Athlon
Gyartas	1999 ? 2005
Gyarto	AMD
Max CPU orajel	500 MHz ? 2,33 GHz
FSB sebessegek	200 MT/s ? 400 MT/s
Gyartas technologia meret	250 nm ? 130 nm
Utasitaskeszlet	x86
Magok nevei	K7 (Argon) K75 (Pluto/Orion) Thunderbird Palomino Thoroughbred A/B Barton/Thorton
Foglalat	Slot A Socket A Socket 563
El?d	K6-III
Utod	K8
A Wikimedia Commons tartalmaz Athlon temaju mediaallomanyokat.

Az Athlon az AMD ceg vedjegye kulonboz?, altala tervezett es gyartott x86 processzorainak elnevezesere. Az Athlon nev az angol decathlon, azaz tizproba szobol szarmazik.

Athlon / K7 [ szerkesztes ]

Az eredeti Athlon (mas neven Athlon Classic) 1999 -ben jelent meg a piacon. Kodneve ?K7”. Tokozasilag kezdetben a Slot A szabvanyt hasznalta, kes?bb attert a ceg a Socket A formatumra. Ebben a processzorban debutalt a 3DNowEx utasitaskeszlet . Az Athlon az Alpha EV6 buszra epul es tamogatja a tobbprocesszoros uzemmodot.

A SlotA korszakban a magban csak az els?szint? gyorsitotar volt, a masodszint? magara a kartyara kerult, a processzor sebessegenel lassabb verzioban. Az oszto a cpu sebesseg es az L2 cache sebesseg kozott 1/2 vagy 2/3 volt. Egyszer?en nem tudtak eleg gyors cache chipeket el?allitani nagy mennyisegben, ezert kellett a csokkentett sebesseg.

Ezt hivtak Slot A Athlonnak, 500 es 1000 MHz kozotti orajeleken lehetett megvasarolni. Az 1000 MHz-es Athlon nyerte a "csatat", amelyet az Intellel folytatott az AMD a vilag els? gyarilag 1 GHz-es processzoranak cimeert. Hivatalosan nem adtak ki, de letezett egy 1100 MHz-es verzio is. (ezzel parhuzamosan meg nem volt Duron )

2000 -ben kovetkezett az Athlon Thunderbird , Socket A foglalattal. Ez mar a magban tartalmazta mindket cache-t, az L2 is teljes sebesseg?ve valt, ezzel drasztikus teljesitmenynovekedest ertek el. A processzorkartya helyett egy 462 labu m?anyaglapra kerult a chip, ez lett a Socket A formatuma, amelyet az AMD het evig hasznalt.

Vilagossa valt, hogy az AMD-nek a tuleles erdekeben valtoztatnia kell a strategiajan. Jerry Saunder (alapito es elnok-vezerigazgato) felismerte ezt, es kidolgozta a hires ?virtualis gorilla” strategiat. Ennek jegyeben strategiai iparagi szovetsegeket kotottek es hasznaltak ki, hogy az Intellel egyenl?bb technologiai hatterrel tudjon versenyezni.

Ennek az els? gyumolcsei 1999 augusztusaban ertek be, amikor az AMD megjelentette az Athlon (K7) processzort. A tervez?csapat f?noke Dirk Meyer volt, a DEC Alpha projekt egyik vezet?je. Jerry Sandersnek a DEC csapat szamos mernoket sikerult atcsabitania, ahogy a DEC lassan leepitette az Alpha projektet, igy sikerult meglehet?sen olcson hozzajutnia egy els? osztalyu processzortervez? csapathoz. Megjegyzend?, hogy az Athlon tervez?csapataban azok is reszt vettek, akik a K5 es a K6 processzorokon dolgoztak.

Az Athlon fejlett mikroarchitekturaja az altalanos jo teljesitmenyre lett kihegyezve, egy meglehet?sen fejlett lebeg?pontos egyseggel (FPU). Az Intel P6-hoz hasonlitva az Athlon fejlettebb volt; szamos problemat es sz?k keresztmetszetet sikerult orvosolniuk, amik az Intel designban szerepeltek. Az Athlonnak nagyobb lett az utasitas-atbocsato kepessege (execution per clock throughput) . A fejl?des oka reszben az volt, hogy az eredeti Intel P6 ugyanis korabbi tranzisztorgyartasi processzel keszult, mint az Athlonok. Az els? Athlonoknak voltak kezdeti problemaik az utasitaselagazas-el?rejelzessel, valamint az alacsony orajelekkel, de mire a vegleges valtozat megjelent egy (akkor) leny?goz? 650 MHz-es orajellel, megrazta az egesz informatikai iparagat.

Az Intel azonnal reagalni kenyszerult, a P6 magjanak gyors ujratervezesevel, amivel kijavitottak az utasitas-futoszalag (pipeline) szamos megakadasat, amik a P6 teljesitmenyet rontottak. Az eredmeny a Coppermine processzorverzio lett. Mindenesetre, a kapkodas nagyon igenybe vette az Intel gyartosorait, es a bejelentes utan meg sokaig nehezen volt beszerezhet? a Coppermine.

