Android (operacios rendszer)

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Ez a szocikk az operacios rendszerr?l szol. Hasonlo cimmel lasd meg: Android (egyertelm?sit? lap) .
Android
Fejleszt? Google , Open Handset Alliance , Android Open Source Project
Forraskod Szabad szoftver [1] (szabadalmaztatott driverekkel)
OS-csalad Unix-szer?
Programozasi nyelv C (mag), C++ , Java es Kotlin (UI)
Legels? kiadas 2008. szeptember 23. [2]
Stabil verzio 14 (stabil verzio, 2023. oktober 4.) [3]
Fejleszt?i verzio Android 14 Developer Release 2. (2023. februar 8.) [4]
Hardver ARM , MIPS , [5] x86 [6] , RISC-V
Csomagkezel? APK , legnagyobb digitalis terjesztesi platform, Google Play
Kernel Monolitikus (modositott Linux )
Felhasznaloi felulet Grafikus (Material)
Elerhet? 100+ nyelven [7]
Licenc Apache Licenc 2.0 es GNU GPL v2 [8]
Statusz Aktualis
Weboldal www.android.com (angolul)

Az Android Linux kernelt hasznalo mobil operacios rendszer , [9] els?sorban erint?keperny?s mobil eszkozokre ( okostelefon , tablagep ) tervezve. Fejleszteset az Android, Inc. kezdte el, amelyet 2005-ben a Google felvasarolt, [10] majd az Open Handset Alliance folytatta. [11] A fejleszt?k Java nyelven irhatnak ra menedzselt kodot , az eszkozt a Google altal fejlesztett Java programkonyvtarakon keresztul vezerelve. [12] Az els? androidos telefon 2008 oktobereben jelent meg. [13]

Az Android felhasznaloi szemmel [ szerkesztes ]

Manapsag leginkabb mobil eszkozokon talalkozhatunk Android operacios rendszerrel. A platform lenyeges resze a Google eszkoztar, amely lehet?ve teszi, hogy a Google-fiokazonositonk megadasa utan a nevjegyzeket, az uzeneteinket, a beszelgeteseinket, a naptarunkat, illetve a webes fotoalbumunkat az operacios rendszer szinkronban tartsa. Ha levelezni kezdunk egy uj partnerrel a Gmail keretein belul, akkor az Android nevjegyzekeben megjelenik az uj nev; ha egy telefonhivas utan felvesszuk a nevjegyzekbe a hivo adatait, akkor a Gmail kapcsolataink kozott jelenik meg szinte azonnal, s igaz ez a naptarunkra, illetve a GTalk beszelgeteseinkre is. A mobilban lev? kamera segitsegevel keszitett fotokat meg tudjuk osztani a Picasa portalon.

Chrome -alapu bongesz?vel elerhet? a vilaghalo, a mobileszkoz tudasa megfelel egy atlagos bongesz? tudasanak (2.2 verzio eseten Flash Lite 10.1 reven Flash tartalom is m?kodik), bar az elmenynek a kijelz? merete hatart szab, a szoveg ujratordelese es a kenyelmes zoom funkciok okan megis hasznos lehet utazas kozbeni internetezesre.

A platform alapbol tamogat kulonfele multimedia formatumokat, legyen az zene vagy video, am a letolthet? programok reven szinte alig van olyan mediafajl, amely nem jatszhato le.

Google Play [ szerkesztes ]

Az Android tovabbi erdekessege a Google Play (vagy Play Aruhaz), korabbi neven Android Market, ahol tobb mint 1 000 000 kategorizalt alkalmazas tolthet? le a telefonunkra vagy tablagepunkre. [14] Vannak koztuk ingyenesek es fizet?sek is, illetve megtalalhatoak letolthet? konyvek es filmek is. Egyes orszagokban eszkozoket is lehet a Google Play-en keresztul vasarolni. 2020. december 3-aig lehetett a Google Play-en keresztul zenet es podcastot is vasarolni, de azota a Google Play Zene megsz?nt, es beleolvadt a YouTube Zenebe es a Google Podcastsba.

A platformrol b?vebben [ szerkesztes ]

A grafikus felhasznaloi felulet reteges semaja

Az Android platform abbol a celbol szuletett, hogy egyseges nyilt forrasu operacios rendszere legyen a mobil eszkozoknek (es itt els?sorban az okostelefon kategoriat kell erteni, mintsem egyszer? mobiltelefonokat). Az elkepzeles alapja egy Linux alapu operacios rendszer volt, amelyet ugy alakitanak at, hogy kepes legyen problemak nelkul kezelni a mobil eszkozok integralt hardvereit ( erint?keperny? , Wi-Fi , HSDPA , Bluetooth stb.). Az els? lepeseknel nem volt szo Java nyelvr?l, azonban a Google 2005 juliusaban megvasarolta az Android nev? ceget, es uj iranyt adott a fejlesztesnek: a Linux kernel fole egy virtualis gep kerult, amely a felhasznaloi felulet kezeleseert es az alkalmazasok futtatasaert felel?s.

