Ennek a szocikknek hianyzik vagy nagyon rovid, illetve nem eleg erthet? a bevezet?je . Kerjuk, segits olyan bevezet?t irni , ami jol osszefoglalja a cikk tartalmat, vagy jelezd eszreveteleidet a cikk vitalapjan .

Fontosabb szemelyek [ szerkesztes ]

Uralkodok [ szerkesztes ]

• I. Ferenc Jozsef magyar kiraly ( nemetul : Franz Joseph von Osterreich ; csehul: Franti?ek Josef ; lengyelul: Franciszek Jozef ; horvatul: Franjo Josip ; szlovenul: Franc Jo?ef ; szlovakul: Franti?ek Jozef ; olaszul: Francesco Giuseppe ; romanul : Francisc Iosif ; szerbul: Франц ?озеф ; ukranul: Франц Йосиф ; latinul : Franciscus Iosephus ; Becs , 1830 . augusztus 18. ? Becs, 1916 . november 21. ) osztrak f?herceg, 1848 -tol halalaig osztrak csaszar , 1867 -t?l Magyarorszag megkoronazott apostoli kiralya , Erzsebet csaszarne es kiralyne ozvegye. 68 even at uralkodott, ? volt a Habsburg Monarchia leghosszabb ideig tenylegesen hatalmon lev? uralkodoja, egyben Europa tortenetenek harmadik leghosszabb ideig uralkodo monarchaja ( XIV. Lajos francia kiraly es II. Janos liechtensteini herceg utan). Iranyitasa alatt az 1850-es ? 60-as evekben az Osztrak Csaszarsag sulyos katonai es politikai vesztesegeket szenvedett, a szard haboru es porosz?osztrak haboru nyoman elveszitette vezet? szerepet a nemet allamok kozott, es le kellett mondania italiai tartomanyairol is. Ezek a veresegek kenyszeritettek ki a Magyarorszaggal valo kiegyezest , a kozpontositott birodalmi kormanyzat dualista rendszerre valo atalakitasat.
• IV. Karoly magyar kiraly (Persenbeug, Ausztria , 1887 . augusztus 17. ? Funchal , Madeira szigete, 1922 . aprilis 1. ), teljes neven Karl Franz Josef Ludwig Hubert Georg Maria von Habsburg-Lothringen a Habsburg?Lotaringiai-haz utolso uralkodoja, 1916 es 1918 kozott I. Karoly neven a Habsburg Birodalom es egyben az Osztrak Csaszarsag ^[1] utolso csaszara es IV. Karoly neven az utolso magyar kiraly. Ket evi uralkodasa utan Ausztriat es Magyarorszagot koztarsasagga kialtottak ki. Nem mondott le, de az uj allamformat elfogadta, mely az eckartsaui nyilatkozatban olvashato. 1921 -ben ket alkalommal is megprobalt visszaterni a tronra, sikertelenul.
• I. Albert belga kiraly ( 1875 . aprilis 8. ? 1934 . februar 17. ), Belgium harmadik kiralya. Szuletesekor az Albert Leopold Clement Marie Meinrad nevet kapta. Fulopnek, Flandria hercegenek masodik fia volt. Nagybatyjanak, II. Lipot belga kiralynak halala utan, legkozelebbi hozzatartozojakent orokolte a tront. Nagyapja, I. Lipot volt a fuggetlen Belgium els? uralkodoja.
• I. Ferdinand bolgar car ( Becs , 1861 . februar 26. ? Coburg , 1948 . szeptember 10. ), ragadvanyneve: a Balkan rokaja , bolgarul : Фердинанд I Сакскобургготски , nemetul : Ferdinand I. von Sachsen-Coburg und Gotha , Bulgaria hercege (fejedelme), majd kiralya (carja). II. Simeon bolgar car nagyapja es II. Ferdinand portugal kiraly unokaoccse, Kohary Antonia hercegn? unokaja. A Wettin-dinasztia Szasz?Coburg?Gothai agabol szarmazott, es a Szasz-Coburg-Gotha-haz bolgar aganak megalapitoja. ^[2] A romai katolikus vallast kovette a szuleteset?l 1896 -ig, es gyermekeit is orszaga hagyomanyanak megfelel?en ortodox vallasunak kereszteltette meg.
• V. Gyorgy brit kiraly (eredeti neven: George Frederick Ernest Albert Windsor, vagyis Windsori Gyorgy Frigyes Ern? Albert , London , 1865 . junius 3. ? London , 1936 . januar 20. ) 1910 es 1936 kozott Nagy-Britannia uralkodoja, a Windsor-haz tagja.
• I. Peter szerb kiraly ( Belgrad , 1844 . junius 29. ? Belgrad , 1921 . augusztus 16. ), szerbul : Петар I Кара?ор?еви? , latin bet?kkel : Petar I Karađorđevi? , Szerbia kiralya , 1918-tol a Szerbek, Horvatok es Szlovenek kiralya. A Karagyorgyevics-haz ( szerbul: Кара?ор?еви? , illet?leg Karađorđevi? ) tagja.
• I. Sandor jugoszlav kiraly ( Cetinje , Montenegro , 1888 . december 16. ^[3] ? Marseille , Franciaorszag , 1934 . oktober 9. ), a Szerbek , Horvatok es Szlovenek masodik kiralya, 1929 -t?l Jugoszlavia els? kiralya. A Karađorđevi? (Karagyorgyevics)-haz tagja.
