A varazsfuvola
(Die Zauberflote)
ketfelvonasos nemet
opera
.
Emanuel Schikaneder
(1751?1812) szovegkonyvet
Wolfgang Amadeus Mozart
zenesitette meg (
KV 620
). A m? valojaban egyszerre
nagyopera
(
opera seria
? peldaul Sarastro),
vigopera
(
opera buffa
? peldaul Papageno vagy Papagena szerepe) es
daljatek
(Singspiel, azaz enekes es beszelt reszek valtakozasa). A Varazsfuvola Mozart egyik leggyakrabban el?adott m?ve, egyuttal az egyik legosszetettebb is ? utalasrendszere a legalapvet?bb szimbolumokat vonultatja fel. Mozart utolso operaja.
A varazsfuvola keletkezese es jelent?sege
[
szerkesztes
]
Az 1791-es ?sbemutato plakatja
Mozart maga a szinm?vet ?nemet opera” alcimmel latta el. Az ?sbemutato
1791
.
szeptember 30-an
Becsben
zajlott, Schikaneder szinhazaban, a
Freihaustheaterben
, amely a
Starhemberg hercegt?l
berelt epuletben, a
Freihaus auf der Wiedenben
m?kodott. Schikaneder maga jatszotta Papagenot, az Ej kiralyn?jet pedig Mozart sogorn?je, Josepha Hofer alakitotta. Az opera nem aratott azonnali sikert, azonban Schikaneder jo uzleti erzekenek koszonhet?en lassankent megis nepszer?ve valt. 1792 novembereben Schikaneder mar a szazadik el?adast jelenthette be a kozonsegnek. Mozart ezt az el?adast mar nem erhette meg, mivel 1791.
december 5-en
elhunyt.
A
szovegkonyv
alapjaul
August Jacob Liebeskind
Lulu avagy a varazsfuvola
(Lulu oder die Zauberflote)
cim?
meseje
szolgalt. A tartalomban es a megzenesitesben Schikanedert es Mozartot er?sen befolyasolta a
szabadk?m?vesseg
szelleme. (A titkos tarsasag kalapacsutes-
szignalja
szolal meg a
nyitanyban
, a masodik felvonas el?hangjaban, vegul a
finaleban
.) Mozart maga is szabadk?m?ves volt, es kozel allt a
Born Ignac
koruli becsi
felvilagosult
tudosokhoz. Az opera sok gondolata a felvilagosodas eszmeit tukrozi. (A 19. szazad elejen sokaig tartotta magat az a mendemonda, hogy Mozartot paholytarsai oltek meg, mert nyilvanossagra hozta titkaikat.)
Schikaneder szerz?dtetett egy jo tollu becsi diakot, Johann Georg Metzlert (iroi alneven
Carl Ludwig Giesecke
), hogy segitsen neki a libretto megirasaban. Metzler
mineralogus
diak volt, aki Born Ignac
famulusakent
tevekenykedett annak
selmecbanyai
kiserleteiben, es jol ismerte a felvilagosodott tudost es tanartarsait a
Selmecbanyai Banyaszati Akademian
. A fiatalember a Varazsfuvola ferfiszerepl?it ezekr?l a szemelyekr?l formazta meg. Sarastro szemelyehez Born Ignac szolgalt mintaul. Tamino alakjat valoszin?leg egy masik sikeres magyar kutato,
Muller Ferenc
(1742?1825) szolgaltatta, a szonok figurajahoz a bolcs
Nikolaus von Jacquin
professzor (Mozart ket kis becsi hazitanitvanyanak edesapja) volt a mintakep, a gonosz Monostratos pedig a fejl?dest gatlo
berlini
professzor, Martin Heinrich Klaproth, Born Ignac ellensege volt. Vegul a csetl?-botlo Papagenot valoszin?leg magarol Mozartrol mintaztak meg szovegkonyviro baratai.
[1]
A libretto els? magyar forditasat diaktarsaival
Csokonai Vitez Mihaly
keszitette,
A boszorkanysip
cimmel, de nem tudta befejezni, elete vegeig dolgozott rajta.
