Biblianak nevezzuk a zsidosag es a keresztenyseg szent konyvet . A Bibliat sok szaz nyelvre leforditottak az eredeti heber , arami es gorog nyelvr?l; ezek a bibliaforditasok . ^{[1] [2]}

A veglegesen a 4. szazadban kanonizalt kereszteny Biblia ket f? reszb?l all: Oszovetsegb?l es Ujszovetsegb?l . Az Oszovetseg ( felekezett?l fugg?en ) teljes egeszeben vagy dont? reszeben megegyezik a zsidosag szent irataval, a Heber Bibliaval .

Reszben a keresztenyseg er?teljes misszioja miatt, 2022 elejeig 3524 nyelvre forditottak le a Bibliat vagy annak egyes reszeit: a teljes Bibliat 719 nyelvre, a teljes Ujszovetseget 1593 nyelvre, reszleges forditasokkal pedig tovabbi 1212 nyelvre. ^[3] Ezzel a Biblia a legelterjedtebb es egyben a leggyakrabban forditott konyv a vilagon.

A Biblia nyelve es forditasanak modszerei [ szerkesztes ]

A Heber Biblia eredeti nyelve oheber , illetve nehany kisebb szakasza arami , mig az Ujszovetseg eredetileg ogorog nyelven irodott (a gorog nyelv un. koine valtozatan).

Egy forditas akkor jo, ha az eredeti szoveg gondolatsora hianytalanul megjelenik benne. Az egyik f? szempont tehat a szovegh?seg. Kerdes azonban, hogy a nyelvtani formah?seg vagy az ertelmi h?seg fontosabb? A masik f? szempont a nyelvezet. Itt a kerdes az, hogy a forditas regies vagy modern legyen? A kulonfele forditasok ezen a negyiranyu skalan konnyen elhelyezhet?k. Ezek mellett a forditoknak mas szempontokat is figyelembe kell venniuk, peldaul egyes heber es gorog szavaknak nincs magyar megfelel?je, csak korulirni lehet ?ket, illetve eppenhogy sok kifejezes kozul kell valasztanunk a szovegkornyezett?l es az egesz Biblia tanitasatol fugg?en (peldaul a szoma jelentese lehet 'test, letforma, egesz valonk' stb.). Vagy egyes Amazonas menti torzsek szamara a ?kenyer” ismeretlen fogalom, s nekik erthet?bb lehet Jezust ?az elet bananjanak” nevezni, es bar nincs olyan elvont fogalmuk, mint a Jezusba vetett ?hit”, pontosan ertik, mit jelent ?Jezusra akasztani a fugg?agyat”.

Az un. parafrazis egy kifejezest tobb szoval ad vissza, korulirja, hogy kibonthassa az osszes nyelvtani adatot. Peldaul a ?…nem cselekszik b?nt, aki az Istent?l szuletett” mondat (Janos els? levele 3:9) sok hiv?t ejtett mar ketsegbe; a gorog ige alakja azonban folyamatos vagy ismetl?d? cselekvesre utal, igy teljes (es ezert pontos) ertelem szerinti forditasa ez: ?…az nem vetkezik folyamatosan (azaz nem el b?nben) aki az Istent?l szuletett” (nagy kulonbseg, hogy valaki egyaltalan nem vetkezik, vagy ha vetkezik is, keptelen b?nben elni). Heber fulnek peldaul termeszetes lehet ?felovezni elmenk derekait” (Peter els? levele 1:13), de ez mar annak idejen, az els? gorog es latin anyanyelv? hallgatosagnak is magyarazatra szorult. Ennek a sajatosan heberes, kepi fordulatnak a magyar idiomatikus megfelel?je 'gondolatban legyunk ra keszek, hogy…' lehet.

Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az eredeti heber es a gorog szovegek korszer?, modern koznyelvi szovegek voltak akkor, amikor elmondtak, illetve leirtak ?ket. A Biblia eredetileg nem beszelt odon, elavult nyelvezettel (a Karoli-fele vala, somorg?zes stb. kifejezesek sem hangzottak regiesnek a 16. szazad vegen), de modernked? stilussal sem (peldaul a katolikus forditasokbol a -tatik/-tetik tobbes szam harmadik szemelyraggal helyettesitese helyenkent ertelemzavaronak t?nik).

A Heber Biblia korai forditasai a zsidosag szamara [ szerkesztes ]

Az arami nyelv? targumok [ szerkesztes ]

A hajdani id?k bolcs rabbijai ugy magyaraztak, hogy a Torat , azaz Mozes ot konyvet, amelyet Izrael nepe Istent?l kapott a Sinai-hegy labanal, Isten az egesz emberisegnek szanta. A Midrasbol ugy tudhatjuk, hogy a Torat el?szor mas nepeknek is kinalta Isten, de Ezsau es Ismael (a zsidokkal szomszed nepek ?satyjai), valamint a tobbi nep nem mutatott hajlandosagot arra, hogy lemondjon a tizparancsolat altal tiltott vetkekr?l, az emberelet kioltasarol es az erkolcsi tilalmak athagasarol.

Jozsue , mikor Izrael foldjere lepett ?… felirta ott a kovekre Mozes torvenyenek a masat…” (Jozsue konyve 8:32), ?azutan pedig felolvasta a torvenynek minden igejet, az aldast es az atkot, mind ugy, amint meg van irva a torveny konyveben” (Jozsue 8:34), igy a Fold nepei megismerhettek a Torvenyt. A korai bibliaforditasok azonban els?sorban nem a tavoli nepeknek, hanem azokhoz a zsidoknak szoltak, akiket a tortenelem viharai tavol sodortak az ?shazatol, es a tavolban, vagy a Szentfoldre visszaterve mar kevesbe vagy egyaltalan nem ertettek a heber nyelvet.

