A miskolci vendeglatas tortenete szoros osszefuggesben van a telepules keresked?varos voltaval. A Miskolcra a varos kapuin at erkez? es esetleg tovabbhalado keresked?k ellatasa a vendeglatas sokiranyu kielegiteset kivanta meg. Erre szolgaltak a miskolci kocsmak es vendegl?k, a vendegfogadok, a szallodak, a kavehazak es cukraszdak, valamint a tobb szazra tehet?, etelt is kinalo pincek.

A szamos varosi kocsma a meglev? helyi igenyek kielegiteseben jatszotta a f? szerepet, es az akkori (bel)varos szamos pontjan helyezkedtek el. Ezeken kivul ki kell emelni az Avas , a Tetemvar es a Babonyiberc pincehalozatanak kocsmait is. A kocsmakban eleinte csak bort es palinkat mertek, csak kes?bb jelent meg a sor a kinalatban. A varosi rendelkezesek szerint a pincekben szigoruan tilos volt etel, harapnivalo kiszolgalasa. A korcsmalas ? elvileg ? szigoru korulmenyek kozott folyt, az italmeresi jog megszerzeset, ellen?rzeset es id?szakonkenti szabalyozasat a borbiro vegezte. A varos folyamatos ? de az esemenyek tukreben sikertelen es nem is teljes er?vel vegzett ? harcot folytatott az engedely nelkuli italmeres, az ugynevezett kura vagy kurta kocsmak ellen. Az is el?fordult, hogy a lakossag a megbuntetett kurta korcsmarosoknak a partjara allt, megakadalyozta a lefoglalt bor elszallitasat, es meg az ispant is el?zte, a hajduival egyutt.

A vendeglatas mas szintjet jelentettek a vendegfogadok es a szallodak. Ezen a teruleten nemi kesessel reagalt a varos az igenyekre. Miskolc tanacsa 1718-ban epitette meg Zoldfa vendegfogadojat a Csabai (akkor Mindszenti) kapunal, a Miskolctol akkor elkulonult Mindszent telepulessel szemben, az ut masik oldalan. Erre a helyre a tanacs a varosba erkez? nagy kereskedelmi es szekerforgalom miatt gondolhatott, de ? bar a 19. szazad kozepeig m?kodott ? nem igazan valt be, mert tavol volt a varos kozpontjatol. Miskolc belvarosaban nyilt a 18. szazad utolso harmadaban a Harom Rozsa vendegfogado , de eleinte csak ket vendegszobaja volt. A Korona vendegfogado meg inkabb az akkori belvarosban helyezkedett el, a Piac utca kozponti helyen (ma Szechenyi utca 1. ), de ebben is csak negy vagy hat vendegszoba volt. Ez azt jelenti, hogy Miskolcnak meg 1798-ban is csupan harom szalloja volt, osszesen 13?15 szobaval. Az elszallasolasi igenyek azutan kikenyszeritettek tovabbi szallashelyek, szallodak epiteset.

Sajatos oldala volt a vendeglatasnak a kavehazak es cukraszdak megjelenese a varosban. A kavezas szokasa az 1700-as evekben kezdett elterjedni Miskolcon, el?szor a nagypolgarsag koreiben. Az els? kavehaz 1788-ban nyilt meg a Piac utcaban. A kovetkez? a legendassa valt Jost?Rabel?Rorariusz kavehaz es cukraszda volt, amelyet eleinte svajci cukraszok vittek sikerre, es szamos hiresseg is megfordult benne. A Megay cukraszda is nevezetes intezmeny volt Miskolcon. Tulajdonosa szamos szakmai versenyen szerzett hirnevet maganak es cukraszdajanak. Tovabbi hires es a miskolciak emlekezeteben sokaig megmarado cukraszda volt a Piva , a Trillhaas?Doro?Racz es a Capri .

