Boka
(
szerbul
Бока / Boka
,
nemetul
Boka
) telepules
Szerbiaban
, a
Vajdasagban
, a
Kozep-bansagi korzetben
,
Torontalszecsany kozsegben
.
Nagybecskerekt?l
keletre,
Torontalszecsany
,
Nezseny
,
Kanak
es
Surjan
kozt fekv? telepules.
Boka
(Baka, Borzovat?) nevet
1333
-ban emlitette el?szor oklevel
Baka
,
1338
-ban
Burzuatuebaka
neven.
1333
-ban a papai tizedjegyzek szerint a torontali esperesseghez tartozo egyhazanak papja
1 bani papai tizedet fizetett.
1361
-
1362
-ben nevet
Baka
,
1338
-ban es
1462
-ben
Borzvat? Baka
neven irtak, es az utobbi evekben berekszoi Hagymasi Miklos birtoka volt, aki testvereve fogadta Szentgirolti Janost, es annak itteni birtokaira is igenyt tartott.
A
15. szazad
vegen a faluba a balkani tartomanyokbol es a kevei teruletekr?l erkezett szerb lakossag telepedett le itt, akik a
torok hodoltsag
alatt vegig megmaradtak a faluban, es a
Temesvar
visszavetele utan kikuldott bizottsag 40 szerb lakosok altal lakott hazat talalt itt. Ekkor a telepulest a pancsovai keruletbe osztottak be.
1779
-ben pedig,
Torontal varmegye
visszaallitasa utan, a becskereki jarashoz csatoltak.
Az egykori falu a
Temes
partjan fekudt s egeszen a Gradacz nev? erd?ig terjedt, a regi falu temet?je pedig a mostani Boka kozepen volt.
1788
. oktober 17-en, a csaszari sereg Pancsova ostromara vonulasakor,
II. Jozsef csaszar
Bokan szallt meg Oberknezevics Pal rac gazdalkodo hazaban.
1801
-ben a billedi uradalommal egyutt a zagrabi puspokseg birtokaba kerult, mely egyhazi h?bernokeit telepitettek ide, akik a kulpantuli birtokaikat, a melyeket a katonai
Hatar?rvidek
szamara foglaltak le, kenytelenek voltak elhagyni.
A puspokseg egyhaznemesei
1801
-ben telepedtek, itt le es egy kulon utcat epitettek a Temes-folyotol beljebb, Szerb-Bokaval szemben. Ezt az utcat, mely az ujabb bekoltozkodesekkel mind nepesebb lett,
Horvat Bokanak
neveztek el.
1910
-ben 2975 lakosabol 624
magyar
, 620
horvat
, 1397
szerb
volt. Ebb?l 1437
romai karolikus
, 37
evangelikus
, 1457
gorogkeleti ortodox
volt.
A
20. szazad
elejen
Torontal varmegye
Modosi jarasahoz tartozott.
Boka kozeleben egykor tobb mara mar nem letez? telepules is fekudt; igy Kisleczpuszta, Csott, valamint Oleczpuszta, Becs puszta - melyet
1344
-ben emlitett egy oklevel, F?szeg falurol
1338
-
1438
-bol maradtak fenn adatok, Igant? -
1338
-ban lemlitette el?szor oklevel,
1432
-ben itt tartotta kozgy?leseit
Keve varmegye
, Varsany -
1338
-ban emlitette oklevel, es Kalantelke is.
Oleczpuszta
(Nagylecpuszta) neve
1332
-
1337
kozott szerepelt a papai tizedjegyzekben is, mint egyhazas hely. A
torok hodoltsag
alatt lakatlanna valt, s lakatlan pusztakent
1723
-
1725
kozott meg szerepelt
Mercy
terkepen is. A
18. szazad
kozepen a kincstartol marhakeresked?k bereltek, kes?bb a Szamosujvarnemeti Daniel csalad vette meg.
1779
-ben
Torontal varmegyehez
csatoltak.
Kalantelke
, a
Bar-Kalan nemzetseg
?si birtoka volt, a birtokot a
Csanad nemzetsegb?l
valo I. Pongracz (
1218
-
1256
), a
Telegdy csalad
?se, es a Bar-Kalan nemzetsegb?l szarmazo felesege kapta az ?sz Kalan pecsi puspokt?l. A birtokot az
1254
. evi osztozkodaskor a Kelemen?sfiak es a Waffafiak kapjak meg.
Demografiai valtozasok
[
szerkesztes
]
Demografiai valtozasok
1948
|
1953
|
1961
|
1971
|
1981
|
1991
|
2002
|
2011
|
2912
|
2819
|
3260
|
2673
|
2246
|
1992
|
1734
[2]
|
1412
[1]
|
Etnikai osszetetel
[
szerkesztes
]
Nemzetiseg
|
Szam
|
%
|
Szerbek
|
994
|
57,32
|
Magyarok
|
482
|
27,79
|
Horvatok
|
83
|
4,78
|
Ciganyok
|
47
|
2,71
|
Jugoszlavok
|
16
|
0,92
|
Szlovakok
|
8
|
0,46
|
Macedonok
|
7
|
0,40
|
Bolgarok
|
6
|
0,34
|
Szlovenek
|
5
|
0,28
|
Romanok
|
4
|
0,23
|
Egyeb/Ismeretlen
[3]
|
- Romai katolikus temploma -
1840
-ben epult
- Gorogkeleti temploma -
1852
-ben epult ujja
- ↑
a
b
2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity ? Data by municipalities and cities.
Belgrad: A Szerb Koztarsasag Statisztikai Hivatala. 2012.
ISBN 978-86-6161-023-3
Hozzaferes: 2017. oktober 9.
(szerbul es angolul)
- ↑
Stanovni?tvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima.
(szerbul) Beograd: Republi?ki zavod za statistiku. 2004.
ISBN 86-84433-14-9
Knjiga 9
- ↑
Stanovni?tvo, nacionalna ili etni?ka pripadnost, podaci po naseljima 1. kotet.
(szerbul)
Belgrad
: Republi?ki zavod za statistiku. 2003.
ISBN 86-84433-00-9