Alekszandr Nyikolajevics Ragyiscsev
Szuletett	Александр Николаевич Радищев 1749 . augusztus 20. [1] [2] [3] Radischevo
Elhunyt	1802 . szeptember 12. (53 evesen) [1] [2] [4] [5] Szentpetervar [1] [6]
Allampolgarsaga	orosz
Hazastarsa	Anna V. Radishcheva (1775?1783) [3]
Gyermekei	Aphanasiy Radishchev Pavel Radishchev Nikolay Radishchev
Szulei	Nikolay Radishchev
Foglalkozasa	filozofus iro regenyiro kolt? kozgazdasz
Iskolai	Lipcsei Egyetem (1766?1771)
Halal oka	nitric acid poisoning
Sirhelye	Volkovoi Temet? [2]
A Wikimedia Commons tartalmaz Alekszandr Nyikolajevics Ragyiscsev temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Alekszandr Nyikolajevics Ragyiscsev ( orosz nyelven : Александр Николаевич Радищев, Moszkva vagy Verhnyeje Obljazovo , 1749 . augusztus 20. ^jul. / augusztus 31. ^greg. ? Szentpetervar , 1802 . szeptember 12. ^jul. / szeptember 24. ^greg. ) orosz iro, a 18. szazad vegenek kiemelked? alkotoja. Els?sorban f? m?ver?l, az Utazas Petervarrol Moszkvaba (Путешествие из Петербурга в Москву, megjelent 1790-ben) cim? konyver?l ismert. Fontosabb munkaiban a francia felvilagosodas eszmeinek hatasa ervenyesul.

Eletutja [ szerkesztes ]

Kozepbirtokos nemesi csaladban szuletett, szuletesi helyer?l nem maradt fenn hivatalos irat. Ket id?sebb fia szerint Moszkvaban szuletett, de egyik unokaja (A. P. Bogoljubov) szerint a Szaratovi kormanyzosag (a jelenlegi Penzai terulet Kuznyecki jarasa ) Verhnyeje Obljazovo falujaban, mai neven: Ragyiscsevo ban. (A falu 1952-ben vette fel az iro nevet). Valoszin?sitik, hogy kozvetlenul moszkvai szuletese utan falura vittek, es ott toltotte gyermekkorat. ^[7]

Hateves koraban francia nevel?t kapott, akir?l kiderult, hogy katonaszokeveny. Ekkor a gyermeket a moszkvai rokonokhoz kuldtek, es ott ?igazi” francia nevel?je volt. II. Katalin orosz carn? tronra lepese utan, 1762-t?l Ragyiscsev a szentpetervari kadetintezetben (Pazseszkij Korpusz) nevelkedett. Az intezet tagjakent betekintest nyert a cari udvar mindennapi eletebe is. 1766-ban egyike volt annak a tizenket fiatal nemesembernek, akiket a carn? a lipcsei egyetemre kuldott jogi es mas tanulmanyok folytatasara. Ragyiscsev b? ot evet toltott Lipcseben, megismerkedett a francia felvilagosodas eszmeivel, Jean-Jacques Rousseau , Helvetius es masok m?veivel. Elsajatitotta a nemet, a francia, a latin nyelvet (kes?bb olaszul es angolul is megtanult) es jogi tanulmanyai mellett orvostudomannyal, kemiaval is foglalkozott.

1771-ben hazatert es Szentpetervaron allami szolgalatba lepett: egy ideig a Szenatusnal cimzetes tanacsosi rangban jegyz?kent (jegyz?konyvvezet?kent?) dolgozott, majd egy szentpetervari tabornok torzseben jogtanacsoskent (обер-аудитор) teljesitett szolgalatot. 1775-ben kilepett a szolgalatbol (kb. az alezredesnek megfelel? katonai rangban: секунд-майор) es hazassagot kotott egy lipcsei diaktarsa (Rubanovszkij) batyjanak lanyaval, Anna Szergejevnaval.

1778-ban ismet hivatalt vallalt. A Kereskedelmi Kollegium elnoke, A. R. Voroncov grof partfogasaba fogadta, es ez a partfogas vegigkiserte az iro tovabbi eletet, kulonosen a sziberiai eveiben. 1780-tol Ragyiscsev a szentpetervari vamhivatal id?s, beteg vezet?jenek helyettesekent, gyakorlatilag vezet?kent dolgozott (1790-ben ki is neveztek a vamhivatal vezet?jenek). Kozben, 1783-ban felesege meghalt, harom fiut es egy leanyt hagyva ferjere, akiknek neveleset az elhunyt huga, Jelizaveta Vasziljevna folytatta.