Kocsmak es vendegl?k [ szerkesztes ]

Miskolcon az evszazadok soran m?kod? kocsmak szamat lehetetlen megallapitani. A 19. szazad el?tti id?kb?l keves irasos forras van, csak azt kovet?en szaporodtak meg a leirasok. Az allando engedellyel rendelkez? borkimeresek vagy foldesuri (uradalmi es apatsagi), vagy varosi kezelesben voltak, ahol fizetett alkalmazott merte az uradalom, az apatsag es a varos borat. Voltak id?szakosan m?kod? kocsmak is, amelyek Szent Mihaly napjatol karacsonyig vagy ujevig m?kodtek. Ezeket kantorkocsmak nak neveztek. Sok engedely nelkuli kocsma is volt a varosban, amelyeket kurta vagy kura kocsmak nak hivtak. A tilalmas italmerest a varos ? sikertelenul ? uldozte, 1790-ben peldaul 131 kurta korcsmaros ellen indult eljaras. Sok helyen az avasi , a tetemvari es mas pincekhez is telepitettek kocsmakat, ezek voltak a korcsmalo pincek . A kocsmakban bort, esetleg palinkat mertek, de szigoruan tilos volt barmifele etelt kiszolgalni, ezert a kocsmak egyiket-masikat koplalokocsma nak is neveztek. ^{[1] [2]}

A bor kimerese mellett a 18. szazad elejen meghonosodott a sorivas is Miskolcon. A Mindszenten letesult, a tapolcai apatsag tulajdonaban lev? serf?z? m?helyr?l 1709-ben, mig a varos serhazarol 1714-ben esik szo el?szor. A serhazakban palinkaf?zes is folyt, de 1917-t?l kozponti varosi szeszf?zde is uzemelt, ahol els?sorban egetett, tomeny alkoholt allitottak el? meg 1929-ben is. A nyolc embert foglalkoztato uzem a mai Zsolcai kapu 45. alatt m?kodott. A serf?zes azonban igeny hianyaban nem fejl?dott kell? mertekben. A 19. szazad vegen, a ket miskolci soruzem megsz?nese utan letesult Zurich Janos-fele m?hely is csak szakaszosan m?kodott, de volt ev, hogy egyaltalan nem termelt, meg is sz?nt. Magyarorszagon, igy Miskolcon is a sorfogyasztas az 1920-as evekt?l indult novekedesnek. Mivel serf?z? uzem akkor mar nem volt a varosban, a sor nagykeresked?kon keresztul erkezett Miskolcra mas soruzemekb?l. Megemlitend? Kalman Jozsef nagykereskedese, a Kalman- es Mann-fele lerakat, vagy a Dreher (-Haggenmacher) Serf?zde f?lerakata. Ezek jobbara a Zsolcai kapuban helyezkedtek el. Utobbi letesitette a Zsolcai kapu 5. alatti Hagi soroz?-ettermet . ^[3]

• A tapolcai apatsag mindszenti serf?z? m?helye . A serf?z? m?hely 1709-ben letesult Mindszenten , a Petrik Andras tapolcai apat, illetve Bazilud Jakab es Kirsz Janos kozotti szerz?des ertelmeben. A tulajdonosok engedelyt kaptak palinkaf?zesre is. Erdekes kitetele volt a szerz?desnek, hogy kuls? (azaz miskolci) kocsmakba nem szallithattak sort. Nem tudni, mikorra epult fel a soruzem, de 1713-ban mar uzemelt. A telep 1733 korul leegett, de az ismert, hogy 1742-ben mar m?kodott. Egy 1746-os elszamolas szerint januar es augusztus kozott 463 3/4 kobol arpabol 385 hordo sort f?ztek. A palinkaf?zeshez az alapanyagot az apatsag tapolcai , gorombolyi es miskolci sz?l?ib?l, gyumolcsoseib?l szallitottak. A serf?z? uzem m?kodesevel kapcsolatban 1818-bol szarmazik az utolso adat: egy peres levelben emlitik, ezt kovet?en sz?nhetett meg. ^[4]
• Miskolc varos serf?z? m?helye . ?Az Hunyad utcan kivul valo varosunk kozonseges serhaza" az akkori Serhaz utcaban (a mai Tizeshonved utca 21. alatt) m?kodott, ma a Herman Otto Gimnazium epulete all a helyen. A serhazban palinkat is f?ztek. 1774 el?tt a haz leeghetett, az uj uzemr?l 1775-ben keszult egy felmeres: ?Jo anyagbol epult, zsindelyezve, ket reszb?l all. Az els? resz, a nyersanyagraktar 13 ol 2 lab hosszu, 4 ol szeles. Padlozata tegla, s itt talalhato a malatat?zhely. Efolott a … magtar. Ezutan kovetkezik a malataszarito…. Aztan a sorf?zesre szolgalo k? t?zhely. Ez utan kovetkezik maga a sorf?z?, bolthajtasos, 4 negyszegletes k?gyam tartja a bolthajtasat. … Itt vannak a sorf?z? edenyek, kadak fabol. … Ezt koveti a … sorraktar.” Az 1783-as osszeiras hasonlo allapotokat talalt, de megemlitette meg, hogy az uzem a Hoher , vagy Serhazkorcsma tajan talalhato. Ezt kovet?en megsz?nnek az adatok, a serf?z? m?hely 1883-ban valoszin?leg megsz?nt. Helyen, a regi epulet elemeit felhasznalva epult fel 1889-re a Jozsef laktanya a Miskolci 10. honved gyalogezred szamara. ^[5]

