한국   대만   중국   일본 
Az els? vilaghaboru evei (1917) ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Az els? vilaghaboru evei (1917)

Linkek hozzaadasa
A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Els? vilaghaboru
Datum 1914 . julius 28. ? 1918 . november 11.
Helyszin Europa
Eredmeny Antant gy?zelem.
Harcolo felek
Antant:
Egyesült Királyság Egyesult Kiralysag
Franciaország Franciaorszag
Orosz Birodalom
USA Amerikai Egyesult Allamok
Olaszorszag
Szerbia
Romania
Montenegro
PortugáliaPortugalia
Japan Csaszarsag
Gorogorszag 		Kozponti hatalmak:
Nemet Birodalom
Osztrak?Magyar Monarchia
Oszman Birodalom
Bulgaria

1917 az els? vilaghaboru negyedik eve.

A tengeralattjaro-haboru fokozasa es az Egyesult Allamok hadba lepese [ szerkesztes ]

Tengeralattjaro-haboru: az U 35 jelzes? nemet tengeralattjaro elsullyeszt egy brit kereskedelmi hajot a Foldkozi-tengeren. Az U 35 a tortenelem legsikeresebb tengeralattjarojanak szamit 226 elsullyesztett hajoval
Ausztria-Magyarorszag egyik legsikeresebb tengeralattjaroja, az U 4

1917. januar 8-an es 9-en a legfels?bb hadvezetes (OHL) hosszas surgetes utan (1916 tavasza ota, decembert?l ultimatumszer?en kovetelve) megszerezte a csaszar hozzajarulasat a korlatlan tengeralattjaro-haboru meghirdetesehez februar 1-ei kezdettel. Az el?tte az antant-hatalmak iranyaba tett bekeajanlat es annak (el?re vart) elutasitasa hozzajarult ennek a lepesnek a bel- es kulpolitikai el?keszitesehez. De csak az antantnak Woodrow Wilson amerikai elnok december 18-ai kozvetitesi ajanlatara tett valaszanak januar 12-ei megismerese eredmenyezett belpolitikai egyseget Nemetorszagban. Wilson ebben tobbek kozott a mindenkori haborus celok meghatarozasat kerte a harcolo felekt?l. [1]

Meg az amugy er?sen kormanykritikus Berliner Tageblatt napilap f?szerkeszt?je, Theodor Wolff is a kovetkez?ket jegyezte meg januar 12-13-an:

?Az antant Wilsonnak kuldott valaszjegyzeket nyilvanossagra hoztak. Ez ismerteti az antant haborus celkit?zeseit. A korabban meghoditott provinciak es teruletek elszakitasa Nemetorszagtol, Ausztria-Magyarorszag teljes felszamolasa a nemzetisegi elv alapjan, Torokorszag el?zese Europabol stb. hatalmas jelent?seggel bir. Mely megrokonyodest valtott ki az ossznemeteknel es hasonlo elemeknel. Senki nem allithatja mar, hogy az antant nem a megsemmisit? haborura torekszik es kesz lenne a targyalasokra. […] A csaszar az antant valaszanak kovetkezteben szozatot intezett a nephez. A korlatlan tengeralattjaro-haboru el?kesziteser?l szol most minden.” [2]

A kozponti hatalmak elutasitottak Wilson elnok kozvetit?i ajanlatat es januar 31-en ezzel egyutt tudattak az Egyesult Allamokkal, hogy ismet ? immar tenylegesen is ? megkezdik a korlatlan tengeralattjaro-haborut. Erre valaszul az Egyesult Allamok a Nemetorszaggal valo diplomaciai kapcsolatok megszakitasaval valaszolt. [3]

Az Egyesult Allamok 1917. aprilis 6-an uzent hadat a Nemet Birodalomnak, [4] miutan Wilson elnok negy nappal korabban a kongresszust a ?bekeszeret?” demokraciak keresztes haborujaban valo reszvetelre szolitotta fel a Fold ?katonailag agressziv” autokraciaival szemben. A kongresszus mindket hazanak tulnyomo tobbsege hozzajarult a haduzenethez. [5] A hadba lepes mogott valojaban az allt, hogy az USA es Nemetorszag haboru utani vilagrendr?l alkotott kepe nem volt osszeegyeztethet? egymassal. A nemetek europai hegemoniara valo torekvese es az amerikaiak vilagpolitikai ambicioi alapvet? erdekkulonbseget eredmenyeztek. Mar a haboru el?tt is egyre inkabb az a nezet uralkodott az Egyesult Allamokban, hogy a Tirpitz-tervhez kapcsolodo politikai strategia hosszutavon serteni fogja az amerikai erdekeket, tobbek kozott a Monroe-doktrinat is. Ezen felul a 20. szazad elejen az amerikai tudomanyos elet kepvisel?i es a politikusok bizalmatlanul tekintettek a nemetek kulturalis folenyerzetere es a nemetek elkepzeleseire az allam szerepet illet?en. A haboru kezdete ota egyre jobban kiepul? gazdasagi osszefonodas az antanthatalmakkal, a velt vagy valos nemet haborus remtettekr?l erkez? hirek (mint pl. a Bryce-jelentes ) es az amerikai aldozatokat is kovetel? hajoelsullyesztesek (pl.: Lusitania ), mind er?sitettek a nemetellenes hangulatot. Az USA a haboru kitoresekor megkezdett fegyverkezesevel eredetileg azonban nem a haboruba valo belepesre, hanem az ezt kovet? potencialis haborura keszult. A valasztasi kampany soran Wilson 1916. november 7-en meg arra helyezte a hangsulyt, hogy az Egyesult Allamok semlegesseget meg kell ?rizni, ami Wilson gy?zelme utan meg hasznos is volt a nemet kormanyzat szamara, mivel igy kemenyebb modon folytathatta a haborut. Az USA hadba lepese szempontjabol dont? jelent?seg? volt Wilson 1916. december 18-ai bekekezdemenyezesere adott nemet reakcio (lasd feljebb). A nemet bekefeltetelek bizalmas es ugyanakkor relativizalt kozlese ? ami lenyegeben az amerikai kozvetitesre tett javaslat elutasitasa volt ? a korlatlan tengeralattjaro-haboru ujboli felvetelenek bejelentesevel egyid?ben tortent. Nemetorszag kozolte azt is, hogy a semleges allamok hajoi ? igy az Egyesult Allamokei is ? a meghatarozott haborus ovezetben el lesznek sullyesztve. [6]

