Ez a szocikk a magyarorszagi kozeptajrol szol. Hasonlo cimmel lasd meg: Bukk (egyertelm?sit? lap) .

Bukk-videk Bukk
A Szinva es Garadna talalkozasanal epult Lillafured a Szeleta-tet?r?l
Hely	Magyarorszag , Borsod-Abauj-Zemplen varmegye , Heves varmegye
Hegyseg	Eszaki-kozephegyseg
Legmagasabb pont	Szilvasi-k? deli csucsa (960,715 m)
Tipus	meszk? , karszt
Elhelyezkedese
Bukk-videk Bukk Pozicio Magyarorszag terkepen
e. sz. 48° 02′ , k. h. 20° 30′ 48.033333333333 , 20.5 48.033333°N 20.500000°E Koordinatak : e. sz. 48° 02′ , k. h. 20° 30′ 48.033333333333 , 20.5 48.033333°N 20.500000°E
Terkep
A Wikimedia Commons tartalmaz Bukk-videk Bukk temaju mediaallomanyokat.

A Bukk-videk (regebben csak Bukk ) az Eszaki-kozephegysegben talalhato foldrajzi kozeptaj , Magyarorszag legnagyobb atlagmagassagu, barlangokban b?velked? karszthegysege . A Karpatok resze s igy az Alpok-Himalaja rendszer alrendszere. ^[1] Kozeps? terulete 1977 ota nemzeti park ( Bukki Nemzeti Park ). Nevet leggyakoribb fajarol, a bukkr?l (Fagus sylvatica) kapta. Az Eszaki-kozephegyseg egyetlen olyan hegysege, amely nem vulkanikus eredet?. A Bukk-videken talalhato Magyarorszag legnagyobb osszefugg? erd?terulete , kozel 100 000 hektar. ^[2]

Kialakulasa [ szerkesztes ]

Alapk?zetei a Tethys-ocean eszak-afrikai szegelyen keletkeztek a kes? karbon es a kozeps? jura korok kozott, ahol csaknem 160 millio even keresztul rakodott le az uledek, meszes, agyagos, illetve kisebbreszt dolomit es homokk? retegeket letrehozva. A kozeps? es a kes? triaszban az ekkori vulkankitoresek kovetkezteben riolit, andezit es bazalt retegek rakodtak le, a jura id?szakban pedig gabbro .

A jura vegen bezarult a Tethys-ocean. A kes? jura es az eocen kozott red?s, pikkelyes szerkezet alakult ki, amikor az elvekonyodott kontinentalis lemezre oceani keregdarabok tolodtak ra, az agyag palava valt, majd a paleogen id?szak elejen a hegyseg kiemelkedett es lepusztult. Az eocen elejen szarazfoldi felszinalakulas, er?s lepusztulas volt jellemz?, ennek kovetkezteben tonkfelszinek alakultak ki (peldaul a Nagy- es Kis-fennsik). A kes? eocen idejen ismet el?renyomult a tenger, uledekeinek nyoma ma is megtalalhato. Az oligocen vegen, 20-25 millio evvel ezel?tt paleozoikumi eredet? retegek tolodtak a teruletre. A miocen elejen feler?sodott a vulkani tevekenyseg es riolit - riodacit t?zark?vel boritotta be a teruletet. A Bukk-videk deli szegelyen a miocen kori Pannon-tenger uledekei is megtalalhatok.

A miocen vegere a Bukk-videk kozponti resze 300-400 metert emelkedett, igy szamottev? magassagu, melyul? volgyekkel tagolt hegysegge alakult, elkezd?dott a maig tarto karsztosodas es a vizhalozat kialakulasa. A pliocen els? feleben a felsivatagi eghajlat volt jellemz?, hegylabfelszin-kepz?des kezd?dott, majd a pliocen masodik feleben h?vosebbe es nedvesebbe valt az eghajlat, az emelkedes pedig tovabb folytatodott.

Tortenelme [ szerkesztes ]

A hegyseg teruleten mar a paleolitikumban, vagyis az ?sk?korban is eltek emberek ( Szeleta-kultura ). Tobb barlangbol is jelent?s regeszeti leletek kerultek el?: Suba-lyuk , Szeleta-barlang , Istallos-k?i-barlang , Kecske-lyuk , valamint az avasi T?zkovesen. A Barsony-hazi ?szakocak” Miskolc teruleter?l ismertek. A neolitikum, vagyis az ujk?kor (mas neven: csiszolt k?kor) vegen (Kr. e. V. evezredben) egy foldm?velessel es allattartassal foglalkozo nep elt a teruleten, melyb?l kialakult a bukki kultura a Kr. e. IV. evezred elejere. A kultura leletei megtalalhatoak a cserepfalui Fuzer-k?i-barlangban , a fels?tarkanyi Petenyi-barlangban, valamint a Pes-k?-barlangban .

Kr. e. 3200?1900 kozott egy rezkor vegi nep hagyta hatra a Baden-peceli kultura leleteit. A bronzkor vegen megindulo nagy nepmozgasok elleni vedelem celjabol a Kr. e. 13?12. szazadban a pilinyi kultura nepe kezdte meg a foldvarak epiteset. A hegyseg ?skori foldvarainak es sancainak tobbseget azonban a Kyjatice-kultura kepvisel?i epitettek.

Kr. e. a 4. szazadban megjelentek a keltak a teruleten. Kozpontjuk a Delkeleti-Bukkben (a mai Bukkszentlaszlo folott) emelked? Nagysanc volt. A szkitak csak a peremvideken szalltak meg, a hegysegbe csak vadaszni jartak. A szarmatak es jazigok a deli sik videkeket laktak. Szallasteruletuk eszaki hatara Cserepfalu?Eger kozeleben volt.