Magyarorszagon
eleinte csak nemet szinpadon adtak: Budan 1793. februar 17-en, Pesten 24-en. Els? magyar forditoja
Paly Elek
volt; ennek szovegevel adtak
Kolozsvarott
az 1820-as evekben, valoszin?leg mas-mas varosban
Varazssip
es
Tundersip
cimmel. Mai cimevel Budapesten a
Nemzeti Szinhaz
els? evtizedeiben,
Bajsip
cim alatt adta; hosszu pihentetes utan 1877. februar 17-en ujitottak fel.
Az opera bonyolultabb a korabeli daljatekoknal, kulonosen abban, hogy az Ej kiralyn?jet el?szor ?jo tundernek“ latjuk, aki Taminot es Papagenot varazshatalmu hangszerekkel (varazsfuvola, harangjatek) latja el, s csak kes?bb derul ki, hogy a Jo es a Bolcsesseg ellenfele. Ezt az atlenyegulest egyesek ellentmondasnak tekintettek, szerintuk az opera szovegenek els? reszet irta Schikaneder, a nagyobb masodik resz pedig teljes egeszeben Metzler m?ve attol a torest?l kezdve, ahonnan az Ej kiralyn?jeb?l gy?lolkod? demon, mig az addig negativ figuranak szamito Sarastrobol josagos, bolcs humanista pap lesz.
A darab nagyon sokreteg?, es minden korosztaly szamara tartogat mondanivalot. A tizeves gyerekek els?sorban a meset es a fulbemaszo dallamokat elvezik benne, de a korabeli feln?tt kozonseg a titokzatos szabadk?m?ves gondolkodassal is szembesult az el?adason. Az opera tobb dallama igen nepszer? lett, ma is szinte ?slager”, mint Papageno es Papagena
duettje
es az Ej kiralyn?jenek
ariaja
vagy ?koloratur aria”
(Der Holle Rache kocht in meinem Herzen)
.
Beethoven
,
Hegel
,
Herder
es
Goethe
tartoztak a Varazsfuvola csodaloi koze.
Goethe irt egy folytatast az operahoz, amely toredek maradt, es egy dekoraciovazlatot. Maga Schikaneder is irt egy masodik reszt
A labirintus, avagy harc az elemekkel
(Das Labyrinth oder Der Kampf mit den Elementen)
cimmel, melyet
Peter von Winter
(1754?1825) zenesitett meg.
1974
-ben
Ingmar Bergman
egy azota kozismert
filmes
valtozatot keszitett a Varazsfuvolabol a Sved Televizionak (?Trollflojten“).
2006
-ban pedig
Kenneth Branagh
vitte filmre a cselekmenyet az
els? vilaghaboru
idejebe helyezve.
Emanuel Schikaneder
Papageno szerepeben az opera 1791-es bemutatojan
- Sarastro (
basszus
)
- Tamino-herceg (tenor)
- Beszel? (basszus)
- Els? pap (tenor)
- Masodik pap (basszus)
- Harmadik pap (
beszel? szerep
)
- Az Ej kiralyn?je ? gonosz kiralyn? (koloraturszopran)
- Pamina, a lanya ? Tamino szerelme (szopran)
- Els? holgy (szopran)
- Masodik holgy (mezzoszopran)
- Harmadik holgy (alt)
- Els? fiu (szopran)
- Masodik fiu (mezzoszopran)
- Harmadik fiu (alt)
- Papageno ? madarasz fiu (bariton vagy tenor)
- Papagena ? Papageno kedvese (szopran)
- Monostatos, szerecsen (tenor)
- Els? ?rtallo (tenor)
- Masodik ?rtallo (basszus)
- Harom rabszolga (beszel? szerep)
- Korus (papok, rabszolgak, kiseret)
Hely es id?: Egyiptom, meseid?
