Abu l-Vafa Muhammad ibn Muhammad al-Buzdzsani
|
|
Eletrajzi adatok
|
Szuletett
| 940. junius 10.
Buzhgan
|
Elhunyt
| 998. julius 15. (58 evesen)
Bagdad
|
Ismeretes mint
| csillagasz
|
|
Abu l-Vafa Muhammad ibn Muhammad al-Buzdzsani
(
arab irassal
??? ?????? ???? ?? ???? ?????????, tudomanyos atiratban Ab? l-Waf?? Mu?ammad ibn Mu?ammad al-B?z??n?; 940. junius 10. ? 998. julius 15.) perzsa szarmazasu, arabul alkoto kozepkori muszlim csillagasz, matematikus.
Al-Kitab al-kamil
(?A teljes konyv” a csillagaszatrol) cim? m?ve es csillagaszati tablazatai meg tobb szaz evvel kes?bb is nagy hatassal voltak a kozepkori arab csillagaszokra.
? volt az els?, aki bebizonyitotta, hogy a
szinusztetel
ervenyes
gombfeluleten
is (peldaul az eggombon). Abu l-Vafa szabalytalan eltereseket vett eszre a
Hold
mozgasaban. Ezt csak tobb szaz evvel kes?bb tudtak fejlettebb egimechanikai elmeletekkel megmagyarazni.
Bagdadban elt es dolgozott. Jelent?sen hozzajarult a gombi
trigonometria
fejl?desehez. Els?kent alkalmazott arab szovegben
negativ szamokat
a konyveben, amit keresked?k szamara adott kozre.
Nevehez f?z?dik
szinusz
es
tangens
-ertekek kiszamitasa 15' intervallumonkent, ami tablazatban jelent meg. Bevezette a szekans es koszekans fogalmat. Tobb konyvet is irt, amik nem maradtak fenn.
A mai
Iran
teruleten szuletett,
Horaszan
Buzsgan nev? varosaban (ma
Torbat Dzsam
,
Razavi Horaszan tartomany
). A
Nisapur
es
Herat
kozott fekv? telepules nevenek arab valtozata volt a Buzdzsan, amely Abu l-Vafa neveben meg?rz?dott. 959-ben, 19 eves koraban
Bagdadba
koltozott, kozel negyven evig ott elt es ott is halt meg 998-ban.
[1]
Bagdadban vezet? csillagasznak es matematikusnak szamitott. Megfigyeleseit a Bab al?Tibn obszervatoriumban vegezte. Buzdzsani kulonosen a 975 utani evtizedben volt aktiv. A
987
?
989
kozott f?emiri cimet visel?
Saraf ad-Daula
buvajhida
fejedelem kivansagara es tamogatasaval uj obszervatoriumot hozott letre Bagdadban. Itt els?kent egy hat meter hosszu fali
kvadranst
epitett, amivel a csillagok pozicioit lehetett meghatarozni. Saraf al?Daula maga is tanult ember volt, aki erdekl?dott a csillagaszat irant.
[2]
Buzdzsani bagdadi evei alatt szorosan egyuttm?kodott az uj obszervatorium elere kinevezett
al-Kuhival
, es a
Hvarezmben
tevekenyked? fiatalabb kortarsaval,
al-Birunival
is levelezesben allt, s?t osszehangolt megfigyeleseket vegeztek.
[2]
Trigonometrikus azonossagokat
allapitott meg, peldaul a sin(
a
±
b
) osszefuggest modern formajaban. Ekkoriban az okori gorog matematikusok meg hurok hosszaval fejeztek ki az kapcsolatot a mennyisegek kozott.
[3]
Felfedezte a gombi haromszogek szinusz-torvenyet:
ahol
A
,
B
,
C
az oldalak hossza,
a
,
b
,
c
a szemben lev? szogek.
[3]
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
- Ez a szocikk reszben vagy egeszben az
Ab? al-Waf?' B?zj?n?
cim? angol Wikipedia-szocikk forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.