Athname

Az athname vagy athname (torokul ahidname ) Oszman Birodalombeli okirat, amelyet a nemzetkozi kapcsolatokban hasznaltak. Egyes forrasokban hitlevel nek is forditjak. Formajat tekintve egyoldalu nyilatkozat, amelyben a szultan kotelezettseget vallal egyes allamokkal vagy szemelyekkel szemben, illetve kivaltsagokat biztosit nekik. Az athname kiadasahoz azonban ketoldalu targyalasokon at vezetett az ut, ezert egyes tortenetirok nemzetkozi szerz?deskent is szoktak ertelmezni.

Az athnamek vagy megadott id?tartamra vonatkoztak, vagy pedig az alairo uralkodo halalaig voltak ervenyesek; az uj szultan tronra lepeskor uj athnamet bocsatott ki. A kora ujkorban szamos olyan athnamet is kiadtak a h?beresnek tekintett orszagok vagy egyes nyugati hatalmak reszere, ahol a szultan igerete a masik fel magatartasanak fuggvenyeben maradt ervenyben.

Athnamek keszultek a szultannak alavetett kereszteny teruletek szamara (peldaul Raguza vagy Naxosz ), de ugyanigy athnameval fejeztek ki a szuveren allamokkal ( Habsburg Birodalom , Franciaorszag , Lengyelorszag , Velencei Koztarsasag ) valo beke- illetve fegyverszunet, illetve kereskedelmi egyezmenyek koteset is.

A magyar tortenetirasban a szo gyakran jelenik meg az erdelyi fejedelmekkel kapcsolatban, akik uralmuk biztositasara megvalasztasuk el?tt vagy utan a szultantol kertek es kaptak meger?sitest. Egyes esetekben olyan okiratokat is athnamekent emlitenek, amelyeknek tipusa berat-i humayun vagy men?ur, azaz vegleges szultani meger?sit? level, mert atvettek a korabbi fordito altal hasznalt megnevezest. ^[1]

Az athname formaja es nyelve [ szerkesztes ]

Az athname el?keszitese es kibocsatasa [ szerkesztes ]

Athnamek az Erdelyi Fejedelemsegben [ szerkesztes ]

Az Erdelyi Fejedelemseg szamara az Oszman Birodalom vednoksege az onallo allami let biztositekat jelentette a Habsburg Birodalommal szemben, igy az erdelyi fejedelmek uralmuk biztositasara megvalasztasuk el?tt vagy utan a szultantol kertek es kaptak meger?sitest.

Az athname meglete nem jelentett automatikusan fejedelemseget: peldaul Bocskai Istvan halala utan a vegrendeleteben kijelolt utodja, Homonnai Drugeth Balint hiaba rendelkezett a szultani igerettel, az erdelyi rendek Rakoczi Zsigmondot valasztottak meg. ^[2]

Az okmany atadasa kisebb-nagyobb unnepseg kereteben tortent; az oklevel mellett a szultan megbizottja, a kapucsi basa (wd) fejedelmi jelvenyeket es ajandekokat is adott at: zaszlot, suveget, buzoganyt, tollforgot, szablyat es legalabb ket kaftant. ^[3]

Okiratok listaja [ szerkesztes ]

A kulon nem jelolt adatok forrasa Papp Sandor 2011.