Egy bolcs kiraly osszehazasodott a gonosz Ej kiralyn?jevel. Egy nap lanyuk szuletett, Pamina. A kiraly faragott egy fuvolat, melyet megfujva minden allatot megszeliditett, s mindenkinek melegseg koltozott a szivebe. Sarastro (
Izisz es Ozirisz
bolcs papja), a haldoklo kiraly keresere Paminat a templomba vitte, hogy megvedje az Ej kiralyn?jenek a befolyasatol. Azonban a kiralyn? nem nyugszik bele es megbizta Tamino herceget, hogy szabaditsa ki a lanyat. A herceg meg is talalja, azonban probakat kell kiallnia, hogy egyaltalan talalkozzanak es beszelhessenek. Ezek soran a jelleme fejl?dik es ? is bolcs pappa valik. Tamino es Pamina egymasba szeretnek.
1. szin: A vadonban
[
szerkesztes
]
Taminot a vadonban egy kigyo tamadja meg (itt enekli el az opera els? ariajat: Segitseg, segitseg, hova, merre fussak..., nemetul Zu hilfe...). Elajul, de harom holgy, az Ej kiralyn?jenek szolgaloi, megmentik, hogy ne olje meg a kigyo (Udvarholgyek ariaja szol err?l). Mindharman beleszeretnek Taminoba, es remenykednek, hogy megszerezhetik maguknak - elhagyjak a szinpadot.
Tamino felebred es talalkozik Papagenoval (Papageno belep?je aria), aki azzal henceg, hogy ? olte meg a kigyot. Ezert a visszater? szolgalolanyok megbuntetik, nem tudja kinyitni a szajat. Tamino az elrejtett Paminarol egy ?csodalatos kepet” kap az udvarholgyekt?l (az opera egyik leghiresebb ariaja: a kep aria). Megjelenik az Ej kiralyn?je es arra keri Taminot, hogy szabaditsa ki a lanyat, Paminat. A harom holgy megszabaditja Papagenot a szajzartol es Taminonak egy arany varazsfuvolat, Papagenonak egy harangjatekot ad. Harom fiu vezeti Taminot es Papagenot tovabbi utjukon.
2. szin: Sarastro palotajanak egy terme
[
szerkesztes
]
Paminat a szolgak a szerecsen Monostatos ele viszik, Sarastro palotajanak egy pompas egyiptomi szobajaba. Monostatos bilincsben hagyja Paminat, aki elajul. Papageno megjelenik es megijeszti Monostatost, aki elmenekul. Pamina Papagenotol ertesul a ment?akciorol es Tamino szerelmer?l (a herceg beleszeretett a kep alapjan). Papageno panaszkodik, hogy nincs tarsa (A ferfi szivet szikra eri... kezdet? aria). Mindketten menekulnek (Friss a szandek, gyors a tett... az els? felvonas finalejanak kezdete).
3. szin: Erd?cske es a templom bejarata
[
szerkesztes
]
A harom fiu Taminot egy ligetbe vezeti, amelyben az ertelem, a termeszet es a bolcsesseg temploma all. Az els? kett?be Tamino nem tud belepni; de a bolcsesseg templomanal felvilagositast adnak neki Paminarol es Sarastrorol.
Papageno es Pamina elerik az erd?csket, de a menekulest Monostatos meghiusitja. Sarastro megbunteti Monostatost Paminaval szembeni viselkedeseert, azonban nem adja vissza Pamina szabadsagat. Pamina es Tamino elismerik kolcsonos szerelmuket, de a hercegnek es Papagenonak el?szor a probak templomaban kell megtisztulniuk (itt hangzik fel a b?vos csengetty?k cim? hires korusm?: Mily szep ez, mily tiszta...).
Tamino es Pamina (
Max Slevogt
1920-as illusztracioja)
1. szin: Egy palmaliget
[
szerkesztes
]
Sarastro papjai kihirdetik, hogy Tamino melto Paminara. Paminat azonban nem szabad a babonat hirdet? anyjanak visszaadni, hanem Taminoval kell osszeadni.
