Koordinatak
:
e. sz. 46° 04′ 38″
,
k. h. 18° 14′ 53″
46.077222222222
,
18.248055555556
46.077222°N 18.248056°E
Baranya varmegye
, 1950 es 2022 kozott
Baranya megye
(
nemetul
:
Komitat
Branau
,
horvatul
:
Baranja
,
latinul
:
Comitatus Baraniensis
) kozigazgatasi egyseg a
Del-Dunantul
regioban,
Magyarorszag
legdelebbi varmegyeje. Eszaknyugatrol
Somogy varmegye
, eszakrol
Tolna varmegye
, keletr?l
Bacs-Kiskun varmegye
es a
Duna
, delr?l pedig a
Drava
es
Horvatorszag
hatarolja. Szekhelye
Pecs
, a
Dunantul
legnepesebb es egyik legnagyobb terulet? varosa,
UNESCO
vilagoroksegi helyszin, Baranya lakossaganak mintegy 39%-a el itt. Baranya varmegye nevezetes kulonleges termeszeti adottsagai, klimaja es tortenelmi varosai miatt. Itt talalhato a banyavaros
Komlo
, a tortenelmi jelent?seg?
Mohacs
, a kozepkori vararol ismert
Siklos
, a szinten tortenelmi jelent?seg?
Szigetvar
, valamint a borarol nevezetes
Villany
is.
A megye terulete 4429 km
2
, Magyarorszag teruletenek 4,76%-a. Eszaki resze a
Mecsek
erd?kkel boritott hegyvideke, itt talalhato a megye legmagasabb pontja, a 682 meter magas
Zeng?
. A kozponti teruleteken helyezkedik el a
Baranyai-dombsag
es a
Villanyi-hegyseg
, nyugaton a
Zselic
, keleti es deli pereme, a Duna es a Drava mente pedig az
Alfold
nyulvanya. A megye gazdag asvany- es termalvizben, valamint egyeb er?forrasokban. Magyarorszag szenkeszletenek 98%-a talalhato itt. Baranya alapvet?en kontinentalis eghajlataban hatarozott mediterran behatas tapasztalhato, ami a deli fekvesenek es a
Foldkozi-tenger
viszonylagos kozelsegenek koszonhet?. Ez egyedulallo hazankban, hiszen az orszag tobbi resze tulnyomoreszt kontinentalis hatas alatt all.
A varmegye 1950 el?tti torteneter?l b?vebb informacio
Baranya varmegye tortenete
cikkben talalhato.
Jellegzetes baranyai taj
Baranya
foldrajzilag
valtozatos terulet: eszaki resze
hegyes
,
dombos
videk, hatalmas, egybefugg?
erd?segekkel
, mig deli es keleti resze
siksag
. A megye, egyben a
Mecsek
legmagasabb pontja a 682 meteres
Zeng?
. Masik fontos kiemelkedes a
Villanyi-hegyseg
.
Baranya varmegye
eghajlataban
erzekelhet? a
Foldkozi-tenger
kozelsege (
mediterran
hatas). A
napfenyes
orak szama magas. A b?seges napsutes hatasa a deli fekves? hegy- es domboldalakon meg fokozottabb. A
h?mersekletingadozasok
viszonylag alacsonyak, a
telek
enyhek. (Ez alol csak a Keleti-Mecsek bels? medencejenek hideg
mikroklimaja
jelent kivetelt.) A
csapadek
merteke jelent?s, az orszagban a legmagasabb.
A megye
asvanykincsekben
gazdag. Az orszag
feketeszen
keszletenek 98%-a itt talalhato, tovabba a
Mecsek
fontos
uranerc
-lel?hely.
Termal
- es
asvanyvizek
is nagy szamban talalhatoak. Az eddig feltart
h?forrasok
kozul legjelent?sebb a
harkanyi
, a
szigetvari
es a
sikondai
.
Mecseki
latkep.
