Buntet? targyalas abrazolasa (Salemi boszorkanyperek)
A
buntet?jog
a
jog
azon
aga
, amely meghatarozza azokat a kozossegellenes, nemkivanatos magatartasokat ? tarsadalomra veszelyes, vagyis materialisan jogellenes - amelyek tanusitasa, es jogellenesseget kizaro tenyez?k hianya eseten az elkovet?t buntet?jogi felel?ssegre vonjak es amennyiben b?nos (gondatlansag vagy szandekossag terheli) megbuntetik (buntetes vegrehajtasi jog). A buntet?jog onallo
jogag
.
A buntet?jog alapvet?en kulonbozik a tobbi jogagtol, szabalyozasi rendszeret illet?en. Mig a tobbi jogag els?sorban szabalyozni probalja az eletviszonyokat, addig a buntet?jog els?dleges feladata az eletviszonyok
vedelme
, illet?leg a szabalyozott jogviszonyok megsertese eseten gondoskodik a jogsert? szemely megbunteteser?l. Mindezen specialis feladatai ellatasahoz a tobbi jogaghoz kepest sokkal er?teljesebb eszkozokkel rendelkezik, melyek nagyfoku beavatkozast tesznek lehet?ve a jogalanyok eletebe.
A targy az a jelenseg, amit a buntet?jog ved, illet?leg amit a b?ncselekmeny tamad.
CCC
(Imprint:
Frankfurt
, J. Schmidt. Verlegung Sigmund Feyrabends, 1577)
A korai civilizaciok, allamok altalaban nem kulonult el a polgari es a buntet?jog. Az els? ismert torvenykonyveket a
sumerek
alkottak meg. Az
I. e. 21. szazadban
Ur-Nammu kiraly megalkotott egy korai, 32 szakaszbol allo buntet?torvenykonyvet. Masik fontos korai buntet?jogi emlek
Hammurapi torvenyoszlopa
, amely a
babiloni
jog alapjat alkotta. Am ezek egyike sem kulonitette el a buntet? normakat a polgari jogi szabalyoktol.
A romai
XII tablas torvenyek
szinten vegyitettek a buntet?- es civil jogi szabalyozasi temakoroket, peldaul a rablast birtokhaboritaskent kezeltek, es penzbeli reparaciot irtak el?.
A modern buntet?jog alapjai
[
szerkesztes
]
Buntet?jogi iskolak
[
szerkesztes
]
Az egyes buntet?jogi iskolak kozott markans felfogasbeli kulonbsegek mutathatok ki, els?sorban a felel?sseg megalapozasanak kerdeseben. Eszerint beszelhetunk determinista vagy indeterminista felfogasokrol. Mai buntet?jogunkra legnagyobb hatast a
Franz von Liszt
vezette kozvetit? iskola tetelei gyakoroltak.
[1]
A mas neven dogmatikus, vagy tett- buntet?jogi iskola el?futara
Cesare Beccaria
volt. A klasszikus iskola a buntet?jog feladatanak az irott jog ertelmezeset, magyarazatat tekintette. A klasszikus iskola a tett-buntet?jogi iskola alapja. F?bb tanitasai kozott emlithet? a nullum crimen sine lege elve, a felel?sseget a b?nelkovet? szabad akaratat alapul veve hatarozza meg (indeterminizmus), ezzel osszefuggesben erkolcsi felel?sseget hangoztatja. Tanitasa szerint a buntetesnek a b?ntett sulyahoz kell igazodnia
(proporcionalitas)
.