• II. Vilmos nemet csaszar , teljes neven Friedrich Wilhelm Viktor Albert von Preußen ( Potsdam , Nemetorszag , 1859 . januar 27. ? Doorn , Hollandia , 1941 . junius 4. ), 1888 . junius 15. es 1918 . november 9. kozott a Nemet Birodalom csaszara es Poroszorszag kiralya, a Hohenzollern-haz tagja, Viktoria brit kiralyn? unokaja. A szeles erdekl?desi korrel rendelkez? uralkodo szivesen foglalkozott a m?veszetekkel, de elenken erdekl?dott gazdasagi es katonai kerdesek irant is. Nagy szerepe volt a nemet fegyverkezesben, kulonosen az Alfred von Tirpitz tengernagy iranyitotta flottaprogram erdekelte. Er?s akaratu leven meghatarozo akart lenni a kulpolitika iranyitasaban is, de heves termeszete es meggondolatlan kijelentesei szamtalan konfliktust eredmenyeztek. Uralkodasanak elejen osszet?zott Bismarck -kal, akit 1890 -ben menesztett. Theobald von Bethmann-Hollweg 1909 -es kancellari kinevezeseig szemelyes kormanyzast gyakorolt. Sok mas meggondolatlan lepese mellett a leginkabb szemere vetett hibaja az volt, amikor 1914 -ben az orosz mozgositasra valaszul belepett a haboruba. Sokan ?t teszik felel?sse az els? vilaghaboru kirobbanasaert. Az osszeomlas idejen a f?hadiszallason tartozkodott, majd a nemetorszagi forradalom hirere lemondott tronjarol, es Hollandiaba menekult. Id?s koraban tobbszor is kifejezte hazateresi szandekat, de azt mindig elutasitottak.
• III. Viktor Emanuel olasz kiraly ( Napoly , 1869 . november 11. ? Alexandria , Egyiptom , 1947 . december 28. ), olasz kiralyi herceg, 1878-tol az Olasz Kiralysag tronorokose, 1900 . julius 29-t?l 1946-os lemondasaig Olaszorszag kiralya , 1939?1943 kozott Albania kiralya , 1936?1941 kozott Etiopia csaszara , tovabba Ciprus , Jeruzsalem es Ormenyorszag cimzetes kiralya . A Savoyai-haz tagja.
• II. Miklos orosz car ( oroszul : Николай II ; teljes neve Nyikolaj Alekszandrovics Romanov , Николай Александрович Романов; Szentpetervar , 1868 . majus 8. / 19 . ? Jekatyerinburg , 1918 . julius 4. / 17 .) Oroszorszag carja , Lengyelorszag kiralya, es Finnorszag nagyhercege. 1917 -ben lemondott a tronrol, es ezzel Oroszorszagban megsz?nt a monarchia. 1918 -ban a bolsevikok kivegeztek csaladjaval egyutt Jekatyerinburgban; 2000 . augusztus 14-en az Orosz ortodox egyhaz szentte avatta ?t es csaladjat.
• V. Mehmed oszman szultan ( Konstantinapoly , 1844 . november 2. ? Konstantinapoly , 1918 . julius 3. ) 1909 -t?l halalaig ^[4] az Oszman Birodalom szultanja volt. Bar jo szandeku szemely volt, uralkodasa tragikus modon egybeesett az Oszman Birodalom teljes felbomlasaval es akarata ellenere az els? vilaghaboruban valo reszvetellel is.
• VI. Mehmed oszman szultan ( Konstantinapoly , 1861 . januar 14. ? Sanremo , 1926 . majus 16. ) maskepp: Mehmed Vahdettin vagy Mehmed Vahideddin , az Oszman Birodalom utolso szultanja volt 1918 es 1922 kozott. Lemondatasa utan alakult meg a Torok Koztarsasag Kemal Ataturk vezetese alatt.
• I. Karoly roman kiraly , eredeti neven Karl Eitel Friedrich Zephyrinus Ludwig von Hohenzollern-Sigmaringen ( Sigmaringen , 1839 . aprilis 20. ? Sinaia , 1914 . oktober 10. ) nemet herceg volt. 1866 -ban Romania fejedelmeve valasztottak, 1881 -ben pedig kirallya koronaztak. 1883 -ban titkos szovetseget kotott Nemetorszaggal es az Osztrak?Magyar Monarchiaval . Jelent?s erdemei vannak Romania iparanak, penzugyi intezmenyeinek es hadseregenek modernizalasaban. Nemetbarat beallitottsaga ellenere nem sikerult elernie Romania hadbalepeset a kozponti hatalmak oldalan az els? vilaghaboruban .
• I. Ferdinand roman kiraly ( nemetul : Ferdinand Viktor Albert Meinrad von Hohenzollern-Sigmaringen ; Sigmaringen , 1865 . augusztus 24. - Bukarest , 1927 . julius 20. ) 1914 -t?l Romania kiralya. Ugyan a nemet Hohenzollern-hazbol szarmazott es hitt a nemetek erejeben, az els? vilaghaboruban megis az antanthoz csatlakozott.

Politikusok [ szerkesztes ]

• Moritz Auffenberg von Komarow nemetul : Moritz Freiherr von Auffenberg, Graf von Komarow ( Troppau , Csehorszag , 1852 . majus 22. ? Becs , 1928 . majus 18. ) a Csaszari es Kiralyi Hadsereg gyalogsagi tabornoka, majd az Osztrak?Magyar Monarchia hadugyminisztere volt. Az els? vilaghaboru kitoresekor a 4. hadsereg vezetesevel biztak meg. Franz Conrad von Hotzendorf vezerkari f?nok parancsat kovetve az addig sikeres Auffenberg jelent?s vesztesegeket szenvedett. Hotzendorf a sajat hibajat Auffenbergre haritotta, akit ezert eltavolitottak 4. hadsereg eler?l. 1915 -ben korrupcioval gyanusitottak meg. Bar az ellene inditott eljaras vegen felmentettek, de az ugy veget vetett katonai karrierjenek. 1928 . majus 18 -an hunyt el Becsben.
• Leopold von Berchtold (teljes nemet neven Graf Leopold Anton Johann Sigismund Josef Korsinus Ferdinand Berchtold von und zu Ungarschutz, Frattling, und Pullutz , magyarul : Grof Berchtold Lipot , csehul : Leopold hrab? Berchtold z Uher?ic ) ( Becs , 1863 . aprilis 18. ? Peresznye , 1942 . november 21. ). Osztrak nagybirtokos, diplomata, az els? vilaghaboru kitorese idejen az Osztrak?Magyar Monarchia kozos kulugyminisztere.
• Burian Istvan ( Stomfa , 1851 . januar 16. ? Becs , 1922 . oktober 20. ) magyar diplomata, politikus, az Osztrak?Magyar Monarchia kozos kulugy - es kozos penzugyminisztere .