A babiloni fogsagbol valo visszateres utan Ezsdrastol ( i. e. 5. szazad ) tudjuk, hogy ?… az egesz nep szeme lattara nyitotta fel a konyvet … es a levitak magyaraztak a nepnek a torvenyt, mikozben a nep a helyen allt. Szakaszokra osztva olvastak a konyvet, Isten torvenyet es ugy magyaraztak, hogy a nep megertette az olvasottakat” (Nehemias konyve 8:5?8.). A regi id?k rabbijai szerint ?ertelmezessel”, vagyis a heberrel rokon arami nyelvre torten? forditassal olvastak a Torat. A heber nyelv ekkorra mar elvesztette koznyelvi funkciojat. Ahhoz, hogy a Szentirast megertse a kevesbe m?velt tomeg, a tanulatlan ember is, a Tora es a Profetai konyvek (Nobiim) zsinagogai felolvasasakor az eredeti szoveget a koznyelvre, vagyis aramira (majd kes?bb mas nyelvekre, peldaul gorogre, perzsara stb.) is le kellett forditani.

A heber ? targum ” szo forditast jelent, a rabbinikus szohasznalatban azonban a ?targum” specialisan a Tora, illetve a Szentiras egyeb konyveinek arami forditasat jeloli. Kezdetben a targum csupan szobeli rogtonzes volt, nem pedig irott, altalanosan elfogadott szoveg. A toraolvaso mellett allt a turg'man (m'turg'man), vagyis a ?hivatasos”, vagy ?hiteles” tolmacs, a fordito, aki a Tora egy-egy versenek heber nyelv? felolvasasa utan nyomban leforditotta a szovegreszeket aramira.

Kes?bb megjelentek az irasos targumok, melyek legismertebbje a Toranak babiloniai targumja, a (Targum Onkelosz), amely Onkelosznak , a prozelitanak a nevehez kot?dik. A Tora e legpontosabb arami nyelv? forditasat azutan is olvastak, tanulmanyoztak, hogy a keleten maradt zsidoknal az arami, mint koznyelv atadta helyet az arabnak , mig a nyugatra szakadt zsidosag atvette az europai nemzeti nyelvek egyiket-masikat.

A Targum Onkelosz mellett mas aram valtozatokat is ismerunk, koztuk az I. Jeruzsalemi Targum ot ("Jonatan ben Uziel Targumanak", illetve ?Pszeudo-Jonatannak” is nevezik), vagy a korabban csak toredekesen ismert II. Jeruzsalemi Targum ot (?Toredekes Targum”), melynek csak nehany evtizede fedeztek fel a teljes szoveget.

A Tora mellett keszultek arami targumok a Profetai konyvekhez (Nobiim) es a Szent iratok (Kotubim) tobbsegehez is.

A targumok lenyeguket tekintve parafrazisok , vagyis az eredeti szovegnek tartalmilag pontos, de a szerz?, vagyis a fordito sajat szavaival torten? ujrafogalmazasai, egyben ertelmezesei, helyenkent magyarazatokkal. E parafrazisok kozos jellemz?i tobbek kozott az Istent aposztrofalo vagy abrazolo reszekben az antropomorfizmus kikuszobolese, a Midrashoz hasonlo hosszabb-rovidebb tortenetek beiktatasa az egyes reszek megvilagitasa, erthet?bbe tetele celjabol.

Septuaginta [ szerkesztes ]

A Septuaginta a heber Biblia gorog forditasa. A latin nyelv? cim jelentese: ?hetven”. (Az eredeti gorog cim az ugyanezt jelent? Hebdomekonta. ) A Septuaginta keletkezeser?l azt tudjuk, hogy a Talmud (M'gila 9a.) es az evszazadok ota kozismert un. Ariszteasz-level szerint 70, vagy 72 zsido tudos keszitette a heber Biblia gorog forditasat az egyiptomi Pharosz szigeten, Alexandria szomszedsagaban, II. Ptolemaiosz Philadelphosz ( i. e. 285 ? 246 ) utasitasara. A kiraly udvaraba rendelt hetvenket nagyhir? tudost Jeruzsalemb?l , hogy elkeszittesse veluk a Tora tokeletes gorog forditasat. Bar a rabbik egymastol teljesen elkulonitve dolgoztak, a munkajuk vegeztevel osszehasonlitott gorog szovegek egymassal azonosak voltak.

Az ezt kovet? ket evszazadban ugyanott elkeszult a heber szoveg tovabbi reszeinek es az ugynevezett deuterokanonikus (vagyis az eredetileg nem kanonikus) konyveknek a forditasa is. E konyveket, a hozzajuk csatolt nehany gorog nyelven irt konyvvel egyutt nevezik a ?hetven oreg forditasa"-nak, gorog roviditesevel Szeptuaginta nak. A forditast a vilaghir? kiralyi konyvtarban ?riztek.