Kriminal - antropologiai iskola
[
szerkesztes
]
Vezeralakja
Cesare Lombroso
bortonorvos volt. Megalkotoja a
szuletett b?nelkovet?
fogalomnak: eliteltek koreben vegzett empirikus vizsgalatai nyoman ugy talalta, hogy a b?nelkovet?k kuls? testi jelek (stigmak) illetve a koponya sajatos felepitese alapjan azonosithatoak. Az ezen alapulo elmelete szerint az ezen stigmakkal biro emberek szuletett b?nelkovet?k, a b?noz?i hajlamot szuletesukt?l kezdve magukban hordozzak, es ez a hajlandosaguk orokl?dik. A b?nozest tehat egy meghatarozott kor, a szuletett b?nelkovet?k tevekenysegenek velte. Bar Lombroso az id?k folyaman tobbszor revidealta allaspontjat, a szuletett b?nelkovet?kr?l alkotott kovetkezteteset halalaig fenntartotta. Kritikakent fogalmazhato meg az iskolaval szemben, hogy tetelei alapot adhattak a legszels?segesebb fajirtasok igazolasara, azonban erdemenek tekinthet?, hogy a klasszikus iskola tett-kozpontu szemleletevel szemben rairanyitotta a figyelmet a tettes, az elkovet? szemelyeben rejl? sajatossagokra.
[2]
Kriminal ? szociologiai iskola
[
szerkesztes
]
Az antropologiai iskola kritikajakent, bizonyos tekintetben elleniranyzatakent szuletett. Tanitasa szerint az embert a tarsadalmi kornyezet formalja b?noz?ve. A b?nozes okai azokban a tarsadalmi tenyez?kben keresend?, melyek az embert b?noz?ve formaljak. Tehat, a kriminal-antropologiai iskolaval megegyez?en, ez az iskola is az elkovet? szemelyet helyezi el?terbe, am a genetikai, veleszuletett okok helyett a tarsadalmi kornyezet hatasait hangsulyozza.
A ?harmadik” iskola
[
szerkesztes
]
Enrico
Ferri
jogtudos nezetei alapjan felallt "harmadik iskola" szerint a b?nozesnek az elkovet?ben rejl? okai es kivulallo okai egyarant vannak. A kedvez?tlen tarsadalmi feltetelekre adott reakcio egyenenkent valtozik. Lenyegeben ez az iskola a kriminal-antropologiai es a kriminal-szociologiai iskola tanitasait otvozi, indeterminista szemleletet kepvisel. Buntetes helyett intezkedesekr?l beszel, az elkovet?t ki kell vonni a tarsadalombol, de ezt voltakeppen nem tekinti buntetesnek. Az intezkedes az iskola szerint nem megtorlasa a tettnek, hanem az elkovet? atalakitasat celzo modszer. Az intezkedes alkalmazasanal a kiindulopont az, hogy az ember nevelhet?, atalakithato. Az intezkedes mindig hatarozatlan id?re szol, megszuntetese kerdeseben a foganatosito szerv velemenye az iranyado.
Az iskola kritikusai (peldaul
Magyarorszagon
Foldvari Jozsef
) azonban kihangsulyozzak, hogy amennyiben a buntetest, mint fogalmat elvetjuk, az elkovet?t nem, csak a tettet min?sitjuk, azzal egyszersmind lemondunk az elkovet?vel szembeni
erkolcsi helytelenitesr?l
, amely vegs? soron a buntet?jog felszamolasat eredmenyezne. Egy ilyen lepest azonban a tudomany jelenlegi allasa semmivel nem indokol.
A kozvetit? iskola
[
szerkesztes
]
A
Franz von Liszt
nevehez f?z?d? kozvetit? iskola
1883
-ban alakult meg. A tett- es tettes buntet?jogi iskolak kozott kiserli meg kozvetit? allaspont felallitasat. Megkulonbozteti az els? izben b?ncselekmenyt elkovet?ket es a visszaes?ket. Az els? izben b?noz?kkel szemben a klasszikus iskola szerinti tett-aranyos buntetest, mig a visszaes?knel intezkedest javasol alkalmazni. Kihangsulyozza a
nullum crimen sine lege
es a
nulla poena sine lege
elvei alkalmazasanak fontossagat.
Az iskola foglalkozik kulon el?szor az elmebeteg b?noz?kre es a fiatalkoruakra vonatkozo kulon szabalyozas kerdeseivel.
