Ahmed Ben Bella
(
arabul
: ???? ?? ???
Maghnia
,
Algeria
,
1916
.
december 25.
?
Algir
,
2012
.
aprilis 11.
)
masodik vilaghaborus
francia
katona, majd az
algeriai
fuggetlenseg harcosa,
szocialista
allamferfi, 1963 es 1965 kozott Algeria els? koztarsasagi elnoke.
Ben Bella szulei
marokkoi
arab
szarmazasu,
Marrakes
kornyeker?l emigralt foldm?vesek voltak. Ben Bella Algeriaban, Maghnia kozsegben, a marokkoi hatar szomszedsagaban szuletett 1914-ben vagy 1916-ban; a tortenetiras az utobbi evszamot tekinti valosnak. Algeria ekkor francia gyarmat volt.
1936-ban onkent lepett be a francia hadseregbe. 1940-ben hivatalos behivot kapott,
Marseille
-be kerult, ahol tobbszor jatszott az
Olympique de Marseille
focicsapatban is. Kituntettek, mert lel?tt egy
Ju 87
-et a varos kikot?je felett. Leszereltek, de a
Torch hadm?velet
utan 1943-ban ujra behivtak, es a francia hadsereg marokkoiakbol allo csapatainak kotelekeben ujra harcolt. Tiszthelyetteskent reszt vett a szovetsegesek olaszorszagi hadjarataban, melynek soran 1944 aprilisaban
de Gaulle
tabornok
Hadieremmel
tuntette ki.
Algeriaba visszaterve egy
franciaellenes
foldalatti mozgalom szervezeset kezdemenyezte.
1950
majusaban a francia hatosagok letartoztattak es het ev szabadsagvesztesre iteltek. Ket ev utan a bortonb?l megszokott, majd el?szor
Tuneziaba
, majd onnan
Egyiptomba
menekult. Az algeriai fuggetlensegi haboru kitoresekor,
1954
-ben
Kairoban
tartozkodott, ahol egyike volt az algeriai
Nemzeti Felszabaditasi Front
vezet?inek.
1956
-ban, mikozben
Rabatbol
Tuniszba
repult, nemzetkozi legterben francia
vadaszrepul?gepek
arra kenyszeritettek, hogy gepe Algirban leszalljon, ahol a francia hatosagok negy harcostarsaval egyutt letartoztattak.
1962
-ig az
Aix-szigeten
, majd
Turquant
varaban tartottak fogva.
Algeriaban
kozben a nyolc evig tarto fuggetlensegi haboru utan,
1962
-ben kimondtak az orszag fuggetlenseget. Ben Bellat az ideiglenes kormany alelnokeve valasztottak, majd hazaterese utan,
1962
.
szeptember 20
-an kineveztek miniszterelnoknek. Nepszer?sege, illetve hiveinek szama a hatalom koreiben, valamint az algeriai tarsadalomban is folyamatosan n?tt.
1963
-ban elnokke valasztottak. Belpolitikajaban egy tipikusan algeriai
szocializmus
megvalositasat t?zte ki celul, szoros kapcsolatokkal mind
Franciaorszaggal
, mind
Kubaval
. A panarabizmus hive,
Nasszer
csodaloja volt.
1964
-ben megkapta a
Szovjetunio H?se
kituntetest.
[6]
1965
-ben korabbi harcostarsa,
Houari Boumediene
ezredes vertelen katonai
puccs
soran eltavolitotta a hatalombol. Egeszen
1980
-ig kezdetben bortonben, majd hazi ?rizetben volt, kes?bb
Svajcba
koltozott, ahonnan csak
1990
-ben terhetett vissza hazajaba.