Akszumi Kiralysag
Kr. u. 100 k. ? Kr. u. 940 k.
Altalanos adatok
F?varosa	Akszum
Terulet	(350 k.) 1 250 000 km²
Hivatalos nyelvek	Ge’ez
Allamvallas	Etiop ortodox egyhaz iszlam zsido vallas
Kormanyzat
Allamforma	monarchia
El?dallam Utodallam ←     →
A Wikimedia Commons tartalmaz Akszumi Kiralysag temaju mediaallomanyokat.

Az Akszumi Kiralysag a mai Etiopia eszaki reszen helyezkedett el az 1. es a 10. szazad kozott. A birodalom a 4. szazad els? felet?l attert a keresztenysegre, ekkortol hasznalta az Etiopia elnevezest is. F?varosa Akszum , fontosabb varosai Adulis , Yeha , Hawulti , Matara es Qohaito voltak.

Elhelyezkedes [ szerkesztes ]

Az Akszumi Kiralysag a mai Eszak- Etiopia es Eritrea teruleten alakult ki. Legnagyobb kiterjedese idejen, a 4. szazadban ezeken kivul kiterjedt meg Szudan tengerparti teruleteire es Del- Egyiptomra , valamit Jemen es Szaud-Arabia egyes reszeire. kiterjedese ekkor kb. 1,25 millio km² lehetett. ^[1]

Uralkodok [ szerkesztes ]

B?vebben: Akszumi uralkodok listaja

Az uralkodo hivatalos cime a ?ng? ng?t” vagy ?nig??a naga?t” (kiralyok kiralya) volt, mely az Etiop Csaszarsag koraban is fennmaradt es egeszen Haile Szelasszie etiop csaszar 1974-es tronfosztasaig hasznaltak.

Tortenet [ szerkesztes ]

Eredet [ szerkesztes ]

A korabbi elkepzelesek (Conti Rossini) szerint a kiralysagot del- arabiai keresked? bevandorlok alapitottak, akik folyamatosan erkeztek ide evszazadokon at. El?szor a Voros-tenger partvideket hoditottak meg, kes?bb kiterjesztettek hatalmukat az Indiai-ocean partvidekere is.

Ma mar a kutatok legnagyobb resze egyetert abban, hogy a birodalom helyi eredet?. Az Akszumban beszelt semi eredet? ge’ez nyelvet sem tartjak ma mar sabai (delarab) gyoker?nek, hisz Eszakkelet-Afrikaban mar Kr. e. 2000 korul is bizonyitottan eltek semi nyelveket beszel? nepek. A Kr. e. 1. evezredben a Voros-tenger afrikai partjan megjelen? arabok befolyasat pedig szinten nem tekintik a helyi kulturat jelent?s mertekben befolyasolo hatasnak. ^[2] Akszum kapcsolatat a korabbi D’mt kiralysaggal maig sem sikerult tisztazni, valoszin?leg az annak hanyatlasa utan kialakult kis allamok egyikekent, a rivalisok legy?zesevel es egyesitesevel alakult ki.

Az els? forras, mely a birodalomrol fennmaradt, a Periplus Maris Erythraei (Eritreai tenger leirasa), mely egy Kr. u. 100 korul keletkezett gorog hajozasi utmutato. Nev szerint emliti Akszum uralkodojat, Zoskalest , valamint az allam f? exportcikket, az elefantcsontot .

Fenykor [ szerkesztes ]

A Romai Birodalmat Indiaval osszekot? legf?bb kereskedelmi utvonalak id?szamitasunk kezdetekor a Kozel-Keleten keresztul, a Perzsa-obol teruleten huzodtak. Az indiai aruk iranti romai igenyek novekedesevel az 1. szazadban egyre nagyobb hajokat hasznaltak, melyekkel Egyiptombol a Voros-tengeren at gazdasagosabban lehetett szallitani. Ekkor n?tt meg a del-arabiai es az eszakkelet-afrikai kikot?k szerepe. Ilyen volt az Akszum uralma alatt allo Adulis (a mai Massawa mellett) es Avalites ( Assab kozeleben) is. Ezekhez egy jol kiepitett szarazfoldi kereskedelmi halozat is kapcsolodott, mely Afrika belsejeb?l elefantcsontot, tomjent, aranyat, rabszolgat es egzotikus allatokat juttatott el a tengerpartra, majd a Romai Birodalomba. A 2-3. szazadban Akszum lassan visszaszoritotta f? vetelytarsat, a hasonlo arukkal a Nilus -volgyen at keresked? Meroe kozpontu Kusita Kiralysagot . A tengerre eljuto kusita arukat is Adulisbol exportaltak, majd az akszumiak egy Egyiptomba tarto uj karavanutat alakitottak ki, mely elkerulte a Nilus volgyet.

