A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Alderney
(
IPA
:
[??ːld?n?]
,
franciaul
Aurigny
,
auregnais nyelven
Aoeur'gny
) kis
sziget
a
La Manche-csatornaban
, a
Csatorna-szigetek
legeszakibb tagja. Jogilag
brit koronafugg?seg
. Tulajdonkeppen
Guernsey
resze, de teljes bels? onkormanyzata van. Utoljara
1987
-ben modositott alkotmany ertelmeben sajat valasztott elnoke es tanacsa van.
Nem volt tagja az
Europai Unionak
.
Alderney tortenelme
[
szerkesztes
]
1066
-ban a
normannok
hoditottak meg, azota tartozik Angliahoz.
1300-ban
francia
kezre kerul a sziget.
1701-ben
Anglia visszaszerzi Alderney-t.
1943
-
1945-ig
nemet
megszallas.
1948-ban
bels? onkormanyzatot kap, majd
1987-ben
elfogadjak a sziget
alkotmanyat
.
A sziget 5 km hosszu es 2,5 km szeles. Terulete 8 km², igy a Csatorna-szigetek harmadik legnagyobb tagja. A
normandiai
La Haguetol
16 km-re nyugatra,
Guernseyt?l
32 km-re eszakkeletre,
Anglia
deli partjaitol pedig 97 km-re delre fekszik. Legmagasabb pont: 109 m. Enyhen dombos sziget. Eghajlata oceani.(700-1000mm csapadek/ev)
A szigeten buzat, kukoricat termeszenek, marvanyt banyasznak, illetve a feldolgozo ipart a konzervgyartas es a tejfeldolgozas kepviseli. Az idegenforgalom es a belyegkibocsatas is jelent?s beveteli forrasa a szigetnek.
Nepesseg: 2400 f?. A szigetet angolok es franciak lakjak.
- Kozutak hossza: 28 km
- Repul?terek szama: 1
- Kikot?k szama: 1
- Vasutvonalak szama: 1 (hossza: 3 km)
- Gepjarm?vek szama: 110
Iskolakotelezettseg: 6-16 eves korig.
Fels?oktatas: nincs
Irastudas: 99%
-
Legifoto a szigetr?l
-
Meredek sziklafal a tengerparton
-
Vilagitotorony
-
Egy II. vilaghaborus bunker
-
Az eszaknyugati tengerpart
-
Fort Clonque
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]