A nepvandorlas idejen megerkeztek a hunok es a szlavok is. A 7. szazad vegen a teruletre avarok erkeztek. A mai Fels?tarkany kornyeke minden bizonnyal a honfoglalo Tarkany torzs szallasteruletei koze tartozott. Szent Istvan koraban kezd?dott a lakossaganak kereszteny hitre teritese. A hegyek kozott meg jo ideig eltek a pogany szokasok, melyeket bizonyos elnevezesek is ?riznek: Oltar-k? , Imo-k? , Balvany , Poganyoltar . ^[3]

A tatarjaras el?ttr?l csak Cserepfalurol van emlites, amely Crispinus fia Egyed birtoka volt. A fels?tarkanyi Barat-reten kolostorromok talalhatoak. A torokok elpusztitottak Tarkanyt, mig Cserepfalut az 1552-es egri ostrom sem viselte meg kulonosebben.

1766-ban letrejott egy szlovak erd?munkasok altal lakott telep a mai Repashuta helyen. ?k 10 ev utan elhagytak a helyet, ahol 1790-t?l uvegkeszit? munkasok telepedtek meg, Repashutanak nevezve lakhelyuket. ^[4]

Foldrajza [ szerkesztes ]

Eghajlata [ szerkesztes ]

Magyarorszag egyik legcsapadekosabb terulete, amelyre evi atlag 700?850 mm csapadek hullik. Itt d?lt meg Javorkuton a Magyarorszagon valaha mert legnagyobb csapadek rekordja 2010-ben, ahol 1550 mm-t regisztraltak. ^[5]

Az evi kozeph?merseklet a Bukkaljatol a Nagyfennsikig 10 °C-rol 7,5-4,5 °C-ra csokken. A Karpat-medence alfoldjeihez es dombsagaihoz kepest ? a Bukkaljat a Bukkhatat kiveve ? a hegysegben a tel hosszu es hideg. Fagyokra oktober 10-t?l mar gyakorta kell szamitani. Hosszu, havas telek utan a Bankut melletti eszaki lejt?kon aprilis els? heteiben is lehet sielni. Fagyos napok meg majusban, juniusban is el?fordulhatnak, a Nagy-fennsik 800 m-es tengerszint feletti magassag folott melyul? tobreiben hajnalonkent akar julius?augusztusban is. A januari napfenytartam a Sajo-volgyben mindossze 50-55, a hegyseg javan 55-70, a Nagy-fennsikon 70-75 ora. Mindezek kovetkezteben a legnagyobb hidegeket nem a Bukk-fennsikon (?17 °C), hanem a Sajo-volgyben (?21 °C) merik (forditott legh?retegzettseg). A szomszedos alfoldi es dombvidekekhez kepest a tavasz kesik, a mogyoro viragzasa csak marcius derekan kezd?dik. A nyar h?vos. ^[6]

Legmagasabb pont [ szerkesztes ]

A Bukk-videk legmagasabb csucsanak sokaig az Istallos-k? csucsot tekintettek (959 m). 2014 -es nem hivatalos meresek szerint azonban a Kett?s-berc deli csucsa magasabb: 960,715 meter, es az eszaki csucs is 10 centimeterrel meghaladja a korabban legmagasabbnak velt csucsot. A merest GPS alapu technologiaval hajtottak vegre, igy nagyon minimalis a hibalehet?seg, ellentetben a regi haromszogeleses modszerrel ^{[ forras? ]} . Ezutan a Kett?s-berc deli csucsat Szilvasi-k?nek neveztek at. ^{[7] [8]}

Tovabbi csucsok: a Balvany (956 m) es a Tar-k? (949 m), de meg tovabbi kb. 50 csucs emelkedik 900 meter fole, kozuluk 11-e 950?959 m fole. ^[9] Ezek kozul 20 csucson van elhelyezve pecsetel? a Bukk 900-as csucsai nevezet? teljesitmenytura allomasaikent. ^[10] A legmagasabb magyar hegyek 100-as listajan a Bukk-videk abszolut tobbseggel rendelkezik, ugyanis 59 csucsa szerepel a listan.

Vizrajza [ szerkesztes ]

A Bukk-videk teljes terulete a Tisza vizrendszerehez tartozik. Nyugati, delnyugati es deli videkeir?l a felszinen futo patakok vizet az Eger?Lasko?Csincse-vizrendszer gy?jti ossze. Eszaki-eszaknyugati reszen a Szilvas-patak , majd a Ban-patak fogadja magaba a hegysegb?l erkez? vizfolyasokat, melyek a hegyseg keleti reszen folyo Sajoba torkollanak. A Bukk-videket a Matratol elvalaszto Tarna gy?jti ossze a terulet legnyugatabbra es? videkeinek felszini vizeit. A kozeptajon szamos karsztforras ered. Ezek kozul is a legjelent?sebbek a Vorosk?-forras , az Imo-forras, a Szikla-forras es a Fekete-len-forras. ^[11]

Barlangjai [ szerkesztes ]