Neoklasszikus iskola
[
szerkesztes
]
Az uj tarsadalmi iranyzat (neoklasszikus iskola) a
masodik vilaghaboru
utan jelent meg, reszben anyagi jogi, reszben eljarasjogi szempontokat targyalva. Az egyen erkolcsi felel?sseget emeli ki es humanus jelszavakat hangoztat. Prevencios szemlelet?: els?sorban a b?ncselekmeny elkovetesenek a megel?zesere es az elkovet? tarsadalomba valo visszavezetesere (rehabilitacio) helyezi a hangsulyt. Kihangsulyozza, hogy a buntet?eljaras soran alapvet? jelent?sege van az elkovet? szemelyisegenek vizsgalatanak, ezert a nyomozas szakaszaban pszichologus szakert? bevonasat tartja szuksegesnek. Mindezek az egyennel szembeni legmegfelel?bb buntetes kiszabasa miatt indokoltak.
A magyar buntet?jog fejl?dese
[
szerkesztes
]
A buntet?jog egeszet athato elvi teteleket nevezzuk a buntet?jog alapelveinek.
Artatlansag velelme
[
szerkesztes
]
Az artatlansag velelme
jelenti azt, hogy amig az elkovet? b?nosseget joger?s itelet nem allapitja meg, vele szemben nem lehet a b?nosseghez rendelt jogkovetkezmenyeket alkalmazni. Fontos kiemelni, hogy ezen alapelv ? a koznapi nyelvben elterjedt ertelmezessel szemben ? nem azt jelenti, hogy
artatlannak
velnenk a b?ncselekmeny feltetelezett elkovet?jet, hiszen ha valakit artatlannak velelmezunk, okunk sincsen arra, hogy vele szemben eljarast folytassunk. A gyanusitott eseteben eppen azert indul eljaras, mert alapos okkal feltetelezhet?, hogy a b?ncselekmenyt ? kovette el. Ennek a feltetelezesnek a bizonyitasa a nyomozati, birosagi eljaras celja. Az artatlansag velelme tehat csupan az alaki jogkovetkezmenyekre vonatkozik.
Nullum crimen sine lege, nulla poena sine lege
[
szerkesztes
]
A nullum crimen sine lege jelentese:
nincs b?ncselekmeny torveny nelkul
(latin). A nullum crimen sine lege jelenti azt, hogy amit
torveny
nem nyilvanit buntetend?nek, azt nem lehet
b?ncselekmenynek
tekinteni.
A nulla poena sine lege jelentese:
nincs buntetes torveny nelkul
(latin). A nullum crimen elvehez kapcsolodoan, a nulla poena elve azt mondja ki, hogy a b?ncselekmenyekre csakis a torvenyben meghatarozott buntetesi tetelek alkalmazhatoak. Jelenti ez azt is, hogy ezeket a bunteteseket is csak a torvenyben szabalyozott modon lehet alkalmazni.
A ket elvhez negyfele alkalmazasi szabaly tarsul:
- Nullum crimen/nulla poena sine lege praevia: a visszahato hataly tilalma
- Nullum crimen/nulla poena sine lege certa: a pontos torvenyi meghatarozottsag kovetelmenye
- Nullum crimen/nulla poena sine lege scripta: az irott torvenyek kovetelmenye
- Nullum crimen/nulla poena sine lege stricta: a normaszoveghez valo kotottseg elve
Az analogia tilalma
[
szerkesztes
]
Az
analogia
problemajat az a helyzet veti fel, mikor a torvenyhozo ket hasonlo eletviszony kozul az egyiket szabalyozta, mig a masikat szabalyozas nelkul hagyta, es a jogalkalmazo a nem szabalyozott eletviszonyra ? a hasonlosag okan ? a masik, szabalyozott eletviszonyra vonatkozo szabalyozast alkalmazza. Ez azonban ellentetes lenne a buntet?jog masik elvevel, a nullum crimen sine lege elvevel, amely szerint amit a torvenyhozo nem min?sitett torvenyben b?ncselekmenynek, azt nem lehet b?ncselekmenynek tekinteni. A buntet?jogban ennelfogva barmifele analogia alkalmazasa tilos.