Nagyobb folyovizei:
Nagyobb allovizei:
El?vilag, termeszetvedelem
[
szerkesztes
]
Baranya varmegye hegysegi es dombsagi teruleteit osszefugg? erd?segek boritjak (Mecsek,
Zselic
,
Geresdi-dombsag
,
Volgyseg
). A kellemes klima el?segitette az orszag mas tajain ritka
novenyek
megtelepedeset. Igy a Mecsekben ?shonos tobbek kozott az
illatos hunyor
es a legszebb magyarorszagi vadvirag, a
banati bazsarozsa
. A
Zeng?varkony
feletti hegyoldalban tekintelyes torzs?
szelidgesztenyefak
diszlenek.
A megye erdeiben gazdag a
vadallomany
.
Baranya varmegye jellemz? foldrajzi pontjai
[
szerkesztes
]
- Szels? telepulesek egtajak szerint:
Baranya varmegye felosztasa 1920-ban
Baranya megye kialakitasa
1950
-ben.
1
Somogy megyet?l
Baranyahoz
2
Bacs-Bodrog megye
3
Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye
4 Baranya megye 1950-t?l
5 Mai megyehatar
6 Megsz?nt
1949
-es megyehatar
Baranya varmegye terulete mar az
?skorban
is lakott volt. A
honfoglalas
el?tt reszben
szlavok
laktak.
Szent Istvan
kiraly a teruleten
varmegyet
hozott letre, amelynek jelent?s resze atnyult a mai
Horvatorszag
es
Szerbia
teruletere is. A varmegye elen allo
ispan
szekhelye
Baranyavar
volt (ma
Branjin Vrh,
Horvatorszag), amelyr?l a varmegye a nevet kapta. Szent Istvan ugyanakkor Pecsett
puspokseget
is alapitott, es kes?bb a pecsi
puspok
birtokaba adta a varmegyet.
1541
-t?l a varmegye terulete a
torok hodoltsaghoz
tartozott. A
torok
kozigazgatasban a
Mohacsi szandzsak
resze volt,
Mohacs
szekhellyel. A terulet
1689
-ben szabadult fel a torok uralom alol.
Siklos
mez?varos lakossaganak 70%-a volt foldbirtokos az 1840-es evek elejen. Az 1840-ben kihirdetett orokvaltsagrol szolo torveny tobb csaladnak remenyt jelentett. A megvaltasi osszegek eleg magasak voltak azonban, igy tobbnyire modosabb mez?varosokkal vagy falvakkal lehetett a szerz?deseket megkotni. Batthyany Kazmer 1846-ban
Bodony
,
Dravacsehi
,
Dravaszerdahely
,
Hassagy
,
Egerag
,
Udvard
falvakkal jobbagyaival szerz?dott, majd egy evvel kes?bb kovetkezett
Szava
,
Dravapalkonya
,
Mozsgo
jobbagyai is.
[2]
[3]
Ezen szerz?desek a foldesurnak is kedveztek, ugyanis a kapott penzt az uradalom uzemeinek korszer?sitesere forditotta.
[2]
[3]
Batthyany Kazmer
kototte meg a legtobb orokvaltsagi szerz?dest az orszagban.
[2]
[3]
Siklos 1847. junius 20-an kototte meg foldesuraval az orokvaltsagi szerz?dest. A szerz?desben ujpolgaroknak neveztek mar az 53 cigany csaladot. A szerz?des azonban a kovetkez? evek politikai z?rzavaraban tobb ponton serult, es csak a szabadsagharc leverese utan rendez?dott.
[2]
[4]
Az 1848-as forradalom hiret Baranyaban els?kent Mohacson tudtak meg, amikor marcius 17-en egy komaromi keresked? kikotott a ?Nador” hajoval a telepulesen.
[5]
Baranya varmegye regi hatarai
1919
-ig alltak fenn.
1919
es
1921
kozott
szerb
megszallas alatt volt a megye mai teruletenek haromnegyede, es letrehoztak a rovid elet?
