| Nem tevesztend? ossze a kovetkez?vel:
Kunbaja
.
|
Baja
(latinul:
Francovilla
;
[3]
[4]
nemetul
:
Frankenstadt
)
[5]
[6]
megyei jogu varos
Magyarorszag
deli reszen, a
Duna
bal partjan.
Bacs-Kiskun varmegye
masodik legnagyobb telepulese, a
Bajai jaras
kozpontja. Jelent?s kikot?varos es kozlekedesi csomopont. Gazdasagi, kulturalis, oktatasi kozpont.
A
Mohacsi-szigettel
szemben,
Budapestt?l
160 kilometerre delre fekszik, a
Duna
bal parti oldalan. Harom nagy tajegyseg, a Duna-arter, a
Kiskunsagi
homokhatsag es a Fels?-bacskai loszhat talalkozasanal epult. Hazankban a legfontosabb deli atkel?hely a Dunan.
A Duna bal oldali mellekaga a
Sugovica
(mas neven Kamaras-Duna), amelynek keleti partjan Baja belvarosa, nyugati partjan pedig a kedvelt udul?terulet, a
Pet?fi-sziget
fekszik; a kett?t hid koti ossze. A Sugovica deli vegen indul a
Ferenc-csatorna
.
A szomszedos telepulesek: eszak fel?l
Ersekcsanad
, kelet fel?l
Csavoly
es
Fels?szentivan
, delkelet fel?l
Bacsbokod
, del fel?l
Vaskut
es
Batmonostor
, del-delnyugat fel?l
Szeremle
, delnyugat fel?l
Bata
, nyugat fel?l pedig
Porboly
; utobbi kett? mar a Duna tulso partjan fekszik.
A varos mai terulete mar az
?skorban
lakott hely volt, es a
vaskort
leszamitva folyamatosan az is maradt; a regeszeti feltarasok
ujk?korszaki
,
bronzkori
es
nepvandorlaskori
(
szarmata
) leleteket talaltak. A
6. szazadtol
avarok
laktak a teruletet. A
honfoglalas
utan fontos folyami atkel?hellye valt.
1260-ban szerzetesek irataiban
[7]
es az 1400-ban megjelent
pisai
emlekkonyvben
Francovilla
[8]
neven emlitik a telepulest.
Els? irasos emlitese
1323
-bol szarmazik.
[9]
Neve torok eredet? lehet; valoszin?leg els? birtokosarol, Bajarol kapta.
[10]
A kozismert ?bika” jelentes kevesse valoszin?, mivel az otorokben
buka
, es egyetlen
torok nyelvben
sincs palatalis valtozata. Az otorokben csak a
bay
szot? rengeteg jelentesenek valamelyike johet szoba.
[11]
Legkorabbi ismert birtokosa a
Bajai csalad
volt, majd
1474
-ben
Matyas kiraly
a
Czobor csaladnak
adomanyozta.
Baja a
torok hodoltsag
alatt a
Bajai nahije
kozpontja, az id?szakban jelent?s er?ditmeny es kikot? volt, tobb szaz hazzal, mecsettel es furd?vel. A
16. szazad
vegi torok adoosszeirasok szerint 18?22 adozo haz volt a varosban. A torok id?k vegere azonban a telepules elneptelenedett. Bajan 1686?1690 kozott a torok el?l menekul? bosnyakok telepedtek le. A varos nepessege a
17. szazadban
a
horvat
(
bunyevac
,
sokac
) es
szerb
, majd a
18. szazadban
a
nemet
(
svab
) es magyar betelepul?knek koszonhet?en emelkedett meg ismet.
A varos a torok uralom alol
Buda
visszavetele utan szabadult fel, es kincstari tulajdonba kerult. A torok elleni haborukban fontos szerepet jatszott, kulonosen az utanpotlas biztositasa reven, ezert
1696
.
december 24-en
I. Lipot csaszar
mez?varosi rangot adott neki. (Cimere ezen datum miatt abrazolja a bibliai
Adamot es Evat
, hiszen december 24-en van mindket nev nevnapja.