Wilson a nemet bejelentest el?szor ketkedve fogadta, majd mely csalodottsaggal vette azt tudomasul. Habar Wilson tanacsadoinak tobbsege ? mindenek el?tt Robert Lansing es Edward Mandell House ? a hadba lepest surgettek, Wilson februar 3-an egyel?re csak a diplomaciai kapcsolatokat szakitotta meg Nemetorszaggal es el?bb ki akarta varni, hogy a nemet vezetes valora valtja-e a fenyegeteset. Februar 24-en az amerikai kormanyzat tudomast szerzett a nemet kulugyminiszterium allamtitkara altal kuldott es elfogott uzenetr?l, a Zimmermann-taviratrol , melynek tartalmat marcius 1-en a The New York Times lekozolte. Ebben Nemetorszag a mexikoi kormanyzatnak szovetsegi ajanlatot tett haboru esetere es jelezte, hogy ?b?seges penzugyi segitseget nyujt es megertest tanusit” abban az esetben, ha Mexiko ?Texasban, Uj-Mexikoban es Arizonaban korabban elveszitett teruleteket visszaszerez.” [m 1] Ezen informaciok utan az amerikai lakossag harckeszsege fel?l mar nem lehetett ketseg, amit tovabb er?sitett, hogy marcius folyaman a nemet tengeralattjarok tamadasainak kovetkezteben ujabb amerikai allampolgarok veszitettek eletuket. 1917 decembereben az Egyesult Allamok Ausztria-Magyarorszagnak is hadat uzent. [7] [8]

Teli ehinseg Nemetorszagban [ szerkesztes ]

1916-1917 telen tobb tenyez? is kozrejatszott abban, hogy Nemetorszagban (es szovetsegeseinel) felutotte a fejet az ehinseg, aminek egyik f? okozoja a kedvez?tlen id?jaras miatti gyenge termeshozam volt a foldeken. Ezt a sz?kos telet nemet nyelvteruleten Steckrubenwinter (?karorepatel”) neven emlegetik. Az arak anomaliai ( lasd feljebb ) azt hoztak magukkal, hogy a termel?knek jobban megerte a krumplit es a kenyergabonat allati takarmanykent hasznositani vagy szeszf?zdeknek eladni. Februarban az atlagos napi tapanyagbevitel 1000 kilokaloriara csokkent, mikozben az egy lakosra juto atlagos erteknek 2410 kilokalorianak kellett volna lennie. Az elelmiszerellatas nehezsegei eszkalalodtak. Az 1917-es teli ehinseg ezzel egyutt melyen megrenditette a tarsadalmi szolidaritasrol alkotott kepet (a termel?k es fogyasztok relaciojaban) es az allamnak az elelmiszerellatasi gondok kezeleseben valo kepessegeit illet?en. [9] [10]

Forradalom Oroszorszagban [ szerkesztes ]

B?vebben: 1917-es oroszorszagi forradalmak
A petrogradi tomegdemonstraciok (a kepen) valtottak ki a februari forradalmat
A Kerenszkij-offenziva terkepe