Pesitta [ szerkesztes ]

A 4. szazadban szuletett a szir (kelet-arami) forditas, a Pesitta, es ennek valtozatai. A ?pesitta” szo jelentese: egyszer?, kozvetlen. Ez a valtozat ellentetben a Szeptuagintaval, fokozatosan alakult ki a korai zsido-arami nyelv? szovegekb?l. A Pesitta szerz?je, letrejottenek ideje es helye regota vitatott kerdes. A kereszteny hagyomany szerint a Pesitta Abgar edesszai kiraly utasitasara keletkezett, aki tudosokat kuldott Palesztinaba , hogy ott az eredeti bibliaszoveget forditsak le szir nyelvre. Egyes forrasok szerint az emlitett Abgar II. Izatesz adiabenei kirallyal azonos, aki az i. sz. 1. szazadban egesz csaladjaval es sz?kebb kornyezetevel egyutt felvette a zsido vallast ( Josephus Flavius , ?A zsidok tortenete” 20: 69?71.). Bizonyosnak azonban az t?nik, hogy a Heber Biblia szir forditasa az i. sz. 1. szazadban Edesszaban elt zsidok m?ve. Az 1? 3. szazadban forditottak le a Torat, a teljes Szentiras pedig a 4. szazadra oltott vegleges format.

Arab forditasok [ szerkesztes ]

Koztudomasu, hogy zsidok es keresztenyek is eltek az Arab-felszigeten az Iszlamot megel?z? id?kben, s minden bizonnyal az arab nyelv szolgalt kozottuk osszekot? nyelvkent. Korabeli muzulman forrasbol ertesulunk arrol, hogy a zsidok heberul olvastak a Szentirasukat, es arab nyelven ertelmeztek az Iszlam kovet?i szamara. Az mindenkeppen bizonyos, hogy Mohamed idejen letezett a Biblianak szobeli hagyomany utjan ismert arab szovege, hiszen ezt igazoljak a Koran bibliai tortenetei, es a hadisz -ban, az Iszlam hagyomany irodalmaban ?Iszra’illiat”-nak nevezett anekdotak. A korai arab nyelv? bibliaforditasra torten? hivatkozasok ellenere teljes, vagy hosszabb szovegresz nem maradt fenn. Az elmult evtizedekben tobb arab nyelv? bibliai szovegtoredek kerult el?, kozottuk Szaadja-gaon forditasaibol es kommentarjaibol valo reszletek. Ezek hozzajarulnak a heber szovegek teljesebb megertesehez.

Korai kereszteny bibliaforditasok [ szerkesztes ]

Latin forditasok [ szerkesztes ]

A korai latin Szentiras-forditasokbol sok toredek ismert, de egyetlen teljes Biblia-kezirat sem maradt fenn ebb?l a korszakbol (i. sz. 3. szazad ). Az ismert latin szovegreszek szinte mindegyike a gorog Szeptuagintabol keszult forditas, igy csupan masodlagos szarmazeka a oheber eredetinek.

A 4. szazad vege tajan gyakoriakka valtak a rontott szovegmasolatok, es a kulonfele ?szovegvaltozatok”. Egy hiteles latin bibliaszoveg elkeszitesere vallalkozott Szent Jeromos (Eusebius Hieronymus, kb. 345 ? 420 ), a korabeli Europa legismertebb Biblia-tudosa, I. Damasus papa titkara, aki magas szinvonalon ismerte a latin, gorog es heber nyelveket. A Szentiras eredeti heber szovege, valamint a Szeptuaginta gorog szovegeben fellelhet? elteresek osszevetese reven teljesen uj es hiteles latin forditast keszitett a ?Hebraica veritas”, vagyis az ?igaz heber szoveg” alapjan. Szovegforditasa, az Ujszovetseg (Ujtestamentum) korabbi latin forditasanak ugyancsak altala javitott szovege es a deuterokanonikus iratok kanonizalt valtozatai alkotjak a Vulgatat , azt a szovegvaltozatot, amelyb?l a nyugat-europai nyelvek legkorabbi bibliaforditasai is szulettek.

Wulfila got bibliaja [ szerkesztes ]

A Vulgatat megel?z? egyik latin forditasbol keszitette el Wulfila puspok a gotok Bibliajat 341 ? 355 kozott. Kulon irast alkotott ( got iras ), es a Kiralyok konyve kivetelevel az egesz Szentirast leforditotta. Ez a got nyelv es igy a german nyelvek legregibb emleke. A forditas neve Codex argenteus , jelenleg Uppsalaban ?rzik.

Modern nyelv? nyugati forditasok [ szerkesztes ]

A modern nyelveken kozreadott kozepkori es ujkori forditasok teljessegukben szinte szambavehetetlenek. A konyvnyomtatas es a reformacio tovabbi lenduletet adott a bibliaforditas, valamint a bibliaolvasas terjedesenek. A Biblia a vilagon a legtobbszor es legtobb nyelvre leforditott, a legtobb kiadast es a legnagyobb peldanyszamot megert konyv lett.

Angol forditasok [ szerkesztes ]

Az els? teljes angol nyelv? bibliaforditas a 14. szazadban keszult el. Ez es a korabbi reszleges forditasok mind a latin szoveg alapjan keszultek. Az els? modern forditas, amely a heber szoveget is felhasznalta a hires, Jakab kiralyrol elnevezett Jakab kiraly-fele Biblia , mas neven ?Jogositott Valtozat” (Authorized Version) 1611 -ben, amely az ?Atdolgozott Hiteles Valtozat” (Revised Standard Version) megjeleneseig ( 1946 ? 1952 ) az angol nyelvteruleten altalanosan hasznalt Biblia volt.