[10]
) Az ezzel jaro jogokat
III. Karoly
1714
-ben meger?sitette. Kes?bb ujra foldesuri tulajdonba kerult: birtokosa 1727?1741 kozott a Czobor csalad volt,
[12]
majd a zalogba csapott uradalom ? a Czobor csalad kihalasa utan ? 1750-t?l
Grassalkovich Antal
tulajdonaba kerult. Baja vegul
1858
-ban valtotta meg magat
Zichy Ferraris Felixt?l
, majd
1862
-ben 722 ezer forintert megvette Zichy Ferraristol a bajai uradalmat es a Grassalkovich-kastelyt, amib?l varoshaza lett.
Bajat pestisjarvany (
1739
), arviz (
1751
) es t?zvesz (
1840
)
[13]
pusztitotta. Ennek ellenere a 18?
19. szazadban
a vizi szallitas reven az
Alfold
egyik legjelent?sebb kereskedelmi kozpontjava valt, igy gazdasagi es kulturalis teren is a kornyek kozpontjava fejl?dott.
1828
-ban kezdtek kovezni az utcakat, aminek folytan a varos
1830
-ban kovezetvamszedesi jogot kapott,
1833
-tol pedig ? megszakitasokkal ? kozvilagitasa is van a telepulesnek.
1839
-ben megindult a magyar nyelv? oktatas,
1845
-ben pedig megnyilt az els? helyi g?zfurd? is.
1848
-ban hozzacsatoltak
Istvanmegyet
,
1873
-tol pedig torvenyhatosagi joggal ruhaztak fel. A 19. szazad utolso harmadaban fejl?desnek indult a kozm?vesites is.
1886
-ban az augsburgi Riedinger L.A. ceg gazgyarat epitett, emiatt mar a kovetkez? evt?l,
1887
-t?l gazzal ? akkori neven legszesszel ? vilagitottak az utcakat.
1892
-ben elkeszult el a bajai
telefonhalozat
, 1898-ban pedig
artezi kutat
furtak a f?teren; vizvezetek- es csatornahalozata azonban meg a 19. szazad vegen sem volt a varosnak.
Az
els? vilaghaboru
utan,
1918
-ban
szerb
megszallas ala kerult, es az uj delszlav allam igenyt formalt ra. Bar
Trianonban
Magyarorszagnak iteltek, a delszlav csapatok 1921. augusztus 19-ig nem uritettek ki, es nehany napra a
Baranya?bajai Szerb?Magyar Koztarsasag
nev? szerb baballam resze lett.
1930
-ban hozzacsatoltak
Bajaszentistvan
nagykozseget
.
1921
es
1941
kozott a megcsonkitott
Bacs-Bodrog varmegye
szekhelye lett. Ezt a rangot a
Delvidek
visszafoglalasaval a korabbi megyeszekhely,
Zombor
visszakapta. A
masodik vilaghaborut
kovet?en, az
1950-es megyerendezesig
ismet megyeszekhely volt.
[9]
1945 januarjaban a jugoszlav allambiztonsagi szervezet (OZNA)
[14]
ugynokeikent tevekenyked? fegyveres partizanok foglaltak el a bajai varoshazat es kinyilvanitottak Baja varos Jugoszlaviahoz tartozasat.
Dr. Takats Endre
, a varos akkori polgarmestere kenytelen volt a varost megszallva tarto szovjet hadsereg segitseget kerni, meg vegul a partizanok csak akkor voltak hajlandok tavozni, amikor a szovjet parancsnoksag megtizedelessel fenyegette ?ket.
[15]
1945 januar elejen egy husz tagu partizankuldottseg utazott Belgradba es szemelyesen Titonal kertek Baja es tersegenek Jugoszlaviahoz csatolasat.
[16]
Josip Broz Tito 1945 februarjaban
Fjodor Ivanovics Tolbuhinhoz
es 3. Ukran Front parancsnokahoz irt levelben jelezte, hogy Jugoszlavia a bekekonferencian kovetelni fogja a bajai haromszog Jugoszlaviahoz csatolasat. A jugoszlav teruleti kovetelesek csak 1946.majus 28-an, Tito moszkvai utja soran kerultek le a napirendr?l.
[17]
Az 1950-es megyerendezest kovet?en megyei vonatkozasu kozigazgatasi statuszat elveszitette. Mar 2001-ben
Atyanszky Gyorgy
orszaggy?lesi kepvisel? inditvanyozta, hogy Baja
megyei jogu varosi
rangot kaphasson, de akkor az orszaggy?les ezt az inditvanyt nem fogadta el. 2022 marciusaban azonban ?