Az els? ?ipari” haboru kovetelmenyei egyre inkabb meghaladtak a f?kent mez?gazdasagi jelleg? Oroszorszag kepessegeit es ez hozzajarult az amugy is sulyos szocialis problemak kielez?desehez. Ehhez jott meg a Balti- es a Fekete-tenger blokadja a kozponti hatalmak reszer?l, ami dont? jelent?seggel birt Oroszorszag kimerulesehez a haboruban. A Balti-tengeren az import 70%-a, a maradek 30% tulnyomo resze a Fekete-tengeren at erkezett az orszagba. A haborus terhek, a novekv? inflacio es mindenekel?tt az er?s elelmiszerhiany miatt a munkasok es a katonafelesegek es els? alkalommal parasztfelesegek reszvetelevel 1917. marcius 8-ra (orosz naptar szerinti feb. 23.) Petrogradban tomegdemonstraciokat szerveztek, amihez mar marcius 11-en (feb. 26.) csatlakozott a petrogradi hely?rseg. Ebb?l n?tte ki magat a februari forradalom . A munkastanacsok az 1905-os megmozdulasokhoz hasonloan tanacsokat (szovjeteket) hoztak letre, melyek a demonstralok koveteleseit kepviseltek es megprobaltak ezeket politikai uton keresztulvinni. A tanacsok elen egy vegrehajtobizottsag allt, ami eleinte tobbnyire mensevikekb?l es szocialforradalmarokbol ( eszerekb?l ) tev?dott ossze. 1917. marcius 14-en (marc. 1.) a petrogradi szovjet kiadta az 1-es szamu parancsat, aminek ertelmeben a kormanyzatnak csak azon parancsait lehetett vegrehajtani, melyek nem mondtak ellent a szovjetekeinek. Ezt az akaratat a szovjet keresztul tudta vinni. A dumaban kepviselettel rendelkez? polgari partok ezzel parhuzamosan atmeneti kormanyzatot hoztak letre Georgij Lvov miniszterelnok vezetesevel es ra tudtak venni a cart a lemondasra (1917. marcius 16./marcius 3.). Ennek kovetkezteben egy ?kett?s uralom” jott letre az atmeneti kormany es a szovjetek kozott. Az orosz lakossag nagy resze csalodottan vette tudomasul, hogy az atmeneti kormanyzat a haboru folytatasa mellett dontott. A szovjetek ekkori osszetetele is tamogatta ebben a kormanyzatot. Szovetsegesei az oroszorszagi fejlemenyeket tobbnyire pozitivan iteltek meg, mivel Oroszorszag antidemokratikus allamkent problemat jelentett a sajat propagandajuk szamara, mely folyamatosan a demokracia harcat hangsulyozta az onkenyuralom ellen. A nemet vezetes lehet?ve tette, hogy 1917. aprilis 3-an Lenin es 30 masik bolsevik vezet? ? id?nkent egy nemet vonaton utazva ? a svajci emigraciobol Finnorszagon keresztul visszaterjen Oroszorszagba. Oroszorszag Szocialdemokrata Munkaspartjanak bolsevik (?tobbsegi”) szarnya ? melynek vezet?i az 1905-os forradalom ota tobbnyire emigracioban eltek ? a haboru kezdete ota a sajat kormanyzat haboruparti politikaja ellen probalt mozgositani es ?a jelenlegi imperialista haboru polgarhaboruva tetelet” [11] propagalta, de eleinte nem sok sikerrel. Az Alexander Parvus kozvetit? reven a Svajcban el? Leninnel kapcsolatot tarto nemet kormanyzat ezt kovet?en a forradalmarokat nagy penzosszegekkel (velhet?leg tobb millio markaval) tamogatta, hogy ezaltal az orosz allamot destabilizalja. [12] Kozvetlenul a visszaterese utan, 1917. aprilis 20-an (apr. 7.) Lenin kozze tette aprilisi teziseit, melyekben a forradalom tovabbi torteneseivel kapcsolatos meglatasait mutatta be es a haboru azonnali befejezeset kovetelte, ami a haboruba belefaradt lakossag koreben nagy tamogatasra talalt. A haboru folytatasat es a kulonbeke elutasitasat tartalmazo Miljukov-jegyzek nyilvanossagra hozatala eppen a ?Munkasmozgalom harci napjan” (apr. 18./majus 1-en) a tuntet? tomeg amugy is forro hangulatat tovabb fokozta es ez eredmenyezte az ?aprilisi valsagot”, ami a kormanyzat atalakitasat eredmenyezte a szovjetekben reszt vev? mersekelt-baloldali partok bevonasaval. [13] [14]

Talalkozas a senkifoldjen
Talalkozas a nemet szogesdrotok el?tt

Alekszandr Kerenszkij , aki hadugyminisztere volt az 1917. majus 19-en felallitott koalicios kormanynak es egyben ugyviv?je volt a munkas- es katonatanacsoknak, a ?beke vereseg nelkul” koncepcioja ertelmeben elerte, hogy offenzivat inditsanak Berezsani , Lemberg es Vilna visszafoglalasara. A hadm?velet ?utana Kerenszkij-offenzivakent lett ismert es junius 29-en a keleti fronton mindaddig ismeretlen intenzitassal vette kezdetet. A sulypontja Ivano-Frankivszk (Stanislau) tersegeben volt, ahonnan kiindulva az orosz hadsereg julius 11-re elerte Kalust , majd itt a tamadas kifulladt. A tamadas a tobbi frontvonalon is sikertelen volt, aminek kovetkezteben az orosz hadseregnel a bomlas jelei mutatkoztak es tomegevel kezdtek el dezertalni a katonak. Ezt tapasztalva julius 25-en Kerenszkij leallitotta az offenzivat. A kozponti hatalmak ellentamadasukkal Tarnopolig es Csernovicig tortek el?re augusztus 3-ig, amivel Kelet-Galiciat es Bukovinat is visszaszereztek. [15] Oroszorszagban julius elejen a bolsevikok probaltak meg puccs reven hatalomra kerulni, de a hadsereg leverte a probalkozasukat. Lenin ekkor Finnorszagba menekult. [16] [17] Szeptemberben a nemet csapatok elfoglaltak Rigat, majd oktoberben az Albion hadm?velet kereteben Osel , Dago es Moon balti-tengeri szigeteket, aminek kovetkezteben az orosz hadsereg ellenallasa csaknem teljesen osszeomlott. [18]

Amikor szeptember vegen Kornyilov tabornok probalkozott meg puccsal, Kerenszkijnek a forradalom eredmenyeinek vedelmehez a bolsevikokhoz kellett fordulnia, amivel lenyegeben rehabilitalta ?ket. November elejen eszkalalodott az oroszorszagi helyzet. A Finnorszagbol visszater? Lenin vezette oktoberi forradalom (1917. november 6.; oktober 14.) megbuktatta az atmeneti kormanyt es ezzel a bolsevikok atvettek a hatalmat. A bolsevikok mar 1917. november 8-an kiadtak a bekedekretumukat, amit?l varhato volt, hogy a kozponti hatalmak keleti frontjan jelent?sen kisebb lesz a nyomas. [19]

December 5-en a kozponti hatalmak es Oroszorszag kozott egy tobbszor meghosszabbitott 10 napos fegyverszunet kottetett, december 22-en pedig Breszt-Litovszkban megkezd?dtek az eleinte meg eredmenyekkel nem jaro beketargyalasok, melyek 1918. marcius 3-an a breszt-litovszki bekeszerz?dessel zarultak. [20]

Nemetorszag defenzivaban a nyugati fronton [ szerkesztes ]

A Siegfried allas reszet kepez? Saint-Quentint joreszt leromboltak, a kepen a nemet parancsnoksag bejarata
Eredmenytelen francia gyalogsagi roham egy perg?t?zzel megszort nemet allas ellen
Szetl?tt erd? Ypern mellett
Kil?tt brit harckocsi Cambrai mellett 1917-ben