Joseph Smith-forditas [ szerkesztes ]

A Jakab kiraly-fele Biblia angol nyelv? modositasa, revizioja, amihez 1830 juniusaban kezdett hozza Joseph Smith , Az Utolso Napi Szentek Jezus Krisztus Egyhazanak megalapitoja. Kulonbozik az osszes tobbi bibliaforditastol abban az ertelemben, hogy a Biblia szovegen vegrehajtott modositasokat es betoldasokat Joseph Smith kovet?i szerint az egyhazalapito az Istent?l kapott uj kinyilatkoztatasok alapjan vegezte, visszaallitva ezzel a szoveg eredeti jelenteset, ^[4] nem pedig egyik nyelvr?l a masikra torten? szo szerinti ujraforditas utjan. Az Utolso Napi Szentek Jezus Krisztus Egyhaza a forditas azon reszeit jelentette meg, melyek Joseph Smith elete folyaman mar kiadasra kerultek. ^[5] A teljes forditast 1867 -ben jelentette meg Krisztus Kozossege . Azota szamos kiadas latott napvilagot. ^[6]

Nemet forditasok [ szerkesztes ]

A legels? nyomtatasban megjelent nemet nyelv? Biblia 1466 -ban keszult Strassburgban . A forditas alapja a Vulgata volt, a szoveget folyamatosan javitottak: a Luther el?tti id?kben 13 kiadast ert meg.

A Luther Marton altal keszitett protestans Biblia nemcsak a bibliaforditas tortenetenek, vagy a teologianak , hanem a nemet irodalomnak , a nemet nyelvfejl?desnek is kiemelked? esemenye, mondhatni fordulopontja volt.

Luther az eredeti gorog es heber nyelvet felhasznalva keszitette el a forditasat. Az Ujszovetseg 1522 -ben, mig az Oszovetseg 1534 -ben jelent meg.

Magyar nyelv? forditasok [ szerkesztes ]

A biblaforditasok az egesz magyar nyelv es magyar irodalom fejl?desere oriasi hatast gyakoroltak.

Kozepkori forditasok [ szerkesztes ]

Mivel a kozepkori magyarorszagi kezirasos kodexeknek tobb mint 99%-a elpusztult, a magyar bibliaforditasok pontos tortenete ismeretlen.

A legregibb megmaradt bibliaforditasunk a 15. szazad kozepen valoszin?leg ferences szerzetesek altal irt (illetve egy bizonytalan regi forras szerint ket huszita iro, Ujlaki Balint es Pecsi Tamas altal keszitett) ugynevezett Huszita Biblia , amelynek csak egyes reszei maradtak rank kulonboz? kodexekben (az Oszovetseg 18 konyve es a negy evangelium). Azt nem lehet pontosan tudni, hogy ez a m? a teljes Biblia forditasa volt-e. Nyelvezete igen regies, kifejezesei ma mar szokatlanok (peldaul a Szentlelek forditasa ?Szent Szellet” stb.)

Az els? biztosan teljes magyar nyelv? forditas Bathory Laszlo ( 1420 ? 1484 ), palos szerzetes munkaja, amely Matyas kiraly Corvinai kozott is helyet kapott, es aminek a torok hodoltsag koraban nyoma veszett. Egy bizonyiteka van ? a palos konyveken kivul ? a ma is vitatott forditasnak, Bod Peter 1766 -ban megjelent konyvenek sorai (Magyar Athenas):

?A Sz. Biblianak Forditasai es ki adatasai. 1. Batori Laszlo Forditasa 1456-dik eszt.”

16. szazadi forditasok [ szerkesztes ]

Az els? rank maradt majdnem teljes bibliaforditas egy ismeretlen pap munkaja 1519 -b?l, es a Jordanszky-kodex tartalmazza. (Az Oszovetseg 39 konyve es szinte a teljes Ujszovetseg talalhato benne.)

A bibliaforditasok torteneteben Magyarorszagon is a konyvnyomtatas elterjedese hozott nagy fejl?dest. Az Ujszovetseget, illetve ennek reszleteit el?szor az 1530-as evek -ben adtak ki magyar nyelven. Komjati Benedek A Szent Pal levelei magyar nyelven cim? m?ve ( 1533 , Krakko) volt az els? teljes egeszeben magyar nyelven nyomtatott konyv. Pesti Gabor , a humanista tudos es els? magyar nyelvapolo Uj Testamentum magyar nyelven cim? munkaja ( 1536 , Becs) valojaban a negy evangelium forditasa es egyben els? nyomtatott kiadasa volt. Magyar nyelve izes es kifejez?, mentes azoktol a nehezkes latin szerkezetekt?l, amelyek a kozepkori forditasokat, s?t nehany kes?bbi bibliaforditasunkat is jellemeztek. Az els? nyomtatott, magyar nyelv? teljes Ujszovetseg Sylvester Janos forditasa volt 1541 -ben. Feltehet?leg ez az els? magyar nyelv? konyv, amely Magyarorszagon megjelent.

A magyar bibliaforditas fejl?desenek a reformacio hazai terhoditasa adott ujabb nagy lenduletet. A zsoltarok protestans forditasa ( Bencedi Szekely Istvan ? 1548 ) utan 1565 -ben keszult el az els? szinte teljes nyomtatott bibliaforditas, Heltai Gaspar , kolozsvari protestans teologus munkaja, amelyb?l csupan az Oszovetseg hat konyve hianyzott. Az ?Eloljarobeszed” szerint az addigi forditasoknak az eredeti heber, illetve gorog szoveggel valo osszevetesevel, ennek alapjan tortent javitasaval, kiegeszitesevel keszult. Heltai m?ve nem terjedt el, szemben az orokseget folytato Felegyhazi Tamas , debreceni reformatus lelkesz 1586 -ban kiadott magyar Ujszovetseg-forditasaval.

Karoli es Kaldi forditasa [ szerkesztes ]

1590 -ben valt teljesse a mindmaig legismertebb magyar nyelv? bibliaforditas. Karoli Gaspar ? Vizsolyi Bibliaja ” a legregibb fennmaradt (es ma is hasznalt) teljes bibliaforditas. Heltaihoz hasonloan Karoli is a heber eredetib?l forditotta az Oszovetseget es a gorogb?l az Ujszovetseget. Valojaban csak az oszovetsegi reszt nevezhetjuk Karoli eredeti munkajanak, mivel az Ujszovetseghez Felegyhazi Tamas korabbi forditasat vette at, kisebb modositasokkal.