• Tisza Istvan (dr., Dr.), teljes neven: Tisza Istvan Imre Lajos Pal ( Pest , ^[5] 1861 . aprilis 22. ? Budapest , Herminamez? , 1918 . oktober 31. ) ^[6] politikus, miniszterelnok , az MTA tagja. A nevehez kapcsolodo ket legismertebb esemeny az Osztrak?Magyar Monarchia haboruba lepese masodik miniszterelnoksege idejen, s az ellene elkovetett gyilkossag az ?szirozsas forradalom napjan, 1918 . oktober 31-en . Politikuskent az osztrak-magyar dualista rendszer (a monarchia) fenntartasanak hive, s az akkoriban elterjedt ?liberalis-konzervativ konszenzus” kepvisel?je volt. Egyszerre volt meggy?z?deses hive a joguralomnak , a parlamentarizmusnak es az alkotmanyossagnak , ugyanakkor az arisztokracia es a dzsentri vezet? szerepenek s a korlatozott szavazati jog fenntartasanak, mert ugy velte, ez utobbiak reven maradhat csak fenn a nemzeti kisebbsegekkel szemben a magyar szupremacia, a hagyomanyos tarsadalmi rend es kultura.
• Apponyi Albert ( Becs , 1846 . majus 29. ? Genf , 1933 . februar 7. ) politikus, miniszter, bels? titkos tanacsos, nagybirtokos, a Magyar Tudomanyos Akademia tagja. Jaszbereny varos aranymandatumos kepvisel?je . Az 1920-as parizsi bekekonferencian a magyar delegacio vezet?je volt. Kulonboz? magyarorszagi egyetemek, tudosok, illetve politikai csoportok 1911-32 kozott otszor jeloltek Nobel-dijra , am nem tuntettek ki. ^[7] Akadtak azonban biraloi is, f?kent kulfoldon, ^[8] de Magyarorszagon is. ^[9] A kortarsak a "Legnagyobb el? magyar" nevvel illettek.
• Horthy Miklos ( Kenderes , 1868 . junius 18. ? Estoril , Portugalia , 1957 . februar 9. ) az Osztrak?Magyar Haditengereszet tengeresztisztje, 1909 ? 1914 kozott Ferenc Jozsef szarnysegedje, ellentengernagykent a flotta utolso f?parancsnoka volt. Az uralkodo a vilaghaboru vegen altengernaggya leptette el?. Az els? vilaghaborut kovet? proletardiktatura osszeomlasa utan megszilarditotta az allamhatalmat. 1920 . marcius 1-jet?l 1944 . oktober 16-aig ? volt a Magyar Kiralysag kormanyzoja. Portugaliai emigracioban halt meg 1957-ben. 1993 . szeptember 4-en temettek ujra Kenderesen .
• Karolyi Mihaly ( Budapest , 1875 . marcius 4. ? Vence , Franciaorszag , 1955 . marcius 19. ) politikus, miniszterelnok, az els? magyar koztarsasagi elnok , emigrans baloldali, masfel evig a Rakosi-rezsim ? utitarsa ” volt. Grof Karolyi Gyula miniszterelnok unokatestvere konzervativ arisztokratabol valt radikalis demokratava es ellenzeki politikuskent a Monarchiaban fennallo rendszer kerlelhetetlen kritikusava, majd az ?szirozsas forradalom es az els? magyar polgari demokracia vezet?jeve, emigracioba vonulva pedig a kisantant, majd a sztalinista Szovjetunio munkatarsava. A masodik vilaghaboru utan tobb evtizedes emigraciobol hazaterve rovid ideig nagykovet volt, de Rajk Laszlo letartoztatasanak hatasara ismet emigracioba vonult. Biraloi ?voros grofkent” szoktak emliteni. A Horthy-korszak idejen Franciaorszagban elt. 1949-t?l halalaig emigracioban elt.
• Jan Christian Smuts ( Malmesbury , 1870 . majus 24. ? Irene , Del-Afrika , 1950 . szeptember 11. ) jelent?s del-afrikai es nemzetkozossegi allamferfi, katonai vezet? es filozofus. Szamos egyeb kormanyzati megbizatas mellett 1919 es 1924 , majd 1939 es 1948 kozott a Del-Afrikai Unio miniszterelnoke volt. Az els? es a masodik vilaghaboruban is az Egyesult Kiralysag marsalljakent ( angolul field marshall ) teljesitett szolgalatot.
• Thomas Woodrow Wilson ( Staunton , Virginia , 1856 . december 28. ? Washington , 1924 . februar 3. ) az Amerikai Egyesult Allamok 28. elnoke volt. Skot-ir szarmazasu csaladba szuletett. Tanarkent kezdett dolgozni, majd a politika fele fordult. 1913 ? 1921 kozott toltotte be az Egyesult Allamok elnoki posztjat. Munkassagaert 1919-ben Nobel-bekedijat kapott.
• Herbert Asquith ( 1852 . szeptember 12. ? 1928 . februar 15. ) Oxford es Asquith 1. grofja, allamferfi, az Egyesult Kiralysag miniszterelnoke 1908-tol 1916-ig harom cikluson. at.
• Winston Churchill ( Woodstock (Oxfordshire) ( Blenheim kastely ), 1874 . november 30. ? London , 1965 . januar 24. ) brit politikus, miniszterelnok 1940?1945 es 1951?1955 kozott. Kiemelked? kepesseg? allamferfi, szonok es stratega, a brit hadsereg tisztje. Elete egyedulallo szamu es melyseg? kutatas targya a brit es vilagtortenelemben betoltott szerepe miatt. Rendkivul termekeny iro, tortenelmi targyu irasainak elismeresekent az irodalmi Nobel-dij birtokosa (1953). ^[10] Katonai palyafutasa soran Churchill harcolt a malakandi hadseregben az eszaknyugati hatarvideken ( India es Afganisztan hataran), Szudanban az omdurmani csataban es Del-Afrikaban a masodik bur haboruban . Ebben az id?ben komoly ismertsegre es hirnevre tett szert helyszini tudositokent. A politikai elet elvonalaban eltoltott hatvan ev soran szamos politikai es kormanyzati poziciot birtokolt. Az els? vilaghaboru el?tt kereskedelmi, majd belugyminiszterkent szolgalt liberalis kormanyokban. A haboru idejen tobb miniszteriumot is iranyitott, igy az Admiralitas Els? Lordja , hadfelszerelesi miniszter, hadugyminiszter es legugyi miniszter is volt. Rovid ideig katonakent is szolgalt a nyugati fronton, ahol a Kiralyi Skot Loveszek 6. zaszloaljat vezette. A ket vilaghaboru kozott penzugyminiszteri tisztseget viselt. A masodik vilaghaboru kitorese utan Churchillt ismet kineveztek az Admiralitas Els? Lordjava. Neville Chamberlain lemondasat kovet?en, 1940 majusaban az Egyesult Kiralysag miniszterelnoke lett, es ? vezette a tengelyhatalmak legy?zesere iranyulo brit er?fesziteseket. Beszedei oriasi mozgosito er?t jelentettek a szovetseges er?k es a brit lakossag szamara egyarant. 1945 -ben, az elvesztett altalanos valasztasok utan az ellenzek vezere lett. 1951 -ben ismet miniszterelnok lett, majd 1955 -ben vegleg visszavonult. Halala utan allami temetesben reszesult, amelyen rendkivul nagy szamban vettek reszt a vilag vezet? politikusai.