1918 marciusaban a nyugati front kozeps? reszen, a Somme menten lev? nemet csapatok az Alberich hadm?velet kereteben az er?sen kiepitett Siegfried allasba vonultak vissza. Ez harom napot vett igenybe (marcius 16-19.) es 50 km-rel roviditette le a frontvonalat. A visszavonulas es a tengeri haboru fokozasa az el?z? ev nagy csatainak (Verdun, Somme) volt a kovetkezmenye, melyekben a nemetek jelent?s vesztesegeket szenvedtek. A visszavonulast a ?Rupprecht koronaherceg” hadseregcsoport kezdemenyezte es bar Ludendorff ellenezte a tervet, a koronaherceg keresztul tudta vinni azt. A Siegfried allas (Siegfriedstellung) kiepitese volt az els? vilaghaboru legnagyobb epitesi vallalkozasa, amit f?kent hadifoglyokkal es kenyszermunkasokkal vegeztettek el. A nemetek a taktikai visszavonulas el?tt utasitasaik szerint szisztematikusan elpusztitottak es elaknasitottak az elhagyando teruletet, nehol robbano csapdakat is elhelyeztek, a lakosokat pedig deportaltak. Egyes helyek, mint peldaul Bapaume epuleteit felrobbantottak, osszesen 150 000 embert deportaltak, koztuk Saint-Quentin mind a 40 000 lakosat. Katonai ertelemben a hadm?velet sikeresnek szamitott: javitott a nemet csapatok helyzeten a front leroviditese altal es a jol kiepitett allasokba valo visszavonulassal keresztul huzta az antant 1917 tavaszara tervezett nagy offenzivajanak terveit. Kulfoldon ugyanakkor eppolyan negativ volt a fogadtatasa a visszavonulasnak, mint az elhagyni szant teruleteken a ?polgari eletet teljesen felszamolo es a tortenelmi tajat pusztava valtoztato” kiuritesi m?veleteknek. [21]

A Chantilly-ben tartott masodik konferencian az antanthatalmak 1916 novembereben ismet osszehangolt offenzivak meginditasaban egyeztek meg. Robert Nivelle az eszakfrancia Arras varosat jelolte meg az aprilis 9-en meginditani tervezett tamadas kiindulopontjakent, ahol a britek (ill. uj-zelandiak es kanadaiak) allomasoztak. A f? tamadast par nappal kes?bb a francia hadsereg inditotta volna az Aisne menten es Champagne-ban. A somme-i csata kudarca utan az antant az 1915-os koncepciohoz tert vissza: A front Lille es Verdun kozott huzodo meg mindig nagy ivet annak ket szarnyan benyomva kellett elvagni. A franciak f? celja Chemin des Dames bevetele volt. Az Arras-nal inditott tamadas meglepeteskent erte a nemeteket, ami miatt a parancsnokukat Ludwig von Falkenhausen tabornokot levaltottak. A kuszobon allo tamadas meretei rejtve maradtak a nemetek el?tt, nem utolsosorban annak koszonhet?en, hogy 24 000 katonat Arras alagutrendszereiben bujtattak el a nemet felderites el?l. [22] [23] Ennel az offenzivanal joval tobb hadianyag kerult bevetesre, mint a Somme-nal az el?z? evben. A kanadaiaknak sikerult egy strategiailag fontos magaslati vonulatot elfoglalniuk Vimy -nel, de az el?renyomulas ezutan elakadt. A francia tamadas 130 km-rel delebbre a teruleti nyeresegek ellenere is kudarc lett, a hadm?veleti celkent meghatarozott Chemin des Dames-t nem sikerult elfoglalni. Mindket offenzivat mar majusban le kellett fujni a magas vesztesegek miatt. A nemet hadsereg egy Fritz von Loßberg altal kidolgozott flexibilis vedelmi strategianak ( ?Verteidigung in der Tiefe” ? melysegi vedelem) koszonhet?en atvaltott a vedelmi er?k melyebben es osszetettebben valo felallitasara. A britek es a franciak altal bevetett mintegy 170 harckocsi technikai problemaik es csekely szamuk miatt meg nem tudtak jelent?s hatassal birni. Merges gazt mindket oldal bevetett, amit ekkor mar mindket oldal gazgranatok formajaban vetett be (nem pedig palack megnyitasaval eregettek a gazt a haberi eljarasnak megfelel?en). [24]

A Chemin des Dames iranyaba inditott offenziva kudarca lazadasokhoz vezetett a francia hadsereg 68 hadosztalyanal. A ketmillio francia katona kozul 40 000 vett reszt a lazongasban. Ot hadosztalyt erintett a rendbontas komolyabb mertekben, ezek az offenziva zonajanak deli reszen, Soissons es Reims kozott allomasoztak. A szinten itt bevetett Franciaorszagi Orosz Expedicios Hadtestnel is hasonlo problemak jelentkeztek. Az Arras -nal elert kezdeti brit sikerek miatt f?kent ott okozott csalodast a vart jelent?s eredmenyek elmaradasa. A lazongasok rend szerint nem a fronton legelol lev? csapatoknal kezd?dtek, hanem azoknal, melyeket pihentetni kivontak a harcbol es parancsot kaptak a frontra valo visszateresre. A konkret kovetelesek koze a tobb pihen?, a jobb elelmezes, a katonak csaladjainak helyzetenek javitasa, illetve a ?meszarlasnak” valo veget vetes tartoztak. Az utobbi tiltakozas volt a hadvezetes modszerei ellen. Egyes esetekben koveteltek a ?beket” es az ?igazsagtalansaggal” valo felhagyast, ami utobbi alatt els? sorban a hadkotelesseget ertettek. Becker es Krumeich megfogalmazasa szerint ?a lazongo katonak tulnyomo tobbsege nem magat a haboru folytatasat vonta ketsegbe, hanem csak az ellen tiltakozott, hogy haszontalanul meszaroltatjak le ?ket.” [25] Aprilis 29-en a francia f?parancsnokkent Verdun vedelmet megszervez? Petain valtotta Nivelle-t. A defenzivebb hadviselesre atallo Petainnek sikerult a francia hadseregben meglev? nyugtalansagot kordaban tartania. Uj harcmodot honositott meg, ami nagyban hasonlitott a nemeteknel alkalmazott melysegi vedekezeshez. Ket korlatolt meret? es sikeres offenzivat leszamitva ? augusztusban az Aisne -nal, oktoberben pedig Ailette-nel ? a francia hadsereg 1917 juliusa es 1918 juliusa kozott nem vallalkozott ujabb offenziva meginditasaval. Petain emellett javitott a csapatai ellatmanyan es tobb pihen?id?t biztositott szamukra. A lazadok nagyjabol 10%-at birosag ele allitottak. 3427 katonat iteltek el, a hadbirosagok 554 halalos iteletet hoztak, melyek kozul 49-et hajtottak vegre. A nemet csapatok a lazongas tet?pontjan (majus-junius folyaman) megelegedtek azzal, hogy konstataltak az ellenseg passzivitasat, mivel nem lattak at annak okait es mas frontokon is er?sen le voltak kotve. [26]