B?vebben: Karoli Biblia

A protestans Vizsolyi Biblianak 1626 -ban keszult el katolikus megfelel?je, a Kaldi Gyorgy altal a latin Vulgatabol forditott Szent Biblia. Ennek hatasa es elterjedese sokaig meg sem kozelitette a Karoli-fele forditaset, minthogy a katolikus egyhaz tovabbra sem helyeselte, hogy laikusok papi ertelmezes nelkul maguk olvassak a Bibliat. Kaldi el?tt ( Arator (Szanto) Istvan) is elkezdte forditani a Bibliat, az oszovetsegi konyvekkel teljesen elkeszult, az ujszovetseg forditasaban a halal megakadalyozta. Azzal kapcsolatban, hogy Kaldi Gyorgy felhasznalta-e Arator munkajat a sajat bibliaforditasanal, elter? velemenyek lattak napvilagot. ^[7]

Ebb?l a korbol erdekessegkent megemlithet? meg Pechi Simon m?kedvel? szekely f?nemes (a szombatos felekezet hive) keziratos bibliaforditasa ( 1634 ).

Ujkori forditasok [ szerkesztes ]

Karoli es Kaldi Bibliajanak egymast kovet? kiadasait mintegy haromszaz evig szinte valtoztatas nelkul hasznaltak. A viszonylag csekely mertek? nyelvi korszer?sitesek (bibliareviziok) a 17 ? 19. szazad kozott a kovetkez?k voltak: Komaromi Csipkes Gyorgy altal a teljes Karoli-Biblia felujitott valtozata ( 1670 ), Torkos Andras evangelikus lelkesz felujitott Ujszovetsege ( 1736 ), Besenyei Gyorgy altal a teljes Karoli-Biblia ujabb revizioja ( 1737 ), a tobb szerz? altal felujitott katolikus Biblia (Szepesy Ignac-fele revizio, 1835 ), a Kaldi-Biblia ujabb atdolgozasa Szabo Jozsef altal ( 1851 ), a katolikus Biblia Tarkanyi Bela altal elvegzett tovabbi korszer?sitese (Kaldi-Tarkanyi forditas, 1865 ).

A Karoli Gaspar- es Kaldi Gyorgy-fele forditastol fuggetlen uj magyar bibliaforditas a 19. szazadig nem szuletett. Az 1840-es evekben Ballagi Mor es Szekacs Jozsef szinte az egesz Bibliat leforditottak, de ez nem kerult kiadasra. Az els? nyomtatasban is napvilagot lato uj forditas Kamory Samuel evangelikus teologus 1870 -es ?nyelvujito” Biblia-kiserlete volt, amelynek uj vallasi kifejezesei azonban idegenek voltak a beszelt nyelvt?l, es ez a forditast szinte olvashatatlanna tette.

Ezutan a beszelt nyelv alapjan tobb uj forditasi kiserlet is tortent, es ezek valamivel sikeresebbek is voltak, azonban ezek sem igazan terjedtek el, es valamennyiuk csak az Ujszovetsegre terjedt ki: Gy?ry Vilmos evangelikus lelkesz, valamint Menyhart Janos es Filo Lajos reformatus lelkipasztorok kozos Ujszovetseg-forditasa ( 1878 ), P. Soos Istvan karmelita szerzetes Ujszovetsege ( 1911 ), Czegledy Sandor Ujszovetseg-forditasa ( 1924 ), Masznyik Endre evangelikus teologus ?nepies” Ujszovetsege ( 1925 ), Raffay Sandor evangelikus puspok Ujszovetseg-forditasa ( 1929 ), Kecskemethy Istvan Ujszovetsege ( 1931 ). Czegledy Sandor a masodik vilaghaboru alatt leforditotta a teljes Bibliat. ^[8]

A magyar keresztenyek a 20. szazad nagyobb reszeben is a Karoli Gaspar- illetve a Kaldi Gyorgy-fele forditas valamelyik tobbe-kevesbe felujitott valtozatat hasznaltak. Ezen nem valtoztattak a szazad elejen keszult protestans es katolikus szovegreviziok sem, amelyek a 20. szazadi beszelt nyelvhez igyekeztek igazitani a szoveget, am alapjaban veve ezek is a regies forditast kovettek. Eredmenyuk az 1908 -ban napvilagot latott protestans ?revidealt Karoli-Biblia” es a Szent Istvan Tarsulat kiadasaban megjelent otkotetes uj katolikus Biblia volt ( 1927 ? 1934 ). A Karoli Biblia folyamatos nepszer?seget a 2011-ben megjelent uj revizio is el?segitette, mely a jobb erthet?seg es szovegh?seg mellett tovabbra is meg?rizte a Karoli-forditas ?izet es zamatat”. ^[9]

Modern forditasok [ szerkesztes ]

Az els? valoban sikeresse valo teljesen uj forditas a Bekes Gellert es Dalos Patrik altal keszitett katolikus Ujszovetseg-forditas volt ( 1951 ). Ezt protestans reszr?l ket tovabbi Ujszovetseg-forditas kovette: Budai Gergely reformatus teologus Uj Testamentom a ( 1967 ) es Ravasz Laszlo reformatus puspok kisse regiesebb stilusu Ujszovetseg-forditasa ( 1971 ). Megemlitend?ek meg Vida Sandor ( 1971 ) es Csia Lajos ( 1978 ) Ujszovetseg-forditasai, amelyeknek erdekessege, hogy szo szerint probaljak visszaadni az eredeti gorog szoveget, ezzel segitve a Biblia tudomanyos tanulmanyozasat, valamint az ogorog nyelv tanulasat.