Baranya?bajai Szerb?Magyar Koztarsasagot
. A
trianoni bekeszerz?des
ertelmeben a volt
Baranya varmegye deli reszet
, 1163 km²-nyi teruletet a
Szerb?Horvat?Szloven Kiralysaghoz
csatoltak.
Baranya megye mai hatarait lenyegeben az
1950-es megyerendezes
soran alakitottak ki. Ekkor a korabbi
Somogy megyet?l
Baranyahoz kerult az egykori
Szigetvari jaras
(kiveve a mai
Lad
es
Patosfa
kozsegeket), tovabba
Fels?szentmarton
.
1974
.
december 31-en
Tolna megyehez csatoltak
Jagonak
,
Kaposszekcs?
es
Csikost?tt?s
kozsegeket, viszont Baranyahoz kerult Tolna megyet?l
Maza
.
1996
.
januar 1-jen
Dunafalva
Baranyabol atkerult Bacs-Kiskun megyebe.
Kozigazgatasi beosztas 1950?1990 kozott
[
szerkesztes
]
Jarasok 1950?1983 kozott
[
szerkesztes
]
Az
1950-es megyerendezes
el?tt Baranya megyehez het jaras tartozott:
Hegyhati
(szekhelye
Sasd
volt),
Mohacsi
,
Pecsi
,
Pecsvaradi
,
Siklosi
,
Szentl?rinci
es
Villanyi
, a megyerendezes soran pedig februar 1-jen ide csatoltak Somogy megyet?l a
Szigetvari jarast
, igy Baranya megyeben 1950. februar 1-jet?l nyolc jaras volt.
Az
1950-es jarasrendezes
soran, junius 1-jen a nyolcbol egy jaras megsz?nt, viszont ket ujat is szerveztek. A megsz?n? Szentl?rinci jaras kozsegeit a Pecsi, a Siklosi, a Szigetvari es az ujonnan letrehozott
Sellyei jarashoz
osztottak be. Ez utobbi a Szentl?rincin kivul a Szigetvari jarasbol is atvett teruleteket. A masik ujonnan alakult jaras a
Komloi
volt, melynek kozsegei megel?z?en legnagyobb reszt a Hegyhati jarashoz tartoztak. Tovabbi valtozas volt ugyanekkor a Hegyhati jaras elnevezesenek
Sasdira
valtoztatasa, mivel a jarasrendezes soran valamennyi jaras elnevezeset a szekhelyehez igazitottak.
Mindennek kovetkezteben a
tanacsrendszer
bevezetesekor Baranya megye kilenc jarasra oszlott (Komloi, Mohacs, Pecsi, Pecsvaradi, Sasdi, Sellyei, Siklosi, Szigetvari es Villanyi).
Ezt kovet?en 1983-ig a kilencb?l ot jaras sz?nt meg: a Komloi (1952), a Villanyi (1956), a Sellyei (1963), a Pecsvaradi (1966) es a Pecsi (1978). 1978 vegen a Sasdi jaras szekhelyet
Komlora
helyeztek, es neve ennek megfelel?en
Komloi jarasra
valtozott, igy tehat a megyeben 1950-52 majd 1978-83 kozott is letezett jaras ezen a neven. A jarasok megsz?nesekor, 1983 vegen a megyehez negy jaras tartozott (Komloi, Mohacs, Siklosi es Szigetvari).
Varosok 1950?1983 kozott
[
szerkesztes
]
Az 1950-es megyerendezeskor Baranya megyehez egy
megyei varos
tartozott,
Mohacs
. A megye szekhelye,
Pecs
torvenyhatosagi jogu varos
volt, igy nem tartozott a megyehez, hanem kulon kozigazgatasi egyseget alkotott. Mivel a torvenyhatosagi jogu varosi jogallas 1950. junius 15-en megsz?nt, Pecs attol kezdve Baranya megyehez tartozott.