A messines-i csata (majus 21.?junius 7.) soran a briteknek sikerult egy strategiailag fontos vonulatot Ypernt?l delre elfoglalniuk. Brit, kanadai, ausztral es uj-zelandi banyaszok masfel eves munka utan 21 nagy meret? aknat helyeztek el a nemet vonalak alatt, melyek aktivalasa a leghatasosabb hadi celu robbantasnak szamit a tortenelemben 10 000 halottat kovetelve es 6400 tovabbi nemet katona hallasveszteset okozva. A magaslati vonulat meghoditasaval biztositottak a jobbszarnyat es ez lehet?ve tette az antant szamara, hogy nagymeret? offenzivat inditsanak brit vezetessel, ami a harmadik flandriai csatat eredmenyezte (julius 31.?november 6.). Az offenzivatol azt remeltek, hogy attorve elfoglalhatjak a nemet tengeralattjaroknak tamaszpontul szolgalo Ostende es Zeebrugge varosokat. A tamadas nemi sikerek elerese utan oktober 9-en Langemark-Poelkapelle kozeleben elakadt. Emellett nem jart sikerrel a tamadas sulyponti resze sem, mely Geluveld fele mutatott, aminek kovetkezteben az antant csapatai folyamatosan ki voltak teve oldalrol erkez? t?znek. Passchendaele romjainak november 6-ai, kanadai csapatok altali bevetele utan a harcok alabbhagytak. Az antant csapatai itt ertek el a legnagyobb sikeruket azzal, hogy 8 km-rel tudtak visszaszoritani a nemeteket. A ket oldal vesztesege mintegy 585 000 f? volt. [27]

A cambrai-i csata soran (november 20.?december 6.) kerult sor els? izben zart harckocsi-alakulatok hadm?veleti szint? bevetesere, ami igy merfoldk?nek szamit a haboruk torteneteben. [28] A Kiralyi Harckocsi Ezred (Royal Tank Regiment) 320 jarm?ve ? 400 repul?gep, hat gyalogos- es harom lovashadosztaly tamogatasaval ? rovid tuzersegi el?keszites utan egy 15 km szeles fronton Havrincourt tersegeben betortek a Siegfried allasba es mintegy het kilometert haladtak el?re. Az uj tamadoeljaras meglepte a nemeteket, mivel eddig a tamadasi szandekot a melyen tagolt vedelmi allasok miatt tobbnapos tuzersegi el?keszites el?zte meg, ez viszont ezuttal elmaradt. A vasuti csomopontnak szamito Cambrai-ig valo el?retores azonban nem valosult meg, a bevetett pancelosok jo egyharmada megsemmisult. Egy november 30-an inditott nemet ellenoffenzivaval a nemeteknek sikerult az elveszitett teruletek nagyobb reszet visszaszerezniuk. Ezen siker alapjan a nemetek arra a kes?bb tevesnek bizonyulo kovetkeztetesre jutottak, hogy nem szukseges sajat pancelosalakulatokat felallitaniuk. [29]

A mellekfrontok [ szerkesztes ]

A brit-indiai hadsereg Frederick Stanley Maude tabornok vezetesevel bevonul Bagdadba

A britek az ev elejen a mezopotamiai fronton megujitottak a tamadasukat Bagdad iranyaba es februar 24-en elertek Kut varosat, majd meglepetesszer?en meg az es?s evszak kezdete el?tt, marcius 11-en elfoglaltak Bagdadot, a torokoknek pedig Moszulig kellett visszavonulniuk. Bagdad eleste nagy csapas volt az Oszman Birodalom es a kozponti hatalmak szamara, mivel igy az osszes ? f?kent a Bagdadi vasuthoz kapcsolodo keleti tervuk ketsegesse valt. Ezert a korabbi nemet vezerkari f?nokot, Erich von Falkenhaynt azzal biztak meg, hogy Enver Pasaval keszitse el? a ?Jilderim” (Villam) hadm?veletet Bagdad visszaszerzesere. [30]

Eleftheriosz Venizelosz , Pavlos Koundouriotis tengernagy (balra) es Maurice Sarrail tabornok (jobbra) kisereteben megszemleli a gorog csapatokat

1917. junius 29-en a Gorog Kiralysag belepett a haboruba az antant oldalan. Ezt megel?z?en mar harcoltak gorog onkentesek az oldalukon a makedoniai fronton . Az antant csapatainak 1915 vegen gorog foldon valo partraszallasa ota lezajlott a ?nemzeti szkizma” Gorogorszagban, melynek soran Eleftheriosz Venizelosz vezette atmeneti ellenkormany az antant fele fordulva az egyre nagyobb brit-francia intervencionak koszonhet?en ervenyesulni tudott az I. Konstantin kiraly korul csoportosulo nemetbarat taborral szemben. Miutan az antant az orszaganak minden strategiailag jelent?s reszet megszallta, kozte a f?varost, Athent is, es a francia f?biztos, Charles Jonnart ultimatumot kuldott neki, Konstantin kiraly 1917 juniusaban lemondott es emigracioba tavozott. Venizelosz ellenben Szalonikib?l visszatert Athenba, osszehivta az 1915-ben megvalasztott parlamentet es kormanyt alakitott, majd hadat uzent a kozponti hatalmaknak. Az orszag uj kiralya Sandor lett. [31]