Magyarorszagon, az utobbi evszazad legjelent?sebb munkai ezen a teren a katolikus Biblianak a Szent Istvan Tarsulat (SzIT) altal keszitett, jegyzetekkel es tudomanyos eszkoztarral felszerelt, teljesen uj forditasa, mely 1973 , illetve 2003 -ban jelent meg; es az uj protestans Biblia, mely 1975 -ben, javitott kiadasa pedig 1990 -ben kerult az olvasok kezebe a Magyar Bibliatanacs (MBT) kezeleseben. (A revidealt uj forditas (RUF) 2014-ben jelent meg.) Mindkett? valoban modern es tudomanyos igeny? forditas, amelyek vegleg szakitanak a Kaldi-, illetve a Karoli-forditasok hagyomanyaval.

A 90-es evek ota negy uj magyar bibliaforditas szuletett. Az 1990 -ben megalakult Szent Jeromos Katolikus Bibliatarsulat a SzIT forditasahoz kepest egy kevesbe tudomanyos, olvasmanyosabb valtozat elkesziteset t?zte ki celul, hogy a Bibliat a lehet? legtobb hiv?hoz juttassa el. Ezert a Kaldi-fele forditast alapul veve az eredeti nyelvekb?l es az id?kozben kiadott uj latin forditas, a Neo-Vulgata alapjan uj forditast keszitett 1997 -ben ( Szentiras, vagy ?Kaldi Neovulgata”).

A harom legujabb kiserlet a 21. szazad nyelvehez igazitott ?Uj Karoli” es az ?Egyszer? Biblia”, amelyek 2003-ban lattak napvilagot, valamint az angolbol forditott ? Uj vilag forditas ,” mely a Jehova tanuihoz kothet?, am ett?l a forditastol mas felekezetek bibliakutatoi tudomanytalansagra es a Biblia forditasok korabbi eredmenyeinek ignoralasara hivatkozva elhataroltak magukat. ^[10]

Jelenleg is folyamatban van ^{[ mikor? ]} egy, a Szent Pal Akademia falai kozott zajlo uj forditas, amely az eredeti nyelveket veszi alapul, es szakaszosan jelenik meg az Uj Exodus teologiai es hiteleti folyoiratban.

A kovetkez? tablazat a mai magyar nyelv? forditasokat csoportositja a nyelvi, ertelmi, formai h?seg szempontjabol ^[11] (A csak ujszovetsegi forditast ^USZ megjegyzes jelzi):

H?seg, nyelvezet	Kifejezetten formah?	Formai h?segre torekv?	Ertelmi h?segre torekv?	Kifejezetten ertelmez?
Tobbe-kevesbe regies		rev. Karoli (1908) Czegledy (1957) Ravasz Laszlo(1971) USZ
Modern	Vida Sandor (1971) USZ Csia Lajos (1978) USZ	Uj Karoli (2003)	MBT (1975, 1990, 2014) SzIT (1973, 2003) Kaldi Neo-Vulgata (1997)	Budai (1967) USZ Bekes-Dalos (1951) USZ Egyszer? (2003) USZ

A Heber Biblia europai zsido forditasai [ szerkesztes ]

Ladino (zsido-spanyol) [ szerkesztes ]

A Biblia 13 ? 15. szazadban keletkezett ladino nyelv? zsido- spanyol forditasait tekintik a legkorabbi kasztiliai Biblia-szovegeknek. Ezeket a korai dokumentumokat latin bet?kkel irtak. A zsidok spanyolorszagi ki?zetese utan azonban a ladino nyelv? bibliai szovegeket mar kizarolag heber bet?kkel nyomtattak a szefard diaszpora hasznalatara. A teljes ladino nyelv? Heber Biblia Konstantinapolyban 1739 ? 45 -ben jelent meg.

Jiddis [ szerkesztes ]

A 14. szazadtol kezd?d?en folyamatosan adtak kozre jiddis nyelv? forditasokat egyes bibliai konyvekb?l. Ezek a kiadvanyok els?sorban a kevesbe tanultak es a n?k igenyeit tartottak szem el?tt.

A Szentiras jiddis nyelv? parafrazisai kozott legkedveltebb es evszazadok soran legelterjedtebb a hires " Ce'ena u-Re'ena " (Cenerene), amely n?i olvasoi szamara atdolgozva tartalmazza a Torat, a Talmudbol, Midrasbol, valamint a zsido folklorbol vett "szemleltet?" anyaggal szinesitve. Ujabbkori nemet, s?t magyar kiadasa is tobb izben megjelent.

Nemet nyelv? zsido forditasok [ szerkesztes ]

Moses Mendelssohn ( 1729 ? 1786 ) volt az els? zsido, aki irodalmi nemet nyelvre forditotta a Biblia egyes konyveit. Megjegyzend?, hogy a nemet szoveget heber bet?kkel nyomtattak, es a kiadvany tartalmazta az eredeti heber szoveget is (ez a gyakorlat Koran forditasaban meg ma is fennall). A nagy gondolkodot elkeserit? tamadasok ertek a szigoru elveket vallo ortodox rabbik reszer?l a szent konyvek ? profanizalasa ” miatt.

1831 (a kovetkez? zsido forditas megjelenese) es 1937 kozott nehany teljes, es tobb reszleges kiadas jelent meg, kozottuk olyan kivalosagok munkai, mint Samson Raphael Hirsch rabbi, Heinrich Graetz es Martin Buber .

