A szamuraj
(Le Samourai)
|
| 1967-es francia?olasz film
|
|
 |
| A gyilkos es a rend?rfelugyel? (
Alain Delon
es
Francois Perier
)
|
| Alternativ cim:
Szamuraj
|
| Rendez?
| Jean-Pierre Melville
|
| Producer
| Raymond Borderie
|
| M?faj
| |
| Forgatokonyviro
| Jean-Pierre Melville
|
| F?szerepben
|
- Alain Delon
- Francois Perier
- Michel Boisrond
- Nathalie Delon
- Cathy Rosier
- Catherine Jourdan
- Andre Thorent
- Carlo Nell
- Gaston Meunier
- Georges Billy
- Jacques Deschamps
- Jacques Leonard
- Jean Gold
- Maurice Magalon
- Robert Favart
- Roger Fradet
- Adrien Cayla-Legrand
|
| Zene
| Francois de Roubaix
|
| Operat?r
| Henri Decae
|
| Gyartas
|
| Gyarto
|
- Compagnie Industrielle et Commerciale Cinematographique (CICC)
- Fida Cinematografica
- Filmel
|
| Orszag
| |
| Nyelv
| francia
|
| Forgatasi helyszin
| Parizs
, a
parizsi metro
|
| Jatekid?
| 98 perc
|
| Forgalmazas
|
| Forgalmazo
| |
| Bemutato
|
 1967. okt. 25.
 1968. feb. 29.
 1968. jun. 13.
 ?
|
| Tovabbi informaciok
|
|
| Sablon
•
Wikidata
•
Segitseg
|
A szamuraj
(eredeti cime
Le Samourai
), 1967-ban bemutatott francia?olasz filmdrama, b?nugyi thrillerfilm,
minimalista
eszkozokkel,
Jean-Pierre Melville
rendezeseben,
Alain Delon
,
Francois Perier
es
Nathalie Delon
f?szereplesevel. A tortenet f?h?se egy erzeketlen, pszichopata bergyilkos, aki egyetlen pillanatnyi erzelmi megingas kovetkezteben a rend?rseg es sajat felbujtoinak kereszttuzebe jut, bosszut all, majd latvanyos ongyilkossagot szervez maganak.
A filmet nyito motto:
?Nincs melysegesebb magany, mint a
szamuraje
, hacsak nem a tigrise a dzsungelben.”
, egy fiktiv idezet a japan
Busidobol
, a szamuraj-erkolcs szabalykonyveb?l.
Jef Costello, hivatasos bergyilkos, egy sivar es szintelen, joforman ures szobaban lakik maganyosan. Egyetlen tarsa a kalickaban el?, monoton utemben futtyoget? kismadar. A kezd? kepeken Costello az agyon fekszik, dohanyzik, a fustfelh?t bamulja kifejezestelen arccal. Orajara nez, felkel, mint egy automata, kabatot vesz, kalapjat a szemebe huzza, elmegy. Az utcan rutinosan felnyit egy leparkolt
Citroen DS
-t, beul, zsebeb?l drotkarikara f?zott alkulcs-fuzert huz el?. Sorban egymas utan, sietseg nelkul beleprobalja a kulcsokat a gyujtasba, rovidesen indit es elhajt az autoval. Egy tavoli, neptelen kulvarosi utcan begurul egy garazsba, ahol szofukar cinkosa egyetlen szo nelkul lecsereli az auto rendszamat, hamis papirokat es revolvert ad Costellonak, aki (ugyancsak szo nelkul) kifizeti ?t es elhajt.
A gyilkossagra keszul? Costello, szokasahoz hiven, el?re, igen gondosan tobbszoros hamis alibit epit fel maganak. El?szor szeret?jehez, Jane Lagrange-hoz, az ?uri szajhahoz” megy, aki sajat lakasan fogadja valogatott, gazdag vendegeit, illegalis prostituciot ?zve. ? fogja igazolni Costallo alibijet, de csak hajnali kett?ig tudja, mert akkor fizet? vendeget var. A hatralev? id?t egy kartyabarlangban Costello cinkosai fogjak igazolni. Az alibik megszervezese utan Costello egy ejszakai klubba megy, feher keszty?t huz, az irodaban agyonlovi a tulajdonost. Az ajton kilepve Valerie-be, a zongoristalanyba utkozik, aki hang nelkul felreall a gyilkos utjabol. Costello szo nelkul elsiet. A feher keszty?t es a gyilkos fegyvert a
Szajnaba
dobja. Elmegy Jane lakohazahoz, a lepcs?hazban kivarja, amig az id?pontra vart fizet? vendeg, Wiener megerkezik, es elsiet mellette, hogy a ferfi lassa ?t, mintha Jane-t?l tavozna. Ezutan a kartyabarlangba megy, es leul jatszani.