Tipus	Cimzett	Kibocsato	Keltezes	Megjegyzes
athname	erdelyi rendek	I. Szulejman	1540. oktober 16.	Janos Zsigmond fejedelemsege
athname	Bathory Istvan	II. Szelim	1572. augusztus?szeptember
athname	Bathory Istvan	III. Murad	1575. aprilis 15.
athname	Bathory Istvan	III. Murad	1575. december 23.
hukm-i humayun (szultani parancs)	Bathory Kristof	III. Murad	1576. julius
athname	Markhazy Pal	III. Murad	1581. augusztus 20.	Nem lett fejedelem.
athname	Bathory Andras	III. Mehmed	1599. augusztus 20.	Az athname kulonos modon szabad kezet adott a fejedelemnek a magyar kirallyal valo bekekotesre. ^[4]
athname	Bathory Zsigmond	III. Mehmed	1601. augusztus 11.	A harmadszor is fejedelemme valasztott Bathory Zsigmond kovetseget inditott Pragaba Rudolf csaszarhoz illetve a torok portahoz . Mig azonban a csaszar nem volt hajlando fogadni Kakas Istvan kovetet, III. Mehmed szultan uj athnamet allittatott ki a fejedelem szamara. Az okiratba belefoglaltak az el?z? egyezmenyek megszegeset is: ?…a becsi kiraly seductiojaval fascinaltatvan, eretlen felfuvalkodassal, ennyi esztend?k alatt vott fenyes Portam javainak halatlansag lott tolle halaja, mert illetlen dolgokkal a linean kivul haga, melyert hosszas privatioval a szeken kivul alla.” ^{[* 1]} A torok vednoksegert cserebe Erdelynek vallalnia kellett az adok megfizeteset ?a regi usus szerint” (ez tizenotezer aranyat jelentett), Havasalfoldnek es Moldvanak nyujtando katonai segitseget az esetleges kozak betoresek ellen, illetve azt, hogy amennyiben ?a moldvai es havasalfoldi vajdak, ha rebellalvan, Erdelybe szaladnanak, a regi mod szerint megfogvan, ide [Konstantinapolyba] kuldjek.” ^[5]^[6]
athname	magyar urak	I. Ahmed	1604. majus 30.?junius 28.	szabad fejedelemvalasztas engedelyezese
berat-i humayun	Bocskai Istvan	I. Ahmed	1604. november 5?14.
athname	Bocskai Istvan	I. Ahmed	1605. aprilis?majus 18.	Bocskai Istvan , aki Bathory Zsigmond idejen meg a nemetek partjan allt, es befolyasaval a torokokkel valo szakitast szorgalmazta, utobb forditott politikajan, es a torokok partfogasat kereste. Miutan 1605. aprilis 17-en a szerencsi orszaggy?les Magyarorszag es Erdely fejedelmeve valasztotta, athnamet kapott I. Ahmend szultantol . Az okmany utal keletkezesenek korulmenyeire: ?f?kovetid altal kuldott leveledb?l ? mi allapotban legyen felseged ? megertettuk, es abbol hatalmassagunkhoz valo h?segedet b?seges magyarazattal megtudtuk” illetve ?becsuletes kovetiddel, Kollat Istvan es Kekedi Gyorgygyel szemt?l-szembe beszelven: tollek minden allapotodat es kivansagidat b?segesen megertettuk.” Az athname kiterjed Bocskai utodaira is, utana pedig az erdelyi rendek altal megvalasztott szemelyre, amennyiben az h?seges marad a torok szultanhoz. ^[7]^[8]
berat-i humayun	Homonnai Drugeth Balint Rakoczi Zsigmond	I. Ahmed	1607. januar 20?29	Bocskai Istvan vegrendeleteben Homonnai Drugeth Balintot jelolte ki utodjaul. Rakoczi Zsigmond megvalasztasakor mar uton volt Erdely fele a Homonnai nevere kiallitott athname, de utkozben atirtak Rakoczi nevere. A kortarsak megvesztegetest gyanitottak; a porta reszer?l az eljarasnak nem lett kovetkezmenye. ^[9]
athname	Bathory Gabor	I. Ahmed	1608. szeptember 2?11.	A szemtanu Michael Weiss feljegyezte, hogy a fejedelem ?nem annyira nagy pompaval es csekely ajandekkal” tert vissza az unnepsegr?l. A kevesbe diszes kuls?segek ellenere az okirat Bethlen Gabor altal kieszkozolt tartalma kedvez? volt: az orszag adojat harom evre elengedtek. A szokasos feltetelek mellett azonban az athname azt is kikototte, hogy a tovabbiakban az erdelyi fejedelmek a torok szultan engedelye nelkul nem hazasodhatnak meg. ^[10]^[11]
athname	Bethlen Gabor	I. Ahmed	1614. julius 1.	Bethlen Gabor mar fejedelemme valasztasa el?tt lepeseket tett az athnameban megnyilvanulo torok tamogatas megszerzesere: sorra latogatta a hodoltsagi torok pasakat, es Drinapolyba utazott, ahol kihallgatast nyert a szultannal . 1613. majus 1-jen Bethlen megkapta az athnamet, es torok hadvezerek kisereteben utazott vissza Erdelybe, ahol fejedelemme valasztottak. Az okirat a jov?re nezve (is) meger?sitette az erdelyi rendek fejedelemvalasztasi jogat, felteve, hogy a megvalasztott ?fejedelem maga es az erdelyi uri f?rendek es egyeb harom nemzetb?l allo lakosok a h?segben, engedelmessegben allhatatosak es hozzank valo kotelessegekben s dependentiajokban kemenyek es er?sek lesznek.” Ugyanakkor a porta megkovetelte a korabban torok fennhatosag alatt allo Lippa es Borosjen? varanak visszaadasat. ^[12]^[13]^[14]^[15]^[16]
athname	Brandenburgi Katalin	IV. Murad	1627. aprilis 6?16.	Bethlen Gabor ozvegye es utodja a fejedelmi tronon az athnamet meg ferje eleteben megkapta, de fejedelmi jelvenyek nelkul; ezeket beiktatasara igertek. ^[17]
athname	I. Rakoczi Gyorgy	IV. Murad	1631. aprilis 3?12.
berat-i humayun	II. Rakoczi Gyorgy	Ibrahim	1642
athname	II. Rakoczi Gyorgy	Ibrahim	1649. junius 12?21.
berat-i humayun	I. Rakoczi Ferenc	IV. Mehmed	1652. december 2?13.
berat-i humayun	I. Apafi Mihaly	IV. Mehmed	1684. november 19?28.
athname	Thokoly Imre	IV. Mehmed	1690. junius 8?17.
athname	II. Rakoczi Ferenc	II. Ahmed	1716. marcius 15?24.	soha nem kuldtek el
athname	Rakoczi Jozsef	I. Mahmud	1737. december 13.

