한국   대만   중국   일본 
Abu l-Vafa Muhammad ibn Muhammad al-Buzdzsani ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Abu l-Vafa Muhammad ibn Muhammad al-Buzdzsani

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Abu l-Vafa Muhammad ibn Muhammad al-Buzdzsani
Eletrajzi adatok
Szuletett 940. junius 10.
Buzhgan
Elhunyt 998. julius 15. (58 evesen)
Bagdad
Ismeretes mint csillagasz

Abu l-Vafa Muhammad ibn Muhammad al-Buzdzsani ( arab irassal ??? ?????? ???? ?? ???? ?????????, tudomanyos atiratban Ab? l-Waf?? Mu?ammad ibn Mu?ammad al-B?z??n?; 940. junius 10. ? 998. julius 15.) perzsa szarmazasu, arabul alkoto kozepkori muszlim csillagasz, matematikus.

Al-Kitab al-kamil (?A teljes konyv” a csillagaszatrol) cim? m?ve es csillagaszati tablazatai meg tobb szaz evvel kes?bb is nagy hatassal voltak a kozepkori arab csillagaszokra.

? volt az els?, aki bebizonyitotta, hogy a szinusztetel ervenyes gombfeluleten is (peldaul az eggombon). Abu l-Vafa szabalytalan eltereseket vett eszre a Hold mozgasaban. Ezt csak tobb szaz evvel kes?bb tudtak fejlettebb egimechanikai elmeletekkel megmagyarazni.

Bagdadban elt es dolgozott. Jelent?sen hozzajarult a gombi trigonometria fejl?desehez. Els?kent alkalmazott arab szovegben negativ szamokat a konyveben, amit keresked?k szamara adott kozre.

Nevehez f?z?dik szinusz es tangens -ertekek kiszamitasa 15' intervallumonkent, ami tablazatban jelent meg. Bevezette a szekans es koszekans fogalmat. Tobb konyvet is irt, amik nem maradtak fenn.

Elete [ szerkesztes ]

A mai Iran teruleten szuletett, Horaszan Buzsgan nev? varosaban (ma Torbat Dzsam , Razavi Horaszan tartomany ). A Nisapur es Herat kozott fekv? telepules nevenek arab valtozata volt a Buzdzsan, amely Abu l-Vafa neveben meg?rz?dott. 959-ben, 19 eves koraban Bagdadba koltozott, kozel negyven evig ott elt es ott is halt meg 998-ban. [1] Bagdadban vezet? csillagasznak es matematikusnak szamitott. Megfigyeleseit a Bab al?Tibn obszervatoriumban vegezte. Buzdzsani kulonosen a 975 utani evtizedben volt aktiv. A 987 ? 989 kozott f?emiri cimet visel? Saraf ad-Daula buvajhida fejedelem kivansagara es tamogatasaval uj obszervatoriumot hozott letre Bagdadban. Itt els?kent egy hat meter hosszu fali kvadranst epitett, amivel a csillagok pozicioit lehetett meghatarozni. Saraf al?Daula maga is tanult ember volt, aki erdekl?dott a csillagaszat irant. [2] Buzdzsani bagdadi evei alatt szorosan egyuttm?kodott az uj obszervatorium elere kinevezett al-Kuhival , es a Hvarezmben tevekenyked? fiatalabb kortarsaval, al-Birunival is levelezesben allt, s?t osszehangolt megfigyeleseket vegeztek. [2]

Matematika [ szerkesztes ]

Trigonometrikus azonossagokat allapitott meg, peldaul a sin( a ± b ) osszefuggest modern formajaban. Ekkoriban az okori gorog matematikusok meg hurok hosszaval fejeztek ki az kapcsolatot a mennyisegek kozott. [3]

Felfedezte a gombi haromszogek szinusz-torvenyet:

ahol A , B , C az oldalak hossza, a , b , c a szemben lev? szogek. [3]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. John J. O'Connor es Edmund F. Robertson. Mohammad Abu'l-Wafa Al-Buzjani a MacTutor archivumban. (angolul)
  2. a b Behnaz Hashemipour: B?zj?n?: Ab? al?Waf?? Mu?ammad ibn Mu?ammad ibn Ya?y? al?B?zj?n?
  3. a b Jacques Sesiano, "Islamic mathematics", p. 157, in Selin, Helaine & D'Ambrosio, Ubiratan , eds. (2000), Mathematics Across Cultures: The History of Non-western Mathematics , Springer , ISBN 1-4020-0260-2

Forrasok [ szerkesztes ]

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

Forditas [ szerkesztes ]

  • Ez a szocikk reszben vagy egeszben az Ab? al-Waf?' B?zj?n? cim? angol Wikipedia-szocikk forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.