A caporettoi attores
Osztrak-magyar hegyi allas maradvanya 2010-ben
Langszoroval segitett tamadas az Isonzo-fronton

Az olasz fronton a 11. isonzoi csata (augusztus 17.?szeptember 12.) soran Ausztria-Magyarorszag epp csak elkerult egy sulyos vereseget. Mivel IV. Karoly attol tartott, hogy egy ujabb olasz tamadasnak a csapatai mar nem fognak tudni ellenallni, az osztrak-magyar f?parancsnoksag a nemetekhez fordult segitsegert, amit az ebb?l a celbol kulon felallitott 14. hadsereg formajaban kapott meg, melynek kotelekebe tartozott a Deutsches Alpenkorps (Nemet Alpesi Hadtest). A vart olasz tamadast egy sajat offenzivaval el?ztek meg. Az ebb?l kialakult tizenkettedik isonzoi csata ( Caporettoi csata , nemetul: karfreiti csata, olaszul: caporettoi csata ? oktober 24.?november 11.) soran a kozponti hatalmaknak meglepetesszer?en sikerult attorniuk az ellenseges vonalakat es tizenegy nap alatt 130 km-t tudtak el?renyomulni, megszalltak Udine varosat, az els? nagyobb olasz varost, amit sikerult elfoglalni, es 30 km-re megkozelitettek Velencet. Az olaszok 305 000 embert veszitettek, ebb?l 265 000 volt a hadifogoly. A kozponti hatalmak vesztesege ennek toredeke, mintegy 70 000 f? volt. A hadm?velet sikere az els? haborus evek alatt kifejlesztett es els? alkalommal az 1917-es rigai csataban alkalmazott rohamcsapat-eljarasban (Stoßtruppverfahren) rejlett, melynek soran rohamzaszloaljak sz?k savokban gyorsan tortek el?re anelkul, hogy a szarnyak vedelmenek kulonosen nagyobb figyelmet szenteltek volna. [32] Az olaszok nagy nehezen a Piave menten es a Monte Grappanal tudtak stabilizalni a frontot. A britek ot, a franciak hat hadosztalyt kuldtek az olaszok megsegitesere. A sztrajkok es tomegdemonstraciok reven reszben forradalmi helyzet Olaszorszagban a fronton elszenvedett katasztrofa kovetkezteben lanyhult, mivel ?a tamado haboru onvedelmi haboruva lett.” [33] A veresegre reagalva a rapalloban november 7-en megtartott konferencian felallitottak az antant legfels?bb haditanacsat, az olasz vezerkar elen Luigi Cadorna helyere Armando Diazt neveztek ki. [34]

Nemet katonak Jeruzsalemben, 1917 novembere

Az 1917-es ev utolso nagyobb offenzivaja egyben a hadtortenet utolso nagy lovasrohamat is magaval hozta: 1917. oktober 31-en az ausztral 4. konny?lovas dandar 12 000 lovaskatonaja es a brit 5. hegyidandar Edmund Allenby tabornok iranyitasaval intezett tamadast a torok es nemet csapatok altal tartott Beer-Seva ellen es sikerult elfoglalniuk a telepulest. Falkenhayn ezutan november 5-en Jeruzsalembe tette at a f?hadiszallasat azzal a szandekkal, hogy a varost minden aron megvedi. Az OHL azonban Jeruzsalem kiuritesere adott parancsot, hogy ne erhessek karok a szent helyeket, tovabbi kart okozva a kozponti hatalmak tekintelyenek a vilag kozvelemenye el?tt. A jeruzsalemi csata a felkel? arab csapatok segitsegevel igy december 9-en varos britek altali, harc nelkuli elfoglalasaval ert veget. [35] [36]

Politikai kuzdelmek es bekekezdemenyezesek [ szerkesztes ]

Az aprilis 7-ei husveti uzeneteben Vilmos csaszar demokratikus reformokat helyezett kilatasba a haboru utanra. Aprilis 11-en Gothaban a szocialdemokrata partbol (SPD) kivalt Nemetorszag Fuggetlen Szocialdemokrata Partja (USPD), aminek oka a part baloldali szarnyanak fegyelmezetlensege volt a belpolitikai beke (Burgfriedenspolitik) megszegese, az orosz forradalomhoz valo viszonyulasa es az 1917-es aprilisi sztrajkokban valo reszvetele miatt. Egy hettel kes?bb, aprilis 19-en az SPD (mely az ev hatralev? reszeben egyre inkabb Tobbsegi Szocialdemokrata Partnak ? MSDP ? nevezte magat) egyenl? allampolgari jogokat es lepeseket kovetelt a parlamentarizalodashoz es kinyilvanitotta egyeterteset a petrogradi szovjet azon marcius vegi koveteleseivel kapcsolatban, hogy annexiok es jovatetelek nelkuli, illetve minden nep szabad nemzeti fejl?deset lehet?ve tev? bekemegallapodasokat kell megkotni. Bethmann Hollweg kancellar a haborus celokhoz es a politikai reformokhoz valo kozombos hozzaallasa miatt egyre inkabb elszigetel?dott es szorult helyzetbe kerult: mivel az MSDP nyilatkozata utan az OHL megitelese szerint ?nem tudta mar kezelni a szocialdemokraciat”, Hindenburg es Ludendorff a csaszartol a kancellar meneszteset kovetelte ? egyel?re meg sikertelenul. Az aprilis 23-ai Bad Kreuznach -i konferencian, ahol a haborus celokat vitattak meg, a kancellar az OHL nyomasara alairt egy jegyz?konyvet, ami Muller tengernagy velemenye szerint az annexios celok ?teljes mertektelensegere” vonatkozo dokumentum volt. [37]