Nehany a legfontosabb, illetve legtobb irasos forrassal rendelkez? miskolci korcsmak es vendegl?k kozul, a feljegyzesek szerinti irasmodban:

• Apatsagi korcsma a mindszenti pincek kozott . Err?l a kocsmarol kerult el? el?szor feljegyzes, a vendeglatohely szinte folyamatos pereskedeseinek iratanyaga. A 18. szazad elejen Althann Mihaly vaci puspok, tapolcai apat felugyeleteben m?kodott a kocsma, ami Miskolc varos jogait sertette, ugyanis a Csabai kapunal, a Mindszenti templommal szemben a varos is fenntartott egy kocsmat ( Zold Fa neven), innen adodott az allando jogi perpatvar. A pinceben meg a 18. szazad masodik feleben is volt borkimeres. Mindszent telepulesen m?kodott, de a pontos helye nem ismert. ^{[6] [7]}
• Korcsmahaz a Szijgyarto nev? funduson . Az 1745-os osszeiras reszletes kepet mutat a kocsma kialakitasarol, berendezeser?l. A deszkaval boritott, haromablakos szoba kozepen hosszu asztal allt, mellette locakkal. Az italtarolo kamraba reteszes ajton at lehetett bejutni, a kocsmaepulet alatt pince volt. Akkori allapotara jellemz?, hogy az osszeirok javasoltak, hogy ?az Betssuletes Varos menel hamarebb megtsinaltassa”. Feltehet?en roviddel ezutan lebontottak. A kocsma a Piac utcaban, a mai Szechenyi utca 26. szam, a Miskolci Takarekpenztar epulete helyen allt. ^[8]
• A Piatzon a Meszar Szekek melletti regi epullet? korcsma . Az 1745-os osszeirasban talalhato adat rola. Az iras ismerteti a korcsmaros lakohelyet es az ivohazat, amely a Piac utca fel?l nyilt. Berendezese mindossze egy levert labu tolgyfa asztalbol, harom locabol es egy f?t?kemenceb?l allt. A leltar a pinceben ?egy on itzet, egy on messzelyt, egy fa polturast, a sorhoz valo egy-egy iccet es messzelyt, egy penzestalat, valamint deszkabol keszult kett?s csapszeket, harom csapalavalot, egy tolcsert, egy csapfurot” irt ossze. A mai M?veszetek Haza kornyeken, attol eszakra allt, ivoszobaja a f?utcara nyilt. ^[9]
• Szarvas vagy Koplalo kortsma . A kocsma fennallasat 1755-t?l 1874-ig lehet nyomon kovetni. Eszerint el?szor uradalmi tulajdonban volt, es Szarvas Kortsma volt a neve. Az 1783-as osszeiras szerint a Vay-hazhoz tartozott. 1787-ben tobb gyanus n?szemelyt fogtak el benne, az idegeneket pedig kizsuppoltak. Az ?erkolcstelensegek” azonban tovabb folytak, es 1811-ben az immar Koplalo kortsma nevre hallgato hellyel kapcsolatban ujabb varosi intezkedesekre volt szukseg. Az uradalom 1816-ban eladta az epuletet Czinczifa Adam gorog keresked?nek (az ? nevehez f?z?dik a F?utca es a Rakoczi utca kozotti kapcsolatot megteremt? Sotetkapu megepitese). 1828-ban ujabb tulajdonosa lett, aki patikava alakitotta, majd az 1874-es nagy t?zveszben megsemmisult. ^[10]
• Sodoma Kortsma . 1764-ben emlitette Miskolc varos jegyz?konyve, hogy a kocsmaban ? a tiltasok ellenere ? egy cigany asszony tancolt, harminc korbacsutes volt a buntetese. Ezutan is jobbara botranyos es peres iratokban fordul el?, vegul 1811-ben emlitettek utoljara. Helye nem ismert. ^[11]
• Jezus Kutja nevezet? Kortsma es bormeres . 1745-ben emlitettek el?szor, uradalmi kimeres volt. Itt is emlites tortent egy ? kocsmakban nyilvan nem ritka ? reszeges botranyokozasrol, a vetkes Miklosi Mihaly 1767-ben otven botutest kapott. Az 1775. evi osszeiras szerint az epulet jo anyagbol epult, a szoba-konyhas epulet alatt helyezkedett el az ivoszoba, pincejeben 12 hordo fert el. Helyileg az avasi pincek kozott, sz?k helyre volt beszoritva az Avas oldalaban. 1783-ban Johann Jung tervei alapjan atepitettek, de 1832-ben mar nem letezett. ^[12]