Kedvez? fekveset kihasznalva Akszum a Foldkozi-tenger es az Indiai-ocean kozotti kereskedelmi utvonalak ellen?rzesevel regio legfontosabb allamava valt. Kapcsolata f?leg a kereszteny kozel-keleti videkekkel volt, ennek is koszonhet?, hogy a 4. szazadban felvette a kereszteny vallast . A kronikak szerint Frumentius turoszi misszionarus hozta el a videkre a keresztenyseget.

Az Akszum Birodalom fenykorat Ezana uralkodasa (321 k. ? 360 k.) alatt erte el, aki meghoditotta Meroet is. Meroe szetzuzasaval Akszum megszerezte az Arabian at a Foldkozi-tengeri kikot?khoz vezet? tomjenut feletti kizarolagos ellen?rzest, ezzel kezebe kaparintotta a tomjen , az arany , a mirha eszaki iranyu, s a vas deli iranyu kereskedelmet. Ennek reven ebben a korban Akszum Roma , Bizanc es Perzsia mellett a kes? okori vilag nagyhatalmanak szamitott. A 4. szazadra tehet? a Sioni Szent Maria katedralis epitese Akszumban, ez kes?bbi korokban az etiop uralkodok koronazasi templomaul szolgalt. 1535-ben egy t?zveszben elpusztult, de a portugalok ujjaepitettek.

Hanyatlas es bukas [ szerkesztes ]

Akszum a 6. szazadban masodik fenykorat elte, tamogatta Bizancot a Szaszanida Birodalom elleni harcokban.

A 7. szazadtol a kiralysag hanyatlani kezdett. Megjelent az iszlam vallas, amely hoditolag lepett fel az eszaki teruleteken. Mivel Mohamed els? kovet?it az akszumi uralkodo befogadta, az iszlam hoditas eleinte elkerulte a birodalmat. 640 korul Omar ibn al-Khattab hajohada megtamadta Adulis kikot?jet, am vereseget szenvedett es visszavonult. Akszumi kalozok 702-ben rovid id?re Dzsidda varosat is elfoglaltak, am a tengeren hamarosan felulkerekedtek az arabok, akik korabban Eszak-Afrika elfoglalasaval szarazfoldon is elszigeteltek a birodalmat. Ezzel megsz?nt a kereskedelem Bizanccal , elvagtak a kereskedelmi utakat a Voros-tengeren is.

A kiralysag egyre beljebb huzodott a szarazfoldon, egyre inkabb elszigetel?dott a kulvilagtol. Az uralkodok tobbe mar nem voltak kepesek az orszagot egyben tartani es az valoszin?leg a 10. szazad kozepen szetesett.

A helyi hagyomanyok szerint ebben kulcsszerepe volt egy Gudit vagy Yodith nev? zsido kiralyn?nek, aki 960-1000 korul legy?zte Akszumot es felegette templomait. 40 ev uralkodas utan utodai orokoltek a tront, mignem az agaw torzsb?l szarmazo Mara Takla Haymanot , az utolso akszumi kiraly tabornoka es veje megszerezte a tront es megalapitotta a Zagve-dinasztiat.

Mivel ebb?l az id?szakbol haborus pusztitas nyomai nem maradtak fenn es kronologiai problemak is felmerulnek, nehany mai kutato az esemenyeket nem tartja valosagosnak.

Egy masik elkepzeles szerint a velhet?ek a szidamok damoti torzsehez tartozo pogany Bani al-Hamwiyah kiralyn? es delr?l erkez? seregei vetettek veget az Akszumi Kiralysagnak.