Megjegyzesek [ szerkesztes ]

↑ Az idezetek Rozsnyai David (1641?1718) erdelyi diplomata, tortenetiro, torok tolmacs forditasaban szerepelnek.

Hivatkozasok [ szerkesztes ]

↑ Papp Sandor: Bocskai Istvan torok politikaja a felkeles el?estejen. Hadtortenelmi Kozlemenyek, CXVII. evf. 4. sz. (2004)
↑ Zubanics Laszlo: Ismeretlen mozaikkockak a Homonnai Drugeth csalad tortenelmeb?l. Egyutt, XIX. evf. 4. sz. (2017)
↑ Papp Sandor 2011: 57. o.
↑ Janos B. Szabo: 'Splendid Isolation'? The Military Cooperation of the Principality of Transylvania with the Ottoman Empire (1571?1688) in the Mirror of the Hungarian Historiography's Dilemmas. In The European Tributary States of the Ottoman Empire in the Sixteenth and Seventeenth Centuries. Ed. Gabor Karman and Lovro Kun?evi?. Leiden?Boston: Brill. 2013. 313. o. ISBN 978-90-04-24606-5
↑ Lenart Jozsef: Bathori Zsigmond erdelyi fejedelem elete, jelleme es politikaja. Erdelyi Muzeum, VII. evf. 9. sz. (1880. november 1.)
↑ Erdelyi Tortenelmi Adatok II. 309?321. o.
↑ Nemes Elek: Az 1606-ki becsi bekekotes letrejottenek tortenete. Erdelyi Muzeum, VI. evf. 1. sz. (187901. januar)
↑ Erdelyi Tortenelmi Adatok II. 321?328. o.
↑ Erdely tortenete II. kotet 620?621. o.
↑ Szilagyi Sandor: Bathory Gabor fejedelem tortenete. Pest: Rath. 1867. 58. o.
↑ Erdelyi Tortenelmi Adatok II. 328?336. o.
↑ Erdelyi Tortenelmi Adatok II. 336?343. o.
↑ Szilagyi Sandor: Bethlen Gabor fejedelem tronfoglalasa. Pest: Magyar Tudomanyos Akademia. 1867. = Ertekezesek a tortenettudomanyi osztaly koreb?l,
↑ Angyal David : Magyarorszag tortenete II. Matyastol III. Ferdinand halalaig . In A magyar nemzet tortenete VI. Szerk. Szilagyi Sandor. Budapest: Athenaeum Irodalmi es Nyomdai R. Tarsulat. 1898.
↑ Erdely tortenete II. kotet 633?641. o.
↑ Csetri Elek : Bethlen Gabor eletutja. Bukarest: Kriterion. 1992. 46?52. o. ISBN 973 26 0281 3
↑ Otvos Agoston: Brandenburgi Katalin fejedelemsege. Magyar Akademiai Ertesit?. A Philosophiai Torveny es Tortenettudomanyi Osztalyok Kozlonye, II. evf. 2. sz. (1861) 168. o.

