Bukkszentlaszlo
(
szlovakul
:
Stara Huta
) 1981 ota
Miskolchoz
tartozo egykori kozseg a mai
Borsod-Abauj-Zemplen varmegyeben
, a
Bukk-videken
. Egyutcas telepules; Miskolc kozpontjatol 8,2 kilometerre, a varos szelet?l 4 kilometerre talalhato.
A telepules lakossaga a
2001-es nepszamlalas
alapjan 461 f?. Neps?r?sege 37 f?/km² (a masodik legkisebb a varosban), ez a hozza tartozo erd?segek miatti nagy teruletnek (17 km²) koszonhet?. Nagy az id?skoruak aranya. Iskolazottsag tekinteteben tobb szempontbol alatta marad a varosi atlagnak (a legfeljebb altalanos iskolat vegzettek aranya 6%-kal magasabb Miskolcenal, mig a fels?foku vegzettseg?ek aranya 5,1%, szemben a 17,3%-os varosi atlaggal). Foglalkoztatottsag es rendszeres jovedelem tekinteteben azonban kedvez?bb mutatokkal rendelkezik az atlagnal.
[4]
A terulet mar a
keltak
altal is lakott volt, jelent?s regeszeti leletekre bukkantak a kornyeken. Bukkszentlaszlo volgyenek egyik oldalan, a Banyabukk deli reszet alkoto sziklafennsikon a
Cotinus
kelta neptorzs sancokkal, arkokkal vedett foldvarat epitett.
A kozseg a 18. szazadban jott letre, a bukki uveghuta-telepulesek kozul els?kent. Ekkor a
diosgy?ri
uradalom tulajdonosai ugy gondoltak, erdemes kihasznalni a kornyek erd?inek fajat, es uveghutakat hoztak letre. Az uvegkeszites 1712?1713 korul kezd?dott meg cseh, szlovak, lengyel es nemet mesteremberek kozrem?kodesevel. Az uveghuta korul
Hutta
neven telepules alakult ki, ez a mai Bukkszentlaszlo. Az uvegkeszit?k 1755-ben egy ujabb telepulest is letrehoztak, az osszetevesztest elkerulend? a regi telepulest Ohutanak, mig az ujat Ujhutanak (ma
Bukkszentkereszt
) neveztek el.
1774-ben Ohutan 62 lakoepulet allt. A falvak lakossaga sokaig szlovak, ruszin, nemet nyelv?, kizarolag romai katolikus vallasu emberekb?l allt, mivel az uvegfuvashoz Magyarorszagon kevesen ertettek, es kulfoldr?l kellett mesterembereket hozatni, azonkivul az uveghuta vezet?i csak romai katolikusokat voltak hajlandoak alkalmazni. Lakosai nemcsak uvegfuvassal, hanem fakitermelessel, meszegetessel is foglalkoztak. Az uveggyartas felteteleinek megromlasa, majd az 1831-es kolerajarvany utan Ohuta lakossaga 10 f?re esett (ekkor 87 lakohaz allt a faluban). 1848-ban Ohutanak mar ismet 450 lakosa volt, amit az erd?gazdalkodas nagy emberigenye magyaraz.
1940-ben a telepules felvette a Bukkszentlaszlo nevet, ami templomanak ved?szentjere,
I. Laszlo
kiralyra utal. 1941-ben 723 lakosa volt, ekkor a lakossag tobb mint 60%-a, 411 f? vallotta magat szlovak nemzetiseg?nek, a magyar nyelvtudasa mellett. 1946-ban a csehszlovak?magyar lakossagi csereegyezmeny lehet?ve tette a magukat szlovakoknak vallo lakosok Csehszlovakiaba valo kitelepuleset; Bukkszentlaszlorol 85-en telepultek ki. A telepulest 1981-ben Miskolchoz csatoltak, a nagy szocialista varosb?vitesek koraban Miskolchoz csatolt telepulesek kozul utolsokent.
Megkozelithet?sege
[
szerkesztes
]
Az
Ujgy?ri f?terr?l
a
68-as autobusszal
.
2021 juliusan felkerult a Google Terkep utcakepere is, amelyen addig nem volt bejarhato.
A telepulesresz egyetlen utcajat a Miskolchoz csatolasa el?tti id?ben F? utcanak hivtak. Mivel Miskolcon hivatalosan ilyen nev? utca nem volt, igy ezzel a nevvel kerult be Miskolc kozigazgatasaba. Ezzel az az erdekes helyzet allt el?, hogy mig a
Szechenyi utcat
a varosban szinte mindenki ?F?utcanak” hivja, a hivatalos Miskolc, F? utca cim ebben a varosreszben talalhato.
-
A F? utca reszlete
-
A F? utca reszlete
-
Ohuta, Palos kolostor rom legi foton
-
Ohuta, Palos kolostor rom legi felvetelen