• Lutzi- (Lacai-, Lucine-) korcsma . A kocsmat 1873-ban emlitettek el?szor, a Piac utcaban helyezkedett el. Harom szoba-kamra-konyhas, el?terrel rendelkez?, boltozatos epulet volt. ?Kiszolgalasra alkalmas" pinceje is boltozott volt, amelyben 31 hordo bort lehetett tarolni, emellett negy asztalt, negy padot es hat szeket helyeztek el benne. 1787-ben Lucine kocsmaja kent emlitettek, ezt kovet?en nemsokara lebontottak. A mai Szechenyi utca 32. szam alatti Divathaz epulete all a helyen. ^[13]
• 3 Kakas korcsma , kes?bb Feher Kakas fogado es korcsma . A kocsma neve 1787-ben t?nt fel el?szor, a mai Zsolcai kapu 26. szam alatt allt. Kes?bb, az 1878-as arvizi jelentesben es mas levelekben irtak rola (?regebbi uradalmi epulet”), majd 1881-ben Feher kakas neven emlitettek. 1880-ban Leszih Miksa gepgyaros vette meg az epuletet gazdasagi gepgyara szamara, de az 1878. evi miskolci nagy arviz utan lebontottak. ^[14]
• Hoher , Serhaz vagy Fels?varosi kocsma . Az 1745. evi osszeiras szerint ?a Serhazzal attal ellenbe lev?” korcsmakent emlitettek. A leiras ismerteti a kocsmaros lakasat, es reszletesen leirja a ?mulatok hazat”, ?abban ex fundamentum k?b?l felrakott kemeny, ezalatt egy k?konyha, alatta egy sut? kementze, 1 hosszu asztal ket lotza levert labakkal. … Az haz alatt vagyon egy 3 ol hosszusagu es 2 ol szelesseg? k?b?l rakott Bothajtasos Pintze, jo Botos Torokkal, es fa garadittsal, Bellett ajtoval elkeszitve”. A kocsma folyamatosan m?kodott, de az 1878-as nagy arviz sulyosan megrongalta. ^[15]
• Ujj varos utcai korcsma-haz vagy Ujvarosi korcsma . Az 1745. evi osszeiras szerint ?jo Fa epulet? korcsmahaz, sindelezettel. … A mulatohazban vagyon 2 hosszu lotza”. A haz alatt 3 ol hosszu es 2 ol szeles k?b?l rakott bolthajtasos pince helyezkedett el, 18 gonci hordo fert el benne. A mai Horvath Lajos utca deli oldalan allt, megsz?nesenek korulmenyei nem ismertek. ^[16]
• Tetemvari korcsma . A 18. szazad elejen epult, es a mai Pet?fi ter mogotti meredek utcak elagazasanal allt. Az 1745-os osszeiras k?b?l rakott, jo epuletnek nevezi, ?mulato haz"-aban egy hosszu asztal es harom loca volt. Pincejeben 22 hordo fert el. A 18. szazad vegen mar romlo allapotunak irtak le, megsz?nese a 19?20. szazad fordulojara tehet?. ^[17]
• Szarazfa vagy Svabsori korcsma . A 19. szazad elejen epulhetett, es a Gy?ri kapuban, az akkori Svab soron, a mai Thokoly utcaval szemben m?kodott. Fapadlos epulet volt deszkakeritessel, es nyaron az udvaron folyt a kiszolgalas. ^[17]
• Kispipa vendegl? . A mai Rakoczi utca 4. alatti epulet 1890 korul kerult Mayer Jozsef, a Miskolci Polgari Egylet egyik szervez?je es hivatalos vendegl?se tulajdonaba, talan ? is epittette, es ? nevezte el Kispipa nak. Lakasa az epulet emeleten volt, a vendegl?egyseg a foldszintet foglalta el. A Kispipa vagy Halaszcsarda evtizedeken keresztul a miskolciak kedvelt vendegl?je, Kispipa Halaszcsarda neven a mai napig m?kodik regi helyen, a M?veszetek Hazaval szemben. ^{[18] [19]}