Tobb mint 1100 barlang ismert itt, melyek kozul tobb kepzettseg nelkul is latogathato, ilyen peldaul az Anna-barlang , a Szent Istvan-barlang , a Szeleta-barlang , a Kecske-lyuk , az Istallos-k?i-barlang es a Budos-pest . A hires miskolctapolcai Barlangfurd?t termalvizforras taplalja. Barlangjai kozul 52 barlang fokozottan vedett. Fokozottan vedett barlang a Bukk-videken az Anna-barlang , a Balekina-barlang , a Balla-barlang , a Banyasz-barlang , a Bolhasi?Javorkuti-barlangrendszer , a Borokas-tebri 2. sz. viznyel?barlang , a Borokas-tebri 4. sz. viznyel?barlang , a Bronzika-barlang , a Budos-pest , a Diabaz-barlang , a Diosgy?rtapolcai-barlang , a Fecske-lyuk , a Fekete-barlang , a Fels?-forrasi-barlang , a Gyurko-lapai-barlang , a Hajnoczy-barlang , a Harom-kuti-barlang , a Herman Otto-barlang , a Hillebrand Jen?-barlang , az Istallos-k?i-barlang , az Istvan-lapai-barlang , a Jaspis-barlang , a Kecske-lyuk , a Kiraly-kuti-zsomboly , a Kis-k?hati-zsomboly , a K?-lyuk , a Koros-barlang , a Letrasi-vizesbarlang , a Lilla-barlang , a Mexiko-volgyi-viznyel?barlang , a Miskolctapolcai-tavasbarlang , a Nagyk?mazsa-oldali-zsomboly , a Nagyk?mazsa-volgyi-viznyel?barlang , a Penz-pataki-viznyel?barlang , a Pes-k?-barlang , a Pongor-lyuk , a Speizi-barlang , a Suba-lyuk , a Szamentu-barlang , a Szeleta-barlang , a Szeleta-zsomboly , a Szent Istvan-barlang , a Szepesi?Laner-barlangrendszer , a Sziren-barlang , a Szivarvany?Sebes-barlangrendszer , a Tar-k?i-k?fulke , a Tatar-arki-barlang , az Udvar-k? , az Upponyi 1. sz. k?fulke , a Var-tet?i-barlang , a Venusz-barlang es a Viktoria-barlang . ^[12] Tobb ?semberek lakta barlang talalhato itt, melyekben jelent?s leletekre bukkantak. Ilyen barlang a Szeleta-barlang, a Kecske-lyuk, a Mexikoi-barlang , a Suba-lyuk es az Istallos-k?i-barlang.

A Bukk-videk teruleten van az orszag legmelyebb barlangja, a 303 meter mely Banyasz-barlang . A kozeptajon a masodik legmelyebb az Istvan-lapai-barlang , a harmadik legmelyebb a Jaspis-barlang , a negyedik legmelyebb a Fekete-barlang es az otodik legmelyebb a Diabaz-barlang . A leghosszabb barlangja az Istvan-lapai-barlang , amely Magyarorszagon az 5. leghosszabb barlang, a masodik leghosszabb barlangja a Bolhasi?Javorkuti-barlangrendszer , amely hazankban a 12. leghosszabb barlang, a harmadik leghosszabb barlangja a Hajnoczy-barlang , amely Magyarorszag 13. leghosszabb barlangja.

Novenyvilaga [ szerkesztes ]

A hegyseget hatalmas erd?segek uraljak, melyekben jol megfigyelhet? az eszak-deli es a magassagi elrendez?des, az un. zonalitas. Az Alfold-peremi reszekt?l a magassag novekedesevel a hegyseg kozepe fele haladva egymas felett alakultak ki az alfoldi erd?s-sztyepp erd?k, a kozephegysegi szaraz, melegkedvel? tolgyesek, a h?vosebb gyertyanos tolgyesek es a h?vos bukkosok ovei. A delies, nyugatias kitettseg? meredek meszk?-sziklas lejt?k legnevezetesebb novenytarsulasa a hars-k?ris sziklaerd?, amely a jegkor utani felmelegedes, a mogyorokor kevert erdeinek az emleket ?rzi es azokra a term?helyekre szorult vissza, ahol mar a bukk nem versenykepes.

A Bukk novenyzeti kepet els?sorban a kontinentalis, valamint az Erdely es a Karpatok kozelsegere utalo novenyfajok es tarsulasok megjelenese hatarozza meg. A vedett sziklazugokban ket melegigenyes harmadkori faj veszelte at az utolso eljegesedest, a Belk? napsuteses meszk?sziklain, a szirti pereszleny - amely ma legkozelebb a Balkan-felsziget szubmediterran meszk?videken talalhato -, es a pannoniai bennszulott magyarfoldi husang (Ferula sadleriana) . Igazi alhavasi reliktumnovenyei a Bukknek a sarga ibolya (Viola biflora) , mely hazankban csak itt talalhato meg, a havasi ikravirag, a hegyi k?tor?f? (Saxifraga adscendens) , a tarka nyulfarkf? , a havasi iszalag (Clematis alpina) es a korai szegf? (Dianthus plumarius subsp. praecox) . A jegkorszak utani hideg, kontinentalis id?k tanui - un. posztglacialis reliktumai, hasonloan a tobbi reliktumnovenyhez, szigoruan vedett ritkasagok. Ezek koze tartozik a poloskavesz es a fennsik fagyzugos tobreinek, sziklas oldalain viragzo eszaki sarkanyf? (Dracocephalum ruyschiana) , amely csak itt fordul el? hazankban. A Bukknek ket sajatos bennszulott faja ismeretes: a Vrabelyi-estike (Hesperis matronalis subsp. vrabelyiana) es a meredek dolomit- es meszk?sziklak gyepalkotoja a magyar nyulfarkf? (Sesleria hungarica) .

