|
Ennek a szocikknek a megirasahoz egyetlen vagy keves forrast hasznaltak fel, ezert a szocikk tartalma egyoldalu is lehet.
|
A
bur haboruk
(
afrikaansul:
Vryheidsoorloee
’szabadsaghaboruk’) a mai
Del-afrikai Koztarsasag
teruleten lezajlott konfliktusok voltak, amelyben az
Egyesult Kiralysag
allt szemben az
Oranje Szabadallammal
es a
Transvaal Koztarsasaggal
(utobbi hivatalosan Del-afrikai Koztarsasag, ami nem tevesztend? ossze a mai allammal).
Az els? bur haboru
[
szerkesztes
]
Az
els? bur haboru
(
1880
?
1881
, ismert meg
Transvaali haboru
kent) egy viszonylag rovid konfliktus volt a
britek
es a
burok
(holland telepesek) kozott, akik sikeresen fellazadtak a brit kormany ellen a
Transvaal Koztarsasagban
, es helyreallitottak a fuggetlenseguket. A burok a haboru utan kielegit?en felszerelt es kepzett regularis hader?t allitottak fel. Nem utolsosorban hazaszeretetuk es jo harcmodoruk reven az angol hadsereg rovidesen meghatralt.
Masodik bur haboru
[
szerkesztes
]
A
masodik bur haboru
(
1899
?
1902
) az els?nel joval hosszabb volt. Elsopr? volt a brit tuler?, a buroknak pedig 80 000 f?vel hosszu tavon nem volt eselyuk a 450 000 f?s brit hadsereggel szemben, amelyben angol katonak mellett ausztral, uj-zelandi, kanadai, indiai, valamint egyiptomi katonak harcoltak, akiket a tavolabbi gyarmatokrol vezenyeltek Del-Afrikaba. A bur hadsereg eleinte kepzett, felfegyverzett regularis sorkatonasagbol allt, s megfelel?en szervezett es teljes letszamra feltoltott gyalogsagi es lovassagi alakulatokkal harcolt. Mivel a brit hadseregnek nagyobb tartalekai voltak, a burok gyakorlati okok miatt attertek a gerillaharcra. A regularis hader? fenntartasa sokba kerult a ket afrikai allamnak. A veres harcok harom evig tartottak, amelyekben korulbelul 30 000 katona es 28 000 civil halt meg. A verontas, ami a haboru alatt tortent, aggaszto volt. A burok jelent?s vesztesegeket szenvedtek a tuler? es a civil ellenallas megtoresere felallitott
koncentracios taborok
miatt, mig a brit katonakat a taj szokatlansaga, a h?seg es a rossz strategiai dontesek tizedeltek. A haborut vegul a britek nyertek, es hamarosan ezekb?l a gyarmatokbol szerveztek meg a
Del-Afrikai Unio
egy reszet.
Azonban a telepesek onfelaldozo harca es rengeteg aldozata meghozta a gyumolcset. A haboru utan a burok rendelkezhettek egy brit allampolgar minden jogaval, es a hivatali nyelv is az afrikaans (a holland egyik valtozata) maradt a nehai
Transvaal Koztarsasag
es
Oranje Szabadallam
teruleten.
A masodik bur haboru alatt a brit kormany elrendelte, hogy epitsenek
koncentracios taborokat
, ahova a
bur
n?ket, gyerekeket es a bur
gerillakat
zartak. A tortenelem folyaman ezek voltak az els? koncentracios taborok. A minimalis higienia es a keves elelmiszer miatt tomegevel haltak ehen az emberek, valamint a jarvanyok is rengeteg aldozatot szedtek. A brit taktika az volt, hogy igy torjek meg a bur harcosok ellenallasat, hogy csaladjukat taborokba hurcoljak es ott embertelen korulmenyeknek teszik ki. A bur hadsereg ugyanis a kulonboz? farmokrol es tanyakrol szerezte az utanpotlast, igy a brit hadsereg a hadtap teruletet akarta felszamolni.
Kitchener tabornok uj strategiat eszelt ki. A gerillaharcot folytato burok farmjait leromboltatta, a termest elpusztitotta, hogy kieheztetessel terdre kenyszeritse a holland telepeseket. A civil lakossagot sem kimeltek.
A burok nagy mennyiseg? fegyvert kaptak az angolokkal mar javaban ellensegesked? nemetekt?l, ez azonban nem segitett rajtuk. Az
els? vilaghaboru
soran reszben nemet agitalasra egy felkeles tort ki a bur teruleteken, amelynek celja volt a ket bur allam regi fuggetlensegenek helyreallitasa. A felkel?k megprobaltak kapcsolatba lepni a kozeli afrikai nemet gyarmatokon allomasozo er?kkel, de vegul a felkeles nem jart sikerrel. Ez arra kesztette a briteket, hogy tovabbi engedmenyeket tegyenek a buroknak.
Nagyhatalmak diplomaciaja 1871 es 1913 kozott
|
---|
Nagyhatalmak
| |
---|
Szerz?desek
| |
---|
Esemenyek
| |
---|