B?vebben: Kispipa vendegl? (Miskolc)

• Messzelato csarda . 1821?22-ben Pollak David nyitotta meg az intezmenyt, majd az 1930-as evekben Balazs Lajos tulajdona volt. Az 1970-es evekben bontottak le a Vorosmarty lakotelep epitese miatt. ^[20]
• Nepkerti Vigado vagy Sport vendegl? . A Vigado epitese 1877 utan tortent meg, a terulet rendezeset kovet?en. A Mayer Jozsef altal berelt vendegl? a Lovolde kert f?bejaratanak vegen allt, tancteremmel, fabalkonnal, oldalt volt a vendegl?i resz. Az epulet mogott helyezkedett el a konyha, ett?l balra volt a sportpalya, amely nyaron teniszpalyakent, telen korcsolyapalyakent m?kodott. 1910-ben a neves Boczog? Jozsef vette at a Vigadot, es fellenditette a forgalmat. Az epuletet 1926-ban Hajos Alfred tervei alapjan atepitettek. Az 1930-as evekben atkereszteltek Sport vendegl? ve, berl?je ekkor Toth Sandor volt. A Nepkerti Vigado ? jelent?sen felujitva es korszer?sitve ? a 21. szazadban is m?kodik. ^{[21] [22] [23]}

B?vebben: Nepkerti Vigado

• Hunyadi vendegl? . A Medvecz Jozsef altal alapitott vendegl? a mai Dayka Gabor utca sarkan m?kodott. Jo hir?, rendezett hely volt. El?szor a sontes helyisegebe lehetett belepni, ahol csak italokat szolgaltak fel, innen lehetett bejutni az ettermi reszbe, ahol etel- es italkiszolgalas is volt. A vendegl? 1945 el?tt bezart, lebontottak. ^[24]
• Leffler (Lefler, Lendvay) Karoly vendegl?i . Leffler Karolynak tobb vallalkozasa is volt: m?kodtetett vendegl?t a Belvarosban , de meg Tapolcan is (utobbi a mai posta helyen allt). A miskolciak kozul az els? a Hunyadi utcai vendegl? atvetele volt ( Sarga korcsma neven), de ennek igen rossz hire volt. Nyitott meg egyet a mai Deryne utca 6. szam alatt, majd a Szechenyi utca 115. alatt is, kerthelyiseggel. A foldszintes epulet ma is megvan. ^{[25] [26] [27]}
• Hagi soroz?, etterem. A Zsolcai kapu 5. szamu telket 1907-ben vasarolta meg a Haggenmacher K?banyai es Budafoki Sorgyarak Rt. soroz?je szamara. Foldszintes, utcafrontra nez? epulet volt, 1936-ban valosult meg, mai homlokzata ekkor alakult ki. A Hagi elnevezes valoszin?leg a Haggenmacher nevb?l rovidult le es valt ?hivatalossa”, es a nevet ezt kovet?en minden tulajdonos megtartotta. Szinvonalas, nepszer? szorakozohely volt. Az etterem az 1944. junius 2-i bombatamadas soran megserult, de hamar ujjaepitettek. Napjainkban nem m?kodik. ^[28]

B?vebben: Hagi etterem (Miskolc)

Az allando vendegl?k es ettermek mellett a Buza teri hetivasarokon rendszeresek voltak a lacikonyhak is, amelyek lacipecsenyet, hurkat es kocsonyat kinaltak az arrajaroknak miskolci feherkenyerrel. ^[29]

Vendegfogadok, szallodak [ szerkesztes ]