A cseres-tolgyesek (Quercetum petraeae-cerris) novenyvilaga a kovetkez? fajokbol all: kozonseges gyertyan (Carpinus betulus) , reti margitvirag (Leucanthemum vulgare) , borsf? (Clinopodium vulgare) , egybibes galagonya (Crataegus monogyna) , erdei szamoca (Fragaria vesca) , tavaszi lednek (Lathyrus vernus) , fagyal (Ligustrum vulgare) , mehf? (Melittis grandiflora) , ligeti perje (Poa nemoralis) orvosi tud?f? (Pulmonaria officinalis), , csertolgy (Quercus cerris) , kocsanytalan tolgy (Quercus petrea) , barkocaberkenye (Sorbus torminalis) .

A dolomit-tolgyesek novenyvilaga a kovetkez? fajokbol all: vitezvirag (Anacamptis pyramidalis) , tollas szalkaperje (Brachypodium pinnatum) , magyar aszat (Cirsium pannonicum) , Boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus) , erdei ebir (Dactylis polygama) , erdei ujjaskosbor (Dactylorhiza fuchsii) , szunyoglabu bibircsvirag (Gymnadenia conopsea) , joszagu bibircsvirag (Gymnadenia odoratis-sima) , fules kosbor (Orchis mascula ssp. Signifera) , vitezkosbor (Orchis militaris) .

A fas legel?kon az alabbi novenyfajok elnek: mezei juhar (Acer campestre) , borjupazsit (Anthoxanthum odoratum) , tollas szalkaperje (Brachypodium pinnatum) , kis ezerjof? (Centaurium erythraea) , egybibes galagonya (Crategus monogyna) , juhcsenkesz (Festuca ovina) , kozonseges orbancf? (Hypericum perforatum) , karcsu fenyperje (Koeleria cristata) , kocsanytalan tolgy (Quercus petraea) , sima komocsin (Phleum phleodies) , kokeny (Prunus spinosa) , rozsafajok (Rosa spp.) .

A gyertyanos-tolgyesek (Querco petraeae-Carpinetum) novenyvilaga a kovetkez? fajokbol all: kapotnyak (Asarum europaeus) , vadcseresznye (Cerasus avium) , orias csenkesz (Festuca gigantea) , szagos muge (Galium odoratum) , borzas repkeny (Glechoma hirsuta) , piroslo hunyor (Helleborus purpurascens) , hajperje (Hordelymus europaeus) , foltos arvacsalan (Lamium maculatum) , fekete lednek (Lathyrus niger) , egyviragu gyongyperje (Melica uniflora) , ligeti perje (Poa nemoralis) , tavaszi csillagvirag (Scilla bifolia) , erdei tisztesf? (Stachys sylvatica) , erdei ibolya (Viola sylvestris) , Waldstein-pimpo (Waldsteinia geoides) .

A hars-k?ris sziklaerd?k (Tilio-Fraxinetum) novenyvilaga a kovetkez? fajokbol all: merges sas (Carex brevicollis) , holgyestike (Hesperis matronalis) , erdei bekaszem (Omphalodes scorpioides) , ?zsalata (Smyrnium perfoliatum) , Waldstein-pimpo (Waldsteinia geoides) .

A harsas tormeleklejt?-erd?k (Mercuriali-Tilietum) novenyvilaga a kovetkez? fajokbol all: podagraf? (Aegopodium podagraria) , erdei pajzsika (Dryopteris filix-mas) , borostyan (Hedera helix) , erdei szelf? (Mercurialis perennis) .

A hegyi retek novenyvilagat a kovetkez? fajok alkotjak: (Alchemilla acutangula) , (Alchemilla gracilis) , kozonseges palastf? (Alchemilla monticola) , kis holdruta (Botrychium lunaria) , kockasliliom (Fritillaria meleagris) , Szent Laszlo tarnics (Gentiana cruciata) , kovi pimpo (Potentilla rupestris) .

A karsztbokorerd?k (Ceraso-Quercetum) novenyvilaga a kovetkez? fajokbol all: meregol? sisakvirag (Aconitum anthora) , csillag?szirozsa (Aster amellus) , tollas szalkaperje (Brachypodium pinnatum) , tejel? buvakf? (Bupleurum praeltum) , sargas sas (Carex michelii) , sajmeggy (Cerasus mahaleb) , borsf? (Clinopodium vulgare) , husos som (Cornus mas) , egybibes galagonya (Crataegus monogyna) , nagyezerjof? (Dictamnus albus) , magyar repcseny (Erysimum odoratum) , erdei gyongykoles (Lithospermum purpureo-coeruleum) , molyhos tolgy (Quercus pubescens) , barsonyos tud?f? (Pulmanaria mollis) , ligeti habszegf? (Silene nemoralis) , ostormenfa (Viburnum lantana) , kozonseges mereggyilok (Vincentoxicum hirundinaria) .

