedig a voros muletae. A ferfi es a n? egyutt mozog egy kepzelt bika korul, mikozben flamenco-elemeket es az arenabeli kuzdelemre jellemz? stilizalt figurakat adnak el?. ^[19]

Spanyolorszag legnagyobb bikaviadal-arenaja a madridi Plaza de Toros Monumental de Las Ventas , mely 23 798 nez? befogadasara alkalmas. Az arena 1929-ben epult, ahol az els? viadalt 1931 juniusaban tartottak, noha hivatalosan csak 1934 oktobereben nyitottak meg. Falai kozott a leghiresebb matadorokat lathatta kuzdeni a bikakkal a kozonseg. ^[20] A bikaviadal-id?szak aprilistol oktoberig tart, a matadorok egy resze telen Latin-Amerikaban szerepel. Sok fontos bikatenyeszet letezik, a toro bravo (’vad bika’) tenyesztesere (peldaul Miura, Domecq, Victorino, Alcurrucen, Murube), ez a fajta bika (amely morfologiailag kulonbozik a vagohidra szant allatoktol ) mar regen kihalt volna, ha nem leteznenek a bikaviadalok. A tenyeszt?kon kivul meg sokan elnek a nemzeti unnepb?l (fiesta nacional) , ahogy a spanyolok nevezik, A bikaviadal-arenak szemelyzete, allatorvosok, a matadorok ruhajat (traje de luces) keszit?, erre szakosodott szabok, lotenyeszetek, kulonboz? matador felszereleseket gyarto ^[21] cegek megelhetese fugg a viadaloktol, amely mintegy 200 ezer embernek ad munkat es a spanyol gazdasagra gyakorolt hatasa tobb milliard euro. ^[22]

A bikaviadal menete [ szerkesztes ]

A standard spanyol bikaviadal ( corrida de toros ) kezdeten ket alguacilillo lovas vezetesevel bevonul az arenaba az osszes resztvev?. El?szor a harom matador , mogottuk harom sorban a veluk harcolo 3-3 banderillero . ?ket kovetik a folpancelozott lovon a lovas szerepl?k, a picadorok . Minden matadort ket banderillero kovet, ?k az els? szamu segedek, akikb?l id?vel majd matador is valhat. Ezutan bevonul nehany arenero , akik az arena tisztitasaert felel?sek, majd utolsokent a lo- vagy oszverfogat es az azt vezet? puntillerok , akik kes?bb kiviszik a megolt bika tetemet. ^{[23] [24]}

A bikaviadal elnoke a paholybol (egy allatorvos es egy tanacsado tarsasagaban) feher zsebkend?jevel engedelyt ad a viadal megkezdesere. A berohano bikat a matador ket szin?, fukszia - sarga negy-hat kilos kopenyevel ( El capote de brega ) iranyitva es terelgetve figyeli az allat mozgasat es viselkedeset. A farasztas els? ket szakaszaban a kopennyel torten? tereles minden mozdulatsoranak kulon elnevezese van:

• La Veronica
• La Media Veronica
• Larga por bajo
• Larga Cambiada
• Gaonera
• La Chicuelina
• Porta Gayola
• Faroles
• La Revolera ^{[25] [26]}

Ezutan erkezik kitomott ponyvaval vedett lovan a picador , aki a puya nev? landzsaval egyszer vagy ketszer (ahogy a matador vagy az elnok jonak latja) megszurja a bika nyaktoven feldomborodo izomcsomot ( morillo ), amit?l a vallizmai annyira megserulnek, hogy a bikaviadal tovabbi reszeben mar nehezebben tudja mozgatni a fejet. Ez arra is szolgal, hogy elenkitse a bikat de csokkentse a bika oklelesekor ( corneada ) a szarvak jelentette veszelyt. A viadalnak ezt a reszet a landzsak probajanak ( suerte de varas ) nevezik. ^[27]

A picador elhagyja az arenat, a banderillerok pedig harom par, szines papirral bevont, horgos veg? banderillat szurnak a bika tarkojaba, marjaba. Ezek az apro landzsak a specialisan kikepzett hegyuk miatt, a bika minden mozdulata soran egyre melyebbre furodnak a husba, sulyos verveszteseget okozva az allatnak.