Angol nyelv? zsido forditasok [ szerkesztes ]

Az evszazadok soran megjelent szamos angol nyelv? forditas kozott tobb zsido valtozat is napvilagot latott. Ezek kozul a legjelent?sebb talan a philadelphiai ( Amerikai Egyesult Allamok ) Jewish Publication Society altal szazadunk masodik feleben ket kulonboz? forditasban is megjelentetett Biblia. A toraforditasok kozul kiemelkedik a Magyarorszagrol szarmazott Joseph H. Hertznek , Nagy-Britannia egykori f?rabbijanak szerkeszteseben kozreadott ketnyelv? (heber-angol), b?seges magyarazatanyaggal ellatott Mozes ot konyve ( 1923 ?36).

Magyar nyelv? zsido forditasok [ szerkesztes ]

A Heber Biblia magyar nyelvre forditasanak gondolata a 19. szazad els? felet megel?z?en bizonyosan nem merult fel zsido ember fejeben. A 19. szazad elejenek politikai esemenyei, a magyarorszagi zsidok gyors polgarosodasa, a magyar orszaggy?les vitai elinditottak a hazai zsidosagot a magyarosodas, a polgari eletforma, es a tarsadalmi egyenjogusag iranti igeny utjan, s ennek egyik kovetkezmenyekent magyar nyelv? zsido bibliakiadasok sora jelent meg.

Bloch Moric ( megkeresztelkedese utan Ballagi Mor) Mozes ot konyvet forditotta le, es ?jegyzetekkel felvilagositotta”. A heber szoveget is tartalmazo ot kotet Budan jelent meg 1840 -ben. Magyar nyelvezete es stilusa a kor legmagasabb kovetelmenyeinek is megfelelt. Kisebb reszletforditasok utan 1868 -ban latott napvilagot Mannheim Jozsef bajai tanito ?Zsoltarok. Forditas iskolai celra” cim? m?ve.

Deutsch Henriknek az alsobb iskolak ?izraelita tanuloi szamara” is atdolgozott, kisse regies nyelvezet? forditasa, mely a maszoretikus szoveg alapjan (annak kozreadasaval) keszult 1887 ? 1889 kozott jelent meg el?szor. 1890 es 1931 kozott 12 kiadast is megelt.

Stern Abraham polgari iskolai igazgato 1888 -ban adta kozre ?Szemelvenyek a Zsoltarokbol”, es ?Szemelvenyek a Profetakbol” cim? munkait.

1898 ? 1907 kozott jelentette meg a ma is kozismert, es kiadvanyai okan nagyrabecsult Izraelita Magyar Irodalmi Tarsulat (IMIT) a bibliaforditasat, az un. IMIT Szentiras t negy kotetben. A forditas korabeli irodalmi, bibliatudomanyi es vallasgyakorlati jelent?seget nem lehet elegge hangsulyozni. A kor legkivalobb magyarorszagi tudos rabbijainak forditasait szovegh?seg szempontjabol Krausz Samuel , magyar nyelvhelyesseget pedig Banoczi Jozsef gondozta, ellen?rizte. (Heber szoveggel b?vitett reprint kiadasa 1994 -ben jelent meg.) Az IMIT Szentiras I. kotetenek, a Toranak forditoja Bernstein Bela nyiregyhazi status-quo f?rabbi volt. Az ? nevet azert emeltuk ki a tobbi fordito kozul, mert Tora-szoveget atdolgozta ?iskolai hasznalatra”, es parhuzamos heber szoveggel 1902 ? 1922 kozott hat kiadasban bocsatotta a zsido hitoktatas celjara.

1922 -ben jelent meg Frenkel Bernat rabbi es hitoktato szerkeszteseben, es reszben az ?, illetve nehany neves rabbi forditasaban a ?Szentiras a csalad es az iskola reszere.” A negy kotetes m? az egesz Bibliat tartalmazza. A szovegeket a celnak megfelel?en helyenkent egyszer?sitettek, osszevontak.

Az el?bbihez hasonlo cellal keszult az IMIT kiadvanya 1925 -ben: ?Biblia az iskola es a csalad szamara”. A nehez gazdasagi korulmenyek kozepette csak ket kotete (1. A Tora, 2. A torteneti konyvek) kerulhetett ki a nyomdabol, ugyancsak egyszer?sitett szoveggel.

Az egyes bibliai konyvek forditasai kozul Singer Leo varpalotai rabbi ?Zsoltarok”-forditasat emeljuk ki. A ketnyelv? kiadvany Budapesten az 1920-as evekben , majd ujra-nyomtatasa Izraelben az 1970-es ? 80-as evekben jelent meg.

Nagyobb jelent?seg? kiadvanyt ujra az Izraelita Magyar Irodalmi Tarsulat adott ki 1939 ? 1942 kozott, a Joseph H. Hertz-fele Szentirast, vagyis a Tora heber szoveget uj magyar forditassal, s az egykori nagy-britanniai f?rabbi b?seges kommentarjainak magyaritasaval.

E m? meltatasat es a hozzaf?z?d? tudnivalokat Naftali Kraus tolmacsolasaban olvashatjuk a most megjelent uj kiadas el?szavaban.