• Herbert Kitchener ( 1850 . junius 24. , Gunsborough ? 1916 . junius 5. , Orkney-szigetek kozeleben) az egyik legismertebb brit katonatiszt az angol gyarmatositas korabol, a XIX. szazad utolso harmadaban szinte minden fontosabb, Nagy-Britanniat erint? konfliktusban reszt vett.
• David Lloyd George ( 1863 . januar 17. ? 1945 . marcius 26. ) brit allamferfi, aki az els? vilaghaboru es a haboru utani rendezes soran 1916 ? 1922 kozott liberalis parti miniszterelnokkent vezette Nagy-Britanniat es a Brit Birodalmat . A versailles-i bekeszerz?dest az Egyesult Kiralysag kepviseleteben ? irta ala. 1922-es bukasanak kozvetlen oka a Chanak krizis volt.
• Aristide Briand ( Nantes , 1862 . marcius 28. ? Parizs , 1932 . marcius 7. ) Franciaorszag miniszterelnoke volt (hat ciklus alatt) tizenegy alkalommal. 1906 es 1932 kozott 26 miniszteri tisztseget toltott be. Miniszterelnoksege alatt, 1921. junius 7-en hagyta jova a francia parlament a trianoni bekeszerz?dest , amelyet Briand ellenerzesei ellenere maga is megszavazott. 1926-ban a nemzetkozi egyuttm?kodes, a Nepszovetseg es a vilagbeke erdekeben tett er?fesziteseire valo tekintettel Gustav Stresemann nemet politikussal kozosen elnyerte a Nobel-bekedijat .
• Georges Clemenceau ( Mouilleron-en-Pareds , ( Vendee ), 1841 . szeptember 28. ? Parizs , 1929 . november 24. ) francia politikus volt, az orszag miniszterelnoke az els? vilaghaboru befejezese idejen, a versailles-i bekeszerz?des ? es a Magyarorszagot feldarabolo trianoni bekeszerz?des ? egyik f? tet? ala hozoja.
• Alexandre Millerand ( Parizs , 1859 . februar 10. ? Versailles , 1943 . aprilis 7. ) francia jogasz, allamf? es Franciaorszag miniszterelnoke volt. Elnokkent, alkotmanymodositassal akarta elerni az elnoki jogkor kiterjeszteset. Az ? miniszterelnoksege alatt irattak ala a magyar fellel a trianoni bekeszerz?dest . Millerand a kiser?levele, amely sok illuziora, felreertesre es felremagyarazasra adott okot felcsillantotta az ultimatumszer? bekeszerz?des esetleges reviziojanak lehet?seget.
• Raymond Poincare ( Bar-le-Duc , 1860 . augusztus 20. ? Parizs , 1934 . oktober 15. ) francia allamf? es tobb alkalommal Franciaorszag miniszterelnoke volt. 1912 -ben miniszterelnokkent jelent?sen meghatarozta azt a politikai iranyvonalat, amit a kes?bbiekben Franciaorszag kovetett. Az els? vilaghaboru alatt ? toltotte be az elnoki tisztseget.
• Theobald von Bethmann-Hollweg ( Hohenfinow , 1856 . november 29. ? Hohenfinow , 1921 . januar 1. ) nemet politikus es a Nemet Birodalom 5. kancellarja volt az 1909 -t?l 1917 -ig terjed? id?szakban. A kozigazgatas teruleten jo kepessegekkel rendelkezett, a kormanyzast illet?en nem.
• Gottlieb von Jagow ( Berlin , 1863 . junius 22. ? Potsdam , 1935 . januar 11. ) a Nemet Birodalom kulugyminisztere volt az 1913 -tol 1916 -ig terjed? id?szakban. Megjosolta mind Nagy-Britannia , mind az Egyesult Allamok belepeset az els? vilaghaboruba .
• Friedrich Ebert ( Heidelberg , 1871 . februar 4. ? Berlin , 1925 . februar 28. ) szocialdemokrata politikus, a Nemet Birodalom es a Weimari Koztarsasag kozotti atmeneti id?szakban nemet kancellar, majd a koztarsasag els? elnoke volt. Az els? vilaghaboru utan elnokkent szamos nehezseggel talalta magat szemben. El?bb a kommunistak ellen kellett kuzdenie, majd a versailles-i bekeszerz?des miatt jelent?sen visszaesett a partja tamogatottsaga. A Kapp-puccs megakadalyozta abban, hogy rendezze a szocialdemokratak hadsereggel valo viszonyat es a Ruhr-valsag ujabb problemakat okozott szamara. A problemakon vegul (legalabb reszben) urra lett, de a folyamatos, ellene intezett politikai tamadasoknak jelent?s szerepe van abban, hogy fiatalon, 54 eves koraban elhunyt.
