Athaulf nyugati got kiraly

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Athaulf

Nyugati got kiraly
Uralkodasi ideje
410 ? 415
El?dje I. Alarik
Utodja Sigerich
Eletrajzi adatok
Uralkodohaz Balthingok
Szuletett 372 vagy 374
Pannonia [2]
Elhunyt 415 . augusztus 15. (40-43 evesen)
Barcelona [1]
Edesapja nem ismert
Edesanyja nem ismert
Testvere(i) Anonyma
Hazastarsa Galla Placidia
Gyermekei Theodosius
A Wikimedia Commons tartalmaz Athaulf temaju mediaallomanyokat.
Sablon Wikidata Segitseg

Athaulf , mas irasmoddal Ataulf , Athavulf , Atawulf ( 372 ? [3] ? 415 . augusztus 15. ) nyugati got kiraly 410 -t?l halalaig.

Hatalomra kerulese [ szerkesztes ]

El?dje es sogora, [4] Alarich Roma masodik megtamadasakor az ellencsaszarra tett Priscus Attalus segitsegevel a palota?rseg parancsnokava valasztatta Athaulfot, akit Alarich halala utan a gotok uj kiralyukul valasztottak, aki a Balt-nemzetsegb?l szarmazott, akarcsak el?dje. [5] Athaulf got- hun es alan fegyvereseivel jelen volt Roma harmadik megtamadasanal es kifosztasanal, valamint Alarich halalanal is, mely akkor kovetkezett be, amikor eppen at akartak kelni Sziciliaba es Afrikaba, hogy gabonat szerezzenek. [5] Egy vihar tonkretette a hajokat, ezert az uj kiraly lemondott a tengeri atkeles terver?l. [5]

Eszak fele indult, athaladt Torinon es eljutott a Rhone deltajanal fekv? Arles varosaig, majd a tengerparton vonult tovabb Barcelona fele. [5] A Pireneusokon at 412 -ben elerte Toulouse -t, mely varos a nyugati got kiralysag els? f?varosa lett. [5] Bar Honorius csaszar minden targyalast elutasitott Alarichhal, Athaulffal hajlando volt egyezkedni. [5] Kinevezte hadvezerre, es Galliaba es Hispaniaba kuldte, hogy a barbarok ellen hadakozzon. [5] Galliaban ekkor mar csak a burgundok eltek, mivel a vandalok Andaluziaba , az alanok Luzitaniaba , a svevek pedig Galiciaba huzodtak. [5] Athaulf nagyjabol Del-Gallia provinciat foglalta el, a Rhone es a Garonne , valamint a Pireneusok kozti teruletet. [5]

Hazassaga [ szerkesztes ]

Athaulf 414 -ben Narbonne-ban felesegul vette Galla Placidiat , Theodosius lanyat es Honorius hugat. [5] Galla Placidia igen szep es m?velt volt es a gotok nagy becsben tartottak. [5] A korabeli szerz?k irasai alapjan valoszin?sithet?, hogy hazassaguk nem kenyszerb?l kottetett, hanem szerelmi hazassag volt. [5] Ezek a szerz?k Athaulfot is igen szep, intelligens gondolkodasu ferfinak irjak le. [5] Orosius reszletesen leirta az eskuv?t: Athaulf romai ruhat oltott, Galla Placidia a f?helynek szamito csaszari agyon ult es otven fiatal rabszolga hordta ele a naszajandekokat: otven aranytalat, amik a Roma kifosztasabol szarmazo arannyal es dragakovekkel voltak tele. [5] Mindekozben az Alarich altal valasztott, majd tronjatol megfosztott volt ellencsaszar, Attalus naszdalokat enekelt. [6]

Az akkori romai csaszarok nem elleneztek a csaszari haz es a barbarok kozotti hazassagi kapcsolatot, felteve, ha a barbar el?kel? ranggal es megfelel? kulturaval rendelkezett. [7] Azonban Athaulf es Galla Placidia eskuv?je a csaszar engedelye nelkul ment vegbe. [7] Galla Placidiat egy patricius , Constantinus szerette volna felesegul venni. [7] Amikor tudomasara jutott a hazassag hire, elerte, hogy a csaszar es a got kiraly szakitson egymassal. [7] Athaulf valaszkent ujbol csaszarra tette Attalust. [7] Constantinus megindult seregevel Narbonne ellen, Attalust elfogtak , Ravennaba vittek, ahol a triumfuson gunyolodtak rajta, majd a Lipari-szigetekre szam?ztek. [7]