Zsigo Robert
kezdemenyezesenek, majd a
Semjen Zsolt
altal benyujtott torvenymodositasnak elfogadasat kovet?en ? mar igen, igy 2022. majus 1-jet?l megyei jogu varos,
[18]
[19]
[20]
azonban az ezzel jaro feladatokat csak a
2024-es onkormanyzati valasztastol
kezdve kell ellatnia.
[21]
A 2019-es onkormanyzati valasztas eredmenye
[
szerkesztes
]
- A polgarmester-valasztas eredmenye
[30]
- A kepvisel?testulet-valasztas eredmenye
[31]
Part
|
Mandatumok
|
Kepvisel?-testulet
|
|
Sikeres Bajaert
|
9
|
P
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Fidesz
?
KDNP
|
6
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Baja nepessege a 2019-es adat szerint 34 495
[32]
f?, itt el a 17 telepulesb?l es 63 205 f?b?l allo
Bajai jaras
[33]
lakossaganak kicsivel tobb mint 50%-a.
Bajan 1000 ferfira 1164 n? jut (az orszagos atlag 1000 ferfira 1106 n?).
Baja tortenelme soran mindig kozepvaros volt, a legnagyobb nepesseget 1988-ban erte el, amely 40 497 f? volt.
Baja nepessegenek valtozasa
1784
-t?l
[
forras?
]
:
2011
-ben a varos lakossaganak 91%-a
magyar
, 5%-a
nemet
, 2%-a
horvat
, 2%-a egyeb (f?leg
cigany
es
szerb
) nemzetiseg?nek vallotta magat.
2022-ben a lakossag 87,3%-a vallotta magat magyarnak, 3,1% nemetnek, 1,7% horvatnak, 1,3% ciganynak, 0,4% szerbnek, 0,1-0,1% ukrannak, szlovaknak es romannak, 2,8% egyeb, nem hazai nemzetiseg?nek (12,4% nem nyilatkozott; a kett?s identitasok miatt a vegosszeg nagyobb lehet 100%-nal).
2011-ben vallasi hovatartozas tekinteteben is hasonloan egyseges a varos hiv? lakossaga, hiszen 93%-a
katolikus
, 6%-a
reformatus
, 1%-a meg f?leg a
gorogkeleti
, az
evangelikus
es a
zsido vallast
mondja magaenak.
[34]
2022-ben vallasuk szerint 35,7% volt romai katolikus, 3,4% reformatus, 0,4% evangelikus, 0,2% gorog katolikus, 2,6% egyeb kereszteny, 1,1% egyeb katolikus, 14,3% felekezeten kivuli (41,9% nem valaszolt).
[35]
Fontos
dunai
kikot?. Evszazadokig vezet? szerepe volt a tersegi termeny-, allat- es borkereskedelemben.
Valyi Andras
orszagleirasaban Baja mez?varost ugy jellemezte, melynek lakoi
?leginkabb buzaval, es egyeb hazankbeli termesekkel valo kereskedesb?l elnek, vasarjai nevezetesek. (...) Vasarja mind a harom nevezetes, es nem keves hasznot hajt, Dunan valo malmai fel oranyira vagynak, fogyatkozasai ellenben hogy szanto foldjeinek egy resze hol homokos, hol pedig kemeny, kaszallojok b? id?ben eleg”
.
Fenyes Elek
1851
-ben megjelent geographiai szotaraban Baja nepesseget 15 ezer f?ben hatarozta meg. A varos lakoi gabonaval, baranyai borokkal, sarkozi t?zifaval, gyapjuval, b?rrel kereskednek. A varosban a
komaromi
fakeresked?k nagy rakhellyel rendelkeznek. A kezm?ves mesterek kozul legnagyobb szamban a csizmadiak, sz?csok, bocskorosok es sz?rszabok vannak.
Bar kezm?- es
malomipara
jelent?s volt, az igazi ipari fejl?dese a
19. szazad
vegen indult meg, amikor szamos ipari uzem letesult itt. Megyeszekhely statuszanak elvesztesevel fejl?dese is visszaesett, ismetelt fellendulese az
1970-es evek
fejlesztesei nyoman kezd?dott. Az
1990-es evek
, a gazdasagi szerkezet atalakitasa kedvez?tlenul erintette, amely a mai napig erezteti hatasat.
