Az irni-olvasni tudok aranya a vilagon
Az
analfabetizmus
az
irastudas
hianyat jelenti, azt, hogy a feln?tt egyen nagyon rosszul, vagy egyaltalan nem tud se
irni
, se
olvasni
.
Illiteracionak
is nevezhetjuk a jelenseget, kulonosen azokkal a
nyelvekkel
kapcsolatban, amelyeket nem
alfabetikus
irassal irnak.
Egy tarsadalomban az iras es az olvasas elterjedesenek folyamata az alfabetizacio. Vannak olyan kozossegek (peldaul
termeszeti nepek
), amelyek nem ismerik az irast; ezeknek a tagjai nem tekinthet?k analfabetanak.
Azokban az orszagokban, ahol keves figyelmet forditanak, vagy forditottak a n?k oktatasara, lenyegesen tobb n? analfabeta, mint ferfi. A fejlett irasbeliseggel rendelkez? orszagokban is sok gondot okoz az alapvet?nek szamito iras-, es olvasastudas hianya, ami megmutatkozik a
munkanelkulisegben
es a
b?nozesben
is. Osszesen egy kicsit kevesebb mint egymilliard feln?tt nincs ennek a fontos kepessegnek a birtokaban.
[1]
Helyzetuk nem magyarazhato
ertelmi fogyatekossaggal
,
diszlexiaval
, vagy
diszgrafiaval
.
Magyarorszagon
aranyukat 1-2%-ra becslik. A becslest a nepszamlalasok iskolazottsagi adataira alapozzak; aki legfeljebb egy osztalyt vegzett, azt kozejuk szamitjak. Ez egy folyamatosan ujratermel?d? reteg.
[2]
Habar egy irastudo tarsadalomban az analfabetizmusnak olyan sulyu kovetkezmenyei vannak, mint egy fogyatekossagnak, megsem tekinthet? annak, mivel jellemz?en az analfabetak is megtanithatok (lennenek) az irasra es az olvasasra. Meg az ertelmi fogyatekosok es specialis modszerekkel a diszlexiasok is jo olvasokka es irokka valhatnak.
Az analfabetizmus lehet:
- els?dleges analfabetizmus
: az egyen nem tanult meg se irni, se olvasni. F?kent a fejl?d? orszagokban okoz gondot, de mashol is el?fordul.
[3]
- masodlagos analfabetizmus
: az erintett megtanult irni es olvasni, de elfelejtette. F? oka valoszin?leg a
radio
, a
telefon
es a
teve
elterjedese, de okozhatja
afazia
is. Az 1970-es evekben fedeztek fel, de a
szamitogep
es az
Internet
elterjedesevel ez nemileg visszaszorult.
[3]
- felanalfabetizmus
: regen azt jelentette, hogy valaki tud olvasni, de nem tud irni (ma ezt irastudatlansagnak nevezzuk). Ma azt jelenti, hogy egyarant tud irni is, meg olvasni is, de csak nagyon kicsit: felismer nehany szot, nem ismer minden bet?t, vagy csak a nevet tudja leirni.
- funkcionalis analfabetizmus
: az erintett tud irni es olvasni, de nagyon rosszul. Kibet?zi a szavakat, de nem erti meg a hasznalati utasitast, es nem tud a sajat oromere olvasni. Ez akadalyozza a tovabbi tanulast.
Magyarorszagon
a kulonboz? becslesek szerint a feln?ttek 16-33%-a funkcionalis analfabeta.
[4]
Egyes velemenyek szerint ki kell b?viteni a definiciot. Eszerint az is funkcionalis analfabeta, aki nem beszel nyelveket, vagy nincs jogositvanya.
[5]
Az "analfabeta" kifejezest hasznaljak atvitt ertelemben arra is, ha valaki egyaltalan nem ert, vagy nincs erzeke valamihez, igy jott letre peldaul a digitalis,
[6]
a penzugyi,
[7]
a zenei,
[8]
a m?szaki analfabetizmus,
[9]
vagy a tudomanyos analfabetizmus kifejezes is.
Az irastudatlansag gazdasagi problema is. A funkcionalis analfabetizmus mar a munkahoz jutasban is nehezseget okoz. Az oneletrajz megirasa, a jelentkezesi ivek kitoltese, a hasznalati utasitas ertelmezese mind nehezsegbe utkozik, ami balesetet is okozhat. Az iras-, es olvasastudas hianya megneheziti a vizsgazast, a szamonkerest; nem lehet igy megtanulni sem vezetni, sem a szamitogepet kezelni. Legfeljebb segedmunkasok lehetnek,
[10]
tovabba jogaikat sem tudjak megfelel?en ervenyesiteni.
[11]
Sokuk segelyre szorul, vagy feketemunkat vegez. B?nozesi hajlamuk nagyobb, mint a jol iro es olvasoke. A visszaes? b?nozesnek is ez az egyik f? oka, hiszen nem tudnak uj allashoz, uj ismeretekhez jutni.
[12]
A 21. szazad eleji Magyarorszagon a
feln?ttkepzes
nem megoldott. Csak tiz-husz iskolaban, es a bortonokben nyilik lehet?seg a hianyossagok potlasara. A rabok negyede analfabetanak szamit. Egyes esetekben akar haromnegyeduk is funkcionalis analfabeta lehet. A bortoniskolak leginkabb az analfabeta rabokkal foglalkoznak, mert a tobbiek iras- es olvasastanitasa meghaladja a kapacitasukat.