Iroi m?kodesenek kezdete [ szerkesztes ]

Irodalmi m?kodese az 1780-as evekben bontakozott ki. Akkor keletkezett Szabadsag (Volnoszty, 1783?1785) cim? nevezetes odaja is, melyet kes?bb f? m?vebe illesztett be. Az Utazas Petervarrol Moszkvaba egyes fejezetei 1785-t?l kezdve szulettek, a konyvet 1789-ben fejezte be es engedelyeztette a cenzorral. Miutan akkor mar engedelyeztek a nyomdak szabad m?kodeset, Ragyiscsev 1790-ben hazi nyomdat vasarolt. Otthonaban nyomtatta ki (szolgak es baratok segitsegevel) el?bb egy levelformaban keszult kisebb irasat, majd az Utazas… -t, de a szerz? nevet nem tuntette fel. Az els? peldanyokat majus vegen atadta forgalmazasra egy konyvkeresked?nek, tovabbi nehanyat elkuldott baratainak.

II. Katalin a konyv egyes reszeit lazitonak, ?francia merget onto”-nak tartotta, a pravoszlav tanitassal ellentetesnek es a cari udvar elleni tamadasnak tekintette. Az irot junius 30-an letartoztattak es a Peter?Pal-er?dbe vittek. A kihallgatasok soran megtagadta konyvet, es julius 24-en a biroi tanacs halalra, konyvet pedig megsemmisitesre itelte. Negyven napot toltott Ragyiscsev az er?dben, a halal arnyekaban. Szeptember 4-en II. Katalin a halalos iteletet kegyelemb?l a sziberiai Ilimszki-er?dben letoltend? tiz ev szam?zetesre valtoztatta. (Az er?d maradvanyai az Uszty-ilimszki-viztarozo epitesekor, az 1960-as evekben viz ala kerultek).

A kulonosen szigoru fellepes meglep?nek t?nhet, hiszen 25 evvel korabban maga az uralkodo kuldte Ragyiscsevet es tarsait nyugati egyetemre jogi tanulmanyok folytatasara. Csakhogy kozben lezajlott a Pugacsov-felkeles (1773?1775), az amerikai fuggetlensegi haboru (1775?1783), f?kent pedig az 1789. juliusi francia forradalom , mely joggal ejtette remuletbe Europa uralkodoit.

Szam?zetesben [ szerkesztes ]

Ragyiscsevet 1790. szeptember 8-an inditottak utnak Sziberiaba, de csak 1792. januar 4-en erkezett Ilimszkbe. Kozben het honapot a tobolszki kormanyzonal toltott (partfogoja, Voroncov grof tamogatasaval). Az ut folyaman Kazanytol , 1790 novembert?l 1791 vegeig naplot vezetett. Egykori felesegenek huga a ket kisebb gyermekkel kovette ?t. Sziberiaban ferj-felesegkent eltek, de hazafele az asszony megfazott es Tobolszkban 1797 aprilisaban meghalt. Hazaseletukb?l harom gyermek szuletett.

Az amnesztia utan [ szerkesztes ]

II. Katalin halala utan az uj car, I. Pal 1796. november 23-an amnesztiat hirdetett, de a hir csak 1797 elejen ert Ilimszkbe. Ragyiscsev februar 10-en indult vissza az europai Oroszorszagba es juliusban erkezett apja birtokara, a tartozkodasi helyeul kijelolt Nyemcovoba. 1798-ban engedellyel egy evet a szul?falujaban, apjanal toltott, majd visszatert Nyemcovoba. Csak tiz ev multan, az uj uralkodo, I. Sandor 1801. evi tronra lepesevel terhetett vissza Szentpetervarra, akkor visszakapta rangjat, kitunteteseit. Augusztusban a frissen alakult torvenyalkoto bizottsagnal kapott munkat. Egy elkeszitett reformtervezetet f?noke nem nezte jo szemmel, s?t ropke utalast is tett Sziberiara. Az idegileg er?sen megviselt iro tiz nappal kes?bb, szeptember 11-en ongyilkos lett ( kiralyvizet ivott) es masnapra meghalt.