1983-ig meg harom telepules szerzett varosi rangot a megyeben: Komlo (1951-ben), Szigetvar (1966-ban) es Siklos (1977-ben), igy 1983-ra a varosok szama otre n?tt.
A tanacsok megalakulasatol 1954-ig Pecs
kozvetlenul a megyei tanacs ala rendelt varos
volt, mig Mohacs
kozvetlenul a jarasi tanacs ala rendelt varoskent
a Mohacsi jarashoz tartozott. Komlo 1951-es varossa nyilvanitasakor a Komloi jarashoz tartozott, 1952-ben azonban a megyei tanacs ala rendeltek, a Komloi jaras pedig megsz?nt, nagyreszt a Sasdi jarashoz csatoltak.
Pecs 1954 es 1971 kozott, a masodik tanacstorveny hatalya alatt
megyei jogu varos
volt es nem tartozott a megyehez. 1971-ben, a harmadik tanacstorveny hatalybalepesevel
megyei varos
lett, ami azt jelentette, hogy a megyehez tartozott, de bizonyos kerdesekben a tobbi varosnal nagyobb onallosagot elvezett. A tobbi varos jogallasa 1954 es 1971 kozott
jarasi jogu varos
volt, azutan pedig egyszer?en varos.
Varoskornyekek 1971?1983 kozott
[
szerkesztes
]
Baranya megye varosai kozul 1983-ig negy korul alakult
varoskornyek
: a Komloi es a Mohacsi 1973-ban, a Pecsi 1978-ban, a Szigetvari pedig 1981-ben. Ezek csak a varoshoz legszorosabban kapcsolodo kozsegeket foglaltak magukba, es kozpontjuk egyuttal jarasi szekhely is maradt Pecs kivetelevel. A Pecsi varoskornyek megalakulasa egybeesett a Pecsi jaras megsz?nesevel, a megsz?n? jaras Pecst?l tavolabbi kozsegeit a megmaradt negy jarashoz csatoltak at. A megye varosai kozul egyedul Siklosnak nem volt varoskornyeke 1983 vegen.
Varosok es varoskornyekek 1984?1990 kozott
[
szerkesztes
]
1984. januar 1-jen valamennyi jaras megsz?nt az orszagban. Bar a reform el?keszitese soran felmerult, hogy egyes egykori jarasi szekhelyeket (
Pecsvarad
,
Sasd
,
Sellye
)
varosi jogu nagykozsegge
nyilvanitsanak, erre vegul nem kerult sor. Baranyaban a megsz?n? jarasok kozsegeit az addigi jarasszekhelyek varoskornyekeihez csatoltak. Mikozben az orszagban 1984?1990 kozott a varosok szama masfelszeresere n?tt, Baranyaban 1990-ig nem kerult sor ujabb varossa nyilvanitasra, igy 1990-re Baranya (
Gy?r-Sopron
mellett) az orszag legkevesebb, csupan ot varossal rendelkez? megyeje lett.
Onkormanyzat es kozigazgatas
[
szerkesztes
]
Baranya Varmegye kozgyulesenek osszetetele (2019?2024)
18 kepvisel? az alabbiak szerint:
Baranya megye jarasai 2013. januar 1-jet?l
Baranya megye jarasainak f?bb adatai a 2013. julius 15-i kozigazgatasi beosztas szerint az alabbiak:
| Sorszam
|
Jaras neve
|
Szekhely
|
Telepules
|
Ebb?l varos
|
Nepesseg
(2013. januar 1.)