[12]
A masodlagosan analfabetaknak eredetileg akar egyetemi vegzettseguk is lehetett. Nagy reszuk korabban a mez?gazdasagban dolgozott, de akadnak koztuk kivalo mesteremberek is. Akar harom-negy nyelvet is beszelhetnek. Mivel nem talalnak uj allast, ezert hajlamosak reszt venni a szervezett b?nozesben. Legtobben aktiv tanulasra nem, vagy csak kicsit kepesek, ezert nagyon nehez ?ket tanitani.
[12]
Reszkepessegzavar, fogyatekossag
[
szerkesztes
]
A magyar iskolarendszerben a tanitok versenyeznek abban, hogy ki tudja gyorsabban megtanitani a gyerekeket irni es olvasni, tovabba az el?irt tanmenet sem biztosit nekik eleg id?t. A gyerekeknek karacsonyra mar az osszes bet?t ismerniuk kell. A rohanasban sokan lemaradnak, mert nincs eleg idejuk gyakorolni, tovabba a motivacio is sokakban elvesz a hajtas miatt. Bet?ket tevesztenek, valamint a helyesirast sem tudjak megtanulni. Nem mindegyikuk
diszlexias
: sokszor nehany honap eleg a hianyossagok potlasara.
[13]
Specialis modszerekkel a kozepsulyos
ertelmi fogyatekos
emberek is megtanithatok irni es olvasni. A folyamatot elnyujtjak, sokat gyakoroljak a bet?k osszeolvasasat, az olvasottak ertelmezeset, tovabba ugyelnek arra, hogy a tanulo motivalt legyen. Sokuk csak feln?ttkorara tudja befejezni a tanulast.
[14]
A
vakok
nagy resze id?s korara vesztette el latasat, es nem tudta megtanulni a
Braille-irast
. Igy ?k is analfabetanak szamitanak.
[15]
A legtobb orszagban a
siketek
nem tanulhatnak
anyanyelvukon
irni es olvasni, mert
jelnyelvuk
nem letezik irasos formaban, valamint a hangnyelvet is sokszor csak alapszinten tudjak elsajatitani. Mindezek miatt kozottuk aranylag tobb az analfabeta, mint a hallok kozott. Az Amerikai Egyesult Allamokban sokat segitett az, hogy megalkottak egy irast az amerikai jelnyelv szamara.
[16]
Magyarorszagon a 20. szazad vegeig nem volt megoldva a sulyos beszedhibas, legfeljebb csak nehany szo erthet? kimondasara kepes gyerekek oktatasa, emiatt sokuk nem kaphatott ertelmi kepesseguknek megfelel? oktatast, hanem a sulyos ertelmi fogyatekos gyerekek iskolaiba kenyszerultek. Ezekben nemcsak hogy nem fejlesztettek a beszeduket, hanem meg irni es olvasni sem tanulhattak meg. Ezert sok
nema
, vagy alig beszel?kepes ember meg irni sem tud.
[17]
Szamolastudatlansag
[
szerkesztes
]
A
szamolastudatlansag
a funkcionalis analfabetizmushoz hasonlo jelenseg. Az erintettek csak mechanikus szamolasra kepesek, de valojaban nem ertik, hogy mit csinalnak; nem ertik a szamolas alapelveit, rosszul becsulnek meg valoszin?segeket. Az Amerikai Egyesult Allamokban mar nemzeti problemanak tekintik. John Allen Paulos amerikai matematikus irta le el?szor. A szamolastudatlanok kozul nem mindenki
diszkalkulias
: meg matematikusok is szenvedhetnek enyhe szamolastudatlansagban.
[18]
A jelensegnek az egyen szamara sulyos kovetkezmenyei lehetnek. Nem tudjak penzugyeiket kezelni, adossagba verik magukat. A valoszin?segek megbecslesere valo keptelenseguk miatt sok penzt veszithetnek szerencsejatekokon. A szamolastudatlansag meg az
altudomanyoknak
is megagyazhat.
[18]
Torteneti attekintes
[
szerkesztes
]
Az
okor
kezdetet?l egeszen a
reformacioig
a tarsadalmak megvoltak keves iras-, es olvasastudoval is. Csak nehany tarsadalomban valt altalanossa, peldaul a
foniciaiaknal
.
[19]
A helyzetet a
konyvnyomtatas
megjelenese es a reformacio valtoztatta meg. A technika mar megvolt a tomeges konyvnyomtatasra, a reformacio a szandekot is meghozta. A
Biblia
onallo ertelmezesehez olvasni kellett tudni. A Bibliat sok nemzeti nyelvre leforditottak, hogy az is olvashassa, aki nem tud latinul. Fontossa valt az olvasas katolikus reszr?l a reformaciora valaszolo ellenreformacio szamara is.
[19]
A kovetkez? nagy ugrast a
felvilagosodas
tette meg a
tudomanyok
terjesztesenek igenyevel. Ehhez szukseg volt ahhoz, hogy minel tobben tudjanak olvasni. Az olvasasi kultura retegz?dni kezdett: egyszerre volt jelen a magaskultura es az olvasasi kulturabol kimarado tomeg. Ekkor mar nem csak az jellemezte az egyes embereket, hogy mennyire tudnak olvasni, hanem az is, hogy mit olvasnak.
[19]
Magyarorszagon a nepoktatas rendszeret
Maria Terezia
1777-es
Ratio Educationisa
alapozta meg. 1868-ban kotelez?ve valt az alapfoku nepoktatas. Azota a statisztikai becslesek szerint az analfabetizmus folyamatosan csokkent az 1990-es evekig, ahol is elerte az 1%-ot. Azota ismet n?tt, 1997-ben mar 2% volt.
[19]
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
Irasportal
? osszefoglalo, szines tartalomajanlo lap