Ma is leteznek itt feldolgozoipari uzemek, f?kent a malomipar, b?ripar, posztoipar, faipar es epit?ipar teruleten, de elelmiszeripara is jelent?s.
Baja fontos kozlekedesi csomopont, a legdelibb dunai atkel?hely Magyarorszagon.
Budapest
fel?l az
51-es
,
Kecskemetr?l
az
54-es
,
Szeged
es
Bataszek
fel?l pedig az
55-os szamu f?uton
kozelithet? meg. A lakott terulet tehermentesiteset szolgaljak az
511-es
es az
551-es f?utak
. Az 55-os f?ut Duna-hidja (
Turr Istvan hid
)
1909
-ben epult.
A varos teruletet erint? mellekutak kozul legfontosabb az
5501-es ut
, ez koti ossze
Bacsalmason
at
Tompa
es
Kelebia
tersegevel.
Vaskuttal
es annak delebbi szomszedaival az
5506-os ut
, Szeremlevel az 51 144-es szamu mellekut kapcsolja ossze.
Baja vasutallomas
es
Baja-Dunafurd? megallohely
a
Kiskunhalast
Bataszekkel
osszekot? egyvaganyu, villamositatlan, 154-es szamu
Bataszek?Baja?Kiskunhalas-vasutvonalon
erhet? el. A vasutvonal igen jelent?s szerepet tolt be, hiszen a
Turr Istvan hid
Budapestt?l
delre az egyetlen vasuti hid a
Duna
felett. A varost ketorankent koti ossze
InterRegio
vonat a megyeszekhely
Kecskemettel
, illetve
Gemenc InterRegio
vonat a
kozep-dunantuli
regionalis kozponttal,
Szekesfehervarral
(es ezen keresztul
Tolna megye
szekhelyevel,
Szekszarddal
, valamint
Sarbogarddal
, ahol at lehet szallni a
Mecsek InterCity
vonatokra), valamint napi 5-6 par szemelyvonat
Dombovarral
, ahol at lehet szallni a
Kaposvarra
tarto szemely- es
InterCity
vonatokra. A vasutallomas az autobusz-allomastol mindossze 450 meterre, a Szegedi uti vasuti atjaro kozeleben talalhato.
A
Baja?Reg?ce-Zombor-vasutvonal
es a
Baja?Bezdan?Zombor-vasutvonal
magyarorszagi szakaszainak (Baja?
Gara
illetve Baja?
Hercegszanto
) megszunteteset az
1968-as kozlekedespolitikai koncepcio
rendelte el. A telepulest regebben kozvetlen vonal kototte ossze
Szabadkaval
, ez volt a
Szabadka?Baja-vasutvonal
, ami jelenleg nagy reszben a 154-es vasuti mez? resze, az eredeti palya
Bacsalmastol
Csikeriaig
megvan, de mar jarhatatlan.
A vasutallomas es a Duna kozott agazott volna ki bel?le a tervezett, de soha meg nem epult
Dunapataj?Kalocsa?Baja-vasutvonal
.
A
Bajai Orszagos Kozforgalmu Kikot?
Magyarorszag
masodik legjelent?sebb kikot?je a
Duna-Majna-Rajna viziut-rendszeren
.
[36]
A kikot? a Duna bal partjan, az 1479+140 es az 1480+900
folyamkilometer
kozott talalhato.
[37]
Helyi tomegkozlekedes
[
szerkesztes
]
Baja helyi tomegkozlekedeset
2019-t?l a
Volanbusz
latja el. A helyi autobuszvonalak mindegyike a varoskozpont mellett fekv? Deri Frigyes setanyon kialakitott autobusz-vegallomasrol indul. 2022-t?l a helyi jarat dijmentes.
[38]
1946?53 kozott itt m?kodott a Rudnay-m?vesztelep a Vojnich-kuriaban (ma:
Nagy Istvan keptar
). A m?vesztelep m?kodeseben
Rudnay Gyulat
harom m?vesztanar P. Bak Janos, Kun Istvan es
B. Mikli Ferenc
segitette.
[39]
1968 ota a Duna menti Folklorfesztival egyik helyszine.