A masodik internacionale stockholmi bekekonferenciaja junius 2-t?l junius 19-ig tartott, de ez eppolyan eredmenytelen maradt, mint IV. Karoly kulonbeke eleresere tett kiserletei. Az Oroszorszaggal valo beke lehet?sege tavasszal meg eluszott az oroszok szamara elfogadhatatlan nemet kovetelesek miatt. [38]

Julius 6-an Matthias Erzberger ( Nemet Centrumpart ) Reichstagban mondott beszede ?szenzaciot valtott ki minden politikai berekben.” [39] A konzervativ politikus, aki eredetileg a ?gy?zedelmes beke” tamogatoja volt, a katonai koroknek a tengeralattjaro-haboru hatekonysagaval kapcsolatos adatainak valotlansagara hivta fel a figyelmet es a ?megegyezeses beke” mellett allt ki. Nemetorszagnak szerinte le kellett volna mondania az annexiokrol. Meg ezen a napon megallapodast kotottek az MSDP, a Centrum es a liberalis Halado Neppart kuldottei, tovabba a tobbsegi frakciok koordinacios szervezete, a frakciokozi valasztmany (Interfraktioneller Ausschuss) , ami Nemetorszag parlamentarizalodasanak kezdetet jelentette. Konzervativ kortarsak szemeben ez jelentette a ?forradalom kezdetet”. [40] Erzberger beszede nyoman Hindenburg es Ludendorff julius 7-en a csaszartol a kancellar felmenteset koveteltek, de Vilmos ismet elutasitotta ezt. A kancellar julius 10-en elerte a csaszarnal, hogy Poroszorszagban mindenkit egyenl? valasztojog illessen meg az eddigi harmas osztalyozas helyett, es ezt julius 12-en ki is hirdettek. Aznap este Hindenburg es Ludendorff a visszalepesukkel fenyegettek abban az esetben, ha a csaszar az intezkedeset nem vonja vissza, aminek a hatasara a csaszar visszakozott. Julius 13-an az err?l ertesitett Bethmann Hollweg benyujtotta lemondasat, helyere a joreszt ismeretlen Georg Michaelis lepett. [41]

1917. julius 19-en a Reichstag tobbsege megszavazta az Erzberger altal benyujtott, nagyon altalanosnak tartott bekehatarozatat, aminek azonban nem lett hatasa. Belpolitikailag a Reichstag bekehatarozatanak annyiban volt hatasa, hogy szeptember 2-an ellenreakciokent megalakult az annexioparti, nepi-nemzeti Deutsche Vaterlandspartei (kb.: Nemet Haza Partja). [42] XV. Benedek papa Des le debut kezdet? bekejegyzeket (enciklikajat?) augusztus 1-en az osszes hadban allo orszagnak elkuldte, de ez ugyancsak kovetkezmenyek nelkul maradt. A papa ebben tobbek kozott egy annexiok es jovatetelek nelkuli beket, a szabad hajozast es a vitatott kerdeseknek a nemzetkozi jog altal valo rendezeset hangsulyozta. Ez a humanitarius tevekenysegekkel (sebesult foglyok cserejenek es az elt?nt katonak felkutatasanak megszervezese) egybekotott kezdemenyezes es a ?haszontalan verontaskent” leirt haboru ismetelt elitelese a Szent Szek modern kulpolitikajanak kezdetet jelentette. [43]

Mivel Michaelis kancellar nyiltan az OHL kivanalmainak igyekezett megfelelni, a Reichstagban a tobbseg oktober vege ota a meneszteset kovetelte es ezt keresztul is tudta vinni. Utoda november 1-t?l Georg von Hertling lett. [44] December 3-an kezd?dtek meg a targyalasok Oroszorszag es a kozponti hatalmak kozott a kulonbeker?l, december 6-an Finnorszag bejelentette fuggetlenseget Oroszorszagtol. [45]

Megjegyzesek [ szerkesztes ]