A lejt?sztyeppretek (Pulsatillo-Festucetum rupicolae) novenyvilaga a kovetkez? fajokbol all: tavaszi herics (Adonis vernalis) , erdei szell?rozsa (Anemone sylvestris) , fest? pipiter (Anthemis tinctoria) , hegyi homokhur (Arenaria procera) , tollas szalkaperje (Brachypodium pinnatum) , deres buvakf? (Bupleurum pachnospermum) , pongyola harangvirag (Campanula sibirica ssp. divergentiformis) , magyar bogancs (Carduus collinus) , lappango sas (Carex humilis) , utszeli imola (Centaurea micranthos) , Sadler-imola (Centaurea sadleriana) , tarka imola (Centaurea triumfettii) , egybibes galagonya (Crataegus monogya) , henye boroszlan (Daphne cneorum) , murok (Daucus carota) , magyar szegf? (Dianthus pontederae) , piros kigyoszisz (Echium russicum) , mezei iringo (Eryngium campestre) , pusztai csenkesz (Festuca rupicola) , reti csenkesz (Festuca pratensis) , tejolto galaj (Galium verum) , piros golyaorr (Geranium sanguineum) , kozonseges orbancf? (Hypericum perforatum) , kardos peremizs (Inula ensifolia) , nagyfeszk? hangyabogancs (Jurinea glycacantha) , kek salata (Lactuca perennis) , rekettyelevel? gyujtovanyf? (Linaria genistifolia) , homoki vert? (Onosma arenarium) , sima komocsin (Phleum phleoides) , reti perje (Poa pratensis) , nagy pacsirtaf? (Polygala major) , kokeny (Prunus spinosa) , leanykokorcsin (Pulsatilla grandis) , selymes boglarka (Ranunculus illyricus) , gyepurozsa (Rosa canina) , osztrak pozdor (Scorzonera austriaca) , bablevel? varjuhaj (Sedum maximum) , mezei aggof? (Senecio integrifolius) , zoldes kigyokapor (Silaum peucedanoides) , szikar habszegf? (Silene otites) , bozontos arvalanyhaj (Stipa dasyphylla) , csinos arvalanyhaj (Stipa pulcherrima) , hosszulevel? arvalanyhaj (Stipa tirsa) , lenlevel? zsellerke (Thesium linophyllon) , hegyi here (Trifolium montanum) , macskafarku veronika (Veronica spicata) , pusztai meteng (Vinca herbacea) .

A melegkedvel? tolgyesek (Corno-Quercetum) novenyvilaga a kovetkez? fajokbol all: mezei juhar (Acer campestre) , tatarjuhar (Acer tataricum) , tollas szalkaperje (Brachypodium pinnatum) , sargas sas (Carex michelii) , husos som (Cornus mas) , erdei ebir (Dactylis polygama) , nagyezerjof? (Dictamnus albus) , bibircses kecskerago (Euonymus verrucosus) , nehezszagu golyaorr (Geranium robertiamum) , erdei gyombergyoker (Geum urbanum) , tarka n?szirom (Iris variegata) , pazsitos n?szirom (Iris graminea) , sujtar (Laser trilobum) , kekustok? csormolya (Melampyrum nemorosum) , biboros kosbor (Orchis purpurea) , barsonyos tud?f? (Pulmonaria mollis) , kocsanytalan tolgy (Quercus petrea) , molyhos tolgy (Quercus pubescens) , szeder (Rubus sp.) , barkocaberkenye (Sorbus torminalis) , nagy csalan (Urtica dioica) , ostormenfa (Viburnum lantana) , pilisi bukkony (Vicia sparsiflora) .

A meszkerul? bukkosok (Deschampsio-Fagetum) es a meszkerul? tolgyesek (Genisto tinctoriae-Quercetum) novenyvilaga a kovetkez? fajokbol all: kozonseges dercevirag (Cardaminopsis arenosa) , selymes rekettye (Genista pilosa) , reszegkorpaf? (Huperzia selago) , sarga kovirozsa (Sempervivum globiferum subsp. hirtum) , kapcsos korpaf? (Lycopodium clavatum) , fekete afonya (Vacinium myrtillus) , bukki feherl? vankos moha (Zeucobryum glaucum) .

A szubmontan bukkosok (Melitti-Fagetum) novenyvilaga a kovetkez? fajokbol all: podagraf? (Aegopodium podagrara) , szell?rozsa (Anemona ranunculoides) , bukksas (Carex pilosa) , odvas keltike (Corydalis cava) , farkasboroszlan (Daphne mezereum) , erdei pajzsika (Dryopteris filix-mas) , piroslo hunyor (Helleborus purpurascens) , galambvirag (Isophyrum thalictroides) , egyviragu gyongyperje (Melica uniflora) , erdei szelf? (Mercurialis perennis) , farkassz?l? (Paris quadrifolia) , havasalji rozsa (Rosa pendulina) .

A szurdokerd? tarsulas (Phyllitidi-Aceretum) novenyvilaga a kovetkez? fajokbol all: havasi turbolya (Anthriscus nitida) , feher madarsisak (Cephalanthera damasonium) , piros madarsisak (Cephalanthera rubra) , verehullo fecskef? (Chelidonium majus) , dudafurt (Colutea arborescens) , nagyezerjof? (Dictamnus albus) , sujtar (Laser trilobum) , erdei holdviola (Lunaria redivia) , biboros kosbor (Orchis purpurea) , gimpafrany (Phyllitis scolopendrium) , karejos vesepafrany (Polystichum aculeatum) , farkasbogyo (Scopolia carniolica) , nagy csalan (Urtica dioica) .

A telepitett erd?k aljnovenyzetet f?leg gyomok alkotjak: verehullo fecskef? (Chelidonium majus) , csomos ebir (Dactylis glomerata) , erdei gyombergyoker (Geum urbanum) , nagy csalan (Urtica dioica) .

