A. V. Hill
Szuletett	1886 . szeptember 26. Bristol
Elhunyt	1977 . junius 3. (90 evesen) Cambridge
Allampolgarsaga	brit
Nemzetisege	angol
Szulei	Ada Priscilla Rumney Jonathan Hill
Foglalkozasa	fiziologia , biofizika
Iskolai	Cambridge-i Egyetem
Kituntetesei	Orvosi Nobel-dij (1922)
A Wikimedia Commons tartalmaz A. V. Hill temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Archibald Vivian Hill ( Bristol , 1886 . szeptember 26. ? Cambridge , 1977 . junius 3. ) angol fiziologus , biofizikus . 1922-ben Otto Meyerhoffal megosztva orvostudomanyi Nobel-dijban reszesult az izmok h?termelesenek kutatasaert.

Tanulmanyai [ szerkesztes ]

A csaladja es kollegai altal A. V.-kent ismert Archibald Hill 1886. szeptember 26-an szuletett Bristolban Jonathan Hill es felesege, Ada Priscilla Rumney gyermekekent. Apai agon ot nemzedekre visszamen?leg bristoli fakeresked?kt?l szarmazott. Amikor Archibald haromeves volt, szulei elvaltak es apja elhagyta ?ket, soha tobbe nem talalkozott vele. Heteves koraig anyja tanitotta, majd 1894-ben atkoltoztek Weston-super-Mare -ba. Archibald el?bb a helyi Brean Villa iskolaba, majd a tivertoni Blundell's School maganiskolaba jart, ahol koran megmutatkozott matematikai erdekl?dese. A kozepiskolaban kivalo sportolo is volt, els?sorban a loveszetben es a futasban t?nt ki.

1905-ben osztondijaskent (maskent anyja nem engedhette volna meg maganak a tanittatasat) beiratkozott a Cambridge-i Egyetemre , ahol a Trinity College -ben tanult matematikat. Hamarosan azonban megunta a tulsagosan elmeleti targyakat es olyan tudomanyagat keresett, amely kozelebb allt a valosaghoz. Walter Fletcher elettanprofesszor hatasara kezdett el biofizikaval (ezen belul az izomm?kodes fizikajaval) foglalkozni. 1909-ben sikeresen levizsgazott, a kovetkez? evben pedig a Trinity College tagjakent es a Cambridge-i Egyetem kutatojakent kezdett el dolgozni.

Tudomanyos munkassaga [ szerkesztes ]

Els? onallo munkajaban a nikotin es a kurare izomosszehuzodasra gyakorolt hatasat vizsgalta es megallapitotta, hogy magas koncentracional a vegyuletek hatasa telit?dik. Hasonlo telitesi gorbet talalt, amikor a hemoglobin oxigenkotesenek kinetikajat tanulmanyozta. Az erre felallitott Hill-egyenlet egyszer?sitetten kezelte ugyan a reakcio mechanizmusat, de a gyakorlatban jol hasznalhatonak bizonyult es az ezen a teren dolgozo kutatok szeleskor?en alkalmaztak.

1910-ben kezdte az izomosszehuzodassal jaro h?termeles (miotermia) kutatasat. Mivel ebben a temaban nemet kutatok mar ertek el el?rehaladast, Hill 1911-ben Lipcseben , Jenaban es Tubingenben nemetorszagi korutat tartott es vegiglatogatta a neves elettani laboratoriumokat. Miutan visszatert Angliaba, h?tott kornyezetben tartott, gondosan preparalt bekaizmon kimutatta, hogy az osszehuzodaskor termelt h? az izom feszulesevel aranyos, a kornyez? h?merseklett?l fuggetlenul. erzekeny mereseivel kovetni tudta, mikepp alakul at az izomban tarolt kemiai energia a feszules fizikai potencialjava es kinetikaja hogyan hasonlithato ossze az osszehuzodaskor termel?d? tejsav es szen-dioxid mennyisegevel. Kiserleteket vegzett az idegingerulet tovabbitasaval jaro h?termel?des kimutatasara, de ehhez m?szerei ekkor nem voltak eleg erzekenyek (14 evvel kes?bb mar sikerult h?emelkedest mernie egy hasonlo kiserletben).