  1. ↑ Megjegyzes: a mexikoi-amerikai viszonyt az amerikaiak altal vegrehajtott mexikoi expedicio er?sen lerontotta.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ Becker & Krumeich  258. f.  Keegan  444. f.  Hirschfeld et al.  510., 933. o.  Erdmann  387. ff.  Strachan 2006  276. f.  Mirow  131. f.
  2. ↑ Wolf  471. f.
  3. ↑ Hirschfeld et al.  933. o.
  4. ↑ AZ USA formalis haduzenete Nemetorszagnak: Formal U.S. Declaration of War with Germany, 6 April 1917 . (angol: Wikisource).
  5. ↑ Woodrow Wilson: War Messages, 65th Cong., 1st Sess. Senate Doc. No. 5, Serial No. 7264. Washington, D.C. 1917, 3?8. o., passim.
  6. ↑ Heinrich August Winkler: Geschichte der Weltkriege. Die Zeit der Weltkriege 1914?1945. Lizenzausgabe fur Bundeszentrale politische Bildung, Beck Verlag, Munchen 2011, ISBN 978-3-8389-0206-7 , 53. o.
  7. ↑ Ragnhild Fiebig-von Hase: Der Anfang vom Ende des Krieges: Deutschland, die USA und die Hintergrunde des amerikanischen Kriegseintritts am 6. April. In: Michalka: Der Erste Weltkrieg. Wirkung ? Wahrnehmung ? Analyse . 1997, 125 ff.
  8. ↑ Hirschfeld et al.  105. ff., 972. o.  Strachan 2006  277. ff.  Becker & Krumeich  276.ff.  Keegan  487. ff.
  9. ↑ Strachan  266. ff.  Hirschfeld et al.   461 ff., 565 f., 616, 787 ff.  Wolf  483. f.  Becker & Krumeich  276.ff.  Keegan  487. ff.
  10. ↑ Ein verhangnisvolles Jahr. In: Basler Zeitung 2016. augusztus 17.
  11. ↑ Heinrich August Winkler: Geschichte des Westens: Von den Anfangen in der Antike bis zum 20. Jahrhundert. C.H. Beck, 2011, 1180. o.
  12. ↑ Dimitri Wolkogonow: Lenin. Utopie und Terror . Econ, Dusseldorf 1994, ISBN 3-430-19828-3 , 110 ff.
    Robert Service: Lenin. Eine Biographie. Beck, Munchen 2000, ISBN 3-406-46641-9 , 387 f.
  13. ↑ Hirschfeld et al.  807. ff.  Strachan 2006  289. ff.  Becker & Krumeich  265. ff.  Keegan  462. ff.
  14. ↑ Manfred Hildermeier: Russische Revolution. S. Fischer Verlag, Frankfurt am Main 2004, ISBN 3-596-15352-2 , 17 ff., 28 f.
  15. ↑ Hirschfeld et al.  612. f.  Keegan  470. o.  Piekałkiewicz  483. ff.
  16. ↑ Hirschfeld et al.  808. o.
  17. ↑ Dimitri Wolkogonow: Lenin. Utopie und Terror , 142 ff.
  18. ↑ Keegan  472. f.  Piekałkiewicz  487. ff.
  19. ↑ Robert Service: Lenin. Eine Biographie. Beck, Munchen 2000, ISBN 3-406-46641-9 , 405 ff.
    Manfred Hildermeier: Russische Revolution. S. Fischer Verlag, Frankfurt am Main 2004, ISBN 3-596-15352-2 , 31 ff.
    Keegan, 474 f.
  20. ↑ Hirschfeld et al.  506. ff.
  21. ↑ Hirschfeld et al. 2006  163. ff. (idezet: 178. o.)  Hirschfeld et al.  326. ff., 838. f., 1007. f.
  22. ↑ Ville d’Arras (kiad.): La carriere Wellington. Memorial de la Bataille d’Arras. 9 Avril 1917. Arras 2008, ISBN 978-2-9520615-1-3 , 12 ff.
  23. ↑ Angelika Franz: Tunnelstadt unter der Holle . In: Der Spiegel . 2008. aprilis 16.
  24. ↑ Keegan  448. ff.  Hirschfeld et al.  411. f., 744. f.  Piekałkiewicz  464. ff.
  25. ↑ Ganz uberwiegend hatten die meuternden Soldaten nicht den Krieg selber in Frage gestellt, sondern nur dagegen protestiert, nutzlos hingeschlachtet zu werden. ? Jean-Jacques Becker, G. Krumeich: Der große Krieg. Deutschland und Frankreich 1914?1918. 2010, 242. o.
  26. ↑ Becker & Krumeich  242. f.  Keegan  458. ff.  Hirschfeld et al.  710. f.  Strachan 2006  300. ff.
  27. ↑ Keegan  495. ff.  Hirschfeld et al.  492. ff., 721. o.  Strachan 2006  308. ff.  Piekałkiewicz  468. ff.
  28. ↑ Bernard Montgomery: Kriegsgeschichte: Weltgeschichte der Schlachten und Kriegszuge . Aus dem Englischen von Hans Jurgen Baron von Koskull. Komet, Frechen 1999, ISBN 3-933366-16-X , 479. o.
  29. ↑ Keegan  512. ff.  Hirschfeld et al.  403. f.
  30. ↑ Strachan  341. f.  Hirschfeld et al.  709., 760. o.  Piekałkiewicz  527. ff.
  31. ↑ Hirschfeld et al.  534. o.
  32. ↑ Hirschfeld et al.  575. o.
  33. ↑ Strachan 2006  315. o.
  34. ↑ Hirschfeld et al.  405. f.  Keegan 2006  481. ff.
  35. ↑ Piekałkiewicz  578. f.  Hirschfeld et al.  523. o., 768. f.  Keegan  575. f.
  36. ↑ Stephan Bergdorff: Bratpfanne des Teufels. Wie ein preußischer General fur die Turken Bagdad zuruckerobern sollte und dabei Jerusalem verlor. In: Annette Großbongardt, Dietmar Pieper (kiad.): Jerusalem. Die Geschichte einer heiligen Stadt. Goldmann Verlag, Munchen 2011, ISBN 978-3-442-10230-3 , 125 ff.
  37. ↑ Ullrich  514. ff.  Hirschfeld et al.  400. ff., 667. f., 856. f.
  38. ↑ Hirschfeld et al.  511. o.
  39. ↑ Wolf  509. o.
  40. ↑ Wolf  511. o.
  41. ↑ Ullrich  522. ff.  Hirschfeld et al.  385, 465. o., 581 f., 711 f., 770 f.
  42. ↑ Ullrich  528. o.  Hirschfeld et al.  376, 437, 511. o.
  43. ↑ Ernesti  114-149. o.
  44. ↑ Ullrich  529. o.  Hirschfeld et al.  552. f.
  45. ↑ Hirschfeld et al.  486., 506. o.

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

Commons:Category:World War I
A Wikimedia Commons tartalmaz Az els? vilaghaboru evei (1917) temaju mediaallomanyokat.
A magyar Wikiforrasban tovabbi forrasszovegek talalhatoak

Forrasok [ szerkesztes ]

  • Legrady Otto (szerk.): Igazsagot Magyarorszagnak ? Trianon kegyetlen tevedesei (1930)
  • Galantai Jozsef: Az els? vilaghaboru (Gondolat, 1988)
  • Romsics Ignac : Nemzet, nemzetiseg es allam Kelet-Kozep- es Delkelet-Europaban a 19. es 20. szazadban (Napvilag, 1998) ISBN 963 908213 9

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Az_els?_vilaghaboru_evei_(1917)&oldid=27048490 ”