Ez nem ment egyik naprol a masikra, es a Google az els? evben igen csondesen dolgozott, 2007 elejen kezdtek kiszivarogni olyan hirek, hogy a Google belep a mobil piacra. Az iparagi pletykak vegul igaznak bizonyultak, bar sok esetben tulzo allitasokat es remhireket lehetett olvasni a hiroldalakon. 2007. november 5-en az Open Handset Alliance bejelentette az Android platformot, aminek tagjai kozott tobb tucat mobil technologiaban erdekelt ceget megtalalunk, akik erdekeltek egy szabad es nyilt forrasu platform bevezeteseben.

Napjainkra az Android platform irant a mobiltelefon- es a tabletgyartok izgalmat leszamitva nagy erdekl?des mutatkozik a gepjarm?vek fedelzeti szamitogepet es navigaciojat szallito cegek, illetve az ipari automatizalas iranyabol is, hiszen minden olyan helyen kenyelmes az Android, ahol alapvet?en kicsi a kijelz?, limitaltak az er?forrasok es az adatbevitel nem egerrel es/vagy billenty?zettel tortenik.

A platform egyszer?nek t?nik, es messzir?l nezve egyszer? is, vessunk egy pillantast az alabbi abrara:

Az Android szoftver architektúrája
Az Android szoftver architekturaja

Mint lathatjuk, a platform alapjat a voros szinnel jelolt Linux kernel adja, amely tartalmazza a hardver altal kezelend? eszkozok meghajtoprogramjait. Ezeket azon cegek keszitik el, amelyek az Android platformot sajat keszulekukon hasznalni kivanjak, hiszen a gyartonal jobban mas nem ismerheti a mobil eszkozbe integralt periferiakat. Ez a kis meret? kernel adja a memoria kezeleset, a folyamatok utemezeset es az alacsony fogyasztast el?segit? teljesitmenykezelest is.

A kernel szolgaltatasait hasznaljak a Linux rendszerekben meglev? kulonfele programkonyvtarak, mint a libc, az SSL vagy az SQLite; ezek C/C++ nyelven vannak megvalositva, es a Linux kernelen futnak kozvetlenul. Reszben ezekre epul a Dalvik virtualis gep, amely egyaltalan nem kompatibilis a Sun virtualis gepevel, teljesen mas az utasitaskeszlete, es mas binaris programot futtat. A Java programok nem egy-egy .class allomanyba kerulnek forditas utan, hanem egy nagyobb Dalvik Executable formatumba, amelynek kiterjesztese .dex, es altalaban kisebb, mint a forrasul szolgalo .class allomanyok merete, mivel a tobb Java fajlban megtalalhato konstansokat csak egyszer forditja bele a Dalvik fordito. A virtualis gep mas, mint a Java alatti megszokott virtualis gep, vagyis a Java csak mint nyelv jelenik meg!

A kek szinnel jelolt reszekben mar csak Java forrast talalunk, amelyet a virtualis gep futtat, s ez adja az Android lenyeget: a lathato es tapinthato operacios rendszert, illetve a futo programokat. A virtualis gep akar teljesen elrejti a Linux altal hasznalt fajlrendszert, es csak az Android Runtime altal biztositott fajlrendszert lathatjuk. [15]

Tortenete [ szerkesztes ]

Az Android 1.0 platform 2008. oktober 21-en kerult kiadasra Apache licenc alatt, amely - egy sz?k fanatikusokbol allo retegen kivul - nem nyerte el igazan az atlagfelhasznalok tetszeset. A platform stabilitasa megfelel? volt ugyan, inkabb a hasznalhatosaga volt nehezkes, sok esetben pedig a kinezete sem volt megfelel?. A HTC altal gyartott G1 is inkabb csak koncepciotelefon volt - el?segitend? a fejleszt?k munkajat, illetve felkeltend? a cegek erdekl?deset -, mint hasznalhato mobil eszkoz.

