Abel Gance

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Abel Gance
Albert Gance
Albert Gance
Szuletett Abel Eugene Alexandre Pereton [1]
1889 . oktober 25. [2] [3] [4] [5] [6]
rue de la Charbonniere [7]
Elhunyt 1981 . november 10. (92 evesen) [8] [3] [4] [5] [6]
rue de l'Yvette [8]
Allampolgarsaga francia
Hazastarsa Sylvie Gance (1933. oktober 7. ? 1978. november 19.)
Foglalkozasa
Iskolai Lycee Chaptal
Kituntetesei BAFTA Akademiai tagsag (1981)
Halal oka gum?kor
Sirhelye Auteuil Cemetery
A Wikimedia Commons tartalmaz Abel Gance temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Abel Gance ( Parizs , 1889 . oktober 25. ? Parizs, 1981 . november 10. ) kiserletez? kedver?l es kretivitasarol hires francia filmrendez?, szinesz, producer. Legnevezetesebb filmje a Napoleon (1927).

Eletpalyaja [ szerkesztes ]

Egy gazdag orvos es egy cseledlany hazassagon kivuli kapcsolatabol szuletett. Mar 19 eves koraban szinpadon szerepelt, huszevesen pedig eljatszotta els? filmszerepet a Moliere c. filmben. Kisebb szerepeket kapott tobb filmben is, es forgatokonyvek irasaban segedkezett. Meglehet?s nyomorusagban elt, ehezett es szenvedett a tuberkulozistol . 1911-ben debutalt mint filmrendez? a La Digue c. filmjevel, de ez, akarcsak tobbi korai filmje, megbukott. Visszatert a szinpadra, ahol sajat szerzes? darabja, a Victoire de Samotrace , Sarah Bernhardt -dal a f?szerepben sikert hozhatott volna neki, de az I. vilaghaboru kitorese miatt a bemutato elmaradt. Tud?bajaval meguszta a hadba vonulast, es jovedelmez? rendez?i allashoz jutott a Film d'Art-nal. Az 1917 -es Mater Dolorosa , majd az 1918-as La Dixieme Symphonie c. filmje vegre sikert aratott, es szokatlan filmes technikai egyben a nagy kiserletez? hiret is meghoztak szamara. A haboru vegere ? Franciaorszag egyik legismertebb filmrendez?jekent ? megis be kellett vonulnia. Mustargazmergezest kapott, de sajat keresere a hadszinteren maradhatott, es helyszinen forgathatott csatajeleneteket a J'Accuse c. filmjehez ? ez a haromoras szerelmi haromszoges melodrama , amely leginkabb a haboru ertelmetlenseger?l szolt, 1919 -ben Europa legnepszer?bb filmje lett. Ez volt az els? europai fikcios film, amely hitelesen bemutatta a haborus katasztrofat. Gyors vagastechnikaja allitolag hatassal volt Eisensteinre es Pudovkinra is. 1922-ben Amerikaba utazott, ahol reszt vett a J'Accuse orszagos promociojaban. A hollywoodi filmezes viszont nem tetszett neki, ugyhogy visszautasitotta a Metro filmstudio ajanlatat. Legnagyobb pillanata az volt, amikor D. W. Griffith a New York-i bemutaton megdicserte a J'Accuse -t.

Legnevezetesebb filmjeben, az 1927 -es Napoleon ban felvonultatta a nemafilmes technika teljes arzenaljat, s?t experimentalis filmkeszit?kent annal joval tobbet is: harom kameraval forgatott: a filmet harom vetit?vel vetitettek egy hajlitott panoramavaszonra, es a jelenetek teli voltak extrakkal. A bemutato a parizsi operahazban volt, es hatalmas sikert hozott. A kozonseg felallva unnepelt. A draga technikai apparatus miatt azonban a filmet csak nyolc europai varosban mutattak be. Amerikaban az MGM vette meg a bemutatas jogat, de nem harom vetit?vel vetitettek, hanem drasztikusan osszevagtak egybe az egeszet. Amerikaban megbukott a film, a nez?k nevettek rajta, a kritikusok leszoltak.

A Napoleon volt Gance utolso nagy dobasa, ez utan mar nem aratott atut? sikert, f?leg studioban dolgozott. Palyafutasa soran egyszer-ketszer meg visszatert nagy filmjehez: peldaul 1934-ben sztereo hangeffekteket adott hozza. Velemenye szerint a filmtortenet nem adta meg azt a megbecsulest filmjenek, amit megerdemelt. Vegul egy brit rendez?, Kevin Brownlow ket evtizedes munkaval visszaallitotta a filmet eredeti formajaba, es harom vetit?vel be is mutattak el?szor 1979-ben Londonban, Carl Davis zenejevel, majd 1982-ben a New York-i Radio City Hallban Francis Ford Coppola t?zte m?sorra.

Gance szerencses volt, megerhette nagy filmje feltamadasat. 1981-ben halt meg, 92 eves koraban. Eppen egy uj filmet tervezett Kolumbuszrol.