A bar szemelyzete es vendegei kozul sokan lattak a gyilkost, de szemelyleirasuk szegenyes (magas ferfi, felhajtott galleru ballonkabat, szeles karimaju kalap). A rend?rseg altalanos razziat rendel el. Az utcarol, barokbol nagyszamu gyanus ferfit behoznak szembesitesre, koztuk Costellot is, a kartyabarlangbol. Bar a szemtanuk vallomasai bizonytalanok, es egymasnak ellentmondok, a tapasztalt rend?rfelugyel? gyanuja hamarosan Costellora osszpontosul. Valerie, aki szemt?l szemben allt a gyilkossal, azt vallja, nem ?t latta. A rend?rfelugyel? el?allitja Jane-t is, de a lany kitart a megbeszelt hamis vallomas mellett. Azzal sem hagyja magat kizokkenteni, hogy a felugyel? celoz ra: Costello valoszin?leg megcsalja ?t Valerie-vel, a szep zongoristalannyal. Wiener is emlekszik, hogy Costello szembejott vele a lepcs?hazban. A felugyel? kenytelen szabadon engedni Costellot, de elrendeli a koveteset.
A rend?rsegi kihallgatas miatt a megbizok bizalma megrendul Costelloban, es meg akarnak szabadulni t?le. A megbeszelt penzatadas helyszinen a megbizo embere megprobalja lel?ni Costellot, de ? kivedi a tamadast, es bal karjan megsebesulve elmenekul. A megbizok tudjak, hogy Costello profi, nem hagy nyomokat, a rend?rseg tehat meg sokaig fog nyomozni ?utana es megbizoja utan is. Veszelyesnek itelik es ki akarjak iktatni. Ejszaka Costello visszater a gyilkossag szinhelyere barba. Kifejezestelen, merev arccal bamulja Valerie-t. Bar tobben felismerik, nem mernek szolni. Amikor Valerie hazaindul, Costello hazaviteti magat vele. Elmondja, hogy penzert gyilkolt, de ?t is meg akartak ulni, ezert bosszut akar allni. Abbol, hogy Valerie a rend?rsegen ?nem ismerte fel” ?t, Costello arra kovetkeztet, hogy a megbizo a szeret?je lehet. A lanyt elb?voli a merev tekintet?, kifejezestelen arcu gyilkos, es segitseget iger neki.
A rend?rseg kinyomozza, hogy Costello megsebesult. ?Poloskat” telepitenek a lakasaba. A felugyel? tobb embert raallit, hogy kovessek, de Costello lerazza ?ket es eszrevetlenul visszajut a lakasaba. A madar zavart viselkedeseb?l rajon, hogy valaki jart ott. Megtalalja es kiiktatja a lehallgato szerkezetet. Telefonfulkeb?l felhivja Valerie-t, de a lany nem veszi fel a telefont. Hazaterve rajtaut a megbizo embere. Egyezkedik Costelloval: Kifizet minden hatralekot, es uj gyilkossagra ad megbizast, ennek magas verdijat ott helyben keszpenzben el?re odaadja Costellonak. (A kijelolt aldozat neve nem hangzik el.) A bergyilkos a verdijat elteszi, de az ugynokb?l kiveri a megbizo nevet, aztan guzsba kotve otthagyja. Elkoszon a madaratol es elmegy.
A rend?rseg figyeli Costello lakasat. Mihelyt kilep, tucatnyi rend?r koveti, de Costello lemegy a
parizsi metroba
, es az allomasok labirintusaban lerazza osszes kovet?jet. Az utcara visszaterve a szokasos modon elkot egy Citroen DS-t, elhajt a tavoli garazsba, ahol cinkosa a rutin eljarassal kicsereli a rendszamot, hamis papirokat es fegyvert ad neki, cserebe penzt kap. Egyetlen szokatlan mozzanat tortenik: a szerel? azzal koszon el a mereven bamulo Costellotol, hogy
?Jef, ez volt az utolso eset”.
Costello elmegy Valerie lakasara, ott talalja a megbizojat, Rey urat, es agyonlovi. Visszamegy az els? gyilkossag szinhelyere, nem tor?dve azzal, hogy a rend?rseg koveti. Eddigi latogatasaitol elter?en most raer?sen mozog, kalapjat beteszi a ruhatarba, a cedulat viszont nem teszi el. A vendegek es a szemelyzet szeme lattara feher keszty?t huz es kifejezestelen arccal fegyvert fog Valerie-re, mondvan:
?Megfizettek, hogy megoljelek”.
A beronto rend?rok agyonlovik Costellot. Fegyvereben nem talalnak toltenyt. Rejtely marad, hogy a megbizojat meggyilkolo maganyos ?szamuraj” tudatosan olette-e meg magat?
- Costello futtyoget? kismadara a kalickaban: egy
suvolt?
(Pyrrhula pyrrhula).
- Jef Costello szeret?jet
Alain Delon
akkori felesege,
Nathalie Delon
jatssza. A forgatas idejen a hazassag mar szetes?ben volt. A Jane-t?l valu bucsu jeleneteben felfedezhet? egyetlen szeretetteljes pillantas, ami elut Costello mindvegig apatikus, kifejezestelen tekintetet?l. A forgatason jelenlev?k ezt a valos, vegs? elvalas gesztusakent ertekeltek. Melville kes?bbi visszaemlekezese szerint a jelenet leforgatasa utani esten a hazaspar utjai elvaltak.
[3]
- Costello cinkosat, a garazsban dolgozo autoszerel?t az akkor mar halalos beteg
Andre Salgues
alakitotta, aki roviddel a forgatas utan elhunyt. Az egesz filmben egyszer szolal meg:
?Idefigyelj Jef, ez volt az utolso eset.”
[3]
Tovabbi informacio
[
szerkesztes
]