Ekkor megkezdi szerepleset a matador (wd) , aki egy montera (wd) nev? harom csucsu fekete kalapot visel, aki muleta (wd) nev? eszkozevel (egy fa palcara ( estaquillador ) er?sitett piros szin? ruhadarab, kisebb, mint a kopeny), valamint egy aluminium vagy fa "szimulalt karddal" szall szembe a bikaval, es kulonboz? latvanyos mozdulatokkal bebizonyitja, hogy kepes uralni a vad bikat.

A bikaval torten? viadal utolso, es egyben legfontosabb felvonasa a tercio del muerte , suerte del muerte vagy suerte suprema . Az utolso percekben a matador a kardot valodi ivelt veg? acel kardra csereli. A hagyomanyos szurokard neve az estoque , amellyel egyetlen szurassal kell kivegeznie a bikat. ^[28]

Ketfele modszerrel tortenik a bika leolese. Az egyik lehet?seg ( volapie ), amikor a matador az allo vagy tamado allatra raveti magat, vagy a masik modszer, amikor allva fogadja a felb?szult bika rohamat ( recibiendo ) es ugy szur. ^{[29] [30] [31]} Ha mindent jol sikerul vegrehajtania, akkor egy pontos szurassal a ket lapockacsont kozotti legmagasabb ponton ledofi ^[32] a kimerult ellenfelet.

A matador altal vegzett kegyelemdofes neve: descabello , amely a nyakszirti csigolyak koze szurt dofes egy kulonleges szoroeszkoz ( descabellar ) ^[33] hegyevel, amely elmetszi a gerincagyat es a bika osszeesik. ^[34] Ezt akkor kell alkalmazni, ha a bika mar keptelen a tamadasra, mert haldoklik a kardszurastol, lerogyva a szemevel mar nem kepes kovetni a muleta mozgasat sem. ^{[35] [36]} A kegyelemdofest neha egy puntillero vegzi el kis hegyes eszkozevel a puntillaval . ^[37]

Amennyiben a kozonseg es az elnok ugy iteli meg, hogy sikeres volt a matador szereplese, megkapja trofeakent a bika egy vagy ket fulet, kulonleges esetben a farkat is. A batran harcolo bika neha kivivja a kozonseg elismereset amely feher zsebkend?t lenget, hogy meggy?zze a bikaviadal elnoket, hogy kegyelmezzen meg neki ( indultado ), ha az elnok egyetert, egy narancssarga zsebkend?vel jelezi a kegyelem megadasat, ^[38] akkor visszakuldik a tenyeszetbe, ahol sebeit meggyogyitjak ^[39] es nyugalomban elhet a termeszetes kimulasaig.

Egy bikaviadalon ( corrida de toros ) osszesen hat bika szerepel, minden matador 2-2 bikaval kuzd meg az este folyaman. Egy-egy bikaval korulbelul 20 percig tart a viadal. ^{[40] [41]}

A bikaviadal-arenak [ szerkesztes ]

A bikaviadalokat un. arenakban (precizebb spanyol neven plaza de toros , azaz ’bikater’) rendezik. Ezek a romai allatviadalok helyszinere emlekeztet?, kor alaku, homokkal boritott kuzd?terek (innen szarmazik a nevuk is: az arena latinul es spanyolul ’homok’-ot jelent). A vilag legnagyobb bikaviadal-arenaja a mexikovarosi Plaza (de Toros) Mexico , ezt koveti a venezuelai Valenciaban lev? Plaza de Toros Monumental de Valencia , es a harmadik helyen all a madridi Las Ventas .