Anyagi jogi legalitas elve
[
szerkesztes
]
Ez az alapelv a biztositeka annak, hogy az elkovet?t is megillessek mindazok a jogok, amelyeket az adott allam magasabb rend? szabalyozasa, s nemzetkozi jog emberi jogokkent elismernek. Megjelenese alapvet?en a
felvilagosodas
idejehez kothet?. Napjainkban esetleges korlatozasa vethet fel kerdeseket (pl. terrorcselekmenyek eseteben).
A szubszidiaritas elve
[
szerkesztes
]
A
szubszidiaritas
azt a kovetelmenyt fejezi ki, hogy a buntet?jog alapvet?en
ultima ratio
legyen, az alkalmazasara csak akkor keruljon sor, szubszidiarius (kisegit?) jelleggel, ha mas jogagban talalhato eszkozokkel a buntet?jog altal vedett eletviszonyok vedelme nem megoldhato. Ezen alapelv ervenyesulesenek el?feltetele az is, hogy az egyes jogagak szankciorendszerukben egymasra epuljenek. Az alapelv sz?kebb ertelmezese magaban foglalja azt is, hogy a buntet?jogi eszkozokon belul is el?szor az enyhebb eszkozok alkalmazasara keruljon sor.
B?nfelel?sseg alapelve, nulla poena sine culpa
[
szerkesztes
]
Tartalmazza azt, hogy csakis a b?nosen tanusitott magatartasert legyen felel?ssegre vonhato az elkovet?. Az elven belul ket dogmatikai felfogas mutathato ki:
- Az elkovet? b?nossege a cselekmeny min?siteset hatarozza meg. Ez a valtozat elterjedt jelenleg Magyarorszagon.
- Az elkovet? b?nossege meghatarozza a buntetes merteket. Ez a valtozat f?kent a nyugat-europai jogrendszereket jellemzi.
A ket felfogas kozott kozeledes figyelhet? meg az utobbi id?ben.
Felel?sseg differencialtsaganak elve
[
szerkesztes
]
Az alapelv szamos ponton tettenerhet? a jogi szabalyozasban (pl. b?ncselekmenyek b?ntettekre es vetsegekre osztasa, fiatalkoru es feln?ttkoru b?nelkovet? kozotti kulonboztetes stb.).
A buntet?jog ultima ratio jellege
[
szerkesztes
]
Lenyege, hogy a buntet?jogot csak akkor lehet alkalmazni, ha rajta kivul mas, enyhebb eszkozok nem vehet?k igenybe vagy eredmenytelenek. A buntet?jog tehat csak kisegit? jelleg? lehet, a legvegs? esetben a legutolso eszkoz. Ezt az elvet az
Alkotmanybirosag
a 30/1992. (V. 26.) Ab. hatarozataban el is ismerte.
A buntet?jog forrasai
[
szerkesztes
]
A buntet?jog forrasai lehetnek:
- Nemzetkozi szerz?des:
Magyarorszag
, az Alaptorvenyben vallalt kotelezettsegenek megfelel?en biztositja a vallalt nemzetkozi kotelezettsegek betartasat, megteremti a bels? jog osszhangjat. Mindez jelent?sen kihathat a buntet?jogra is, peldaul a
halalbuntetest
elvet? nemzetkozi kotelezettsegvallalas formajaban
- Magyarorszag Alaptorvenye
- Az
Alkotmanybirosag
hatarozatai, azok rendelkez? resze tekinteteben, mivel jogszabalyokat semmisitenek meg (az indoklas nem jogforras)
- A hatalyos
buntet? torvenykonyv
, a 2012. evi C. torveny. A b?ncselekmenyeket, a bunteteseket, a buntetes-vegrehajtast es a buntet?eljarast, a nullum crimen es a nulla poena elveinek megfelel?en csak torvenyben lehet szabalyozni.
