A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Aleksander Fredro
(
1793
.
junius 20.
?
Lemberg
,
1876
.
julius 15.
)
lengyel
kolt?, szindarabiro es iro, aki a lengyel
romanticizmus
idejen alkotott
Lengyelorszag
nagyhatalmak kozti felosztasanak idejen. Munkai, beleertve szindarabjait is, melyek nyolcszotagu versstilusban irodtak, peldaul
Zemsta
cim? m?ve es prozai, peldaul a
Damy i Huzary
(Holgyek es Huszarok), akarcsak mesei, mely m?vek a lengyel irodalom alapm?vei koze tartoznak. Fredrot gyakran elesen biraltak kortarsai fesztelen humora es allitolagos erkolcstelensege miatt, amely ahhoz vezetett, hogy evekig nem alkotott irodalmi m?veket. Fredro m?vei es szindarabjai kozul tucatnyi csak halala utan kerult kinyomtatasra es lett nepszer?. Legismertebb m?veit szamos nyelvre leforditottak. M?vei megjelentek angolul, franciaul, nemetul, oroszul, csehul, romanul, szlovakul es magyarul.
[1]
Aleksander Fredro Surochowban szuletett,
Jarosław
kozeleben, amely kes?bb osztrak koronabirtokka valt. Foldtulajdonos apjanak gyermekekent otthon tanult. 16 evesen bevonult katonanak es vegigelte a
napoleoni haborukat
, beleertve a moszkvai hadjaratot is. Amig 1814-ben
Franciaorszagban
tartozkodott, igen komoly erdekl?dest tanusitott a francia dramairodalom iranyaban. Miutan leszerelt letelepedett birtokan es ekkor valt igazi iro bel?le.
Fredro irodalmi bemutatkozasara 1817-ben kerult sor, de ekkor meg nem foglalkoztattak a romanticizmus problemai. Tarsadalmi komediakat irt a lengyel nemesseg eleter?l es ismertte valt a karakterizalasarol es nyelvi rugalmassagarol. Munkainak jelleget tipikusan a humor adja meg, mely jellemz? volt a romantika koranak nepszinhazaira es gyors tempoju bohozataiban, szamos kifinomult hangnemet utottek meg.
Fredro mesei kozul kett?, a Majom a kadban
(Małpa w k?pieli)
es a Paweł es Gaweł a legnepszer?bb gyermekmesek koze tartoznak Lengyelorszagban. Legismertebb komediaja, a
Zemsta
(A bosszu) a keperny?n is megjelent, mivel 2002-ben
Andrzej Wajda
filmet keszitett bel?le.
[2]
Fredro volt az anyai nagyapja az ukran katolikus egyhazf?nek, Andrej Sheptytskynek. Fredrorol 1978-ban kepeslapon emlekezett meg a lengyel posta.
- Geldhab ur (Pan Geldhab, irta 1818-ban es el?szor 1821-ben jatszottak)
- Ferfi es felesege (M?? i ?ona, el?szor 1812-ben, vagy 1822-ben jatszottak el?szor)
- Holgyek es huszarok (Damy i Huzary, 1825-ben irta)
- Jovial ur (Pan Jowialski, 1832-ben irta es ekkor be is mutattak)
- Leanykori fogdalmak, azaz a Sziv vonzasaban (?luby panie?skie, czyli magnetyzm serca, el?szor 1833-ban kerult szinpadra)
- A bosszu (Zemsta, 1833-ban irta, el?szor 1834-ben jatszottak)
- A juss (Do?ywocie, 1835-ben irta es ekkor szinpadra is kerult)
- Vidor ur. Vigjatek
; id?sb gr. Fredro Sandor "Pan Jovialsky" lengyel eredetije utan magyarositotta Tors Kalman; Pfeifer, Bp., 1875
(A Nemzeti Szinhaz konyvtara)
- Az egyetlen leany. Vigjatek
; ford. Radnotfay Samuel; Pfeifer, Bp., 1901
(A Nemzeti Szinhaz konyvtara)
- Eletjaradek. Verses vigjatek
; ford., utoszo Kerenyi Gracia; Europa, Bp., 1960
(Vilagirodalmi kiskonyvtar)
- Majomkaland a furd?ben
; szoveg Rakai Andras, ill. Anna es Lech Stefaniakowie; Elektra, Bp., 2012
- Ez a szocikk reszben vagy egeszben az
Aleksander Fredro
cim? angol Wikipedia-szocikk
ezen valtozatanak
forditasan alapul.
Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]