A bikaviadal kategoriai [ szerkesztes ]

Corrida de toros : az ?igazi” bikaviadal. Harom matador kuzd meg ket-ket 4-6 eves bikaval.

Novillada con picadores : novillerok (meg nem matadorok, altalaban torreadoriskolak tanuloi) kuzdenek meg 3-4 eves bikakkal, picadorok reszvetelevel.

Novillada sin picadores : novillerok kuzdelme 2-3 eves bikakkal, ahol picadorok nem vesznek reszt.

Rejoneo : viadal lovas torreadorok reszvetelevel.

Becerrada : torreadorok (matadorok, novillerok) vagy ?m?kedvel?k” kuzdenek ket even aluli bikakkal.

Festival : tobbfele ? peldaul jotekonysagi ? cellal rendezett viadal, letompitott szarvu bikakkal. Ilyenkor nem a diszes ?traje de luces”-t viselik, hanem a sokkal egyszer?bb ?traje corto”-t (mas neven ?traje campero”).

Toreo comico : komikus bikaviadal, melyen a torreadorok bohocok vagy torpek.

Egyeb, helyi unnepeken rendezett latvanyossagok : peldaul a bikafuttatas.

A bikafuttatas [ szerkesztes ]

A bikafuttatas egy olyan latvanyossag, amely tobb bikaval valo viadalbol all, gyalog vagy lovon, egy zart terben, amelyet vegul is a bikak terenek (La plaza de toros) neveznek. Pamplonaban evente rendezik meg a vilaghir? Sanfermines fesztivalt, amelynek f? attrakcioja a bikafuttatas. ^[42]

A bikaviadalon tobb ember vesz reszt, koztuk a bikaviadorok is, akik egy szoros es hagyomanyos, egyezmenyes szabalyrendszert kovetnek, szabalyozott esztetikai igenyesseggel tudnak reszt venni, mint matadorok.

Kepek [ szerkesztes ]

• 
  Las Ventas bikaviadal-arena , teljes neven spanyolul Plaza de Toros de Las Ventas del Espiritu Santo, vagy egyszer?en madridi arena,

• 
  A corrida bevonulasat egy vagy ket 16. szazadi ruhaba oltozott lovas alguacil (torvenyszolga) vagy alguacilillo vezeti ^[43]
• 
  Bevonulnak a matadorok csapatai, a cuadrillak bevonulasa az arenaba
• 
  A banderillero szerepe szerint szines papirral bevont, horgos veg? banderillakat szur a bika marjaba, harom alkalommal kett?t-kett?t
• 
  A bika az arenaban, banderillakkal a verz? hataban
• 
  Antonio Barrera, matador de toros, 2003
• 
  A revolera mozdulat, mely soran a matador megporgeti maga korul a vasznat, ami igy egy mozgo kor hatasat kelti ^{[44] [45]}
• 
  A mozdulatsort Szent Veronika utan neveztek el veronicanak , aki minden abrazolasan ket sarkanal fogja a kend?t, ahogyan a bikaviador is tartja a kopenyt a veronica elejen
• 
  A matador latvanyos mozdulata, a bika a vak allati indulatai szerint megy el?re, de a kopeny megzavarja
• 
  Az utolso jelenet, a bika halala ( suerte del muerte )
• 
  ? Helyzetbe hozta a bikat a voros posztoval, oldalt fordult, vegignezett a pengen, es bement. ” Ernest Hemingway : Halal delutan ^[4]

Hires matadorok [ szerkesztes ]