• Karl Liebknecht ( Nemet Birodalom , (Leipzig) Lipcse , 1871 . augusztus 13. - Berlin , 1919 . januar 15. ) egy nemet szarmazasu marxista politikus, ugyved, es forradalmar volt. Edesapja ( Wilhelm Liebknecht ) szinten marxista beallitottsagu politikus, 1891-ben a Szocialdemokrata Part egyik alapito tagja volt. Karl Liebknecht, Leo Jogiches -el es Rosa Luxemburg -al reszt vallalt a berlini spartakista felkelesben . Friedrich Ebert a Szocialdemokrata Part elnoke, valamint nemet kancellar azonban verbe fojtotta a felkelest, vezet?it (Liebknecht-et is beleertve) pedig mind egy szalig kivegeztette. ^[11]
• Rosa Luxemburg ( Zamo?? , Kongresszusi Lengyelorszag , 1870 . vagy 1871 . marcius 5. ? Berlin , 1919 . januar 15. , lengyelul: Ro?a Luksemburg ) lengyel szuletes? marxista politikai gondolkodo, szocialista filozofus es forradalmar volt. A lengyelorszagi es litvaniai szocialdemokrata part teoretikusa, majd a nemet szocialdemokratak (SPD) politikusa, kes?bb tagja lett a Fuggetlen Szocialdemokrata Partnak (USPD) is. ? alapitotta ? A voros zaszlo ” (Die Rote Fahne) cim? ujsagot. Miutan az SPD tamogatta Nemetorszag belepeset az els? vilaghaboruba , Karl Liebknechttel egyutt megalapitott egy forradalmi tomorulest, a Spartakus-szovetseget (Spartakusbund) , amely a kes?bbi nemet kommunista part magjat kepezte. A csoport reszt vett a sikertelen 1919 -es berlini forradalmi kiserletben is, amelyet a megmaradt monarchista hadsereg es a jobboldali szabadcsapatok ( Freikorps ) fojtottak el. Sok szaz embert elfogtak, megkinoztak, majd kivegeztek. Halaluk ota Rosa Luxemburg es Karl Liebknecht a marxizmus martirjainak szamitanak. Napjainkban kovet?i a luxemburgista mozgalom tagjai.
• Gustav Stresemann ( Berlin , 1878 . majus 10. ? Berlin, 1929 . oktober 3. ) nemet liberalis politikus, es allamferfi. A weimari koztarsasag idejen nemet birodalmi kancellar, es kulugyminiszter volt. 1918-tol halalaig a Nemet Neppart elnoke, 1923-tol 1929-ig a weimari koztarsasag kulugyminisztere volt. Munkassaga alatt f?kent a penzugyi stabilitasra es az elertektelenedes visszaszoritasara torekedett. ^[12] Mar 28 eves koraban a Reichstag es a Nemet Nemzeti Liberalis Part (1919-t?l Nemet Neppart) tagja volt. 1926-ban tevekenyseget Nobel-bekedijjal jutalmaztak. Nem orulhetett sokaig az elismeresnek, mert 1928-ban szivszelutest kapott, es 51 eves koraban elhunyt. ^{[12] [13]}
• Gabriele D’Annunzio ( 1863 . marcius 12. ? 1938 . marcius 1. ) olasz iro, ujsagiro, katona.
• Paolo Boselli   hallgat ( Savona , 1838 . junius 8. ? Roma , 1932 . marcius 10. ) olasz allamf?, az Olasz Kiralysag huszonkettedik miniszterelnoke volt, az els? vilaghaboru soran a masodik. Vezetese alatt uzent hadat az olasz kormany a Nemet Birodalomnak .
• Vittorio Emanuele Orlando   hallgat ( Palermo , 1860 . majus 19. ? Roma , 1952 . december 1. ) olasz kormanyf?, az Olasz Kiralysag huszonharmadik miniszterelnoke, az els? vilaghaboru utan, a ?negy nagy” egyikekent ? kepviselte az olasz erdekeket a Parizs kornyeki bekeszerz?desek megalkotasa soran, igy a versailles-i es a trianoni bekekonferencian is. Magyarorszaggal szemben joval kedvez?bb volt a politikaja az antant tobbi kepvisel?jenel. Mivel Orlandonak nem sikerult az olasz erdekeket az elvarasoknak megfelel?en ervenyesitenie, 1919 . junius 19 -en lemondasra kenyszerult. A haborut kovet?en, a fasizmus kiismerese utan visszavonult a politikatol es abban csak a masodik vilaghaboru veget?l vallalt ujra szerepet.
• Alekszander Kerenszkij ( orosz bet?kkel : Александр Фёдорович Керенский; Szimbirszk , 1881 . majus 4. ? New York , 1970 . junius 11. ) orosz mersekelt szocialista es polgari politikus. Az 1917-es februari forradalom soran jelent?s nepszer?segre tett szert es hamarosan az orszag miniszterelnoke, valamint a fegyveres er?k f?parancsnoka lehetett. Kormanya azonban nem tudott megfelelni a tarsadalmi elvarasoknak es fokozatosan elveszitette a nepszer?seget. A bolsevikok ellen valo fordulasa jelent?sen hozzajarult az 1917-es oktoberi orosz forradalom kitoresehez es sajat bukasahoz. Ezt kovet?en szam?zetesbe kenyszerult.
• Vlagyimir Iljics Lenin ^[14] ( oroszul : Владимир Ильич Ленин   meghallgat (sz. Vlagyimir Iljics Uljanov (Ульянов) , ( Oroszorszag , Szimbirszk , 1870 . aprilis 22. (aprilis 10. a regi orosz naptar szerint) ? 1924 . januar 21. , Gorki ) orosz nemzetiseg? szovjet allamferfi, a Szovjetunio els? vezet?je, marxista gondolkodo, a leninizmus nevadoja. A ?Lenin” nev az egyik forradalmi alneve volt. Ennek eredeter?l tobb elmelet is letezik; ? maga soha nem tisztazta, hogy miert valasztotta ezt a nevet. Valoszin?leg a Lena folyohoz van koze, ahogyan egy masik orosz marxista, Georgij Valentyinovics Plehanov alneve ?Volgin” volt a Volga folyo alapjan. Az elmelet alapjan Lenin azert valasztotta a Lena folyot, mert hosszabb, es a Volgaval ellenkez? iranyba folyik, ugyanakkor Lenin abban az id?ben nem volt Plehanovval ellentetben. Azt is gondoltak, hogy a Lena folyo melletti szam?zetesehez van koze, de azt is megel?zi a nevvalasztas. A nyugati antikommunista irodalom gyakran ?Nyikolaj Lenin” neven emlegeti, ami az eredeti alneve volt, azonban nem ezen a neven valt ismertte. A ?Nyikolaj” alnevet azert valaszthatta, mert nagyon gyakran hasznalt orosz keresztnev.