Ezzel ellentetben, az AMD processzorok gyartasa a varakozasokon felul alakult. Igy az AMD 2000 . marcius elejen bejelentette a 900 MHz-es es 1 GHz-es Athlon processzorait, es meg ugyanabban a honapban tomegesen szallitani is tudta ?ket, ismet meglepve ezzel az iparagat. Az Intel nehany nappal az AMD utan bejelentette 1 GHz-es Pentium processzorat, de honapokon keresztul keptelen volt tomeggyartani ?ket.

A Motorolaval egyuttm?kodve a ?virtualis gorilla” strategia reszekent, az AMD egy evvel az Intel el?tt be tudta vezetni alkatreszeiben a rez osszekotteteseket, amivel egyertelm? el?nyt szerzett a gyartasi technologiaban, es igy az orajelekben is.

Az AMD nagy sulyt fektetett az Athlonok szamara keszult alaplapok teljesitmenyere es megbizhatosagara, egy min?segbiztositasi program kereteben. Miutan magabiztosan kezben tartotta a piac fels?, teljesitmenyigenyes veget, az AMD kibocsatott egy olcsobb arkategoriaju processzorcsaladot, az Athlon magjan alapulo Duront . Ezek a technologiai es marketingsikerek sokat tettek az AMD hirnevenek ujra megalapozasa erdekeben, es az AMD processzoraibol gunyt ?z? viccek lassan feledesbe merultek. Az AMD K6-osanak araival tovabbra is alavagott az Intel arainak a piac also szegmenseben, es amig az Intelnek gyartasi problemakkal es alkatreszhiannyal kellett szembeneznie, az AMD piaci reszesedese szep lassan 23%-ra kuszott fel.

Marketingszempontbol az AMD-nak sikerult a lehet? legtobbet kihoznia teljesitmenyel?nyeb?l, a szallitas megbizhatosagabol es a nagyobb stabilitasbol. A marketingstrategia technikai oldalon a konnyen megismetelhet?, az alkalmazasok szeles koren alapulo teljesitmenytesztekre osszpontositott. Ezt a strategiat jol alatamasztottak a kulonboz? tesztoldalak es magazinok tesztjei, amik meger?sitettek az AMD teljesitmenyre vonatkozo allitasait, es az Athlon processzor fels?bbrend?seget az Intel ajanlataival szemben, eveken keresztul. Nem lehet elegge hangsulyozni, milyen fontos volt ez az AMD hirneve es hitelessege szempontjabol.

Az Athlon K7 fenyes sikere kezdett elhalvanyodni, ahogy az Intel megjelentette a Pentium 4 processzort. Bar a K7 sokkal nagyobb orajeleket tudott elerni, mint a Pentium 3 sorozat, az uj Netburst architektura, ami tervezesi celja szerint kizarolag a hosszu futoszalag (mely pipeline ) es a magas orajel segitsegevel eri el nagy teljesitmenyet, kezdett tuln?ni az Athlon sorozaton. Az AMD ellenlepese erre az Athlon XP volt, ami versenykepes tudott maradni egeszen a Pentium 4 Northwood CPU megjelenteseig, ami a korai Pentium 4-eseknel joval hatekonyabban m?kodott, es joval nagyobb orajeleken, egeszen 3,4 GHz-ig bezarolag.

Ez alatt az id? alatt az AMD-nek nem volt mas adu a kezeben, mint az oreged? K7 architektura. Bar a K8 mar a tervez?asztalon fekudt, meg evekig nem volt elerhet?, tehat az AMD-nek a K7-est kellett a piacon eladnia. Az Athlon XP-vel kezdve az AMD elkezdett olyan processzorneveket hasznalni, amik az Athlon XP teljesitmenyet a korai Athlon processzorok teljesitmenyehez hasonlitjak (peldaul: Athlon XP 1800+ = Athlon processzor 1800 MHz-en). Ezt a definiciot kes?bb nem mindig pontosan igy hasznaltak.

Az AMD folyamatosan veszitett piaci reszesedeseb?l, ahogy az Intel egyre jobban novelte processzorainak orajelet. Igazan sulyossa akkor valt szamara a helyzet, amikor az Intel bevezette a hyperthreading technologiat. Ez egy masodik, virtualis processzort nyujtott, es igy az Intel egy tenyleges, komoly teljesitmenyel?nyre tett szert a K7-tel szemben. Az AMD visszaszorult az alsobb piaci szegmensekbe, mikozben az Intel a Pentium 4 Northwooddal uralta a piacot.

A harmadik generacio [ szerkesztes ]

2001-ben megjelentek az Athlon harmadik generacios, Palomino nev? processzormagra epul? verzioi: Athlon XP (asztali), Athlon 4 (mobil) es Athlon MP (kiszolgalo). Ezek az SSE utasitaskeszletet is tamogatjak. 2002 juniusatol kaphato a negyedik generacios Athlon Thoroughbred. 2003 -ban jott az otodik generacio, az Athlon Barton. Az Athlon kisebb L2 (masodszint?) gyorsitotarral rendelkez? valtozatai Duron neven kerultek piacra.

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Az AMD hivatalos oldala