1996 ota minden ev julius masodik szombatjan rendezik meg a
Bajai Nepunnepely ? Bajai Half?z? Fesztival
nev? hagyomany?rz? programot, amelyen tobb ezren f?zik a hires bajai halaszlet. Az elmult evekben ez a program negy napos fesztivalla b?vult.
Itt telepedett le
1813
-ban a
csardas
atyjanak is nevezett heged?m?vesz es zeneszerz?,
Rozsavolgyi Mark
. 1985-ben alakult a Gemenc Tancegyuttes. Azota a varos neptancos eletet mas tanccsoportok is szinesitik, mint a Lippangos Tanccsoport vagy a Sugovica Tanckor.
A varos zenei eletet ket lelkes amat?r korus is gazdagitja: a
Liszt Ferenc Korus
, az
Ad Libitum Korus
es szamos
tamburazenekar
is, illetve minden ev tavaszan a varos iskolai megrendezik az Enekl? ifjusag korustalalkozot, valamint a III. Bela Gimnazium Belas zenedelutant, ahol az iskola diakjai mutathatjak meg tehetseguket.
A belvaros ket templomaban, a
Belvarosi Szent Peter es Szent Pal-templomban
, illetve a baratok templomakent ismert
Paduai Szent Antal-templomban
evente 8 alkalommal rendeznek orgonahangversenyeket, a Belvarosi Orgonaestek sorozatban. Ennek az 1998-ban alapitott fesztivalnak a szervez?je es m?veszeti szerkeszt?je dr. Kosoczki Tamas orgonam?vesz, a Belvarosi templom orgonistaja.
[40]
- A
Szentharomsag ter
a
Sugovica
folyoval, a
Varoshazaval
es a
Szentharomsag-szoborral
- Varoshaza
- Turr Istvan Muzeum
: Eszak-Bacska, az egykori Bacs-Bodrog varmegye eszaki reszenek tajmuzeuma, els?sorban e terulet muzealis ertekeit gy?jti, dolgozza fel es mutatja be a latogatoknak.
[41]
- Nagy Istvan Keptar
- Kalvaria-kapolna
- Bajai zsinagoga
: A Varosi Konyvtar a varos egyik legszebb m?emlek epulete, az 1845-ben epult kes? klasszicista zsinagogaban, valamint a mellette lev? egykori zsido ovoda-iskolaban m?kodik. Az eredeti allapotra a ’80-as evek eleji felujitaskor kiemelt figyelmet forditottak, igy a bels? ter-es a kett?s galeriarendszer is megmaradt regi formajaban. A Zsinagoga beepitett ritualis targyait, peldaul az el?csarnok kezmosojat, a diszes perselyt, a mizrah-emelvenyt mellvedracsozataval egyutt, valamint a toraszekrenyt is gondosan helyreallitottak. A frigyszekrenyben nehany eredeti kegytargyat is ?riznek, pl. tora-tekercseket, hanuka-gyertyatartot, imakonyveket.
[42]
- Eber Emlekhaz ? Galeria
- Bunyevac Tajhaz
- Bagolyvar- Miskolczy Ferenc emlekhaz: Baja sziveben, a Szentharomsag ter alatt, a Sugovica ? magas-parton all az 1930-as evekt?l Bagolyvarkent kozismert bauhaus epulet, mely egykor Miskolczy Ferenc (1899?1994) fest?m?vesz otthonakent szolgalt. A kiallitohely az 1920?1990 kozotti id?szak baja varostorteneti, m?veszettorteneti korszakainak helyi sajatossagait, a Bacska polgarvaros hetkoznapjait mutatja be.
[41]
- Bacskai Kulturpalota
- Deak Ferenc Zsilip ? Zsilipmuzeum
- Gyumolcsolto Boldogasszony gorogkeleti plebaniatemplom
[43]
- Szent Sziv-plebaniatemplom
[44]
- Szent Istvan-plebaniatemplom
[45]
- Jozsefvarosi plebaniatemplom
[46]
- Baptista templom
[47]
- Evangelikus templom
[48]
- Reformatus templom
[49]
- Szent Gyorgy gorogkeleti temet?kapolna
[50]
- Nepomuki Szent Janos-kapolna
Termeszeti ertekek
[
szerkesztes
]
Baja hataraban ? a Duna tulpartjan ? terul el a vadregenyes
Gemenci
erd?. A terulet a Duna-Drava Nemzeti Park resze, azaz termeszetvedelmi oltalom alatt all. Europa legnagyobb arteri erdeje egyedulallo ertekekkel, gazdag novenyvilaggal, valtozatos es kulonleges allatallomannyal buszkelkedhet. Itt feszkel peldaul a ritka fekete golya.