Forrasok [ szerkesztes ]

Athnamek . In Erdelyi Tortenelmi Adatok II. Szerk. Miko Imre. 1856. 309?349. o.
Erdely tortenete II. kotet. Szerk. Kopeczi Bela, Makkai Laszlo, Mocsy Andras, Szasz Zoltan. Budapest: Akademiai. 1986. ISBN 963 05 4203 X
Viorel Panaite: On Ottoman-Polish Diplomatic Relations. Stvdia Asiatica, III. evf. 1?2. sz. (2002) 179?187. o.
Papp Sandor: Muszlim es kereszteny kozossegek, egyhazak es allamok autonom rendszerei az Oszman Birodalomban. Keletkutatas, 1. sz. (2011)

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

Papp Sandor: Kereszteny kozossegek eletenek jogi garanciai az Oszman Birodalomban. Acta antiqua et archaeologica : supplementum, (2010)
Papp Sandor: Kereszteny vazallusok az Oszman Birodalom eszak-nyugati hatarainal. Aetas, XVIII. evf. 1. sz. (2002)

Ez a tortenelmi targyu lap egyel?re csonk (er?sen hianyos). Segits te is, hogy igazi szocikk lehessen bel?le!

[5] Az idezetek Rozsnyai David (1641?1718) erdelyi diplomata, tortenetiro, torok tolmacs forditasaban szerepelnek.

[1] Papp Sandor: Bocskai Istvan torok politikaja a felkeles el?estejen. Hadtortenelmi Kozlemenyek, CXVII. evf. 4. sz. (2004)

[2] Zubanics Laszlo: Ismeretlen mozaikkockak a Homonnai Drugeth csalad tortenelmeb?l. Egyutt, XIX. evf. 4. sz. (2017)

[3] Papp Sandor 2011: 57. o.

[4] Janos B. Szabo: 'Splendid Isolation'? The Military Cooperation of the Principality of Transylvania with the Ottoman Empire (1571?1688) in the Mirror of the Hungarian Historiography's Dilemmas. In The European Tributary States of the Ottoman Empire in the Sixteenth and Seventeenth Centuries. Ed. Gabor Karman and Lovro Kun?evi?. Leiden?Boston: Brill. 2013. 313. o. ISBN 978-90-04-24606-5

[6] Lenart Jozsef: Bathori Zsigmond erdelyi fejedelem elete, jelleme es politikaja. Erdelyi Muzeum, VII. evf. 9. sz. (1880. november 1.)

[7] Erdelyi Tortenelmi Adatok II. 309?321. o.

[8] Nemes Elek: Az 1606-ki becsi bekekotes letrejottenek tortenete. Erdelyi Muzeum, VI. evf. 1. sz. (187901. januar)

[9] Erdelyi Tortenelmi Adatok II. 321?328. o.

[10] Erdely tortenete II. kotet 620?621. o.

[11] Szilagyi Sandor: Bathory Gabor fejedelem tortenete. Pest: Rath. 1867. 58. o.

[12] Erdelyi Tortenelmi Adatok II. 328?336. o.

[13] Erdelyi Tortenelmi Adatok II. 336?343. o.

[14] Szilagyi Sandor: Bethlen Gabor fejedelem tronfoglalasa. Pest: Magyar Tudomanyos Akademia. 1867. = Ertekezesek a tortenettudomanyi osztaly koreb?l,

[15] Angyal David : Magyarorszag tortenete II. Matyastol III. Ferdinand halalaig . In A magyar nemzet tortenete VI. Szerk. Szilagyi Sandor. Budapest: Athenaeum Irodalmi es Nyomdai R. Tarsulat. 1898.

[16] Erdely tortenete II. kotet 633?641. o.

[17] Csetri Elek : Bethlen Gabor eletutja. Bukarest: Kriterion. 1992. 46?52. o. ISBN 973 26 0281 3

[18] Otvos Agoston: Brandenburgi Katalin fejedelemsege. Magyar Akademiai Ertesit?. A Philosophiai Torveny es Tortenettudomanyi Osztalyok Kozlonye, II. evf. 2. sz. (1861) 168. o.

[1]

[2]

[3]

[4]

[* 1]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

[15]

[16]

[17]