Halala [ szerkesztes ]

Athaulf szobra Madridban . Felipe de Castro alkotasa, 1750-53

Athaulf ezutan Hispaniaba ment, ahol a vandalokkal haboruzott "kincseit es a harcra nem alkalmas nepet Barcelonaban hagyva" . [7] 415 -ben Galla Placidia fiut szult, de a gyerek hamarosan meghalt. [7] Ugyanebben az evben Athaulfot is meggyilkoltak. [7] Jordanes igy ir err?l: "a vandalokkal sokaig hadakozvan, a harmadik evben, miutan Galliat es Hispaniat meghoditotta, Euervulf kardjatol meghalt, aki agyekat atdofte, minthogy termeten gunyolodni szokott" . [7] Egy domesticusa , azaz maganhadseregenek katonaja olte meg agyekon szurva, mivel ennek el?z? urat a kiraly megolette. [7] Az ilyesfajta h?seggyilkossagok abban a korban igen gyakoriak voltak. [7] A merenylet elkoveteseben szerepe volt annak a Sarusnak, aki Alarich es Athaulf ellensege volt, mivel ? vedte Ravennat, Honorius csaszar lakhelyet. [7] Sarus egyben fivere volt annak a Sigerichnek , aki Athaulf halala utan a gotok kiralya lett. [7]

Politikaja [ szerkesztes ]

Athaulf az a barbar kiraly volt, aki csodalta a romai kulturat, azonban a gotok egy radikalis csoportja ellenezte a Romaval szembeni bekes politikat. [7] Orosius azt irta politikai elkepzeleseir?l, hogy "Er?sen torekedett arra, hogy a romai nev eltorlesevel az egesz romai teruletet got birtokka tegye, es a gotok birodalmanak nevezze el, vagyis Gothia legyen az, ami azel?tt Roma volt, es maga Athaulf az, aki azel?tt Caesar Augustus. Miutan azonban tobbrendbeli tapasztalata bebizonyitotta, hogy sem a gotok nem elhetnek a romai torvenyek alatt, sem az allamban nem fuggeszthet?k fel a torvenyek, amelyek nelkul nem allam az allam, ugy hatarozott, szemelyes dics?seget abban keresi, hogy got er?kkel helyreallitja es gyarapitja a romai tekintelyt, es igy az utokor el?tt Roma helyreallitojakent (restituor orbis Romani) szerepel, ha mar nem lehetett Roma ujjaszervez?je. Ezert tartozkodik a haborutol, ezert torekszik a bekere, kulonosen, mivel felesege, Placidia rabeszelessel es tanacsaival jo elhatarozasokra inditja." [7]

Halalakor a nyugati got kiralysag majdnem egesz Hispaniat es Gallia ketharmadat magaban foglalta, es terulete utodai alatt meg tovabb n?tt. [8]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. Athaulf Konig der Westgoten (410-415) (nemet nyelven). Genealogie Mittelalter. [2007. januar 11-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2005. junius 25.)
  2. Diccionario biografico espanol (spanyol nyelven). Real Academia de la Historia, 2011
  3. Espana 04 (364/534) (spanyol nyelven). REYES Y REINOS GENEALOGIAS. (Hozzaferes: 2007. februar 21.)
  4. Visigoths (angol nyelven). History Department Home Ian Mladjov's Resources. (Hozzaferes: 2010. november 2.) [ halott link ]
  5. a b c d e f g h i j k l m n Sz. Jonas Ilona: Barbar kiralyok , Kossuth Konyvkiado, 1994, ISBN 963-09-3695-X , 13. oldal
  6. Sz. Jonas Ilona: Barbar kiralyok , 13?14. oldal
  7. a b c d e f g h i j k l m n o p Sz. Jonas Ilona: Barbar kiralyok , 14. oldal
  8. Sz. Jonas Ilona: Barbar kiralyok , 15. oldal

Forrasok [ szerkesztes ]


El?z? uralkodo:
I. Alarik
Nyugati got kiraly
410 ? 415
Kovetkez? uralkodo:
Sigerich