Filmografia [ szerkesztes ]

  1. Bonaparte et la revolution (1971)
  2. Marie Tudor (1966)
  3. Cyrano et d'Artagnan (1963)
  4. Austerlitz (1960)
  5. La Tour de Nesle (1955)
  6. La Reine Margot (1954)
  7. Lumiere (1953) (TV)
  8. Lumiere et l'invention du cinematographe (1953)
  9. Quatorze juillet (1953)
  10. Le Capitaine Fracasse (1943)
  11. Venus aveugle (1941) (forgatokonyv)
  12. Rajongas (Paradis perdu, 1940)
  13. Louise (1939) (forgatokonyv)
  14. J'accuse! (1938)
  15. Verz? vagyak (Un grand amour de Beethoven, 1936)
  16. Ingovany (Le Voleur de femmes, 1936)
  17. Jerome Perreau heros des barricades (1935)
  18. Lucrece Borgia (1935) (forgatokonyv)
  19. Le Roman d'un jeune homme pauvre (1935)
  20. A kamelias holgy (La Dame aux camelias, 1934)
  21. Napoleon Bonaparte (1934)
  22. Poliche (1934)
  23. Maitre de forges, Le (1933)
  24. Mater Dolorosa (1932)
  25. La Fin du monde (1931)
  26. Napoleon auf St. Helena (1929) (forgatokonyv)
  27. Napoleon (1927)
  28. Au secours! (1924)
  29. Szaguldo kerek (La Roue, 1923)
  30. J'accuse! (1919)
  31. Ecce Homo (1918)
  32. Dixieme symphonie, La (1918)
  33. La Zone de la mort (1917)
  34. Barberousse (1917)
  35. Mater dolorosa (1917)
  36. Le Droit a la vie (1917)
  37. Ce que les flots racontent (1916)
  38. Fioritures (1916)
  39. Le Fou de la falaise (1916)
  40. Le Periscope (1916)
  41. Les Gaz mortels (1916)
  42. L' Enigme de dix heures (1915)
  43. Fleur des ruines La (1915)
  44. La Folie du Docteur Tube (1915)
  45. L'Heroisme de Paddy (1915)
  46. Strass et Compagnie (1915)
  47. Un drame au chateau d'Acre (1915)
  48. Infirmiere, L' (1914)
  49. La Conspiration des drapeaux (1912)
  50. Il y a des pieds au plafond (1912)
  51. La Mort du duc d'Enghien (1912)
  52. Le Negre blanc (1912)
  53. Pierre philosophe, La (1912)
  54. Une vengeance d'Edgar Poe (1912)
  55. Masque d'horreur, Le (1912)
  56. Tragique amour de Mona Lisa, Le (1912)
  57. Cyrano et d'Assoucy (1911)
  58. Digue, La (1911)
  59. L'electrocute (1911)
  60. Un clair de lune sous Richelieu (1911)
  61. L'Aluminite (1910)
  62. Auberge rouge, L' (1910)
  63. Crime du grand-pere, Le (1910)
  64. Fille de Jephte, La (1910)
  65. Fin de Paganini, La (1910)
  66. Paganini (1910)
  67. Roi des parfums, Le (1910)
  68. Glas du pere Cesaire, Le (1909)
  69. Legende de l'arc-en-ciel, La (1909)
  70. Moliere (1909)
  71. Portrait de Mireille, Le (1909)

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ https://archives.paris.fr/arkotheque/visionneuse/visionneuse.php?arko=YTo2OntzOjQ6ImRhdGUiO3M6MTA6IjIwMjMtMTItMDUiO3M6MTA6InR5cGVfZm9uZHMiO3M6MTE6ImFya29fc2VyaWVsIjtzOjQ6InJlZjEiO2k6NDtzOjQ6InJlZjIiO2k6MjM5NTgzO3M6MTY6InZpc2lvbm5ldXNlX2h0bWwiO2I6MTtzOjIxOiJ2aXNpb25uZXVzZV9odG1sX21vZGUiO3M6NDoicHJvZCI7fQ==#uielem_move=-4262%2C-288&uielem_rotate=F&uielem_islocked=0&uielem_zoom=300 , 16/31
  2. ↑ parizsi varoshaza: Vital records of Paris
  3. ↑ a b Integralt katalogustar (nemet nyelven). (Hozzaferes: 2015. oktober 13.)
  4. ↑ a b Francia Nemzeti Konyvtar : BnF forrasok (francia nyelven). (Hozzaferes: 2015. oktober 10.)
  5. ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzaferes: 2017. oktober 9.)
  6. ↑ a b RKDartists (holland nyelven). (Hozzaferes: 2017. oktober 9.)
  7. ↑ parizsi varoshaza: Vital records of Paris
  8. ↑ a b parizsi varoshaza: Vital records of Paris

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Abel_Gance&oldid=24414619 ”