Magyarorszagon a 16. szazadban , a torok uralom korszakaban terjedtek el a reformacio eszmei. Luther nezetei el?szor Habsburg Maria udvaraban jelentkeztek, majd az erdelyi szaszok kozott valtak elfogadotta. Noha az orszaggy?les fellepett az uj tanok ellen, a 16. szazad vegere az orszag nagy resze protestanssa valt. Mivel a reformatorok a nep nyelven, magyarul predikaltak, es leforditottak a Bibliat , tevekenyseguk nagy mertekben hozzajarult az irodalmi nyelv kialakulasahoz. A reformatus erdelyi fejedelmek es f?urak szamos nyomdat es f?iskolat alapitottak, amelyek el?segitettek a hazai oktatas es m?vel?des ugyet.

Tortenet [ szerkesztes ]

El?zmenyek [ szerkesztes ]

A 16. szazad el?tt keletkezett eretnek es el?reformatori felekezetek nagyban hozzajarultak a reformacio szellemenek elesztesehez. E felekezetek tagjai kozul mar a 13 ? 15. szazadban nagy szamban menekultek hazankba az uldozes el?l. Meg inkabb egyengettek a reformacio utjat az ugynevezett el?reformatorok, Vald Peter es Husz Janos hivei, akik nagy szamban eltek a Magyar Kiralysag nyugati es eszaki reszein, a Szepessegben es a banyavarosokban, ahol mar a 15. szazadban huszita gyulekezetek alakultak es tobb huszita templom is felepult. ^[1] Magyarorszag f?papjai es f?nemesei nagy szamban vettek reszt a konstanzi zsinaton ( 1414 ), ahol a jelenlev?k erelyesen surgettek az egyhazi reformok bevezeteset. Luther Marton es az 1517 -es wittenbergi tetelek hire is hamar eljutott az orszagba. Maria kiralyne , II. Lajos neje, V. Karoly csaszar n?vere volt, donteseit nemet tanacsosok segitettek: Buda es a Nemet-romai Birodalom kozott igen elenk kapcsolatok voltak abban az id?ben. E korulmenyek hatasara mar a mohacsi vesz el?tt erzekelhet? volt a Magyar Kiralysagban a reformacio hatasa. ^[2]

1521 -ben az esztergomi ersek elrendelte ? mintegy megel?z? vedekezeskeppen ? hogy minden templomban olvassak fel a Luthert kikozosit? bullat. ^[3]

A reformacio megjelenese [ szerkesztes ]

A reformacio tanainak els? magyarorszagi terjeszt?i Grineus Simon es Vinschemius Vitus budai tanarok, Kordatus Konrad es Speratus Pal voltak. Speratus Palt 1522 -ben, a reformacio tanainak terjesztese miatt kiutasitottak Becsb?l . ^[4]

A budai tanacs, a reformacio tanainak terjesztese celjabol, meghivta Henkel Janost, a kiralyn? l?csei szarmazasu gyontatopapjat. Az eszaki varmegyekben f?kent Czirak Marton, (Wittenbergb?l valo hazaterese utan) Lincius, Gleba Boldizsar, es Bogner terjesztettek el a reformacio alapeveit. Az erdelyi szaszok kozott pedig a szileziai szarmazasu Gyorgy es Ambrus szerzetesek, Veil Konrad es Surdaster Janos voltak a reformacio els? hirviv?i. ^[5]

1523 -ban a budai orszaggy?les vagyonelkobzast es halalbuntetest helyezett kilatasba a lutheranusokkal szemben. ^[3]

A mohacsi csatavesztes utan a reformacio tanai egyre gyorsabban terjedhettek. Mohacsnal ket ersek es ot puspok vesztette eletet, ezzel letszamaban meggyengult a katolikus f?papsag , kevesebben maradtak, akik szigoru torvenyek Luther hivein valo vegrehajtasat megszervezhette volna. Az oszman-torokok el?renyomulasa kovetkezteben szamos plebania kiurult, a lelki (papi) iranyitas nelkul maradt nep orommel fordult a reformacio tanai fele, amit fokozott a Magyarorszag szamara torok intervenciokkal, sulyos bels? villongasokkal, szethuzassal, az orszag teljes osszeomlasaval jaro magyar belhaboru is. ^[4]