- A
Nepkoztarsasag Elnoki Tanacsanak
torvenyerej? rendeletei, amelyek meg hatalyban vannak
- Rendeletek, egyeb alacsonyabb szint? jogszabalyok, amennyiben azok keretjogszabalyokat toltenek ki (pl. a KRESZ)
- A
Kuria
hatarozatai, elvi dontesei es iranyelvei (bar ezek nem igazi forrasok, sokkal inkabb jogertelmezesi iranymutatasok uj tenyallasokat nem fogalmazhatnak meg, nem folytathatnak kriminalizacios tevekenyseget)
A Kuria (korabbi neven Legfels?bb Birosag) Buntet? Kollegiumanak allasfoglalasai, bar nem birnak ugyan jogforrasi er?vel, de hatasuk az igazsagszolgaltatasra tagadhatatlan. A
szokasjog
jogforrasi erejet modern allamok buntet?jogaban semmikeppen sem ismerhetjuk el (tortenelmileg jelent?s hatasa volt).
Erdekes problemat vetnek fel a
keretjogszabalyok
: a nullum crimen elvenek megfelel?en csakis az lehet b?ncselekmeny, amit torveny annak min?sit. A keretjogszabalyok azonban lehet?seget adnak ennek az elvnek az attoresere: peldaul egy ardragitasi buntet?ugyben attol fugghet a b?ncselekmeny megvalosulasanak kerdese, hogy egy kapcsolodo jogszabaly mikent allapitja meg a buntetend? ardragitas merteket. Ez a kapcsolodo jogszabaly azonban torvenynel alacsonyabb szint? is lehet, peldaul miniszteri rendelet. Ezert a jogtudomany allaspontja szerint az ilyen fajta keretjogszabalyok ellentetesek a nullum crimen elvevel. Ahogy Foldvari Jozsef jogtudos fogalmaz: ?lehet, hogy nehezkes, de nincs mas ut, mint a kulon torveny alkotasa.”
[2]
A buntet? torveny hatalya
[
szerkesztes
]
- Id?beli hataly:
a b?ncselekmenyt az elkovetese idejen hatalyban lev? buntet? torveny szerint kell elbiralni. Ha a cselekmeny elbiralasakor hatalyban lev? uj buntet? torveny szerint a cselekmeny mar nem b?ncselekmeny, vagy enyhebben biralando el, akkor az uj buntet? torvenyt kell alkalmazni. Az uj buntet? torvenyt visszahato hatallyal kell alkalmazni a nemzetkozi jog altalanosan elismert szabalyai alapjan buntetend? cselekmeny elbiralasakor, ha az az elkovetes idejen a magyar buntet? torveny szerint nem volt buntetend?.
A ma hatalyos Btk. 2013. julius 1-jen lepett hatalyba, tehat az ezutan elkovetett b?ncselekmenyeket kell ennek alapjan elbiralni, illetve azokat a korabban elkovetett b?ncselekmenyeket, amelyek az id?beli hataly szabalyainak megfelel?en enyhebben min?sulnek.
- Teruleti es szemelyi hataly:
a magyar buntet? torvenyt kell alkalmazni a belfoldon elkovetett b?ncselekmenyre, a Magyarorszag teruleten kivul tartozkodo magyar felsegjel? uszoletesitmenyen vagy magyar felsegjel? legi jarm?von elkovetett b?ncselekmenyre, illetve a magyar allampolgar altal kulfoldon elkovetett olyan cselekmenyre, amely a magyar torveny szerint b?ncselekmeny.
A magyar torvenyt kell alkalmazni a nem magyar allampolgar altal kulfoldon elkovetett b?ncselekmenyre is, ha az a magyar torveny szerint b?ncselekmeny, es az elkovetes helyenek joga szerint is buntetend?; vagy allam elleni b?ncselekmeny (kiveve a szovetseges fegyveres er? ellen elkovetett
kemkedest
); tekintet nelkul arra, hogy az az elkovetes helyenek torvenye szerint buntetend?-e; emberiesseg elleni vagy haborus b?ncselekmeny, vagy egyeb olyan b?ncselekmeny, amelynek uldozeset torvenyben kihirdetett nemzetkozi szerz?des irja el?. Ugyancsak a magyar torvenyt kell alkalmazni a magyar allampolgar, a magyar jog alapjan letrejott jogi szemely es jogi szemelyiseggel nem rendelkez? egyeb jogalany serelmere nem magyar allampolgar altal kulfoldon elkovetett olyan cselekmenyre is, amely a magyar torveny szerint buntetend?. A buntet?eljaras meginditasat ezekben az esetekben a legf?bb
ugyesz
rendeli el.