  • 2010-ben a Google bemutatta a Nexus referenciakeszulek-termekcsaladjat, amit kuls?s cegek gyartanak. A Google osszeallt a HTC -vel, es bemutattak a Nexus One mobiltelefont, amin mar az Android 2.1 volt elerhet?. Meg ebben az evben bejelentettek az utodot, amit mar a Samsung gyartott, a Nexus S -t, ami mar az ujabb 2.3-as Androidot futtatja.
  • 2011 ev vegen jott az ujabb Galaxy Nexus , szinten a Samsung m?helyeb?l. Ezen mar az Android 4.0 Ice Cream Sandwich futott.
  • 2012 juniusaban megjelent az els? Nexus tablet , a Nexus 7 , majd ezt kovette a Nexus 10 . Mindket tableten az Android 4.1 volt megtalalhato.
  • 2012 novembereben jelent meg a Nexus 4 , amit az LG gyartott, Android 4.2-vel.
  • 2013-ban jott az ujabb Nexus 5 , szinten LG-gyartmany. Ezen az akkor legujabb, Android 4.4 KitKat futott.
  • 2014 oktobereben mutattak be a jelenleg legujabb Nexus-t, a Nexus 6 -ot ( Motorola ) es a Nexus 9 -et ( HTC ), amiken az Android 5.0 Lollipop talalhato
  • 2015 szeptembereben 2 uj modell mutatkozott be: az LG altal gyartott Nexus 5X es a Huawei altal gyartott Nexus 6P, amelyek Android 6.0 Marshmallow-al erkeztek. Ezek utan mar nem mutattak be ujabb Nexus telefonokat, helyuket a Pixel telefonok vettek at.
  • 2015 decemberben jelent meg a Pixel C, ami a mai napig az egyetlen Pixel tablet, ami keszult.
  • 2016 oktobereben jelentette be a Google a Pixel es Pixel XL telefonokat, amelyeket a HTC gyartott.
  • 2017-ben szinten oktoberben mutatta be a Google a Pixel 2-t, amit ujra a HTC gyartott es a Pixel 2 XL-t, amelyet az LG keszitett.
  • 2018-ban az eddigiek alapjan ujra oktoberben mutatta be a Google a Pixel 3-at es a Pixel 3 XL-t.
  • 2019 majusban megjelent az els? olcsobb Pixel verzio az a szeria. Pixel 3a es Pixel 3a XL.
  • 2019 oktoberben a Pixel 4 es Pixel 4 XL kerult bemutatasra. Android 10 operacios rendszerrel erkeztek.
  • 2020 augusztusban mutattak be a Pixel 4a-t, amit szeptemberben kovetett a Pixel 4a 5G, ami az els? 5G kepes Pixel keszulek.
  • 2020 szeptemberben mutattak be a Pixel 5-ot is. Amib?l nem keszult XL valtozat.
  • 2021 augusztusban erkezett a Pixel 5a 5G. Ami a Pixel 5 olcsobb, de 5G kepes valtozata.
  • 2021 oktoberben mutattak be a Pixel 6 es 6 Pro keszulekeket. A Pro tobb kameraval, nagyobb hazzal es akkumulatorral rendelkezik.

Android-verziok [ szerkesztes ]

B?vebben: Android-verziok
Verzio Elnevezes Kiadas datuma API -szint DVM/ART Reszesedes [16]
14 Upside Down Cake 2023. november 9. 34 ART ?
13 Tiramisu 2022. augusztus 15. 33 ART n/a
12L Snow Cone v2 2022. marcius 7. 32 ART n/a
12 Snow Cone 2021. oktober 4. 31 ART n/a
11 Red Velvet Cake 2020. szeptember 8. 30 ART n/a
10 Quince Tart (Android Q) 2019. szeptember 3. 29 ART n/a
9.0 Pie 2018. augusztus 6. 28 ART 10,4%
8.1 Oreo 2017. december 5. 27 ART 15,4%
8.0 2017. augusztus 21. 26 ART 12,9%
7.1 Nougat 2016. oktober 4. 25 ART 7,8%
7.0 2016. augusztus 22. 24 ART 11,4%
6.0 Marshmallow 2015. oktober 5. 23 ART 16,9%
5.1-5.1.1 Lollipop 2015. marcius 9. 22 ART 11,5%
5.0.0-5.0.2 2014. november 3. 21 ART 2.1.0 3,0%
4.4 KitKat 2013. oktober 31. 19 DVM (es ART 1.6.0) 6,9%
4.3 Jelly Bean 2013. julius 24. 18 DVM 0,5%
4.2.x 2012. november 13. 17 DVM 1,5%
4.1.x 2012. julius 9. 16 DVM 1,2%
4.0.3-4.0.4 Ice Cream Sandwich 2011. december 16. 15 DVM 0,3%
2.3.3-2.3.7 Gingerbread 2011. februar 9. 10 DVM 0,3%
2.2 Froyo 2010. majus 20. 8 DVM <0,1%

?Custom ROM” [ szerkesztes ]