Mai bibliaforditasok kulonboz? nyelvekre [ szerkesztes ]

A 20. szazad egyre gyorsulo valtozasai teljesen uj korulmenyeket teremtettek lelki szuksegleteink teren is es ennek nyoman vilagszerte tapasztalhatunk egy soha eddig nem latott ehseget ujabb es ujabb forditasok elkeszitesere. Emogott a tisztan nyelvtudomanyi okok mellett teologiai kulonbsegek is felfedezhet?ek es mas, specialis igenyek is kielegitesre vagynak, igy a nemzeti nyelv megalapozasa, a nemzeti ontudat er?sitese is gyakorta. Ennek nyoman f?leg angol nyelvteruleten Biblia forditasok- es valtozatok csaknem evente jelennek meg az egyes felekezetek hitbeli kulonbsegeinek, vagy felhasznaloi celcsoport igenyeinek megfelel?en. Ezert leteznek kulon gyermek­bibliak, tajnyelvi valtozatok, illetve a kommunikacios nehezsegekkel kuzd? embereknek keszult, drasztikusan leegyszer?sitett szokincs? es mondatszerkezet? forditasok is, mint peldaul a siketeknek (peldaul NT for the Deaf ) vagy az angolt idegen nyelvkent beszel?knek (peldaul Today's English Version ).

Szamos, szamszer?leg keves beszel?vel rendelkez? nyelveknel, s?t nyelvjarasoknal is jelentkeznek forditasai a Biblianak. Az egyik ilyen meg a 20. szazad derekan keletkezett burgenlandi horvat nyelven , amely az Ujszovetseg forditasat tartalmazza, forditoi Ivan Jak?i? es Martin Mer?i? voltak. ^[12] Mer?i? majdnem harom evtizeddel kes?bb Jo?ko Miki?i? -csel es Geosits Istvannal elkeszitette a zsoltarokat is. ^[13] Geosits jelenleg is folytatja a munkajat a teljes Oszovetseg elkeszitesere. ^[14] Ugyanugy horvatoknal keletkezett, Vid Balog nyoman a kaj-horvat forditasa az Ujszovetsegnek, melyet meg egyel?re nem adtak ki. Balog foglalkozasat tekintve egyebkent szinesz es a kaj nyelven mar a 19. szazadban is voltak kiserletek a Szentiras forditasara, hasonloan egy masik burgenlandi horvat forditasrol is van ismerete a kutatoknak Laab Matyas mosonujfalui plebanostol, amely keziratban maradt fenn. ^[15] 1998 -ban banati bolgar nyelven kozolte Jani Vasil?in obeseny?i plebanos-esperes az Ujszovetseget. ^[16] A banati bolgar kozosseg kizarolag katolikusokbol all. A szloven nyelv valtozatan a vend nyelven is mar a 18 ? 19. szazad ota leteznek forditasok.

2011 -ben Lukacs evangeliumanak forditasa jelent meg patois nyelven , amely Jamaica szigeten beszelt kreol nyelv. A forditok 2012 vegere szeretnek befejezni a Biblia teljes forditasat, amit a hivek is aktivan tamogatnak. ^[17]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Bibliai Szakirodalom . [2009. junius 19-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2017. november 13.)
• Kaldi Biblia
• A Szent Istvan Tarsulat katolikus bibliaforditasa
• Magyar Bibliatarsulat ujforditasu Bibliaja
• A Protestans Media Alapitvany ujonnan revidealt Karoli Bibliaja
• Az eredeti cikk itt olvashato. Engedellyel. . [2005. majus 26-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2017. november 13.)
• Bibelarchiv-Vegelahn

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Magyar bibliaforditasok: Hunyadi Janos koratol Pazmany Peter szazadaig. Szerk. Nemeskurty Istvan . Budapest, Szepirodalmi, 1990, 334 p.  ISBN 963-15-4148-7
• Gyurki Laszlo : A Biblia foldje: A magyar bibliaforditasok tortenete. Budapest, Szent Jeromos Bibliatarsulat, 1998, 104 p.  ISBN 963-85890-0-0
• Nemeskurty Istvan : Magyar bibliaforditasok. In: Magyar zsoltar: A magyar nyelv? irodalom szuletese. Budapest, Szabad Ter, 2001. ISBN 963-9201-14-6
• Marczali Henrik , Borovszky Samu , Csuday Jen?: Nagy kepes vilagtortenet. IV. kotet A nepvandorlas. Az iszlam [1]
• Az osszes omagyar es nehany kozepmagyar korbol szarmazo bibliaforditas eredeti bet?h? szovege, illetve nemelyiknek a mai magyarra normalizalt valtozata elerhet? es kereshet? az Omagyar Korpusz ban.
• A magyar nyelv? bibliaforditasok olvashatoak a Parhuzamos Bibliaolvaso ban.
• Felebarat vagy embertars. Bibliaforditasok es hasznalatuk a mai Magyarorszagon ; szerk. Fabiny Tibor, Pecsuk Otto, Zsengeller Jozsef; Hermeneutikai Kutatokozpont Alapitvany, Budapest, 2014
• Hanula Gergely: Anyaszentnyelvunk. A "szent nyelvek" es a forditas ; el?szo Foldvary Miklos Istvan; Argumentum?ELTE BTK Vallastudomanyi Kozpont Liturgiatorteneti Kutatocsoport?PRTA, Budapest?Papa, 2016 ( M?helytanulmanyok. ELTE BTK Vallastudomanyi Kozpont Liturgiatorteneti Kutatocsoport )
• Pecsuk Otto: Pontos, termeszetes, erthet?. A bibliaforditas elmelete, gyakorlata es tavlatai ; Magyar Bibliatarsulat, Budapest, 2020
• Lanstyak Istvan: "Az Istennek konyve kozonseges nyelven". Tanulmanyok a bibliaforditasrol ; Forum Kisebbsegkutato Intezet?Gramma Nyelvi Iroda, Somorja?Dunaszerdahely, 2021 ( Nostra tempora )