2. szin: A probak templomanak udvara
[
szerkesztes
]
Tamino es Papageno els? probaja abban all, hogy a kisertes soran nemanak kell maradniuk. A harom holgy fellep. Tamino nema marad, de Papageno megtori a hallgatasat.
3. szin: Egy kert, Pamina alszik
[
szerkesztes
]
Pamina alszik a kertben, amikor Monostatos kozeledik hozza (Monostatos ariaja: masnak bezzeg szep az elet...), majd megjelenik az Ej kiralyn?je (az opera talan leghiresebb koloratur szopran ariaja: a bosszuaria hangzik el az Ej-kiralyn?jet?l). Pamina ebredese utan az Ej kiralyn?je egy t?rt ad neki, hogy megolje Sarastrot. Monostatos ezt kihallgatja, akit a Kiralyn? tavozasa utan Sarastro megjelenese ?z el.
4. szin: A probak templomanak egyik csarnoka
[
szerkesztes
]
Tamino es Papageno masodik probaja. Ismet nem tud nema maradni Papageno - egy id?s asszony vizzel kinalja. A harom fiu elhozza nekik a varazsfuvolat es a harangjatekot. A proba alatt Pamina belep, de Tamino minden lelki szenvedese ellenere sem szegi meg a hallgatast. Pamina feltetelezi, hogy a herceg mar nem szereti ?t, es emiatt elszomorodik.
5. szin: Pyramiden
[
szerkesztes
]
A papok Taminot erenyesnek eneklik meg: Sarastro megdicseri Tamino allhatatossagat, es ket tovabbi probat jelent be.
6. szin: A probak templomanak egyik terme
[
szerkesztes
]
Papageno egyedul van; bejelentik neki a buntetesenek feloldasat. Az id?s holgy megjelenik es atvaltozik fiatal Papagenava. Mindkettejuknek turelmeseknek kell meg lenniuk.
Pamina a kertben van es a szerelmeben valo csalodas miatt azt tervezi, hogy t?rrel vessen vegett az eletenek. De a harom fiu megvaltoztatja az elhatarozasaban.
8. szin: Kovek, viz es t?zbarlang
[
szerkesztes
]
Tamino es Pamina egymasra lelnek: engedelyt kapnak, hogy beszeljenek es megoleljek egymast. A varazsfuvola segitsegevel sikerul atjutni a vizen es a t?zon.
9. szin: Nyilt szin egy faval
[
szerkesztes
]
A Theater an der Wien Papageno-kapujanak szoborcsoportja
Papageno jon, hogy fel akarja akasztani magat egy fara; mivel azt hiszi, hogy nem nyerte meg Papagenat. A meg id?ben erkez? harom fiu azt tanacsolja neki, hogy szolaltassa meg a harangjatekot, hogy Papagenat odacsalogassa. Papagena megjelenik, egymasra talalnak, s rogton ?csaladtervezesbe” kezdenek.
Az Ej kiralyn?je es Monostatos faklyakkal jonnek, a templom lerombolasat tervezik. Monostatosnak ehhez Paminat meg kell nyernie, az anyja melle allitania. A kiserletben azonban sajat maguk pusztulnak el, villamlas es mennydorges kozepette az orok ejbe zuhannnak.
[Ezt a szint korabban gyakran kihagytak, manapsag azonban altalaban beepitik az el?adasba.]
A szint a Nap ragyogja be. Sarastro egymasnak adja a papi ruhaba oltozott Taminot es Paminat.
A
szabadk?m?vesek
szamszimbolikajara utal a nyitany elejen felhangzo harom
akkordutes
; a nyitany
Esz-dur
hangneme
a darab emelkedett szellemet jelzi.
A lassu bevezetes ahitatot ebreszt: Sarastro vilaganak el?hirnoke. A gyors szonatatetel
fuga
modjara kezd?dik, temajat a kortarsak
Clementi
zongoraszonatajabol ismerhettek. A nyitanynak kontrapunktikus-tematikus inditasa Mozart ?tudos” stiluskorszakanak utolso, ragyogo periodusat idezi fel (az operaban a ket pancelba oltozott titokzatos ember megjelenesenel lehetunk tanui e stilus szuveren elsajatitasanak).