• Alexandru Averescu ( Babele , 1859 . marcius 9. ? Bukarest , 1938 . oktober 3. ) roman nemzetiseg? katonatiszt az els? vilaghaboru idejen, kes?bb miniszterelnok .
• Nikola Pa?i? ( 1845 . december 18. - 1926 . december 10. ) jugoszlav (szerb) politikus, diplomata. Negyven even keresztul a szerb politikai elete meghatarozo alakja.
• ?smail Enver , ismertebb neven Enver pasa vagy Enver bey (1881. november 22. ? 1922. augusztus 4.) oszman katonatiszt, az ifjutorokok vezet?je, az els? Balkan-haboru es az els? vilaghaboru alatt a birodalom iranyito egyenisege.

Tabornokok, tengernagyok [ szerkesztes ]

• Moritz Auffenberg von Komarow nemetul : Moritz Freiherr von Auffenberg, Graf von Komarow ( Troppau , Csehorszag , 1852 . majus 22. ? Becs , 1928 . majus 18. ) a Csaszari es Kiralyi Hadsereg gyalogsagi tabornoka, majd az Osztrak?Magyar Monarchia hadugyminisztere volt. Az els? vilaghaboru kitoresekor a 4. hadsereg vezetesevel biztak meg.
• Franz Conrad von Hotzendorf vezerkari f?nok parancsat kovetve az addig sikeres Auffenberg jelent?s vesztesegeket szenvedett. Hotzendorf a sajat hibajat Auffenbergre haritotta, akit ezert eltavolitottak 4. hadsereg eler?l. 1915 -ben korrupcioval gyanusitottak meg. Bar az ellene inditott eljaras vegen felmentettek, de az ugy veget vetett katonai karrierjenek. 1928 . majus 18 -an hunyt el Becsben. ^[15]
• Habsburg?Tescheni Frigyes (Erzherzog Friedrich Maria Albrecht Wilhelm Karl von Osterreich) , ( Gross-Seelowitz , Morvaorszag , 1856 . junius 4. ? Magyarovar , 1936 . december 30. ) osztrak f?herceg, magyar kiralyi herceg, Teschen hercege, csaszari es kiralyi tabornagy , 1914 -t?l 1917 -ig az Osztrak?Magyar Monarchia haderejenek f?parancsnoka.
• Franz Conrad von Hotzendorf (Franz Graf Conrad von Hotzendorf), ( Penzing ( Becs ), 1852 . november 11. ? Bad Mergentheim ( Wurttemberg ), 1925 . augusztus 25. ), osztrak katonatiszt, csaszari es kiralyi tabornagy, (k.u.k. Feldmarschall) , 1906 ? 1917 kozott az Osztrak?Magyar Monarchia haderejenek vezerkari f?noke . 1878 -tol baro (Freiherr) , 1918 -tol grof .
• Arthur Arz von Straussenburg (Arthur Freiherr Arz von Straussenburg), ( Nagyszeben , 1857 . junius 16. ? Budapest , 1935 . julius 1. ) erdelyi szasz szarmazasu magyar katonatiszt, csaszari es kiralyi vezerezredes, az els? vilaghaboru sikeres katonai vezet?je, 1917 ? 18 -ig az Osztrak?Magyar Monarchia hader?inek vezerkari f?noke.
• Horthy Miklos ( Kenderes , 1868 . junius 18. ? Estoril , Portugalia , 1957 . februar 9. ) az Osztrak?Magyar Haditengereszet tengeresztisztje, 1909 ? 1914 kozott Ferenc Jozsef szarnysegedje, ellentengernagykent a flotta utolso f?parancsnoka volt. Az uralkodo a vilaghaboru vegen altengernaggya leptette el?. Az els? vilaghaborut kovet? proletardiktatura osszeomlasa utan megszilarditotta az allamhatalmat. 1920 . marcius 1-jet?l 1944 . oktober 16-aig ? volt a Magyar Kiralysag kormanyzoja. Portugaliai emigracioban halt meg 1957-ben. 1993 . szeptember 4-en temettek ujra Kenderesen .
• Harry Hill Bandholtz ( Constantine , Michigan , 1864 . ? Constantine, Michigan, 1925 . majus 11. ) amerikai tabornok, az els? vilaghaboru utan az amerikai katonai misszio parancsnoka Magyarorszagon. 1919 . oktober 5-en megakadalyozta, hogy a megszallo roman csapatok kifosszak a Magyar Nemzeti Muzeumot .
• Hunter Liggett
• John Pershing ( Laclade , 1860 . szeptember 13. ? Washington , 1948 . julius 15. ) amerikai tabornok, az amerikai expedicios csapatok f?parancsnoka az els? vilaghaboruban , Pulitzer-dijas iro.
• David Beatty ( Nantwich , Cheshire ( 1871 . januar 17. - London , 1936 . marcius 11. ) brit tengernagy, a Brit Kiralyi Haditengereszet vezerkari f?noke 1919-1927 kozt.
• Douglas Haig ( Edinburgh , 1861 . junius 19. ? London , 1928 . januar 29. ) angol tabornok , az els? vilaghaboru alatt el?bb a Brit Expedicios Hader? I. hadtestenek, majd 1915 -t?l a brit er?k f?parancsnoka a nyugati fronton . 1916-ban ? iranyitotta a somme-i csatat , ahol a brit csapatok igen jelent?s vesztesegeket szenvedtek a jol meger?sitett nemet allasok ellen vegrehajtott roham soran. Haig a vesztesegek ellenere sem allitotta le a tamadast, es amiatt a haboru utan a "somme-i meszaros" gunynevet adtak neki. ^[16]
• Frederick Sykes
• Louis Franchet d’Esperey
• Ferdinand Foch (Tarbes, Franciaorszag , 1851 . oktober 2. ? Parizs , 1929 . marcius 20. ) francia katonatiszt, marsall.
• Joseph Joffre ( Rivesaltes ( Languedoc-Roussillon ), 1852 . januar 12. ? Parizs , 1931 . januar 3. ) francia tabornok , akademikus.