A buntet? torveny szerkezete
[
szerkesztes
]
A Buntet? Torvenykonyv ket jol elkulonithet? reszb?l epul fel, az
altalanos resz
b?l es a
kulonos resz
b?l.
A buntet?jog
altalanos resz
e tartalmazza azokat az alapelveket, definiciokat, szabalyozasokat, amelyek minden b?ncselekmeny elkovetese eseteben felmerulhetnek. A Kulonos Resz tartalmazza az egyes b?ncselekmenyek felsorolasat, valamint az altalanos reszben meghatarozott korulmenyekkel valo min?sitest.
A buntet?jog
kulonos resze
egy tortenetileg kialakult kategoria. A magyar
Buntet? torvenykonyv
masodik fele, amelyben az egyes b?ncselekmenyek teteles felsorolasa talalhato, es a hozzajuk tartozo buntetesi tetel. A Kulonos resz ertelmezesehez feltetlenul szukseges az altalanos resz] ismerete is, mivel abban szerepelnek azok az alapelvek, szabalyozasi modok, amelyek az egyes b?ncselekmenyek ertekelesehez feltetlenul szuksegesek.
A buntet? torveny ertelmezese
[
szerkesztes
]
A jogszabaly ertelmezesenek celja a jogszabalyban megnyilvanulo torvenyhozoi akarat pontos tartalmanak a megallapitasa, ami a buntet? jogszabalyok helyes alkalmazasanak alapvet? feltetele.
A jogszabaly ertelmezesnek ket alapvet? tetele:
- Az ertelmezesnel a torvenyesseg kovetelmenye serthetetlen. A jogszabaly ertelmezese soran soha nem lehet a torveny szovegevel ellentetben allo kovetkeztetesre jutni.
- Az ertelmezes soha nem valhat jogalkotassa; az ertelmezes nem mehet tul a torvenyhozoi akarat feltarasan.
A ertelmezes modszerei:
- nyelvtani: A nyelvtani vagy grammatikai ertelmezes soran az ertelmezest vegz? a jogszabaly tartalmat a nyelvtan szabalyinak segitsegevel kiserli meg feltarni.
- logikai: logikai ertelmezes eseten a formalis logika szabalyai alkalmazandoak. Pelda lehet a logikai ertelmezesre a kevesebbr?l a tobbre kovetkeztetes, miszerint ha viszonylag enyhebb b?ncselekmeny buntetend?, buntetend? a nala sulyosabb is, vagy ennek ellenkez?je, tobbr?l a kevesebbre: ha a sulyosabb eset nem von maga utan buntetest, akkor logikailag az enyhebbnek sem szabad.
- rendszertani: ennek ket valfaja a horizontalis es a vertikalis ertelmezes. Horizontalis ertelmezesnel a buntet?jogszabaly a jogrendszerben elfoglalt helyeb?l vonnak le kovetkeztetest a tartalmara nezve. A vertikalis ertelmezes eseteben az ertelmezesi folyamatot a teljes jogrendszer figyelembevetelevel vegzik: mas jogagban, vagy a jogforrasi hierarchiaban mas helyen elhelyezked? normakat is bevonnak az ertelmezesi folyamatba.
- torteneti: a jogszabaly keletkezesenek es fejl?desenek tortenelmi, tarsadalmi korulmenyeib?l kovetkeztet annak valos tartalmara.
- cel szerinti (teleologikus): a jogi norma szabalyozasanak celjat veszi alapul a jogalkoto akaratanak feltarasahoz.
Az ertelmezes alanya barki lehet, aki a jogszabaly ertelmezeset vegzi. Abbol a szempontbol azonban, hogy az ertelmezesnek kozkotelez? ereje van-e, a kovetkez? kategoriak allithatok fel az ertelmezes alanyai szerint:
- Jogalkotoi ertelmezes: ebben az esetben a jogszabaly ertelmezeset maga a jogalkoto szerv vegzi el. Ennek kozkotelez? ereje van: az igy megallapitott jogszabaly ertelme mindenkire nezve kotelez?. Kiemelend? azonban, hogy a torvenyekhez kapcsolodo miniszteri indoklas nem tartozik e korbe, az fajtajat tekintve jogirodalmi ertelmezes.