A torok tamadasok visszaveresere szervezett hadsereg felallitasa miatt az allamkincstar bevetelei igencsak megcsappantak, a helyzet olyan hatarozat meghozatalara kenyszeritette az 1526 . novemberi orszaggy?lest, amelynek ertelmeben ?a haboruban elesett f?papok hagyatekai, megurult szekeik jovedelmei az orszag vedelmere fordittassanak” . E vegzes alapjan Szapolyai Janos , es I. Ferdinand kiraly is, a f?papi javak nagy reszet ideiglenesen vilagi f?urak birtokaba bocsatottak. ?k a konnyen jott vagyon jelent?s reszet a magyarorszagi reformacio tamogatasara forditottak; tettek ezt vallasi meggy?z?desuk miatt, de olyan cellal is, hogy a tulajdonukba kerult birtokokat veglegesen megtarthassak. ^[4]

Humanista bibliaforditasok [ szerkesztes ]

A nyugat-europai bibliaforditasok a magyar humanistak kozott is kovet?kre talaltak. Komjathy Benedek Szent Pal leveleit mar 1532 -ben leforditotta es urn?je, Perenyi Gaborne koltsegen, Krakkoban ki is nyomtatta. Pesti Gabor ultette at magyarra a negy evangeliumot , amelyet 1536 -ban nyomtattak ki. Az Ujszovetseg els? teljes magyar nyelv? nyomtatott kiadasa pedig Sylvester Janos nevehez f?z?dik, aki egy Erd?si nev? szerzetes segitsegevel keszitette el a forditasat. A m? 1541 -ben jelent meg Ujszigeten , a kiadas koltsegeit Nadasdy Tamas viselte. A magyarorszagi reformacio nagy bibliaforditoi kes?bb e humanista nyelvtudosok orokseget vittek tovabb.

A reformacio terjedeset segit? politikai tenyez?k [ szerkesztes ]

Janos es Ferdinand sajat hatalmi es politikai celjaik elerese erdekeben manipulaltak a vallasi eletet. Az orszag f?urai, nemesei es polgarsaga minel jelent?sebb reszet kivantak maguk melle allitani. Szapolyai halala ( 1540 ) utan az Erdelyt kormanyzo f?urak (els?sorban Petrovics) ugy gondoltak, hogy az ifju erdelyi fejedelem, Janos Zsigmond szeke csak ugy biztosithato, ha Erdelyben es vonzaskorzeteben a reformalt vallast reszesitik el?nyben, igy a volt katolikus f?papi es szerzetesrendi javak egy reszevel az orszag kincstarat gazdagithatjak. Kes?bb a fejedelem is a reformacio hiveve valt.

I. Ferdinand kiralyt Miksa kiraly szemelyeben olyan kiraly valtotta fel, aki csak kuls?leg volt katolikus , de partolta a reformaciot. Az orszag f?meltosagu, illetve katonai vezet?i beosztasaiba lelkes protestansokat nevezett ki. Rudolf uralkodasa kezdeten mar csak harom magyar f?nemesi csalad maradt a katolikus egyhazban , de a koznemesek es polgarok kozott is csak elvetve akadt egy-ket katolikus csalad. A 16. szazad utolso evtizedeiben a legf?bb, orszagos tisztsegeket (a nadori , orszagbiroi , horvat , temesi , erdelyi bani , tarnoki , f?lovaszmesteri , korona?ri , poharnoki , valamint a legtobb f?ispani meltosagokat) protestans f?urak viseltek. Meg a katolikus f?papok kozul is tobben csatlakoztak a reformacio egyhazaihoz. Kozottuk volt Podmaniczky es utoda nyitrai puspokok; Kecheti Marton, Horvath Janos, Bebek Imre szepesi prepostok es reszben Dudics Endre pecsi puspok is, aki kes?bb a colibatust is teljesen feladva, meg is n?sult.