|
Terulet
(km²)
|
Neps?r?seg
(f?/km²)
|
| 1
|
Bolyi jaras
|
Boly
|
16
|
1
|
11 879
|
220,03
|
54
|
| 2
|
Hegyhati jaras
|
Sasd
|
25
|
2
|
12 662
|
360,72
|
35
|
| 3
|
Komloi jaras
|
Komlo
|
20
|
1
|
35 084
|
292,48
|
120
|
| 4
|
Mohacsi jaras
|
Mohacs
|
26
|
1
|
34 901
|
600,98
|
58
|
| 5
|
Pecsi jaras
|
Pecs
|
40
|
2
|
180 138
|
623,07
|
289
|
| 6
|
Pecsvaradi jaras
|
Pecsvarad
|
17
|
1
|
11 787
|
246,44
|
48
|
| 7
|
Sellyei jaras
|
Sellye
|
38
|
1
|
14 383
|
493,69
|
29
|
| 8
|
Siklosi jaras
|
Siklos
|
53
|
3
|
36 106
|
652,99
|
55
|
| 9
|
Szentl?rinci jaras
|
Szentl?rinc
|
21
|
1
|
15 044
|
282,43
|
53
|
| 10
|
Szigetvari jaras
|
Szigetvar
|
45
|
1
|
25 158
|
656,76
|
38
|
Baranya megye megsz?nt kistersegeinek f?bb adatai a 2013. julius 15-ei beosztas szerint az alabbiak:
A megyei nemzetisegei a kovetkez?k:
A megye lakossag: 391 455 f? (2011. evi nepszamlalas)
Baranya megyeben a legmagasabb a
nemzetisegiek
aranya: a 2001-es nepszamlalaskor 14%.
Cigany vagy roma
nemzetiseg?nek 5,5% vallotta magat (szemben az orszagos atlaggal, ami 2,2%). Itt el az orszagban el?
nemet anyanyelv?ek
34%-a (a
2001
-es nepszamlalas adatai szerint egy telepules,
Ofalu
abszolut nemet tobbseg? volt, valamint 20 masik telepulesen a nemet lakossag 20% feletti kisebbseget alkotott) es a delszlav (
szerb
es
horvat
) anyanyelv?ek 32%-a.
[6]
(
2001
-ben harom falu volt horvat tobbseg? es tovabbi ot telepulesen 20% feletti horvat kisebbseg volt).
Magyarorszagi nemetek Baranya megyeben
A 2011-es nepszamlalas alapjan a megye legnepesebb nemzetiseget a nemetek alkotjak, 6,7%-kal. 4,55%-kal a romak alkotjak a masodik legnagyobb kisebbseget. Jelent?s szamu meg az 1,86%-ot kitev? horvat nemzetiseg.
[7]
A
villanyi borvidek
A megye legnagyobb nyereseg? cegei a
2006
-os adozott eredmeny szerint (zarojelben az orszagos toplistan elfoglalt helyezes)
1. E.On Del-Dunantuli Aramszolgaltato Zrt. (96), 2. Hauni Hungaria Kft (282), 3. Pannongreen Kft (294).
2018. els? negyedeveben a munkanelkulisegi rata 8,1% volt.
[8]
Evtizedeken at jelent?s
uranerc-
es
feketek?szen-banyaszat
folyt a teruleten, jelenleg ez visszaszoruloban van, helyet a
konny?ipar
vette at.
Jelent?sebb ipari tevekenysegek:
A sik reszeken
gabonatermesztes
folyik, mig a delre nez? dombok es a napsugaras orak magas szama a
sz?l?termesztesnek
kedveznek. Ezeken a helyeken talalhatoak a
Mecsekaljai Borvidek
es a
Villanyi borvidek
legertekesebb term?teruletei. A baranyai sz?l?kultura a
romai kor
ota folyamatos.
Lasd meg:
Pecs belvarosa
Mohacs belvarosa
A
siklosi var
A mariagyudi kegytemplom
Szigetvari var
Pecsvaradi bences kolostor
A
puspokszentlaszloi
arboretum
Epitett orokseg: a kulturalis turizmus celpontjai
[
szerkesztes
]
Pecs
- A turisztikai regio legf?bb latnivalojat a regio szekhelye jelenti. Utcain setalva feltarul el?ttunk husz evszazad tortenelme, egymasra rakodott-retegz?dott hagyateka: a romai kori el?dvaros nyomai, a
4. szazadi
okereszteny nekropolisz
, az
els? magyarorszagi egyetem
, a fallal hatarolt kozepkori
belvaros
, a torok dzsamik es mecsetek (
Jakovali Hasszan dzsamija
,
Gazi Kaszim pasa dzsamija
,
Ferhad pasa dzsamija
,
Idrisz Baba turbeje
), a nemet polgarhazak, a
Dom epuletegyuttese
, a Zsolnay-negyed, a skandinav tipusu lakotelep ? Europa tortenelmenek kulturalis egyvelege.