- Jogalkalmazoi ertelmezes: a buntet? ugyekben eljaro nyomozo hatosag, ugyeszseg es birosag vegzi. Ennek is kozkotelez? ereje van, de csak abban a konkret ugyben, amelyre vonatkozik.
- Tudomanyos (jogirodalmi) ertelmezes: Kozkotelez? ereje egyaltalan nincs, azonban a jogtudomany m?vel?i altal vegzett jogszabalyertelmezesek a jogalkotoi es jogalkalmazoi munkat nagyban segitik. A tudomany feladata, hogy a torvenyileg meg nem allapitott fogalmakat meghatarozza, kidolgozza, vagy pontositsa.
Az ertelmezes eredmenye lehet:
- Megallapito: abban az esetben, amikor az ertekelest igenyl? tenyallasi elemek megleter?l vagy hianyarol kell donteni, a jogszabaly alkalmazasi kore egybeesik a latszolagossal.
- Megszorito: amikor a jogszabaly alkalmazasi koret a latszolagosnal sz?kebben allapitjak meg. .
- Kiterjeszt?: ebben az esetben a jogszabaly alkalmazasi koret a latszolagosnal tagabban allapitjak meg.
Analogiarol beszelunk akkor, amikor valamely emberi magatartast a jogszabaly nem szabalyoz, csak egy hozza hasonlo magatartast, es a jogalkalmazo az erre vonatkozo jogszabalyt alkalmazza a nem szabalyozott, de hozza hasonlo magatartasra is. A jogalkalmazo ebben az esetben a jogszabaly alkalmazasi koret olyan esetre terjeszti ki, amelyre az nem vonatkozik.
A buntet?jogban soha nem kerulhet sor analogiai alkalmazasara, amely a buntet?jog egyik alapelveb?l, a nullum crimen sine lege elveb?l ered? alaptetel.
A b?ncselekmeny tana
[
szerkesztes
]
A b?ncselekmeny fogalma
[
szerkesztes
]
B?ncselekmeny az a szandekosan vagy - ha a torveny a gondatlan elkovetest is bunteti - gondatlansagbol elkovetett cselekmeny, amely veszelyes a tarsadalomra, es amelyre a torveny buntetes kiszabasat rendeli.
A b?ncselekmeny b?ntett vagy vetseg.
B?ntett az a szandekosan elkovetett b?ncselekmeny, amelyre a torveny ket evi szabadsagvesztesnel sulyosabb buntetes kiszabasat rendeli el. Minden mas b?ncselekmeny vetseg.
Tarsadalomra veszelyesseg
[
szerkesztes
]
Btk. 4
. § (2) Tarsadalomra veszelyes cselekmeny az a tevekenyseg vagy mulasztas, amely masok szemelyet vagy jogait, illetve Magyarorszag Alaptorveny szerinti tarsadalmi, gazdasagi, allami rendjet serti vagy veszelyezteti.
Hogy megallapithassuk, b?ncselekmeny tortent-e, els?sorban meg kell vizsgalni, a cselekmeny kimeritette-e barmely torvenyi tenyallas kereteit, mivel a b?ncselekmenynek mindig tenyallasszer? cselekmenynek kell lennie. A torvenyi tenyallas azoknak a tenyeknek halmaza, melyeket a kulonos reszi buntet?norma tartalmaz es a
tettes
valosit meg.
A torvenyi tenyallas nem ertekel, azonban objektiv (a magyar jogrendszerben a tarsadalomra veszelyesseg) es szubjektiv (tettes-tudati ismervek: szandekossag-gondatlansag) elemeket egyarant tartalmaz. Az Altalanos resz szabalyai kozul kizarolag azok vesznek reszt a tenyallasszer?seg befolyasolasaban, melyekre a torvenyi tenyallas utal (peldaul a magyar jogrendszerben a gondatlansag buntetend?segere a Btk. mindig kulon utal).