A protestans egyhaz teologiai es felekezeti ketteszakadasa [ szerkesztes ]

Eleinte hazankban is Luther tanai dominaltak, de hamar ismertte valtak Kalvin Janos es Ulrich Zwingli nezetei is, es a 16. szazad kozepe fele a nep mar tulnyomoreszt a Kalvin-fele tanitast kovette. Az 1560-as evekben vegul a nemet es a svajci reformacio hivei Magyarorszagon is ket kulon egyhazza alakultak.

A Kiralyhagon innen es tul a szaszok, a dunantuli fels? varmegyekben a magyarok nagy resze megtartotta hite alapjaul a Luther-fele Augsburgi Hitvallast (Agostai Hitvallas). A szekelyek es mas magyar nemzetiseg? protestansok pedig csatlakoztak a svajci (helvet) reformaciohoz, hituk alapjait a heidelbergi alapm?b?l sajatitva el ( Heidelbergi kate vagy Helvet Hitvallas).

A fels?-tiszavideki protestansok a tarcali zsinaton, 1562 -ben nyilvanitjak sajat egyhazukat kalvinistanak. Erdelyben a tordai ( 1563 ) es nagyenyedi ( 1564 ) zsinatokon valnak kulon felekezetekke a szaszok es magyarok, mindket csoport sajat puspokot is valasztott maganak. A Tiszantul 17 egyhazmegyeje a debreceni zsinaton ( 1567 ), a Tolna es a Baranya varmegyeiek pedig a hercegsz?ll?si zsinaton ( 1576 ) fogadtak el a helvet hitvallast ; a dunantuli fels?bb varmegyek protestansai a csepregi szovita utan, 1591 -ben valtak kette.

Az 1562-63-as Tarcal-Tordai hitvallas Beza Todor egyik rendszeres hitvallasi m?venek nem teljes magyar forditasa. ^[6]

A magyar reformacio f?bb alakjai [ szerkesztes ]

• A magyar reformacio elinditoi
  • Devai Biro Matyas Kassan , Budan es Debrecenben munkalkodott a reformacio terjesztesen.
  • Sztarai Mihaly f?kent Tolnaban , Baranyaban , Szlavoniaban jarult hozza a reformacio terjedesehez, ? het ev alatt mintegy 120 gyulekezetet alapitott, es mind predikacioi, mind templomi enekei miatt is igen nepszer? volt. ^[7]
• A torok uralta teruletek reformatorai
  • Galszecsi Istvan gyulai tanar, az altala megteritett Batizi Andrassal es egy Sebestyen nev? pappal, tovabba Derecskei Demeterrel es Ozorai Imrevel egyutt Bekes es Szatmar varmegyekben es a Szilagysagban ; Szekely Istvan Szikszon , Liszkan es Goncon ; Eszeki vagy Sigerius Imre pedig a torok hatalom alatt allo dunantuli reszeken terjesztettek a reformacio nezeteit es alapitottak az uj iskolakat.
  • Meliusz Juhasz Peter alapitotta meg a magyar kalvinista egyhazat. Debrecenben m?kodott, ekkor kapta a varos a ?kalvinista Roma” elnevezest.
  • Szegedi Kis Istvan Csanadon , Cegleden , Temesvaron , majd Baranyaban es Rackeven ( 1572 ) tevekenykedett.
• Erdely reformatorai
  • Erdelyben a reformatus mozgalom tanainak terjesztese f?kent Gyulai Istvan , Vizaknai, Omlaczi, valamint Heltai Gaspar , Kolozsvar tudos lelkesze nevehez kothet?. Heltai szinten leforditotta a Bibliat, azonban a kiadasbol kihagyott nehany oszovetsegi konyvet.
  • David Ferenc , Europa legradikalisabb reformatora volt, aki letrehozta az unitarius egyhazat , az egyetlen magyar alapitasu tortenelmi egyhazat. Mint kolozsvari lelkesz es Janos Zsigmond erdelyi fejedelem papja, ? dolgozta ki a vilagon egyedulallo erdelyi vallasszabadsag-torvenyt, amelyet az 1568 -as tordai orszaggy?les fogadott el.
• A Kiralyi Magyarorszag reformatorai
  • A magyar reformacio terjeszteseben nagy szerepet jatszott Kopacsi Istvan , aki korabban a sarospataki ferences rend vezet?je, valamint Perenyi Peter udvari papja volt, es aki a Matraaljan , majd Siklosi Mihallyal egyutt a Drava es a Bodrog kornyeken, de kulonosen Sarospatakon hirdette az uj tanokat.
  • Karolyi Gaspar gonci lelkesz es esperes , akinek nevehez kot?dik a teljes Biblia leforditasa es 1590 -es vizsolyi kiadasa. A magyar m?vel?destortenet kiemelked? allomasa volt, hogy az anyanyelv? Biblia szeles korben hozzaferhet?ve valt.