A paratlan fekves? varos es kornyeke valosaggal hivogat a termeszetbe, az ott eltoltend? szabadid?s programokra: erdei setakat, kerekparturakat lehet tenni, a szamos vizfelulet pedig valodi horgaszparadicsom. Nyaron a Duna, valamint a Baja belvarosaban kanyargo Sugovica csabit vizi sportok elvezetere, evezesre, kajakozasra, uszasra es napfurd?zesre.
[56]
Sportolasi es szabadteri szorakozasi lehet?segek
[
szerkesztes
]
- Turr Istvan emlekm?
- Halaszati Miniskanzen
- Pandur Okopark
- Strand
- Varosnez? kisvonat
- Kerekpar kolcsonzes
- Kajak- es kenu kolcsonzes
- Motoros csonaktura a Koppany-sziget korul
- Sarkanyhajo
Bajahoz kot?d?, ismertebb sportolok
[
szerkesztes
]
- Hosszu Katinka
(uszas, haromszoros olimpiai bajnok
2016
, vilagbajnok
2009
,
2013
,
2017
)
- Kalmar Akos
(uszas, magyar bajnok)
- Koch Renata
(duatlon-
triatlon
, vilagbajnok 2004, tobbszoros Europa-bajnok),
[14]
- Bajai Peter
(triatlon, Europa-bajnok)
[15]
- Csabi Bettina
(
1977
) okolvivo
- Foldes Vilmos
(wd)
(pool biliard, junior vilag- es Europa-bajnok, Pool Masters resztvev?)
- Varga Tamas
(evezes, vilagbajnok 2005)
- Vizin Laszlo (tobbszoros bajnok raliversenyz?, a Magyar Nemzeti Autosport Szovetseg elnoksegi tagja)
- Vereczkei Zsolt
(3-szoros aranyermes paralimpikon uszo: Barcelona 1992, Atlanta 1996, Sydney 2000)
- Hosszu Istvan (kosarlabda, magyar valogatott jatekos)
- Hangya Szilveszter
(labdarugo, magyar valogatott jatekos)
- Volenter Laszlo
(VB masodik helyezett es hatszoros EB nyertes motorcsonak versenyz?)
[16]
Bajan sportoltak meg:
Bajan szulettek
|
- Albert Andor
(
1876
?
1940
) szobraszm?vesz
- Alpar Sandor
(1892?1943) fest?, grafikus
- Atanackovics Bogoboj (szerbul
Bogoboj Atanackovi?
, 1826?1858) ugyved, szerb iro
- B. Mikli Ferenc
(1921?2013)
Munkacsy Mihaly-dijas
fest?
- Bajai Ern?
(
1921
?
1993
) ujsagiro, rejtvenyszerkeszt?
- Bajai Jen?
(
1914
?
1996
) mez?gazdasagi mernok
- Balassa Jozsef
(
1864
?
1945
) nyelvesz, tanar
- Bartos Endre
(1930?2006) fest?, szobrasz
- Baldy Balint
(
1896
?
1971
) mez?gazdasz
- Bayer Jozsef
(
1851
?
1919
) szinhaztortenesz, az
MTA
tagja
- Beck Karoly
(
1818
?
1879
) kolt?
- Beck Vilmos
fest?m?vesz
- Bednar Jozsef
kalocsa-f?megyei aldozopap (1837?1880)
- Bende Imre
(1824?1911) nyitrai puspok
- Bognar Gyorgy
(
1961
) valogatott labdarugo, edz?
- Bogdanovi? Lukijan
(
1867
?
1913
) szerb patriarka
- Bokor Malvin
(
1890
?
1950
) iro
- Bornemissza Gyorgy
(wd)
(
1924
?
2014
)
entomologus
,
okologus
Ausztraliaban
- Bruszt Pal
(1906?1979) fogorvos
- Csaplaros Istvan
(
1910
?
1994
) irodalomtortenesz, egyetemi tanar, a
lengyel?magyar kapcsolatok
kiemelked? kutatoja
- Cserba Elemer
(1876?1936) Rakospalota polgarmestere
- Csermak Mihaly
(
1863
?