Egy rovid sotet kor utan, valoszin?leg 1137 korul a Zagve-dinasztia jutott uralomra a teruleten.

Kultura [ szerkesztes ]

Az Akszumi Kiralysag helyi eredet? kulturaja szamos kuls? hatassal gazdagodott. A birodalom fenykoraban szudani, egyiptomi, arab es indiai hatasok is ertek az orszagot, a nagyobb varosokban pedig delarab, zsido, nubiai, bizanci es indiai kozossegek is eltek.

Nyelv es iras [ szerkesztes ]

A lakossag tulnyomo reszet a habeshak , vagyis a deli semi nyelvek valamelyiket beszel? nepek alkottak. Mellettuk kisebb szamban kusita es nilusi-szaharai nyelvcsaladba tartozok is eltek itt.

A semi nyelv?ek kozul a tobbseg a ge'ez nyelvet beszelte. A keresztenyseg felvetele utan ez lett az egyhaz nyelve is. A birodalom szethullasa utan a ge'ez lassan kihalt, kialakultak utodai, a mai etiop nyelvek koze tartozo amhara es tigrinya . A nyelv csak a hetkoznapi hasznalatbol halt ki, ma is az Etiop Ortodox Egyhaz liturgikus nyelve.

A ge'ez nyelv leirasara a delarab irasbol sajat 26 bet?b?l allo abecet fejlesztettek ki, mely Etiopiaban ma is hasznalatban van.

Vallas [ szerkesztes ]

A keresztenyseg el?tt Akszumban egy tobbistenhiv? vallast gyakoroltak, melynek Astar volt a f?istene, akinek a fiatol, Mahren t?l eredeztettek magukat az uralkodok.

A keresztenyseget 324 korul vette fel Ezana kiraly , a birodalomba vet?dott kereszteny Frumentius , egykori nevel?je tanitasai hatasara.

A kiraly altal veretett penzeken ett?l kezdve szerepelt a kereszt is. Frumentiust 330 korul Alexandriaban Etiopia puspokeve tettek, am az egyhaz fejl?dese inkabb a helyi viszonyoknak megfelel?en alakult, a patriarchatus befolyasa csekely volt, bar hivatalosan csak 1959-ben lett fuggetlen a kopt egyhaztol . Az Etiop Ortodox Egyhaz a khalkedoni zsinat ( 451 ) ota a miafizita iranyzathoz tartozik.

Epiteszet [ szerkesztes ]

Akszum legfontosabb epiteszeti emlekei a 3. szazadtol elterjed?, a kiralyok es a nemesek sirjait jelz? sztele k es obeliszk ek.

A k?oszlopok kozul a legnagyobb 33 meter magas. A foldb?l kiemelked? resz alatt tobb meter melyen alapoztak meg az epitmenyt, a jol kiszamitott ellensulyok miatt a sztelek 1700 ev alatt sem d?ltek le. A koveket tobbnyire az epittet? kiraly vagy nemes emblemai diszitik.

Penzveres [ szerkesztes ]

Az Akszumi Kiralysag volt az els? afrikai gyoker? allam, melynek uralkodoi sajat penzermeket verettek. Ezek az aranybol, ezustb?l vagy bronzbol keszul? penzek gorog vagy ge'ez nyelv? feliratokat tartalmaztak, a 4. szazadtol pedig (a keresztenyseg felvetele utan) megjelent rajtuk a kereszt szimboluma is.

Az els? ermeket Endubis keszitette 270 korul es Amrah uralkodasaig (610 korul) szinte minden uralkodo ermeit ismerjuk. A penzveres tobbek kozott arra utal, hogy a kereskedelemben fontos szerepet jatszo birodalom egyenrangunak tartotta magat vetelytarsaival. Az ermek kiadasa a kiraly szamara jelent?s profitot is hozott.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forditas [ szerkesztes ]

• Ez a szocikk reszben vagy egeszben az Aksumite Empire cim? angol Wikipedia-szocikk forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.

Forrasok [ szerkesztes ]

• Az emberiseg kronikaja. Officina Nova Kiado 1984. ISBN 963-7835-60-1