• Henri Philippe Petain ( Cauchy-a-la-Tour , 1856 . aprilis 24. ? Port Joinville , 1951 . julius 23. ) francia marsall , az els? vilaghaboru hadvezere, 1934-ben rovid ideig hadugyminiszter, 1940-ben rovid ideig Franciaorszag miniszterelnoke , 1940?1944 kozott a Vichy-Franciaorszag koztarsasagi elnoke .
• Maxime Weygand ( 1867 . januar 21. ? 1965 . januar 28. ) francia tabornok, az els? vilaghaboru es a masodik vilaghaboru veteranja. A masodik vilaghaboru kitorese utan, 1940-ben meg felvette a harcot a nemet csapatokkal, de kes?bb megadta magat, majd a Vichy-kormany alatt a nemetekkel kollaboralt.
• Erich von Falkenhayn ( Burg Belchau , 1861 . november 11. ? Schloss Lindstedt , 1922 . aprilis 8. ) nemet tabornok es katonapolitikus, 1913 es 1915 kozott a Nemet Birodalom hadugyminisztere volt. Az els? vilaghaboru idejen, 1914 es 16 kozott ? latta el a csaszari nemet hadsereg f?parancsnoki tisztseget. Vezerkari f?nokkent nem teljesen sikerult megvalositani elkepzeleseit. Meggy?z?dese volt, hogy a haboru egyedul nyugati fronton nyerhet? meg az ellenfel haderejenek fel?rlesevel, azonban strategiaja tulsagosan vedekez? jelleg?nek bizonyult a keleti fronton . Ennek ellenere a nyugati fronton sem tudott attorest elerni, amely levaltasahoz vezetett. Nevehez kot?dik a jelent?s szamu aldozatot kovetel? verduni csata is. Emellett jelent?s szerepet jatszott a Szerbia es a Romania elleni gy?zelemben . Kulonosen az utobbiban bebizonyitotta ratermettseget harcteri parancsnokkent.
• Paul von Hindenburg (Posen (ma: Pozna? ), 1847 . oktober 2. ? Neudeck , 1934 . augusztus 2. ) nemet tabornok es nemzeti h?s, az els? vilaghaboru utan a weimari koztarsasag birodalmi elnoke. Polgarhaborutol tartva 1933 . januar 30 -an kinevezte Adolf Hitlert kancellarra. Az id?s allamf? nem tudott ellenallni a nemzetiszocialistak egyre nagyobb befolyasanak, azonban olyannyira tisztelt nemzeti h?s volt, hogy meg Hitler sem merte eltavolitani. 1934 . augusztus 2 -an bekovetkez? halalaval teljesen megsz?nt az alkotmanyos kormanyzas Nemetorszagban , melyet Adolf Hitler korlatlan hatalma kovetett.
• Erich Ludendorff (Kruszewnia, 1865 . aprilis 9. ? Munchen , 1937 . december 20. ) az I. vilaghaboru egyik vezet? nemet tabornoka; puccsista, a nemzetiszocialista part kepvisel?je a Reichstagban , vallasalapito.
• August von Mackensen (Haus Leipnitz, Wittenberg megye, Poroszorszag (ma: Trossin, ( Szaszorszag ), 1849 . december 6. ? Burghorn, ma: Habighorst ( Also-Szaszorszag ), 1945 . november 8. ). Szaszorszagi szuletes? porosz kiralyi katonatiszt, majd nemet csaszari tabornagy, sikeres els? vilaghaborus hadvezer.
• Helmuth von Moltke ( Gersdorf , 1848 . majus 25. ? Berlin , 1916 . junius 18. ) nemet katonatiszt, vezerezredes, 1906?1916-ig a nemet csaszari hadsereg vezerkari f?noke. Nagybatyjatol, Helmuth Karl Bernhard von Moltket?l valo megkulonboztetesul gyakran ?az ifjabb Moltke” -kent hivatkoznak ra (Moltke der Jungere).
• Maximilian von Spee
• Alfred von Tirpitz ( Kustrin , 1849 . marcius 19. ? Ebenhausen , 1930 . marcius 6. ) nemet admiralis, a Nemet Csaszari Haditengereszet vezet?je 1916-ig, a korlatlan tengeralattjaro haboru egyik f? kidolgozoja. Neve osszeforr a nemet flotta fejlesztesi programmal. 1849-ben szuletett ertelmisegi csaladban, Frankfurtban jart polgari iskolaba, majd 1865-ben belepett a haditengereszet Kieli kadetiskolajaba. Gyorsan emelkedve a rangletran fiatalon mar a hadiflotta tisztikaraban talalta magat. 1911-t?l Flottaadmiralis es az els? vilaghaboru kitoresevel kinevezik a Nemet Csaszari Hadiflotta parancsnokava.
• Armando Diaz ( 1861 . december 5. ? 1928 . februar 29. ) olasz tabornok es olasz f?parancsnok az els? vilaghaboru idejen.
• Luigi Capello
• Alekszej Alekszejevics Bruszilov ( oroszul Алексей Алексеевич Брусилов) (*  Tiflisz , Gruzia , 1853 . augusztus 19. (az uj Gergely-naptar szerint augusztus 31.) ? †  Moszkva , 1926 . marcius 17. ), az orosz cari hader? tisztje, lovassagi tabornok, els? vilaghaborus hadvezer. Ujszer? taktikai eljarasai a legsikeresebb orosz harcteri parancsnokka tettek. Neve az altala iranyitott 1916 -os Bruszilov-offenziva reven valt szeleskor?en ismertte.
• Anton Ivanovics Gyenyikin (Анто?н Ива?нович Дени?кин; 1872. december 16. ? 1947. augusztus 8.) az Orosz cari hadsereg altabornagya , es az egyik legfontosabb feher tabornok volt az orosz polgarhaboruban .
• Alekszandr Kolcsak ( oroszul : Александр Васильевич Колчак; Szentpetervar , 1874 . november 4. ? Irkutszk kozeleben, 1920 . februar 7. ) orosz katonatiszt, az orosz flotta tengernagya, kes?bb az oroszorszagi polgarhaboruban a feher garda egyik vezet?je.
• Lavr Georgijevics Kornyilov
• Pjotr Nyikolajevics Vrangel
• Alexandru Averescu ( Babele , 1859 . marcius 9. ? Bukarest , 1938 . oktober 3. ) roman nemzetiseg? katonatiszt az els? vilaghaboru idejen, kes?bb miniszterelnok .