• Rodolfo Rodriguez "El Pana" ^{[46] [47]}
• Alejandro Talavante Rodriguez
• Andres Roca Rey ^{[48] [49]}
• Antonio Chenel "Antonete"
• Manuel Caballero
• Antonio Ordonez
• Morante de la Puebla
• Jose Tomas ^[50]
• Cristina Sanchez
• Cuchares
• Jose Cubero Sanchez "El Yiyo"
• Curro Romero
• Enrique Ponce
• Fernando Gomez Garcia "El Gallo"
• Francisco Montes "Paquiro"
• Francisco Rivera "Paquirri"
• Francisco Rivera Ordonez
• Ignacio Sanchez Mejias
• Ivan Fandino ^[51]
• Jesulin de Ubrique
• Jose Gomez Ortega, ismertebb neven "Joselito el Gallo" ^[52]
• Joaquin Rodriguez "Costillares"
• Jose Maria Manzanares
• Jose Miguel Arroyo "Joselito"
• Jose Ortega Cano
• Juan Belmonte
• Juan Serrano "Finito de Cordoba"
• Luis Miguel Dominguin
• Manuel Rodriguez Sanchez "Manolete"
• Manuel Benitez "El Cordobes"
• Manuel Diaz "El Cordobes"
• Manuel Garcia "El Espartero"
• Paco Camino
• Pedro Gutierrez Moya "El Nino de la Capea"
• Pedro Romero
• Pepe-Hillo
• Pepe Luis Vazquez
• Rafael Guerra "Guerrita"
• Rafael Molina Sanchez "Lagartijo"
• Salvador Sanchez Povedano "Frascuelo"
• Juan Antonio Ruiz Roman ¨Espartaco¨
• Domingo Lopez-Chaves Mangas
• Miguel Espinosa "Armillita" ^{[53] [54]}

Halalos aldozatok [ szerkesztes ]

A bikaviadal veszelyes, de szigoruan szabalyozott kuzdelem egy vadalattal, az emberre tamado vad bikak elleni viadalok ezert viszonylag ritkan jarnak halalos emberi aldozatokkal.

• 1947 . augusztus 29. - a harminc eves Manuel Laureano Rodriguez Sanchez (Manolete) combjan egy bika halalos sebet ejtett a linaresi arenaban. ^[55] Halala utan Francisco Franco spanyol allamf? haromnapos nemzeti gyaszt rendelt el. ^[56]
• 1984 . szeptember 26. - Francisco Rivera, (Paquirri) eletet vesztette egy Avispado ^[57] nev? bika elleni kuzdelme soran. ^[58]
• 2016 . julius 9. - Victor Barrio 29 eves spanyol matador vesztette eletet. ^[59]
• 2017 . junius 18. - Ivan Fandino 36 eves spanyol matadort dofte halalra egy bika. ^{[60] [61] [62] [63]}

Bikaviadal a kepz?m?veszetben [ szerkesztes ]

A bikaviadal sok m?vesz kepzeletet is megragadta. Francisco Goya 1816-ban adta ki a harmadik nagy nyomdai sorozatat, a " La Tauromaquia " -t. Fiatal koraban Goya a bikaviadal nagy rajongoja volt. ^[64] Pablo Picasso megannyi m?veben megorokitette a bika es az ember harcat. ^{[65] [66]}

Problemak es vitak a bikaviadal korul [ szerkesztes ]

Spanyolorszagban rendszeresek az allatvedelmi tuntetesek a bikaviadalok ellen. ^{[67] [68]} 2011 szeptembereben Kataloniaban , Spanyolorszag egyik autonom kozossegenek parlamentjeben, dontes szuletett arrol, hogy nem rendezhet? a tovabbiakban bikavidal. A betiltas kezdemenyez?i szerint a bikaviadal barbar szokas. ^[69] Kes?bb azonban 2016-ban a spanyol alkotmanybirosag elrendelte, hogy Katalonianak bikaviadalokat kell rendeznie. A tamogatok szerint ugyanis a bikaviadal fontos resze a spanyol nemzeti tradicionak. Igy a katalan fuggetlenedes egyik fontos kerdeseve valt a bikavivas hagyomanyanak megmaradasa. ^[70] A katalan f?varosban 1977-ben zajlott le az utolso kuzdelem bika es ember kozott. Barcelona arenait bevasarlokozpontta es mecsette alakitjak at. ^[71]