1915
) honved ezredes, az ?uzsoki h?s”
- Csefko Gyula
(1878?1954) nyelvesz
- David Ibolya
(
1954
) jogasz, politikus
- Dezs? Alajos
(1888?1964) karikaturista
- Disztl Laszlo
(
1962
) valogatott labdarugo, edz?
- Disztl Peter
(
1960
) valogatott labdarugo
- Donath Gyula
(
1849
?
1944
) orvos
- Domotor Pal
(1844?1920) kolt?, m?fordito, ugyved
- Drescher Pal
(
1889
?
1957
) kolt?, m?fordito, konyvtortenesz
- Eber Anna
(1905?2002) fest?m?vesz, rajztanar
- ifj. Eber Sandor
(1909?1985) fest?m?vesz
- Ehrenberg Jozsef
(1729??) magyar katolikus pap, komaromi alesperes, vertestolnai es kornyei plebanos.
- Erdelyi Gyula
(
1848
?
1937
) varosi f?jegyz?
- Ernst Jen?
(
1895
?
1981
) orvos, biofizikus, az MTA tagja
- Er?di Daniel Jozsef
(
1844
?
1893
) kolt?, pap, tanar
- Ferenczy Jozsef
(1855?1928) irodalomtortenesz
- Fialla Lajos
(1831?1911) orvos, egyetemi tanar Bukarestben
- Girk Gyorgy
(1793?1868) pecsi puspok
- Gyurity Istvan
(1970?) szinesz
- Hajnoczi Gyula
(1920?1996) epitesz, regesz, Kossuth-dijas
- Hirmann Ferenc
(1855?1939) ercont? gyariparos, az Orszagos Iparegyesulet alelnoke, orszaggy?lesi potkepvisel?
- Horvath Laszlo Attila
(1963?) szinesz
- Ijjas Jozsef
(1901?1989) kalocsai ersek
- Janossy Denes
(
1891
?
1966
) leveltaros, tortenesz, az MTA levelez? tagja
- Radovan Jela?i?
(
1968
), a Szerb Nemzeti Bank (NBS) elnoke volt
- Jelky Andras
(
1738
?
1783
) vilagjaro utazo
- Karig Sara
m?fordito, tanar, irodalmi szerkeszt?
- Ketten Henrik
(1848?1883) zongoram?vesz, zeneszerz?
- Kliegl Jozsef
(1795?1870) feltalalo
- Kohn Samuel
f?rabbi, tortenesz
- Kolti Helga
(1965?) szineszn?, szinhazigazgato
- Komor Istvan
(1926?1974) rendez?, szinhazigazgato
- Kosoczki Tamas
orgonam?vesz-tanar
- Latinovits Gabor
(1825?1897) prepostkanonok es cimzetes puspok, orszaggy?lesi kepvisel?
- Lukin Laszlo
(1926?2004) tanar, karnagy, zenei m?fordito
- Lulley Emmanuel
(1807?1895) magyar es amerikai szabadsagharcos
- Magyary Pal
(1857 ? Temesvar, 1937.) magyar tortenesz, m?fordito, egyhazi iro.
- Major Mate
(1904?1986) epitesz, az MTA tagja
- Maruzsi Laszlo
(1953. aprilis 24) autoversenyz?, labdarugo-jatekvezet?, feltalalo
- Melles Bela
(
1891
?
1939
) heged?m?vesz, az
Operahaz
hangversenymestere, a
Zeneakademia
tanara
- Mesko Zoltan
(1883?1959) politikus, a
Nyilaskeresztes Part
alapitoja
- Meszaros Lazar
(
1796
?
1858
) honved tabornok, hadugyminiszter, az
MTA
levelez? tagja
- Mikosevics Kanut
(
1860
?
1916
) jogasz, ugyved, Bacs-Bodrog varmegye f?ugyesze, orszaggy?lesi kepvisel?, szegedi kiralyi kozjegyz?.
- Teodosije Mraovi?
(1815?1889) belgradi szerb metropolita
- Miskolczy Dezs?
(
1894
?
1978
) orvos, az elmekortan vilaghir? kutatoja, az MTA tagja
- Obadovics J. Gyula
(
1927
-) matematikus, a matematika tudomanyok kandidatusa
- Jovan Pa?i?
(
1771
?