A vizi novenyzet a kovetkez? fajokbol all: szalkas pajzsika (Dryopteris carthusiana) , kutyabenge (Frangula alnus) , berki harmatkasa (Glyceria nemoralis) , furtos bodza (Sambucus racemosa) , Teleki-virag (Telekia speciosa) . ^[13]

250-400 meteres tengerszint feletti magassagban a cseres-tolgyesek jellemz?ek. Itt csertolgy (Quercus cerris) es kocsanytalan tolgy (Quercus petraea) alkotta erd?k huzodnak meg. A 300 meteres magassag feletti meszk?videkeken meszkedvel? tolgyesek vannak. Cserjeszintjet a husos som (Cornus mas) , a galagonya es a mezei juhar (Acer campestre) alkotja. ^[14]

A Bukk-fennsikon, 700-850 meter tengerszint feletti magassagban, hatalmas osszefugg? montan bukkosok (Aconito-Fagetum silvaticae) - hazankban a bukkos zona a legmagasabban el?fordulo vegetacios ov, a lucfenyvesek a Bukkben mind ultetettek - vannak. Aljnovenyzetukben jellemz? a karpati floraelemek, peldaul a tarsulas nevado novenyeinek, a karpati sisakvirag (Aconitum moldavicum) es a karcsu sisakvirag (Aconitum variegatum subsp. gracile) megjelenese. Magashegyvideki kepet nyujt a bukkosoknek, a gyepszint nehany jellemz? faja, mint peldaul a pavafarku salamonpecset (Polygonatum verticillatum) , a berki aggof? alfaja (Senecio nemorensis ssp. fuchsii), vagy a nyulsalata. A montan bukkosok irtasa nyoman alakultak ki a nyar elejen szinpompas hegyi kaszaloretek, sz?rfuves gyepek - melyek szamos novenyritkasagnak adnak otthont. A sz?rf? (Nardus stricta) s?r?, rugalmas gyepje a tobrok feneket boritja, ahol a nyaron is fellep? fagyhatas miatt a bukkosok mar sohasem ujulhatnak fel. Egyik legnevezetesebb pafranya e sz?rfuveseknek az Europa szerte ritka sokcimpaju holdruta (Botrychium multifidum) . ^[15]

Tovabbi novenyfajok melyek megtalalhatoak e videken: korai juhar (Acer platanoides) , hegyi juhar (Acer pseudoplatanus) , boglaros szell?rozsa (Anemone ranunculoides) , hegyi sas (Carex montana) , szartalan babakalacs (Carlina acaulis) , odvas keltike (Corydalis cava) , ujjas keltike (Corydalis solida) , magas k?ris (Fraxinus excelsior) , galambvirag (Isopyrum) , egyviragu gyongyperje (Melica uniflora) , madarfeszek kosbor (Neottia nidus-avis) , nagylevel? acsalpu (Petasitetum hybridi) , ^[16] feher sarkvirag (Platanthera bifolia) , ligeti perje (Poa nemoralis) , valtozo boglarka (Ranunculus auricomus) , hegyi szil (Ulmus glabra) , hegyi szirtipafrany (Woodsia ilvensis) . ^{[17] [18]}

Allatvilaga [ szerkesztes ]

A Bukki Nemzeti Park , illetve a hegyseget ovez? Bukk-videk gerinces-faunaja a hazai atlagnal gazdagabb, sok veszelyeztetett termeszetvedelmi statuszu faj jelent?s populacioja el itt. Ertekes szinez?elemek a csak a Bukkben el? endemikus fajok, pl. Gebhardt-vakfutrinka , ill. szubendemikus alfajok, mint pl. a bukki szerecsenboglarka lepkefajok. A halak koreb?l a Karpat-medencei endemikus petenyi-marna a patakok ritka lakoja.

A madarakat a nemzeti park teruleten korulbelul 100 feszkel? faj kepviseli. A hegyseg legnagyobb ertekei a veszelyeztetett fajok jelent?s allomanyabol allo nappali ragadozomadarak (Accipitriformes, Falconiformes). Kiemelked? a hazai allomany 10%-at kitev?, globalisan veszelyeztetett parlagi sas es a tobbi Europaban veszelyeztetett faj itteni allomanya: bekaszo sas , kigyaszolyv , kerecsensolyom , vandorsolyom . A szamos veszelyeztetett fajt ?rz? baglyok kepvisel?i az urali bagoly es a gatyaskuvik . A hegysegb?l a '70-es evekben kipusztult uhu jelen id?szakban foglalja vissza egykori kolt?helyeit. A harkalyok kozul a legnagyobb hazai allomannyal es termeszetvedelmi statussal rendelkez? feherhatu fakopancs emelend? ki. Az erdei enekesek egyik legritkabb, az erd? termeszetesseget jelz? madara a kis legykapo . Egyik legveszelyeztetettebb faj a nemzeti parkban a csaszarmadar rendkivul lecsokkent allomannyal.

Az eml?sok koreb?l a szinte osszes hazai fajt magaban foglalo deneverek emelend?k ki. A fajgazdagsag es a masutt ritka fajok jelent?s allomanya a nagy, id?s erd?tomboknek es sok szaz barlangnak koszonhet?. Kulonos jelent?sege van azon barlangok vedelmenek, ahol tomegesen telelnek es szaporodnak az egesz Europaban veszelyeztetett fajok (Miniopterus schreibersi, Rhinolophus euryale).

Fontos termeszetvedelmi problema a hegysegben a tultartott patas nagyvadletszam, melynek szabalyozasaban fontos szerepe lehetne a visszatelepul? nagyragadozoknak, a farkasnak , medvenek, hiuznak . ^[19]

Resztajai [ szerkesztes ]

Deli-Bukk [ szerkesztes ]

A Deli-Bukk szerkezetet del fele atbuktatott red?boltozatok es red?tekn?k alkotjak. Valtozatos k?zettani felepites jellemzi, talalhato itt pala , meszk? , diabaz , gabbro , porfirit , valamint a deli szegelyen eocen tarkaagyagok, margak, meszkovek, szetszortan miocen uledek- es tufafoszlanyok is. Jellemz? hogy a Delkeleti-Bukkben a karsztos es nem karsztos teruletek valtakoznak, mig a Delnyugati-Bukkben mar a nem karsztosodo k?zetek vannak tobbsegben jelen (pl: jura kovapala , pala, diabaz es gabbro ).

