Abas Ermenji
vagy ritkabban
Abaz Ermenji
(
Ermenj
,
1913
.
december 12.
? ?,
2003
.
marcius 10.
)
alban
politikus, tortenesz. Albania 1939. aprilisi
olasz
megszallasat kovet?en kapcsolodott be az ellenallasi mozgalomba, majd 1941-ben csatlakozott a nacionalista
Nemzeti Fronthoz
(Balli Kombetar)
mint annak vezet?segi tagja. A
kommunistak hatalomatvetelet
kovet?en kulfoldre szokott, az emigrans albansag egyik politikai vezet?je volt. 1991-ben hazatert, es a Nemzeti Frontpart elnoke lett.
Skrapar
videken,
Ermenj
faluban szuletett egy evvel
Albania fuggetlensegenek
elnyerese utan.
[1]
Tanulmanyait
Beratban
es
Shkodraban
vegezte, majd 1934-t?l 1938-ig a
parizsi
Sorbonne Egyetemen
hallgatott tortenettudomanyt.
[2]
1938-ban hazatert, es a
korcai
liceumban helyezkedett el tortenelemtanarkent, ahol a kes?bbi kommunista allamparti vezet?,
Enver Hoxha
is kollegaja volt.
[3]
Albania 1939. aprilisi
olasz
megszallasat kovet?en
Gorogorszagban
emigrans albanokbol szervezett fegyveres ellenallo alakulatot.
[4]
Egyik szervez?je volt az 1939. november 28-an, az alban fuggetlenseg huszonhetedik evfordulojan lezajlott korcai tunteteseknek.
[5]
1939 decembereben az olasz hatosagok letartoztattak es
Ventotene
szigetere internaltak, ahol szoros kapcsolatot apolt a szinten internalt
Gani
es
Said Kryeziuval
, valamint
Llazar Fundoval
.
[6]
1941-es szabadulasat kovet?en hazatert, es csatlakozott a
Midhat Frasheri
vezette nacionalista ellenallasi mozgalomhoz, a
Nemzeti Fronthoz
(Balli Kombetar),
annak vezet?segi tagja lett.
[7]
A Nemzeti Front
berati
parancsnokakent bekapcsolodott sz?kebb patriaja fegyveres harcaiba, reszt vett
Berat
1943. nyari felszabaditasaban.
[8]
Harcos
antikommunistakent
a Nemzeti Front politikajaban 1942 utan beallo antikommunista fordulat egyik f? hangadoja volt. 1943 szeptemberet?l Berat es
Fier
kornyeken maga is osszecsapott a
Nemzeti Felszabaditasi Mozgalom
partizanjaival.
[9]
1944 szeptembereben a Nemzeti Front keves megmaradt alakulatainak egyiket, a ketszaz gerillabol allo
Skender Muco
zaszloaljat parancsnokolta, s tobb nemet katonai konvojt megtamadott a
tirana
?
shkodrai
uton.
[10]
Az 1944. novemberi kommunista hatalomatvetelt kovet?en ket evig az alban hegyvideken bujdosott, amikor 1946-ban sikeresen atszokott a gorog hataron.
[11]
A kommunista Hoxha-kormany a masodik legveszelyesebb haborus b?noskent tartotta szamon.
[12]
1947-ig Gorogorszagban elt, majd
Parizsba
emigralt.
[13]
1949 juliusaban reszt vett a
Midhat Frasheri
elnokletevel megalakult Szabad Albania Nemzeti Bizottsag, az emigrans albanok f? politikai szervezetenek megalapitasaban, es a testulet
Abaz Kupi
vezette katonai tanacsanak alelnoke lett.
[14]
1954 augusztusatol a Szabad Albania Nemzeti Bizottsag parizsi irodajanak vezet?je volt.
[15]
Az emigracioban torteneti kutatasokkal is foglalkozott, 1968-ban Parizsban jelent meg tanulmanya
Kasztriota Gyorgy alban fejedelemr?l
(Vendi qe ze Skenderbeu ne historine e Shqiperise, ’Szkander beg helye Albania tortenelmeben’).
[16]
A rendszervaltast kovet?en, 1991-ben visszatert Albaniaba es megalapitotta a Nemzeti Frontpartot
(Partia Balli Kombetar),
amelynek az 1990-es evek vegeig vezet?je volt.
[17]
Az 1996. evi nemzetgy?lesi valasztason partja 5%-ot szerzett es ket parlamenti mandatumot nyert el.
[18]
- ↑
Dedet 2015:
Josephine Dedet:
Geraldine: Egy magyar n? Albania tronjan.
Ford. Racz Judit. Budapest: Europa. 2015.
ISBN 9789634052029
- ↑
Elsie 2010:
Robert Elsie:
Historical dictionary of Albania.
2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75.
ISBN 9780810861886
- ↑
Elsie 2013:
Robert Elsie:
A biographical dictionary of Albanian history.
London; New York: Tauris. 2013.
ISBN 978-1-78076-431-3
- ↑
Fevziu 2016:
Blendi Fevziu:
Enver Hoxha: The iron fist of Albania.
Ed. and intr. by Robert Elsie; transl. by Majlinda Nishku. London; New York: I.B. Tauris. 2016.
ISBN 9781784534851
- ↑
Jacques 2009:
Edwin E Jacques:
The Albanians: An ethnic history from prehistoric times to the present.
Jefferson: McFarland. 2009.
ISBN 9780786442386
- ↑
Pearson 2005:
Owen Pearson:
Albania in occupation and war: From fascism to communism.
London; New York: Centre for Albanian Studies. 2005. = Albania In the Twentieth Century, 2.
ISBN 1845110145
- ↑
Zavalani 2015:
Tajar Zavalani:
History of Albania.
Ed. by Robert Elsie, Bejtullah Destani. London: Centre for Albanian Studies. 2015. = Albanian Studies,
ISBN 9781507595671