Van olyan velemeny, hogy Ragyiscsev felesege halala (1783) ota pszichikai beteg volt, kes?bb a bortonben bels?leg osszeomlott, es a betegseg fel-feltor? hullamai elete vegeig kisertek. ^[8]

Irodalmi munkassaga [ szerkesztes ]

Ragyiscsev iroi palyaja forditassal kezd?dott: Gabriel Bonnot de Mably francia filozofus, tortenesz Observations sur l’histoire de la Grece (1766) cim? munkajat forditotta oroszra. A konyv 1773-ban jelent meg, orosz cime: Размышления о греческой истории или о причинах благоденствия и несчастия греков. Leforditott egy katonatiszteknek szolo nemet szabalygy?jtemenyt is (megjelent nev nelkul 1777-ben). ^[9]

Az 1770-es evekben nehany eredeti (nem idegenb?l forditott) munkaja is szuletett, egyik legkorabbi irasa talan az Egy het naploja (Дневник одной недели). Irodalmi munkassaga az 1780-as evekben bontakozott ki, es 1789-90-ben jelentek meg m?vei . Kozos jellemz?juk az els? szemely? el?adasmod ? formailag: naplo, level, utirajz ?, de a szentimentalista prozat gyakran jellemz? tulzott erzelmesseg nelkul. M?veit athatja a francia felvilagosodas eszmeinek szelleme.

• Szabadsag (Вольность) ? oda. A koltemenyt az amerikai fuggetlensegi haboru alkalmabol irta, 1783-ban fejezte be. Nagy resze kes?bbi f? m?vebe, az Utazas… -ba illesztve jelent meg. A klasszicizmus hagyomanyos kolt?i m?fajat valasztotta, de a versben nem az uralkodot, hanem a nagybet?s Szabadsagot es harcosait dics?iti.

Az egesz nep gyulesbe arad,

s az ontott vastront szetveri,

Samsonkent megremegteti

az alnoksag kastelyait,

a termeszet torvenyre kap hat,

milyen nagy is vagy o, szabadsag!

Teremt? Isten alkot igy! ^[10]

• Beszed arrol, hogy ki a hazafi (Беседа о том, что есть сын отечества) ? megjelent egy folyoiratban nev nelkul, 1789 decembereben.
• F. V. Usakov elete (Житие Федора Васильевича Ушакова с приобщением некоторых его сочинений) ? megjelent onallo kotetkent, nev nelkul, 1789-ben. Nagy resze 1770-ben meghalt lipcsei diaktarsanak eleter?l szol, benne sok oneletrajzi elemmel.
• Level baratomhoz, aki tisztet teve, Tobolszkban el (Письмо к другу, жительствующему в Тобольске) ? 1782-ben irta es sajat hazi nyomdajaban nyomtatta ki 1790-ben (osszesen 14 lap). Egyik els? eredeti, befejezett munkaja. Benne patetikus hangon irja le I. Peter szentpetervari emlekm?venek felavatasat.
• Utazas Petervarrol Moszkvaba (Путешествие из Петербурга в Москву, 1790). A konyv egy utirajz kereteben az oroszorszagi elmaradott allapotok, a jobbagyrendszer eles biralata. A visszaelesek megszuntetesere es a szabadsagjogok biztositasara szolit fel, mindezt a francia felvilagosodas szellemeben. Konyve miatt az irot szam?ztek, elrendeltek a peldanyok megsemmisiteset, es a m?vet tobb mint egy evszazadig nem adtak ki ujbol oroszul.

B?vebben: Utazas Petervarrol Moszkvaba

1790 utan keletkezett kolt?i es prozai alkotasai erthet? okbol nem jelenhettek meg, csak osszegy?jtott m?veinek halala utani kiadasaban lattak napvilagot (el?szor 1807-ben).