1849
) magyarorszagi szerb fest?, kolt?
- Teodosije Pavlovi?
(1815?1889) belgradi szerb metropolita
- Mita Popovi?
(
1841
?
1888
) magyarorszagi szerb kolt?, iro
- Raics Istvan
(1912?1986)
Jozsef Attila-dijas
kolt?, m?fordito, iro, zenekritikus, zongoram?vesz
- Ribar Eva
(1943?2007) szineszn?
- Rozsavolgyi Gyula
(1822?1861) zenem?kiado alapitoja
- Sallai Istvan
(1911?1979) tanito, konyvtaros, konyvtartudos
- Sandor Emma
(
1863
?
1958
) zeneszerz?, m?fordito,
Kodaly Zoltan
felesege
- Schulhof Lipot
(1847?1921) csillagasz, az MTA levelez? tagja
- Szabo Aron 1984- otvos-, erem-es szobraszm?vesz, m?vesztanar
- Szabo Peter Gabor
(1974) matematikus, matematikatortenesz
- Szechenyi Lenke
(1936?1993) textilm?vesz
- Szilagyi Gyorgy
(1833?1921, Rusze, Bulgaria) szabadsagharcos, gyogyszeresz
- Szulik Jozsef
(1841?1890)prepost, kolt?
- Telcs Ede
(
1872
?
1948
) szobraszm?vesz
- Toth Kalman
(
1831
?
1881
) kolt?, iro, az MTA levelez? tagja
- Turr Istvan
(
1825
?
1908
) szabadsagharcos, olasz kiralyi altabornagy
- Udvardi Erzsebet
(
1929
?
2013
) Kossuth-dijas fest?m?vesz
- Joakim Vuji?
(1772?1847) szerb iro, fordito, a szerb szinjatszas atyja
[17]
[57]
|
Egyeb, Bajahoz kot?d? szemelyek
|
- Allaga Imre
(1813?1893) kormanybiztos, orszaggy?lesi kepvisel?
- Allaga Geza
zeneszerz?,
cimbalomm?vesz
- Bajnai Gordon
, uzletember, miniszterelnok
- Bellosics Balint
neprajzkutato, tanar
- Borbiro Ferenc
(
1879
?
1962
), Baja polgarmestere
1915
es
1918
, valamint
1921
es
1937
kozott
- id. Eber Sandor fest?m?vesz
- Grauaug Armin, a szegenyek orvosa (1893?1945)
- Harmath Ica, grafikusm?vesz
- Harmath Istvan, szobraszm?vesz
- Jaszberenyi Matild, textilm?vesz
- Kantor Jozsef, textilm?vesz
- Klossy Iren, grafikusm?vesz
- dr.
K?hegyi Mihaly
(1934?2001) regesz, muzeumigazgato
- Krudy Ferenc
magyar agrarpolitikus (itt volt
f?ispan
1922?1923 kozott)
- Miskolczy Ferenc
(1899?1994) grafikus es fest?m?vesz
- Nagy Istvan
fest?
- Ottmar Attila, m?veszeti vezet?
- Papp Dora
, iro
- Peth? Attila, igazgato, zongorakiser?
- Sipos Lorand
, grafikus
- dr.
Solymos Ede
(1926?2008) neprajzkutato, muzeumigazgato
- Tajdina Jozsef (1937?2009) plebanos
- Takats Endre
polgarmester es keruleti kormanyzo 1944 es 1945 kozott
- Tanczos Gabor
(1928?1979) tanar, politikus
- Tenyi Anett
szineszn?, humorista
- dr.
Ujpetery Elemer
(1911?2001) diplomata
- Weintrager Adolf
(1927?1987) fest?m?vesz, tanar
|
- Zombor
,
Szerbia
- Szabadka
, Szerbia
- Hodmez?vasarhely
,
Magyarorszag
- Marosvasarhely
,
Romania
- Erd?szentgyorgy
, Romania
- Waiblingen
,
Nemetorszag
- Argentan
,
Franciaorszag
- Thisted
,
Dania
- Labin
,
Horvatorszag
- Biograd na Moru
, Horvatorszag
A telepules a m?veszetekben
[
szerkesztes
]
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
|
---|
Megyei jogu varosok
| | |
---|
Varosok
| |
---|
Nagykozsegek
| |
---|
Kozsegek
| |
---|