2018-ban a spanyol Bull Foundation of Lydia, a francia Observatoire National des Cultures Taurines es a portugal ProToiro szervezetek vezet?i letrehoztak az International Council of Bullfighting (ILC) elnevezes? tanacsot, amely a bikaviadalok kulturalis, gazdasagi, tarsadalmi es edukacios ertekeinek nepszer?siteset, valamint a gyakorlatot ved? torvenyek es egyezmenyek orszagos es nemzetkozi szint? kepviseletet t?zte ki celjaul. ^[72] A bikaviadal tradiciojat tamogatok szerint, a nem elelmiszeripari es nem a vagohidak szamara tenyesztett harci bikakkal torten? viadal egy m?veszeti forma, amelyet egyenrangunak kellene tekinteni a tanccal, a festeszettel vagy a zenevel. ^[73]

A bikaviadalok tamogatoi arra is hivatkoznak, hogy ez a hagyomany oriasi gazdasagi jelent?seggel is bir Spanyolorszag szempontjabol. Csak a ket legnagyobb, bikakkal kapcsolatos fesztival, a madridi Fiesta de San Isidro es a pamplonai Sanfermines haromszor annyi adobevetelt hoz eves szinten, mint amennyi az egesz orszagban a mozijegyek eladasabol szarmazik, egy 2016-os elemzesben pedig a szerz?k kiszamoltak, hogy a bikafuttatasok es bikaviadalok betiltasa eves szinten 3,6 milliard euros veszteseget okozna az orszagnak. A bikaviadalok szervez?inek szovetsege szerint majdnem 200 000 munkahely kot?dik a bikaviadalokkal kapcsolatos rendezvenyekhez. ^[74]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

A Wikimedia Commons tartalmaz Bikaviadal temaju mediaallomanyokat.

• Bikaviadal Spanyolorszagban , dka.oszk.hu
• Claramunt, Fernando: Historia Ilustrada de la Tauromaquia , Espasa-Calpe, Madrid, 1989
• Cossio, Jose Maria de: Los toros, tratado tecnico e historico , Espasa-Calpe, Madrid, 1974
• Moral, Jose Antonio del: Como ver una corrida de toros , Alianza Editorial, S. A, Madrid, 2003
• Ramon, Jose Luis: Todas las suertes por sus maestros , Espasa-Calpe, S. A, Madrid, 1998
• Abenamar: Filosofia de los toros , Egartorre, Valencia, 1995
• Aguado, Paco: Figuras del siglo XX , Egartorre, Valencia, 2002
• Bullfighting spectacle , britannica.com (angolul)
• The Romero Dynasty , rmcr.org (angolul)
• Veres Zsuzsanna: A Minotaurosz labirintusaban a spanyol bikaviadal , Eletunk irodalmi, m?veszeti es kritikai folyoirat, 2015. marcius
• Ernest Hemingway: Halal delutan , Vakok Elektronikus Konyvtara

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Tilos lesz megolni a bikakat a viadalokon a Balear-szigeteken , origo.hu
• Lattad valaha Puskas Ferencet bikaval harcolni? , 444.hu
• Reglamento(Ministerio del Interior)
• Julio Aparicio matador balesete
• Corrida.tv, Le Monde de la tauromachie, bullfight portail corrida, actualites, photo, video, musique , corrida.tv (spanyolul)
• Armani brindo en Ronda , elpais.com (spanyolul)
• Mundotoro.com: el portal de toros y toreros , mundotoro.com (spanyolul)
• Plaza de Toros de las Ventas (Madrid), el coso mas importante del mundo , las-ventas.com (spanyolul)
• "Egy Picasso a kukaban" - a bikaviadal bukasa Kataloniaban , hvg.hu
• 5 eve nincsenek bikaviadalok Barcelonaban, most van esely ra, hogy visszaterjenek , kulturtapas.hu