A b?nosseg a Btk. szerint els?sorban: a szandekossag es gondatlansag (pszichologiai felfogas), mig az axiologiai, vagyis ertek elv? felfogasnal az ertek iteleten van a hangsuly, tehat azon, hogy az elkovet?nek felrohato a cselekmeny. B?nosseg hianyaban a buntet?jogi felel?sseg megallapitasara nem kerulhet sor. Ugyanis, ha az elkovet? bar elkovette a Buntet? torveny kulonos reszi tenyallasaban megfogalmazottakat, es a jogellenesseg sem allapithato meg, tehat van vedett jogtargy amelyet sert a cselekmeny, de nincs b?nosseg, tehat sem gondatlansag, sem szandekossag nem all fenn, akkor az elkovet? nem buntethet?.
A b?ncselekmeny az a szandekosan vagy gondatlansagbol elkovetett cselekves, amely veszelyes a tarsadalomra es amelyre a torveny buntetes kiszabasat rendelheti.
A b?ncselekmeny harom eleme tehat:
-Tenyallas szer?seg (buntetend?seg)
-Tarsadalomra veszelyesseg (materialis jogellenesseg)
-B?nosseg (szandekossag/ gondatlansag).
Barmely elem hianyzik, nem beszelhetunk b?ncselekmenyr?l.
A b?ncselekmeny elkovetese miatt a torvenyben meghatarozott joghatrany. Buntetest kizarolag b?ncselekmeny elkovetese miatt, torvenyes eljarasban szabhat ki a birosag (Balogh A. - Hornyak Sz.: A buntet?jog alapjai)
2012. julius 1-jet?l atalakult a szankciorendszer. Addig ugyanis f?buntetesek, mellekbuntetesek es intezkedesek leteztek. Az uj rendszer nemikepp atalakitotta ezt a szisztemat, a f?bunteteseket ugyanis atnevezte buntetesekke, es a mellekbuntetesek kozul tobbet athelyezett ide. Mellekbunteteseket onalloan nem lehet kiszabni, korabban erre lehet?seg volt.
Ha a b?ncselekmeny buntetesi tetelenek fels? hatara haromevi szabadsagvesztesnel nem sulyosabb, szabadsagvesztes helyett elzaras, kozerdek? munka, penzbuntetes, foglalkozastol eltiltas, jarm?vezetest?l eltiltas, kitiltas, sportrendezvenyek latogatasatol valo eltiltas vagy kiutasitas, illetve e buntetesek kozul tobb is kiszabhato.
A 2004. evi III. torveny ertelmeben a
halalbuntetest
minden korulmenyek kozott veglegesen eltoroltuk. 1984 es 1993 kozott pedig letezett az un. szigoritott javito-nevel? munka.
Az ide tartozo szankciok kore mar 2010 majusatol atalakult, s a foglalkozastol eltiltas, a jarm?vezetest?l eltiltas es a kiutasitas immar buntetes lett. A penzmellekbuntetest pedig hatalyon kivul helyeztek.
A 2001. evi CXXI. torveny hatalybalepeseig a vagyonelkobzas is mellekbuntetes volt, azonban azota atkerult az intezkedesek korebe.
1974 es 1989 kozott letezett az un.
szigoritott ?rizet
is, mely azonban nem valtotta be a hozza f?zott remenyeket. 1978 es 2010 kozott pedig letezett az alkoholistak kenyszergyogyitasa, mely szinten nem volt alkalmas celjanak eleresere, ezert megszuntettek. Erdekesseg, hogy ezen torvenyi rendelkezes kiterjedt volna a kabitoszerelvez? szemelyek kenyszergyogyitasara is, az 1987. evi III. torveny alapjan azonban egy kulon jogszabaly rendelkezett volna err?l, amely soha nem szuletett meg.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
- ↑
Archivalt masolat
. [2009. november 16-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2007. november 5.)
- ↑
a
b
Dr. Foldvari Jozsef: Magyar buntet?jog altalanos resz