Lasd meg: CyanogenMod

A gyarto altal kiadott, eredeti operacios rendszeren kivul lehet?segunk van un. ?Custom ROM”-ok ? egyedi ill. sorozaton kivuli ROM-ok ? hasznalatara, mely egy modositott Android operacios rendszert jelent (neha magasabb verzioszamu, mint a gyari). Ezek a ROM-ok uj funkciokat tehetnek elerhet?ve, gyakran gyorsabbak, mint a gyari operacios rendszer. Telepitese sajat felel?ssegre hajthato vegre, a telefon garanciaja ervenyet vesziti. A legelterjedtebb Custom ROM 2016-ig a CyanogenMod volt. 2016 vegen forkoltak a CM-nek hivott ROM-ot es lett bel?le a LineageOS. [17]

Rendszerkovetelmenyek [ szerkesztes ]

Az operacios rendszer minimum rendszerkovetelmenye kiadasrol kiadasra valtozott. Az els? rendszerkovetelmeny 32 MB RAM , 32 MB ROM es 200 MHz -es ARM architekturaju (ARMv5) processzor volt. [18] [19] 2013 novembereben az Android 4.4 KitKatnek minimum 512 MB RAM, ARMv7 vagy MIPS vagy x86 -os architekturaju processzor szuksegeltetik es OpenGL ES 2.0 kompatibilis GPU .

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ Philosophy and Goals . Android Open Source Project . Google. [2012. majus 1-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2012. aprilis 21.)
  2. ↑ Announcing the Android 1.0 SDK, release 1 , 2008. szeptember 9. [2015. szeptember 19-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2012. szeptember 21.)
  3. ↑ https://android-developers.googleblog.com/2023/10/android-14-is-live-in-aosp.html
  4. ↑ Android 14 Beta
  5. ↑ MIPS gets sweet with Honeycomb . Eetimes.com. [2012. februar 11-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2012. februar 20.)
  6. ↑ Shah, Agam: Google's Android 4.0 ported to x86 processors . Computerworld . International Data Group, 2011. december 1. (Hozzaferes: 2012. februar 20.)
  7. ↑ Android 7.0 Nougat . [2016. augusztus 22-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2016. szeptember 5.) ?Internationalization
    Multi-locale support [..]
    New languages supported: Coupled with allowing you to select multiple languages preferences, Android Nougat allows you to select from 100 new languages and 25 locales for commonly used languages such as English, Spanish, French, and Arabic. This enables Apps to better support and understanding your language preferences even if your devices lacks official support for it.”
  8. ↑ Licenses . Android Open Source Project . Open Handset Alliance . (Hozzaferes: 2008. oktober 22.)
  9. ↑ Android Overview . Open Handset Alliance. (Hozzaferes: 2012. februar 15.)
  10. ↑ Elgin, Ben: Google Buys Android for Its Mobile Arsenal . Bloomberg Businessweek . Bloomberg, 2005. augusztus 17. [2011. februar 24-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2012. februar 20.) ?In what could be a key move in its nascent wireless strategy, Google (GOOG) has quietly acquired startup Android, Inc., ...”
  11. ↑ Open Handset Alliance (2007-11-05). " Industry Leaders Announce Open Platform for Mobile Devices ". Sajtokozlemeny. Eleres: 2007-11-05.
  12. ↑ Shankland, Stephen. ? Google's Android parts ways with Java industry group ”, CNET News , 2007. november 12.  
  13. ↑ T-Mobile G1 Spec . Infosite and comparisons . GSM Arena. (Hozzaferes: 2012. szeptember 12.)
  14. ↑ Google Play Hits 1 Million Apps . mashable.com, 2013. julius 24. (Hozzaferes: 2014. januar 2.)
  15. ↑ ? Android fejlesztes ”, 2010. majus 31. (Hozzaferes: 2010. majus 31.)  
  16. ↑ Android Version Overview . Android. (Hozzaferes: 2014. november 5.)
  17. ↑ LineageOS: LineageOS ? LineageOS Android Distribution (angol nyelven). lineageos.org . (Hozzaferes: 2022. januar 11.)
  18. ↑ Minimal hardware requirements for Android . stackexchange.com, 2011. oktober 17. (Hozzaferes: 2013. november 1.)
  19. ↑ Google Android System Requirements . mycomputeraid.com, 2009. marcius 3. (Hozzaferes: 2013. november 1.)

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

Commons:Category:Android (operating system)
A Wikimedia Commons tartalmaz Android (operacios rendszer) temaju mediaallomanyokat.

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

  • Dalvik , az Android operacios rendszer virtualis gepe
A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Android_(operacios_rendszer)&oldid=26997302 ”