2010
-ben Pecs lesz
Europa egyik kulturalis f?varosa
. Pecsett jelenleg tobb mint 250 m?emlek talalhato. Egesz evben kulturalis programok sokasaga varja a szorakozni vagyo embereket. F?leg nyaron erik egymast a fesztivalok. Gy?jtemenyei ?
Modern Magyar Keptar
,
Csontvary Muzeum
,
Martyn Ferenc Muzeum
,
Victor Vasarely Muzeum
,
Amerigo Tot Muzeum
,
Schaar Erzsebet: ?Utca”
?, varosi es magangaleriai a
20. szazadi
magyar m?veszet egyedulalloan teljes bemutatasat kinaljak.
- A varos f? turisztikai celpontjai a
vilagorokseg
reszet kepez?
Okereszteny sirkamrak
, a
Szechenyi ter
es nevezetessegei, a
Kiraly utca
, a
Pecsi Nemzeti Szinhaz
, a dom alatti Setater es Szent Istvan ter, a
szerelmesek lakatjai
, a Jokai ter es a belvaros szinpompas
Zsolnay
tet?i.
- A kalandvagyobb turista felmehet a Mecsekbe, a Misina csucsan allo, kozel 200 meteres
Pecsi tevetoronyba
, a
Pecsi Allatkertbe
es utazhat a
2009
-ben felujitott
Mecseki kisvasuton
.
Mohacs
- Magyarorszag legdelebbi
Duna
-parti telepulese. A varos egyik legf?bb nevezetessege az evente megrendezett busojaras, melynek idejere tobb ezren latogatnak el Mohacsra. A varostol delre tortent
1526
. augusztus 29-en a tortenelmi jelent?seg? csata, melynek soran a szervezetlen magyar sereg megsemmisit? vereseget szenvedett a hatalmas tuler?ben lev? torok sereg ellen. Az elmult evtizedekben bizonyitottak be a csata valodi helyszinet.
1975
-ben talaltak az els? tomegsirokat, majd 1976-ban, a 450. evfordulora alakitottak ki a Mohacsi Tortenelmi Emlekhelyet. A hethektaros parkban Vadasz Gyorgy es Zalay Buda alkotasai lathatok. A bejaratot, a diszkaput Poloskei Jozsef otvosm?vesz keszitette. A kapubellet zarok? nelkuli, racsszerkezetenek elemei emberi csontok kepzetet kivanja kelteni. A parkban a tomegsirokat amfiteatrum-szer?en emelked? setanyok veszik korbe. 120 jelkepes kopjafa vagy sirjel all az emlekparkban.
Siklos
- Buszkesege a
siklosi
var, mely
18. szazadi
fennmaradt formajaval az orszag egyik legepebben megmaradt varkastelya. Tulajdonosai tobbszor atepitettek, gotikus, reneszansz es barokk stilusjegyek egyarant fellehet?k rajta. A vartorteneti kiallitas, Gador Istvan keramia kiallitasa illetve a keszty? kiallitas egyarant megtekinthet? falai kozt.
Kanizsai Dorottya
szobra a vararokban all. A varkapolna 14-15. szazadi bels? tere ugyancsak figyelmet erdemel.