• Level a kinai kereskedelemr?l (Письмо о Китайском торге) ? gazdasagpolitikai ertekezes, melyet Voroncov grof felkeresere irt 1792-ben Sziberiaban, Ilimszkben. Cime az els? kiadas (1807) szerkeszt?it?l szarmazik. ^[11]
• Birtokom leirasa (Описание моего владения) ? hosszabb ertekezesnek szant agrargazdasagi munka, befejezetlen. Sziberiabol visszaterve, a lakhelyeul kijelolt Nyemcovo faluban irta, valoszin?leg 1800-ban.
• Az emberr?l, halando voltarol es halhatatlansagarol (О человеке, о его смертности и бессмертии) ? hosszabb filozofiai ertekezes, az iro e korszakanak legjelent?sebb prozai m?ve. 1792 elejen Ilimszkben kezdte irni es feltehet?en ott is fejezte be. A negy ?konyv”-b?l allo, baratokkal folytatott beszelgetesek formajaban irt munka b?velkedik retorikai kerdesekben es felkialtasokban, hangja gyakran atforrosodik. Az ertekezes Ragyiscsev rendkivuli olvasottsagarol, szeleskor? tajekozottsagarol tanuskodik. ^[12]
• Emlekm? a daktilus-trocheusi lovagnak (Памятник дактилохореическому витязю) ? az utolso prozai munka (a hivatali tervezeteket nem szamitva), legkorabban 1801 elejen keletkezhetett. Benne tobbek kozott V. K. Tregyiakovszkij Tyilemahiada ( Francois Fenelon Telemaque -janak atdolgozasa) cim? elbeszel? koltemenyevel es verstani kerdesekkel foglalkozott; els?kent ertekelte a kolt?nek a verseles reformjara, az orosz hexameter megteremtesere iranyulo torekveseit. ^[13]

Ragyiscsev versei b?l keves maradt fenn, ezeknel valoszin?leg tobbet irt. Elete vegen keletkezett nehany koltemenyeben valtozatos antik formakat is hasznalt: Осьмнадцатое столетие (Tizennyolcadik szazad), Сафические строфы (Szapphoi strofak). Az Igor-enek akkori felfedezese es kiadasa (1800) feler?sitette erdekl?deset az orosz regmult es a folklor irant.

• Бова (Bova) cim? poemaja 1798-99 korul keletkezett. A tizenket enekre tervezett koltemeny nagy resze elkeszult, de csak a bevezet?je es els? eneke maradt fenn. Ez is csak a halala utani osszegy?jtott m?vek kozott jelent meg 1807-ben. Bova ? (olaszul Buovo d'Antona, franciaul Beuve de Hanstone, angolul Bevis of Hampton) ? kozepkori vitezi enek, chanson de geste h?se; tortenete Nyugat-Europabol a szlav irodalmakba is eljutott, orosz valtozata a folklor resze lett. ^[14]
• Песни древние (Regi dalok) cim? poemaja befejezetlen, csak az els? resze keszult el. Az ?si Novgorodrol szolo koltemeny b?ven merit a szlav mitologia motivumaibol. Ezek a multba fordulo koltemenyek mar a korai romantika kezdeteit jelzik az orosz irodalomban.

Egy dolgozat az irot a kor kiemelked? orosz forditoi kozott is emliti: ?A korszak legkivalobb forditoi ? mint Kantyemir, Tregyiakovszkij, Fonvizin, Szumarokov, Lukin es Ragyiscsev ? csupan 1774-ig 28 francia dramat ultettek at orosz nyelvre.” ^[15] Az online elerhet? osszegy?jtott m?vek kozott es a rola szolo orosz nyelv? munkakban azonban nem talalni nyomat annak, hogy Ragyiscsev barmilyen dramat forditott volna.

Magyarul megjelent m?vei [ szerkesztes ]

• Utazas Petervarrol Moszkvaba ; tan. Dmitrij Blagoj, ford. Trocsanyi Gyorgy; M?velt Nep, Budapest, 1951
• Utazas Petervarrol Moszkvaba ; ford. Trocsanyi Gyorgy, versford. Fodor Andras; Europa, Budapest, 1979

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• А. Н. Радищев полное собрание сочинений (1938?1954)
• Torok Endre . Orosz irodalom a XIX. szazadban . Budapest: Gondolat, 15. o. (1970)  
• Harsanyi Eva: Utoszo. In. A. Ny. Ragyiscsev: Utazas Petervarrol Moszkvaba (Europa Konyvkiado, Budapest, 1979)
• Brockhaus and Efron Encyclopedic Dictionary (orosz nyelven) (1890?1907)  
• A. Ny. Ragyiscsev (Biografija.ru, hozzaferes: 2019-09-29)
• Kocsetkova N. D.. Isztorija russzkoj lityeraturi v 4 tomah / Ragyiscsev (orosz nyelven). Leningrad: Nauka, 707?725.. o. (1980)