Adams?Onis-egyezmeny
Alairas datuma	1819. februar 22.
Alairas helye	Washington
Eletbelepes	1821. februar 22.
A Wikimedia Commons tartalmaz Adams?Onis-egyezmeny temaju mediaallomanyokat.

A John Quincy Adams amerikai es Luis de Onis spanyol kulugyminiszterek altal 1819 -ben megkotott Adams?Onis-egyezmeny megszuntette az Amerikai Egyesult Allamok es Spanyolorszag kozotti hatarvitakat Eszak-Amerikaban , es lecsendesitette a ket hatalom kozott novekv? feszultseget.

El?zmenyek. A spanyol gyarmati hatalom gyengulese [ szerkesztes ]

Spanyolorszag csak akkor kezdett hajlandosagot mutatni a hatarok rendezesere, amikor gyarmati hatalma gyengulni kezdett, s nyugati gyarmatain felkelesekt?l kellett tartania. Az amerikai Georgiabol az els? szeminol haboru el?l szokott rabszolgak, indianok es b?noz?k menekultek Spanyol Floridaba . Andrew Jackson a szeminol haboruval egy id?ben megtamadott es elfoglalt tobb floridai spanyol er?dot. A Monroe-kormany nehany tagja Jackson azonnali eltavolitasat kovetelte, mivel az er?dok megtamadasat a spanyol fel semmivel nem provokalta ki, am Adams ugy latta, hogy Jackson tulkapasai kedvez?bb diplomaciai pozicioba juttatjak az Egyesult Allamokat. Az Ujvilagban a spanyol hatalom mar korabban hanyatlasnak indult, Jackson tamadasa most nyilvanvalova tettek ezt.

Louisiana megvasarlasa (1803) utan nyilvanvalo volt, hogy spanyol teruletek is amerikai kezre fognak kerulni. Az uzlet ervenyessegeget a spanyolok megkerd?jeleztek, mondvan, a titkos francia-spanyol San Ildefonso-i egyezmeny ertelmeben Franciaorszagnak nem volt joga eladni ezeket a teruleteket. A spanyolok Louisiana pontos kiterjedeset is vitattak, mivel ?k az elnevezest csak a Mississippi nyugati partjara es New Orleans varosara hasznaltak. Az USA szerint azonban a megvasarolt terulet egesz a Rio Grandeig es a Sziklas-hegysegig terjedt, s igy magaba foglalta a spanyol Coahuila y Tejas gyarmat jo reszet.

Az egyezmeny reszletei [ szerkesztes ]

Az egyezmenyt 1819 . februar 22-en kotottek meg Washingtonban , s a ratifikalasok utan 1821 . februar 22-en lepett eletbe. A szerz?des az orszagok hatarait a kovetkez?kepp allapitotta meg: a Mexikoi-obolbe torkollo Sabine folyo menten a 32. eszaki szelessegi korig, innen a hosszusagi kor menten a Red folyoig , a Red folyo menten a 100. nyugati hosszusagi korig, a hosszusagi kor menten az Arkansas folyoig , az Arkansas folyo menten annak forrasaig, majd a hosszusagi kor menten a 42. szelessegi korig, a Sziklas hegysegen keresztul egeszen a Csendes-oceanig pedig az eszaki 42. szelessegi kor menten. Spanyol Florida szinten amerikai kezre kerult (1822-ben territoriumma szerveztek, 1845-ben pedig az unio 27. allama lett). Az elnyert teruletekert cserebe az Egyesult Allamok atvallalta a teruletek lakosai altal Spanyolorszagtol kovetelt 5 millio dollar kifizeteset, es lemondott tovabbi spanyol teruletek iranti igenyer?l, kulonosen Texas egy kis reszer?l a Sabine folyotol keletre.

A benyujtott 1800 igeny pontos erteke 5 454 545,13 dollar volt, de mivel az egyezmenyben meghatarozott osszeget nem lehetett tullepni, az USA aranyosan 8,3%-kal csokkentette a kifizeteseket.

A spanyolok jogat Oregonra mar egy 1493 -as papai bulla jovahagyta, amely Eszak-Amerika nyugati partjanak gyarmatositasat a spanyolok el?joganak min?sitette. 1513 -ban Vasco Nunez de Balboa a nyugati partokat, es az europaikent altala felfedezett ?deli tengert” (a Csendes-oceant) a spanyol korona neveben birtokba vette. A kes?i 1700-as evekben a spanyolok igyekeztek megszilarditani ezt a 250 eves igenyt es kihelyezett katonai-kereskedelmi posztot hoztak letre a mai Brit Columbiaban , valamint a mai Alaszkat is uralmuk alatt allo teruletnek tekintettek. Az Adams?Onis-egyezmeny ertelmeben az Oregon iranti igeny is az Egyesult Allamokat illette meg.

Kes?bbi problemak az egyezmennyel [ szerkesztes ]

Az egyezmenyt a spanyolok 1820 -ban ratifikaltak, mig az Egyesult Allamok csak 1821 -ben. Ebben az id?ben Spanyolorszagot lefoglalta a mexikoi fuggetlensegi haboru (1810-1821). Mexiko 1831-ben szinten ratifikalta a szerz?dest, de a fuggetlenne valo Texas pontos hatarat vitatta. A Mexiko altal el nem fogadott velascoi szerz?desek a Rio Grandet neveztek meg hatarfolyokent, Mexiko azonban az eszakabbra lev? Nueces folyoig terjed? teruletre is igenyt tartott. A hatarvita volt a mexikoi-amerikai haboru egyik oka.

Forrasok [ szerkesztes ]

• Adams-Onis Treaty of 1819 From Bevans, Charles, I. ed., "Adams-Onis Treaty: 1819," Treaties and Other International Agreements of the United States of America, 1776-1949, [1]
• PBS' The Border: Adams-Onis Treaty