A szasz reformatorok [ szerkesztes ]

• Az erdelyi szaszok kozott a reformacio vezet?je Johannes Honterus volt, aki tobb kulfoldi egyetemen is oktatott, miel?tt Brassoban letelepedett. Itt, mint predikator, tanito es iro tevekenykedett, es kierdemelte az ?Erdely reformatora” cimet. 1541-ben, volt kolostori tulajdonbol, megalapitotta a brassoi f?iskolat, ahol egy nyomdat is nyitott. Itt irta meg ?Vallasjavitas” cim? konyvet, valamint az erdelyi szasz egyhazak reformaciojanak tortenetet, az Agostai hitvallast is kinyomtatta. Glatz-cal es Vagnerral egyutt azt t?ztek ki celul, hogy a reformacio terjeszteset az ortodox vallasu romanok kozott is folytatjak.
• A szepessegi szaszok kozott L?csenek Preiszner Tamas , Bartfanak Radasinus es Lang Ezsaias , Eperjesnek pedig Sautner Antal es Samuel lettek tudos tanitoi, akik a teljes felvideki nemetseg reformaciojanak is vezeregyenisegei voltak.
• A banyavarosokban Zeisel , Lovcsanyi es Sartorius , mig Sopronban Gerengel Simon alapitottak evangelikus gyulekezeteket.

A reformacio f?bb partfogoi [ szerkesztes ]

A reformacio partfogoi kozott els? helyen all Maria kiralyne . Annak ellenere, hogy a kiralyne a katolikus egyhaz tagja maradt, Henkel, a gyontatopapja megnyerte ?t Luther tanainak.

Hatekony partfogo volt Brandenburgi Gyorgy , II. Lajos gyamja, aki azzal segitette a reformacio tanarainak m?kodeset, hogy reszben sajat birtokaira ( Gyula es kornyeke), reszben pedig az orszag belsejebe budai tanarokat hivott meg.

Thurzo Elek kincstarnok, majd orszagbiro, aki alapitvanyt tett a l?csei evangelikus lelkeszi hivatal es a lelkeszjeloltek tamogatasara.

Hecht vagy Csukas Janos nagyszebeni polgarmester, aki sajat hazaban nyujtott menedeket a reformatorok szamara es alakitott ki istentiszteleti helyet. Meg hatasosabb partfogo volt Markus Pemfflinger nagyszebeni kiralybiro , akit II. Lajos a reformacio partolasa miatt Budara idezett es kegyvesztessel fenyegetett meg.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Bokor Jozsef (szerk.). Reformacio , A Pallas nagy lexikona . Arcanum: FolioNET (1893?1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X  
• Kereszt es felhold : A torok kor Magyarorszagon (1526-1699). CD-ROM. Budapest: Enciklopedia Humana Egyesulet, 1999. ISBN 963-85552-5-4 .
• S?ter Istvan (f?szerk.): A magyar irodalom tortenete. Budapest: Akademiai. 1964-1966. ISBN 963-05-1639-X

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Reformacio
• Kora ujkori magyar tortenelem
• Magyar tortenelem
• Magyarorszagi protestansuldozesek
• A reneszansz magyar irodalma
• Magyarorszagi Reformatus Egyhaz
• Magyarorszagi Evangelikus Egyhaz
• Protestantizmus
• Reformacio Emlekbizottsag

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• A Magyarorszagi Evangelikus Egyhaz honlapja
• A Magyarorszagi Reformatus Egyhaz honlapja