Albert Abraham Michelson
Eletrajzi adatok
Szuletett	1852 . december 19. Strzelno Porosz Kiralysag
Elhunyt	1931 . majus 9. (78 evesen) Pasadena , Kalifornia , Amerikai Egyesult Allamok
Sirhely	nem ismert
Ismeretes mint	fizikus katonatiszt egyetemi oktato
Nemzetiseg	amerikai
Allampolgarsag	amerikai
Hazastars	Edna Stanton
Iskolai	United States Naval Academy Humboldt Egyetem
Iskolai
Fels?oktatasi intezmeny	USA Tengereszeti Akademia ( Annapolis )
Palyafutasa
Szakterulet	Fizika
Kutatasi terulet	Fenytan
Munkahelyek
Alkalmazott Tudomanyok Iskolaja ( Cleveland , 1883?1889)	fizika professzor
Szakmai kituntetesek
Nobel-dij 1907, Henry Draper-erem 1916, Copley-erem 1907, Kiralyi Csillagaszati Tarsasag aranyerme, 1923
Hatassal voltak ra	Edward Morley Simon Newcomb
Hatassal volt	Edward Morley Simon Newcomb
Albert Abraham Michelson alairasa
A Wikimedia Commons tartalmaz Albert Abraham Michelson temaju mediaallomanyokat.

Albert Abraham Michelson ( Strzelno , 1852 . december 19. ? Pasadena , Kalifornia , 1931 . majus 9. ) amerikai fizikus , 1907-ben els? amerikaikent kapott Nobel-dijat a Michelson?Morley-kiserletert .

Elete [ szerkesztes ]

Zsido csaladban szuletett Strzelnoban , ami akkor a Porosz Kiralysaghoz tartozott (ma Lengyelorszag ). ^[1] Keteves koraban a csalad az Amerikai Egyesult Allamokba koltozott. A kaliforniai Murphys banyavarosban n?tt fel, ahol szulei kereskedessel foglalkoztak. Szulei nem voltak vallasosak, Michelson kes?bb azt vallotta, hogy vilageleteben agnosztikus volt. ^[2]

Kozepiskolas eveit San Franciscoban nagynenje, Henriette Levy (szuletett Michelson), Harriet Lane Levy iron? edesanyjanak otthonaban toltotte. ^[3] 17 evesen, 1869-ben felvettek az Egyesult Allamok annapolisi Tengereszeti Akademiajara , ^[4] ahol jobban kit?nt a tudomanyokban ( optika , termodinamika , eghajlattan es rajz ), mint tengereszeti ismereteivel. Az akademia elvegzese utan 1873-tol ket evet toltott a tengeren. 1875-ben visszatert a Tengereszeti Akademiara, ahol fizikat es kemiat tanitott 1879-ig. A kovetkez? evben tavozasi engedelyt kapott az egyetemt?l, hogy Europaban folytathassa tanulmanyait. Meglatogatta a berlini es a heidelbergi egyetemet, valamint a parizsi College de France -ot es Ecole polytechnique -et.

Leny?goztek a tudomanyok, kulonoskeppen a feny sebessegenek merese. Meg 1877-ben Annapolisban, az akademian vegezte els? kiserleteit egy osztalyban bemutatva a feny sebessegenek mereset. Az annapolisi kiserleten finomitva 1879-ben mar pontosabban merte meg a feny sebesseget a leveg?ben, es 299 864 ± 51 km/s-ot kapott. Ugy becsulte, hogy a feny sebessege vakuumban 299 940 km/s lehet. ^{[5] [6] [7]}

Ket, Europaban eltoltott tanulmanyi ev utan 1881-ben kilepett a haditengereszett?l. 1883-ban elfogadta a fizika professzori allast a clevelandi ( Ohio ) Alkalmazott Tudomanyok Iskolajaban es egy jobb interferometer kifejlesztesere osszpontositott. 1887-ben Edward Morley -val elvegeztek a hires Michelson?Morley-kiserletet , amely ugy t?nt, hogy kizarja az eter meresekre gyakorolt hatasat. Kes?bb kezdte hasznalni a csillagaszati interferometert a csillagok atmer?jenek es a kett?s csillagok elkulonulesenek meresere.

1889-ben Michelson a worcesteri ( Massachusetts ) Clark Egyetem professzora lett, majd 1892-t?l az ujonnan szervezett Chicagoi Egyetem fizikai tanszeket vezette.

1899-ben felesegul vette Edna Stanton t, akit?l egy fia es harom lanya szuletett.

1907-ben Michelsont erte az a megtiszteltetes, hogy az els? amerikaikent kapjon Nobel-dijat ?optikai precizios m?szereiert es az azokkal elvegzett spektroszkopiai es merestani vizsgalatokert”. 1907-ben elnyerte a Copley-ermet , 1916-ban Henry Draper-ermet , majd 1923-ban a Kiralyi Csillagaszati Tarsasag aranyermet.

Michelson 78 eves koraban hunyt el a kaliforniai Pasadenaban.

Emlekezete [ szerkesztes ]

A Holdon kratert neveztek el rola.

A feny sebessege [ szerkesztes ]

El?zetes meresek [ szerkesztes ]

Mar 1877-ben, amikor tisztkent szolgalt az Egyesult Allamok Haditengereszeteben, elkezdte tervezni a feny sebessegenek meresere Leon Foucault altal kidolgozott forgotukros modszer finomitasat jobb optikai rendszer es hosszabb alapvonal hasznalataval. 1878-ban nehany el?zetes merest vegzett nagyreszt rogtonzott berendezesekkel.

Eredmenyeit 1879-ben tette kozze. Amikor megismerte ezeket Simon Newcomb , a Tengereszeti Csillagvizsgalo Evkonyv Irodajanak igazgatoja, aki ugyanezzel a kerdessel foglalkozott, a ket fizikus baratsagot kotott, es hosszu szakmai egyuttm?kodesbe kezdett. Newcomb a maga jobb penzugyi lehet?segeivel 299 860 ± 30 km/s-ot mert; a ket intervallum alig fedte at egymast. Michelson ezutan finomitotta a modszeret, es 1883-ban kiadott uj eredmenye: 299 853 ± 60 km/s mar kozelebb volt a valos ertekhez, mint baratjae.

A fizika vege [ szerkesztes ]

A 19. szazad vegen az akkor uralkodott altalanos szemleletnek megfelel?en ugy velte, hogy a fizika tobbe-kevesbe befejezett tudomany : szinte minden problemat megoldottak, minden szabalyt megismertek, mar csak egy-ket apro finomitas van hatra. 1894-ben a Chicagoi Egyetem Ryerson Fizikai Laboratoriumanak megnyitojan ezt a kovetkez?keppen fejtette ki:

A fizikaban minden fontosabb alapvet? torvenyt felfedeztek, es ezen torvenyek mara olyan alapos igazolast nyertek, hogy szinte elkepzelhetetlen, hogy barmely kes?bbi eredmeny miatt elavuljanak… A jov?beli felfedezesek eselye egy a milliohoz. ^[8] Ugyanezt vallotta baratja, Simon Newcomb is.

Mindossze hat evvel kes?bb Max Planck megalkotta sugarzasi torvenyet es bevezette a hataskvantum fogalmat…

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• John Gribbin : 13,8. A Vilagegyetem valodi kora es a mindenseg elmelete nyomaban. Icon Books, London, 2015. Magyarul: Akkord Kiado, 2016. Talentum Konyvek, 267 old. ISBN 978 963 252 093 3 ; ISSN 1586-8419

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• The Nobel Prize in Physics 1907