Mariagy?d
- A Siklossal osszeepult telepulesen all az egyik legnevesebb katolikus zarandokhely kegytemploma, a Mariagy?di Bazilika. Hivatalosan
VII. Piusz papa
ismerte el zarandokhelynek
1805
-ben. A ferencesek epitette es a Sarlos Boldogasszonynak szentelt barokk kegytemplomot
1964
-ben ujitottak fel belulr?l,
1972
-ben kivulr?l, az oltarok felujitasa
1981
-ben kezd?dott. A kereszt alaprajzu mai templom 1742-ben epult, Batthyanyi Kazmer grof, horvat ban adomanyabol.
Szigetvar
- Emlitesre melto tortenelmi kozpontja es a
szigetvari var
. Szigetvar er?ditmenyrendszere magaba foglalta a viragzo telepulest is. 1463-ban a Garai-,
1471
-ben az enyingi Torok csalad birtokaba kerult. Az 1526-os vesztes mohacsi csata utan katonai jelent?sege megn?tt, mivel utjaban allt a nyugati iranyban el?retor? torok hoditoknak.
1541
-ben
I. Szulejman
torok szultan elfogatta Balint urat, Torok Balint felesege atadta a vegvarat
Habsburg Ferdinandnak
.
1561
-ben a var elere f?kapitanykent
Zrinyi Miklos
kerult, s kialakitotta a negy reszb?l allo szigeti ved?rendszert. Szulejman szultan
1566
-ban foglalta el.
Pecsvarad
- A vararol hires telepules. Az epulet az allamalapitas koranak emleke, mely Asztrik puspokot idezi. A var es a romkert a roman, gotikus es reneszansz monostor emlekeit ?rzi. A Nagyboldogasszony-templom 1767-ben epult rokoko oltarokkal, szoszekkel es berendezessel. A Mindenszentek-kapolna a
12. szazadbol
, reformatus templom 1785-b?l valo. A Varoshazat (A Szentharomsag teren)
1857
-ben epitette neogotikus stilusban
Gianone Agoston
svajci olasz szarmazasu epitesz. Figyelmet erdemel meg Szabo Laszlo 1956-os emlekm?ve.
Az
Ormansag
nepi epiteszetenek emlekei:
- A terulet a Drava arteruleten, a Drava-sik kistaj resze. Baranyara jellemz? aprofalvas videk. Legnagyobb telepulesei
Vajszlo
es
Sellye
. Lakossaga hagyomanyosan reformatus. Egyedulallo festett kazettas templomaik (
Dravaivanyi
,
Adorjas
,
Koros
,
Kovacshida
) az ?si magyar jelkeprendszer elemeit hordozzak.
Zselic
(Baranya megyei telepulesei) nepi emlekei:
- Ibafan
kulonleges elmenyt kinal az egyedulallo
Janus Pannonius Muzeum
altal letrehozott pipatorteneti kiallitas, az Ibafai Pipamuzeum. A pipagy?jtemenyen kivul megtalalhatok egyeb dohanyzassal kapcsolatos kellekek, mint pl.:pipatom?k, diszes dohany-, cigaretta- es gyufatartok. Magyarlukafa, Almamellek, Szentlaszlo, Boldogasszonyfa.
A
Kelet-Mecsek
epiteszetenek emlekei:
- Egyike a Mecsek hegyseg harom f? tombjenek. Nagyjabol a Magyaregregy, Komlo, Hosszuheteny, Pecsvarad es Mecseknadasd hatarolta teruleten fekszik, joreszt Baranya megyeben, de atnyulik Tolna megyebe is. Legmagasabb pontja ? es egyben a Mecsek legmagasabb csucsa a 682 meter magas Zeng?. Gyakorlatilag egesz terulete vedett, a 2007-ben 30 eves Kelet-Mecsek Tajvedelmi Korzet resze. A tajegyseg aprofalvai a multat idez? erintetlen falukepet mutatnak (Kisujbanya, Obanya, Puspokszentlaszlo). Kedvelt kirandulohely a Zeng? csucsa, Hosszuheteny fel?l utkozben a pincefalu es a
baranyles
nepszokas keresztje, a csucson kilato es Zeng?var romjai, Puspokszentlaszlo a puspoki kastellyal, az arboretummal, a templommal es a
Szent Laszlo
-szoborral, a Mecseknadasd es Obanya kozti
Rekavar
vagy Rakvar, Magyaregregy kozeleben a
Marevar
, a zeng?varkonyi szelidgesztenyes
Rockenbauer Pal
sirjaval.