Eszaki-Bukk [ szerkesztes ]

Az Eszaki-Bukk ket reszre oszthato, nyugaton jellemz?en karbon meszk?lencses agyagpala es homokk? osszletek epitik fol, ehhez perm tarkapala , homokk? , meszk? tarsul. A keleti felet ezzel szemben f?kent triasz meszkovek, dolomit , porfir , diabaz, t?zkoves meszk? es pala alkotja. Kulonlegessege, hogy itt is megfigyeltek edesvizi meszk? kepz?dest.

Bukkhat [ szerkesztes ]

A Bukkhat a Bukk-videk eszaki hegylabfelszine , nagy reszet miocen tengeri uledekek ( agyag , homok , kavics ) alkotjak, eszaki es keleti reszen kavicsretegek es kisebb foltokban riolittufa osszletek is megfigyelhet?k. Felszini megjelenesere az erozios es derazios volgyek jellemz?ek.

Upponyi-hegyseg [ szerkesztes ]

B?vebben: Upponyi-hegyseg

Szinten a Bukk-videk csucsregiojanak eszaki hegylabfelszine volt, leginkabb kozeps? miocen kavicsretegek, karbon agyagpalak, homokkovek, meszkovek, kreta id?szaki homokk? alkotja, valamint a felszinet egy andezit -agglomeratum takaro boritja.

Bukk-fennsik [ szerkesztes ]

B?vebben: Bukk-fennsik

Legerdekesebb resze a Bukk-fennsik , egy meredek sziklafalakkal es lejt?kkel korulzart, majdnem vizszintes terulet, a Bukk-videk kozponti, magas reszen helyezkedik el. Hosszukas alaku, nyugaton a Bel-k?nel kezd?dik, majd keleti-eszakkeleti iranyt felveve huzodik a Bukkszentkereszt - Hamor kepzeletbeli vonalig. A deli hatara meglehet?sen egyenes vonalat vesz fel, mig az eszaki Bankutnal eri el legeszakibb kinyulasat. Hossza 18?20 km, szelessege 5?7 km.

A fennsik egesze karsztfennsik , uralkodo k?zetei a meszk? es a dolomit . A Garadna-patak ket reszre osztja, a magasabb, nagyobb terulet? Nagy-fennsikra es a kisebb, alacsonyabb fekves? Kis-fennsikra. A fennsik szelen sorakoznak a hires bukk-videki ?kovek”: Istallos-k? , Tar-k? , Pes-k? , Harom-k?, ?r-k?, Cserepes-k? Balvany , Bel-k? . Minden oldalrol hirtelen emelkedik ki kornyezeteb?l, de a magas hegycsucsok miatt a volgyekb?l, az alfoldr?l nem lehet ralatni.

A rajta lev? viznyel?k gondoskodnak a hegysegben es kornyezeteben el? kozel felmillio ember ivovizkeszleter?l. A viznyel? tobbfele is lehet: dolina , tobor vagy zsomboly . Ezek a meszk?fennsik kiemelkedese utan fokozatosan alakultak ki. A barlang- es hasadekrendszerekbe vezetik el a csapadekvizet. Az elnyelt viz a Bukk-videk bonyolult vizaramlasi rendszeren keresztul jut el a szelen lev? forrasokba, majd onnan a vizvezetekekbe: a tokeletesen tiszta es joiz? viz kezeles (tisztitas) nelkul kerulhet el a fogyasztohoz. ^[20] Kulonosen mellekizmentes az ivoviz a deli oldalon, mert utja a fold alatt legvonalban 20?30 km, a valosagban pedig ennek tobbszorose, igy hatalmas meret? sz?r?rendszeren keresztul erkezik meg a forrasviz a felszinre, ahol vizhazakban felfogjak es tovabbitjak az ivovizvezetekbe.

Egri-Bukkalja [ szerkesztes ]

B?vebben: Egri-Bukkalja

Telepulesei [ szerkesztes ]

• Eszakon: Parasznya , Varbo , Tardona , Dedestapolcsany , Malyinka , Nagyvisnyo
• Nyugaton: Eger , Fels?tarkany , Szarvask? , Monosbel , Belapatfalva , Szilvasvarad
• A hegysegi reszen: Bukkszentkereszt , Repashuta , Bukkszentlaszlo , Omassa , Lillafured , Bankut
• Delen: Kisgy?r , Harsany , Bukkaranyos , Mocsolyas , Latorpuszta , Kacs , Tibolddaroc , Cserepvaralja , Cserepfalu , Bukkzserc , Noszvaj , Fels?tarkany , Saly
• Keleten: Miskolc , Vadna , Sajoszentpeter , Sajobabony , Kazincbarcika, Alacska

Termeszetjaras [ szerkesztes ]

A Bukk-videk kozponti terulete az orszag tudeje, vedett es gondozott, nagy kiterjedes? vadon, amelynek tajkepi szepsege es el?vilaga felejthetetlen elmenyeket nyujt a kiranduloknak. A hegysegben sok jelzett turistaut talalhato, melyek turistaterkep segitsegevel jol kovethet?k. Gyalogosan a latnivalok tobbsege felkereshet?, mig motoros jarm?vel a behajtas csak a kijelolt pihen?helyek parkolojaig engedelyezett. A kornyez? telepuleseken sok turistaegyesulet m?kodik, amelyek meghirdetett turaikon vendegeket is szivesen latnak.

