Bautzeni csata
Napoleoni haboruk
Bautzeni csata
Datum	1813 . majus 20 ? 21.
Helyszin	Bautzen , Szaszorszag
Eredmeny	francia gy?zelem
Harcolo felek
Az adatok megjelenitesehez kattints a cim mellett talalhato ?[kinyit]” hivatkozasra.
Franciaorszag   Orosz Birodalom   Poroszorszag
Parancsnokok
Az adatok megjelenitesehez kattints a cim mellett talalhato ?[kinyit]” hivatkozasra.
Bonaparte Napoleon , Michel Ney , Michel Duroc †   Peter Wittgenstein   Gebhard Leberecht von Blucher
Hader?k
Az adatok megjelenitesehez kattints a cim mellett talalhato ?[kinyit]” hivatkozasra.
115 000 96 000
Vesztesegek
Az adatok megjelenitesehez kattints a cim mellett talalhato ?[kinyit]” hivatkozasra.
20 000 20 000
A Wikimedia Commons tartalmaz Bautzeni csata temaju mediaallomanyokat.

Ez a szocikk a napoleoni haborukrol szol, a masodik vilaghaboru idejen vivott csatarol lasd bautzeni csata (1945)

A bautzeni csataban ( 1813 . majus 20 ? 21. ) ket napon at tarto veres csataban Napoleon csaszar visszaverte az orosz?porosz seregeket. A szovetsegesek megszoktek a teljes megsemmisules el?l, a korabbi tervuknek megfelel?en kerultek a nyilt csatat a csaszarral. Ebben kozrejatszott az is, hogy Ney francia marsall is hibazott a menekulesuk megallitasaban, ezert a szovetsegeseknek sikerult meg?rizniuk er?ik nagyobb reszet.

El?zmenyek [ szerkesztes ]

B?vebben: Lutzeni csata (1813)

A Blucher tabornagy altal vezetett porosz es a Wittgenstein altal iranyitott orosz seregek teljesen visszavonultak lutzeni csata utan, de I. Sandor orosz car es III. Frigyes Vilmos porosz kiraly parancsara Bautzennel megalltak. A szovetsegek kozel 100 000 f?nyi sereggel rendelkeztek, mig Napoleonnak 115 000 katonaja lehetett. Ezenkivul Ney francia marsallnak meg volt 85 000 embere, konny? menetben elerhet? tavolsagra. Wittgenstein orosz hadvezer ket vedelmi vonalat epitett ki, az els?t a falvak meger?ditett pontjain es a magaslatokon, a masodikat a hidak mogotti folyokanyarokban. Napoleon azt tervezte, hogy az ellenfeleit a vonalaikhoz szogezi, es csapdaba zarja ?ket Ney seregevel. A hibas felderites kovetkezteben elkezdett aggodni a szovetsegesek letszama miatt, hogy hatha nagyobb az erejuk, es er?sebb a poziciojuk, mint valojaban latszott. Igy tehat a francia csaszar ugy dontott, hogy nem allit fel csapdat, amig ?meg nem puhitja” az ellenseget.

A csata [ szerkesztes ]

• Az els? nap a franciak hatalmas tuzersegi el?keszites es orak hosszat tarto veres kuzdelem utan attortek a szovetsegesek els? vedelmi vonalat es elfoglaltak Bautzent. A porosz-orosz er?k osszeroskadtak a nyomas alatt, megmutatkozott valodi erejuk. Szurkuletre a franciak keszek voltak atvagni a szovetsegesek vedelmi vonalat. De Ney marsall tevesen merte fel helyzetet, rossz poziciot foglalt el, ezzel kaput nyitott a szovetsegesek menekulesehez.
• A masodik nap( majus 21.) harca ismet nehez es kuzdelmes orakat hozott a szovetsegesek szamara, a f? momentumot a megujulo francia tamadas jelentette. De ezek a rohamok a szovetsegesek fix allasai ellen csak szandekok maradtak, hogy elvagjak egymastol ?ket es bekeritsek. Ney marsall belezavarodott a helyzet felismeresebe es ugy dontott, elfoglalja Preititz falut, ezzel a szovetseges er?k kettevagasanak strategiai lehet?sege teljesen elveszett.

Az orosz?porosz er?k visszanyomtak ?ket a folyon tulra es delutan 4 ora korul, amikor a Garda megerkezett elkezd?dott az altalanos visszavonulas.

Ney er?i nelkul Napoleon terve dugaba d?lt. Mindket oldal kb. 20 000 embert vesztett (nemet forrasok szerint a szovetsegesek csak 11 000 ? 14 000 f?t). A francia csapatok e gy?zelmet ezert nevezik (legalabbis Nemetorszagban) purrhoszi gy?zelemnek .

Kovetkezmenyek [ szerkesztes ]

Bar a csata francia sikert hozott, megsem erte el azt a dont? strategiai eredmenyt, amit Napoleon szeretett volna elerni. Ney hibaja megfosztotta a franciakat a teljes gy?zelemt?l, Napoleon kenytelen volt beerni a csekelyebb eredmennyel, a taktikai gy?zelemmel. Sulyosabb veszteseg is erte, a csataban meghalt kozeli baratja, Michel Duroc marsall.

Bautzen utan a francia csaszar hethetes fegyverszunetet kotott a szovetsegesekkel, az ? keresukre 1813 . junius 2 -an ( pleischwitz-i fegyverszunet ). Junius 4-en irtak ala, julius 20-ig tartott, de kes?bb meghosszabbitottak augusztus 16-ig. Ezalatt az id? alatt Napoleon szerette volna meger?siteni sereget, hasznalhato lovassaggal, es jobban kikepzett uj hadsereggel, de a szovetsegesek sem tetlenkedtek, feltoltottek soraikat, s?t Ausztriat is sikerult beszervezni a Napoleon elleni koalicioba . Napoleon kes?bb Szent Ilonan irt visszaemlekezeseiben ezt a fegyverszunetet latja a legnagyobb hibajanak, amit elkovethetett, mert ezzel a szovetsegeseknek lehet?seget adott, hogy legy?zzek ?t. A harcok augusztusban ujra elkezd?dtek.

B?vebben: lipcsei csata

Forditas [ szerkesztes ]

A Wikimedia Commons tartalmaz Bautzeni csata temaju mediaallomanyokat.

• Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Battle of Bautzen cim? angol Wikipedia-szocikk forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.