• Kemal pasa Mustafa Kemal Ataturk ( Selanik , Oszman Birodalom , 1881 . marcius 12. (majus 19.) ^[17] ? Isztambul , Torokorszag , 1938 . november 10. ), 1934 . november 24-eig Gazi Mustafa Kemal Pa?a (a gazi szo jelentese: h?s) torok katona es allamferfi, a torok fuggetlensegi haboru h?se (ezert kapta a Gazi nevet), a Torok Koztarsasag megalapitoja es els? elnoke. 1934-ben a Torok Nemzeti Orszaggy?les adomanyozta neki vezeteknevet, melynek jelentese: a torokok atyja. Palyafutasat katonakent kezdte, az ? nevehez f?z?dik a torokok Gallipolinal aratott gy?zelme es az aleppoi 7. hadsereg sikere az els? vilaghaboruban . A haboru utan er?sen ellenezte a sevres-i bekeszerz?des megkoteset, mely csupan Anatolia egyes teruleteit hagyta volna meg a torokok szamara. Az 1919?23-as torok fuggetlensegi haboru alatt fokozatosan kiszoritotta az orszagbol a gorog , olasz , francia es brit csapatokat, felszamolta a lazadasokat, eltorolte a szultansagot , majd 1923 . oktober 29-en kikialtottak a koztarsasagot . A koztarsasag letrejotte utan gazdasagi, kulturalis es szocialis reformokat vezetett be. ? volt az orszag egyetlen politikai partjanak, a Koztarsasagi Neppartnak az elnoke, a parlament els? hazelnoke, az els? koztarsasagi elnok es az els? miniszterelnok is. Torokorszagban valosagos kultusza bontakozott ki mar eleteben, mely a mai napig tart.
• Enver pasa (1881. november 22. ? 1922. augusztus 4.) oszman katonatiszt, az ifjutorokok vezet?je, az els? Balkan-haboru es az els? vilaghaboru alatt a birodalom iranyito egyenisege.

Egyeb fontos szemelyek [ szerkesztes ]

• Ferenc Ferdinand f?herceg (Franz Ferdinand Karl Ludwig Josef von Habsburg-Lothringen, Erzherzog von Osterreich-Este ) ( Graz , 1863 . december 18. ? Szarajevo , 1914 . junius 28. ) osztrak f?herceg, 1896 -tol az Osztrak?Magyar Monarchia tronorokose. Az eletet kiolto szarajevoi merenylet az els? vilaghaborut kirobbanto esemenynek tekinthet?.
• Gavrilo Princip ( cirill irassal Гаврило Принцип ) ( Obljaj , 1894 . julius 25. , ? 1918 . aprilis 28. , Theresienstadt , akkori Osztrak?Magyar Monarchia , ma Terezin , Csehorszag ) az els? vilaghaborut formalisan kirobbanto, Ferenc Ferdinand elleni Szarajevoban elkovetett merenylet vegrehajtoja.
• Kun Bela (szul. Kohn Bela , Lele , 1886 . februar 20. ? Moszkva , 1938 . augusztus 29. vagy 1939 . november 30. ) ujsagiro , kommunista politikus , a magyarorszagi Tanacskoztarsasag tenyleges vezet?je. Kulugyi es hadugyi nepbiztos volt. 1920-ban Moszkvaba emigralt.
• Edvard Bene? ^[18] ( Ko?lany , 1884 . majus 28. ? Sezimovo Usti , 1948 . szeptember 3. ) cseh politikus, Csehszlovakia masodik, vitatott megiteles? elnoke, Csehszlovakia letrehozasanak leger?teljesebb hirdet?je es megvalositoja. Kulpolitikai tevekenysege nagymertekben hozzajarult Magyarorszag vilaghaborukban betoltott szerepenek hatranyos megitelesehez, es a trianoni bekeszerz?desben meghatarozott teruletveszteseihez.
• Toma? Garrigue Masaryk   hallgat ( Hodonin , 1850 . marcius 7. ? Lany, 1937 . szeptember 14. ) cseh filozofus, politikus, Csehszlovakia egyik alapitoja es els? elnoke.
• Jean Jaures , teljes neven Auguste Marie Joseph Jean Leon Jaures ( Castres , 1859 . szeptember 3. - Parizs , 1914 . julius 31. ) a francia szocializmus egyik legjelent?sebb politikusa, humanista es egyben filozofus is volt. Kivalo szonokkent kiallt a ?gyengebbek” vedelmeben, igy felt?nt a banyasz sztrajkok es a Dreyfus-per soran is. 1914-ben - haboruellenessege miatt - merenylet aldozata lett.
• I. Fejszal iraki kiraly , teljes neven Fajszal ibn Huszajn ibn Ali al-Hasimi ( arabul: ???? ?? ???? Fay?al ibn ?usayn , 1883 . majus 20. ? 1933 . szeptember 8. ) Huszajn mekkai serif harmadik fia, arab emir es nemzeti vezet?, rovid ideig Nagy- Sziria uralkodoja, majd 1921 -t?l 1933 -ig Irak kiralya volt. Hasimita leven Mohamed profeta leszarmazottja.
• Walther Rathenau
• Grigorij Jefimovics Raszputyin ( oroszul : Григо?рий Ефи?мович Распу?тин) ( 1869 . januar 22. (regi naptar szerint januar 10. ) ? 1916 . december 29. ) orosz szerzetes, aki eletenek utolso eveire nagy befolyast gyakorolt a cari csaladra: ?minden oroszok carjara”, II. Miklosra , nejere Alexandra carnera es egyetlen fiukra, a beteg Alekszej carevicsre .
• Lev Davidovics Trockij szuletett Bronstein (Лев Давидович Троцкий; Janovka , Oroszorszag , 1879 . november 7. ? Mexikovaros , Mexiko , 1940 . augusztus 21. ) zsido szarmazasu orosz-szovjet marxista politikus, forradalmar, az 1905 -os oroszorszagi forradalom, majd az 1917-es oktoberi orosz forradalom egyik vezeralakja, a Voros Hadsereg megalapitoja.

Lasd meg [ szerkesztes ]

• Els? vilaghaboru

Jegyzetek [ szerkesztes ]