Latnivalok [ szerkesztes ]

• Lillafured es ott felsorolt nevezetessegei
• Szalajka-volgy erdei muzeummal, pisztrangteleppel
• Bankut sipalyakkal, turistaszalloval
• Nagy-mez?
• Szeleta-barlang
• Ujmassai ?skoho
• Bel-k?
• Belapatfalvai ciszterci apatsagi templom es monostor rom
• Tar-k? , 949 m magas szirt, ahonnan az Alfold fele nyilik kilatas
• Kecske-lyuk , egy fokozottan vedett forras barlang .
• Szentleleki kolostorrom
• Dedesi varrom
• Sebes-vizi szurdokvolgy
• Lillafuredi Allami Erdei Vasut
• Fels?tarkanyi Allami Erdei Vasut
• Szilvasvaradi Erdei Vasut
• Kaptarkovek
• Orsur vara
• Latorvar

Turistahazak, vendeglatohelyek [ szerkesztes ]

A Bukk-videk teruleten tobb helyen talalhato etkezesi es szallaslehet?seg: Lillafuredi Palotaszallo , Sebesvizi Panzio, Bankuti Sicentrum, Szentleleki udul?telep, Feherk?lapai turistahaz , Javorkuti etterem, Szalajka-volgy .

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Erdey Gyula ? Hubay Jozsef ? Vigyazo Janos: Bukk . Budapest, 1932. Turistasag es Alpinizmus RT.
• Wallacher Laszlo: A Bukk- es rudabanyai hegysegek eocen kori kepz?dmenyeinek uledekfoldtani vizsgalata . 1962?1967, Budapest.
• Pelikan Pal ? Less Gyorgy: A Bukk hegyseg foldtana = Geology of the Bukk mountains . Budapest, MAFI, 2005. ISBN 963-671-253-0
• Vojtko Andras: A Bukk hegyseg floraja . Sorbus, 2001, Eger. ISBN 963-00-6629-7 es Kitaibelia, 2002. (7. evf.) 2. sz. 274?275. oldal
• Csontos Laszlo: A Bukk hegyseg szerkezetenek f?bb vonasai . Foldtani Kozlony , 1999. (129. kot.) 4. sz. 611?651. oldal
• Sasdi Laszlo: A Bukk-hegyseg karsztvideke . Termeszet, 1997. (4. evf.) 3. sz. 90?91. oldal
• Hevesi Attila : Adatok a Bukk hegyseg negyedid?szaki ?sfoldrajzi kepehez . Foldtani Kozlony , 1980. (110. evf.) 3?4. sz. 540?550. oldal
• Lenart Laszlo: Ujabb adatok a Bukk-hegyseg leghosszabb barlangjanak kutatasarol . ^{[ halott link ]} A Nehezipari M?szaki Egyetem kozlemenyei, I. sorozat, Banyaszat, 1980. (28. kot.) 3?4. fuz. 147?160. oldal
• Szilagyi Gabor ? Bocker Tivadar ? Schmieder Antal: A Bukk hegyseg regionalis hidrodinamikai kepe es karsztvizforgalma . Hidrologiai Kozlony, 1980. (60. evf.) 2. sz. 49?55. oldal
• Szlaboczky Pal: A Bukk-hegyseg hasznosithato karsztvizkeszlete . Hidrologiai Kozlony, 1978. (58. evf.) 4. sz. 145?153. oldal
• Erdey Gyula ? Hubay Jozsef ? Vigyazo Janos: Bukk . Budapest, 1932. Turistasag es Alpinizmus RT.
• Wallacher Laszlo: A Bukk- es rudabanyai hegysegek eocen kori kepz?dmenyeinek uledekfoldtani vizsgalata . 1962?1967, Budapest.
• Pelikan Pal ? Less Gyorgy: A Bukk hegyseg foldtana = Geology of the Bukk mountains . Budapest, MAFI, 2005. ISBN 963-671-253-0
• Vojtko Andras: A Bukk hegyseg floraja . Sorbus, 2001, Eger. ISBN 963-00-6629-7 es Kitaibelia, 2002. (7. evf.) 2. sz. 274?275. oldal
• Csontos Laszlo: A Bukk hegyseg szerkezetenek f?bb vonasai . Foldtani Kozlony , 1999. (129. kot.) 4. sz. 611?651. oldal
• Sasdi Laszlo: A Bukk-hegyseg karsztvideke . Termeszet, 1997. (4. evf.) 3. sz. 90?91. oldal
• Hevesi Attila : Adatok a Bukk hegyseg negyedid?szaki ?sfoldrajzi kepehez . Foldtani Kozlony , 1980. (110. evf.) 3?4. sz. 540?550. oldal
• Lenart Laszlo: Ujabb adatok a Bukk-hegyseg leghosszabb barlangjanak kutatasarol . ^{[ halott link ]} A Nehezipari M?szaki Egyetem kozlemenyei, I. sorozat, Banyaszat, 1980. (28. kot.) 3?4. fuz. 147?160. oldal
• Szilagyi Gabor ? Bocker Tivadar ? Schmieder Antal: A Bukk hegyseg regionalis hidrodinamikai kepe es karsztvizforgalma . Hidrologiai Kozlony, 1980. (60. evf.) 2. sz. 49?55. oldal
• Szlaboczky Pal: A Bukk-hegyseg hasznosithato karsztvizkeszlete . Hidrologiai Kozlony, 1978. (58. evf.) 4. sz. 145?153. oldal

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Bukkinfo Archivalva 2007. oktober 21-i datummal a Wayback Machine -ben
• Bukk a Startlapon
• Miskolc.hu > Bukk
• Bukk
• Erdei kisvasut
• A Bukk kialakulasa
• A Bukk barlangjai
• Bukk a funiq.hu-n