Az els? vilaghaboru [ szerkesztes ]

Az els? vilaghaboru kitoresekor a korabban tartalekos tiszti kepzesen reszt vett Hill szazadosi rangban belepett a cambridgeshire -i ezredbe es az ujoncok kikepzeset biztak ra. 1916-ban megbiztak egy fizikusokbol es matematikusokbol allo kutatocsoport osszeallitasaval, amely a legvedelmi utegek fejlesztesevel es ballisztikai problemak megoldasaval foglalkozott; emellett reszt vett a legvedelem es a repulesfejlesztes kormanyzati bizottsagainak munkajaban.

A bekekotes utan 1919-ben visszatert Cambridge-be, majd miutan jelent?s fejlesztesekkel megnovelte m?szerei erzekenyseget (ekkor mar nehany szazadmasodpercig fennallo 0,003 °C-os emelkedest is kepes volt detektalni) es uj miotermikus mereseir?l publikaciot jelentetett meg, elfogadta a Manchesteri Egyetem meghivasat es 1920-tol az elettan professzorakent adott el? es folytatta biofizikai kiserleteit.

Kes?bbi palyafutasa [ szerkesztes ]

Az 1922. evi elettani es orvostudomanyi Nobel-dijat (amir?l csak 1923-ban dontottek) Archibald Hill kapta az izomm?kodes termodinamikai analiziseert. A dijat a nemet Otto Meyerhoffal osztotta meg, aki kimutatta, hogy az izomban a glikogen tejsavva alakul at.

1923-tol Hill a University College London elettanprofesszorakent dolgozott tovabb, egeszen 1951-es nyugdijba vonulasaig. Londoni laboratoriumanak egyik els? vendegkutatoja az amerikai Herbert Gasser volt, aki kes?bb szinten Nobel-dijat kapott idegelettani kutatasaiert.

Az 1930-as evekben, ahogyan egyre n?tt a haborus veszely, Hill reszt vett annak a tudomanyos bizottsagnak a felallitasaban, amely segitsegevel kifejlesztettek a radart . Mas prominens angol kutatokkal (mint pl. Ernest Rutherford ) egyutt tagja volt annak a szervezetnek, amely a nemetorszagi naci rezsim el?l menekul? tudosoknak biztositott munkahelyet es megelhetest. Osszesen tobb mint 900 tudost (koztuk 18 leend? Nobel-dijast) segitettek ezen a modon. Hill egy kis, mozgathato karu Hitler -babut is tartott az irodajaban, "halabol az altala kuldott kutatokert".

A masodik vilaghaboru alatt a londoni egyetemet evakualtak, Hill laboratoriumat pedig bezartak. 1940-ben fuggetlenkent indult a parlamenti valasztasokon es a Cambridge-i Egyetem jeloltjekent bekerult az alsohazba. A washingtoni brit nagykovetseg "letszamfolotti legugyi attasejekent" tobb alkalommal jart az Egyesult Allamokban a ket orszag haborus er?fesziteseinek osszehangolasa celjabol. 1943-44-ben kozel ot honapot Indiaban toltott es a brit kormany szamara osszefoglalot keszitett az indiai tudomanyos es oktatasi helyzetr?l.

Elismeresei [ szerkesztes ]

• A Brit Birodalom Rendje (1918)
• Fiziologiai es orvostudomanyi Nobel-dij (1922)
• A Becsulet Tarsasaganak Rendje (1946)
• Szabadsag-erem ezustpalmaval ( USA , 1947)
• Copley-erem (1948)
• Francia Becsuletrend (1950)

1918-tol tagja volt a Royal Society -nek. 1935-1945 kozott a tarsasag titkara, 1946-ban pedig kulugyi titkara volt.

Csaladja [ szerkesztes ]

Archibald Hill 1913-ban vette felesegul Margaret Neville Keynest, a hires kozgazdasz John Maynard Keynes n?veret. Negy gyermekuk szuletett: Mary Eglantyne (kozgazdasz), David Keynes (fiziologus, biofizikus), Janet Rumney (pszichiater) es Maurice Neville (geofizikus). Hillnek 14 unokaja volt es halala pillanataban 4 dedunokaja.

1977. junius 3-an halt meg Cambridge-ben, 90 eves koraban.

Forrasok [ szerkesztes ]

• Archibald Vivian Hill . kfki.hu. (Hozzaferes: 2012. junius 3.)
• Bernard Katz : Archibald Vivian Hill
• Archibald V. Hill ? Biographical Nobelprize.org