Termeszeti orokseg
[
szerkesztes
]
A megye szamos vedett termeszeti erteket rejt:
abaligeti
cseppk?barlang,
Szarsomlyoi
termeszetvedelmi terulet a
villanyi
k?banya ?slenybemutatoja.
Egeszsegturizmus: gyogy- es wellnessturizmus
[
szerkesztes
]
A
gyogyturizmus
kozpontjai a
harkanyi
,
sikondai
es szigetvari
gyogyfurd?k
.
- Harkanyi Gyogy- es Strandfurd?
vagy
Baranya Megyei Onkormanyzat Gyogyfurd?korhaza
?
Harkany
: Kiemelt orszagos min?sites? gyogyfurd?. A termalkutak a furd? teruleten helyezkednek el, 62 C-fokos vizet szallitanak. Viz osszetetele: alkali-hidrogenkarbonatos, a kenes vizek csoportjaba tartozik. Harkanyt furd?je reven a "Reumasok Mekkaja" neven emlegetik. A 180 esztend?s letesitmeny vize a reumatikus panaszok, izuleti gyulladasok, operaciok utani mozgaskorlatozottsag, toresek es idult b?rbetegsegek gyogyitasara szolgal, es baleseti utokezelesek celjara is hasznositjak.
[1]
- Hullam Uszoda, Strand- es Gyogyfurd?
?
Pecs
: 1935-ben alapitott letesitmeny, a szabadteri strandunkon felszerelt hullamoztato berendezesr?l kapta, resze a Abay Nemes Oszkar sportuszoda 50 m2 vizfelulettel, Buvarbebi Uszoiskolaval. Hagyomanyos furdesi lehet?seget a Hullam Egeszsegmeg?rz? Paradicsomban talalnak a furd?z?k. A Hullamfurd? a gyogyaszati szolgaltatasai reven gyogyfurd? is.
[2]
- Szigetvari Termal- es Gyogyfurd?
?
Szigetvar
: 62 fokos gyogyvize 800 meteres melysegb?l tort fel 1966-ban, natrium-kloridos alkali-hidrogen-karbonatos magas fluorid tartalmu viz, mely f?leg a mozgasszervi illetve reumatikus panaszok enyhitesere hasznalhato. Fluorid tartalma a csontritkulas lassitasat segiti el? id?s korban.
- Siklosi Thermal Spa
Kedvelt udul?helyek a megye tavai kozul az
Abaligeti-to
, az
orf?i
tavak es a pecsvaradi Dombay-to.
A megye
turisztikaiprogramjai
kozott emlitesre melto az oktoberben tartott villanyi borfesztival es pecsvaradi leanyvasar.
Az
okoturizmus
kedvel?inek erdemes ellatogatniuk
Gy?r?f?
telepulesre.
Lasd meg:
A pecsi megyehaza
Baranya telepulesszerkezete leginkabb
Borsod-Abauj-Zemplenehez
hasonlit, jellemz?k ra a vegletek: szekhelye regiokozpont, egyike az orszag ot legnagyobb varosanak es harom legnagyobb
agglomeraciojanak
, de a megye telepuleseinek tobb mint ketharmada 500 lakosnal kisebb lelekszamu apro- vagy torpefalu. A megye lakossaganak fele a megyeszekhelyen vagy kozvetlen kornyezeteben lakik. A nepesseg 22%-a ezer f?nel kisebb lelekszamu telepuleseken el.
(Nepesseg szerinti sorrendben, a KSH adatai szerint)
Kozsegek, nagykozsegek
[
szerkesztes
]
Nemzetkozi partnerek
[
szerkesztes
]
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]