Hermann Abert
pompasan jellemzi a Varazsfuvola nyitanyanak viszonyat magahoz az egesz m?hoz: mint a tobbi Mozart-opera nyitanya, ez is utoljara irodott, a darab befejezese utan. Mozart igy nem elte at ismet a darab konfliktusait, csak visszaemlekezett rajuk, tehat a nyitanyt nem annyira a Varazsfuvola maga, mint inkabb az abbol lesz?rt elmeny hangulata ihlette.
A harom szabadk?m?ves-kopogtatas a
szonatatetelben
is formaalkoto szerepet kap es nyilvan resze van a mollba fordulo fugatema kuzdelmesse valasaban. Ez a kuzdelem mindaddig tart, amig az allhatatossag es er? jelkepe, a nap ? ez esetben a fenyes es biztato Esz-dur hangnem ? be nem ragyogja a visszateresi szakasz felszabadult, megkonnyebbult, harmonikus vilagat.
Az opera legismertebb reszletei
[
szerkesztes
]
- Der Vogelfanger bin ich ja
? Papageno dala az I. felvonasban (Papageno belep?je)
- Dies Bildnis ist bezaubernd schon
? Tamino ariaja az I. felvonasban (Kep-aria)
- Zum Leiden bin ich auserkoren
? az Ej kiralyn?jenek ariaja az I. felvonasban
- Bei Mannern welche Liebe fuhlen
? Pamina es Papageno kett?se az I. felvonasban (Ha ferfi szivet szikra eri...; ennek dallamara irta
Beethoven
Esz-dur gordonka?zongora-variacioit [WoO 46])
- Wie stark ist nicht dein Zauberton
? Tamino ariaja az I. felvonas finalejaban
- Das klinget so herrlich
? a rabszolgak korusa az I. felvonas finalejaban (b?vos csengetty? korus)
- O Isis und Osiris
? Sarastro F-dur ariaja a II. felvonasban
- Der Holle Rache kocht in meinem Herzen
? az Ej kiralyn?jenek ariaja a II. felvonasban (Bosszu aria)
- In diesen heil'gen Hallen
? Sarastro E-dur ariaja a II. felvonasban (Csarnok-aria)
- Ach ich fuhl's, es ist verschwunden
? Pamina ariaja a II. felvonasban
- O Isis und Osiris, welche Wonne!
? papok kara (ferfikar) a II. felvonasban
- Ein Madchen, oder Weibchen
? Papageno dala a II. felvonasban (egy t?zr?l pattant lanyka...; ennek dallamara irta Beethoven F-dur gordonka?zongora-variacioit [op. 66])
- Pa-Pa-Pa-Pa-Papagena
? Papageno es Papagena kett?se a II. felvonas finalejaban
Meghallgathato felvetelek
[
szerkesztes
]
- Assmann, Jan:
A varazsfuvola. Opera es miszterium
. Ford. Tatar Sandor. Budapest, 2012. Atlantisz.
ISBN 9789639777200
- Braunbehrens, Volkmar:
Mozart. A becsi evek
. Ford. Gy?ri Laszlo. Budapest, 2006. Osiris.
ISBN 9633898625
- Hughes, Spike:
Mozart operakaluz
. Ford. Tallian Tibor. Budapest, 1976. Zenem?kiado.
ISBN 9633301491
- Landon, H. C. Robins:
1791. Mozart utolso eve
. Ford. Gy?ri Laszlo. Budapest, 2001. Corvina.
ISBN 963134889X
- Liebner Janos
:
Mozart a szinpadon. Dramaturgiai tanulmanyok
. Budapest, 1961. Zenem?kiado
- Ujfalussy Jozsef
:
Tamino a valaszuton. Dramai parbeszed es zenei cselekveny
. Budapest, 1986. Zenem?kiado.
ISBN 9633305632
- Magyar Szinm?veszeti Lexikon
(1929-1931, szerk. Schopflin Aladar)
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]