Miskolc ? elhelyezkedesenek koszonhet?en ? mar koran keresked?varos volt, ahova, illetve ahonnan a varos negy kapujan erkeztek a keresked?k kocsijaikkal. A Pest iranyu forgalom volt a legjelent?sebb, amely a Csabai kapun (eleinte Mindszenti kapunak neveztek) haladt a belvaros iranyaba. Utvonalaban az els? vendegfogado a Mindszenti kapunal, szinte a varos hataran kivul allo, a korabban itt lev? Zoldfa (Zold Fa) kocsma helyen 1718-ban epult Zoldfa vendegfogado volt, amelyet a varos tanacsa epittetett. Az athalado utvonal a Szinva hidjan vezetett at, a hid (a kes?bbi Forgo-hid) el?tt a Csillag vagy Feher Csillag fogado , a hid tuloldalan pedig a Harom Rozsa vendegfogado m?kodott. A varosba bevezet? masik utvonal az Also Papszeren (ma Rakoczi utca) vezetett a kes?bbi Sotetkapu fele, itt el?szor a Barany vagy Aranybarany fogado esett utba, majd a Piac utcan athaladva a Cziko (Kossuth) utca ket sarkan allo, a tapolcai apatsag keresked?- es vendeghaza, a Curia Regais (a kes?bbi Pannonia szalloda ), illetve a nyugati oldalon a Fekete Sas vendegfogado (a kes?bbi Beke etterem ). A felsorolt vendegfogadok termeszetesen nem egyszerre letesultek. Izdenczy Antal diosgy?ri prefektus leirasa szerint Miskolcnak meg 1798-ban is csupan harom szalloja volt, ezek kozul a Zoldfa tavol volt a belvarostol, a Harom Rozsanak ket, a Koronanak negy vagy hat vendegszobaja volt. ^{[30] [31]}

• Zoldfa (Zold Fa, Zold ag) vendegfogado . A Mindszenti (Csabai) kapunal allo kocsma megleter?l 1710-ben szol el?szor adat. Ennek helyere epult 1718-ban a fogado Mindszent telepulessel szemben. Ez az epulet nem allt fenn sokaig, mert 1721-ben leegett vagy mas modon megsemmisult, de ujjaepitettek. Els? reszletes osszeirasa 1745-ben keszult el, ekkor a varos egyetlen vendegfogadojakent emlitettek, es feltehet?en inkabb a kocsmafunkcio volt a fontosabb. Az igenyek fokozodasa miatt 1761-ben emeletet huztak az epuletre, het vendegszobat alakitva ki azon. A vendegfogado a 19. szazad els? feleben elte fenykorat, de 1858?1870 kozott mar nem fogadokent m?kodott, hanem a loavato bizottsag berelte. ^{[32] [33]}
• Harom Rozsa vendegfogado . A Miskolci Kotelkonyv szerint 1702-ben a telek tulajdonosa Szikszai Kura Janos, es egy kura korcsma allt rajta. Az epulet ezutan valoszin?leg leegett, es a helyen 1767-ben a diosgy?ri uradalom epittetett ujat Harom Rozsa korcsma neven. Az 1783. evi osszeiras mar vendegfogado neven emlitette. Az 1832?1833-as uradalmi osszeiras szerint a Harom Rozsa uradalmi vendegfogado jo anyagbol, jol megepitett epulet volt, es zsindelytet? fedte, bar ez utobbi a feljegyzes szerint nemi javitasra szorult. Ket vendegszobaja volt, mindkett? fapadlos, ketszarnyu ablakos, vasracsos, fazekas kalyhakkal. Volt istalloja 16 lo szamara es egy nyitott, de zsindelytet?vel fedett kocsiszinje hat kocsinak. 1840-ben itt szallt meg Kossuth Lajos , 1851-ben pedig Albrecht f?herceg katonai es polgari kormanyzo. A szallodat atkereszteltek Grand Hotel nek, ezutan pedig minden uj tulajdonos a maga nevevel hirdette a szallodat. 1872-ben ket miskolci polgar, Szabo Gyula es Pilta Miklos vette meg 48 000 forintert, lebontottak, es egy szomszedos telekkel kiegeszitve 1878-ra (meg a nagy arviz el?tt) felepitettek a mai ketszintes, 40 vendegszobas epuletegyuttest. A reprezentativ szalloda a nevet els? berl?jer?l kapta: Grand Hotel Stogermayer . A hotel nevezetes lakoi kozul megemlitend? Ferenc Jozsef , aki 1881. szeptember 9?16. kozott id?zott itt, 1888 majusaban Rudolf tronorokos , majd ugyanezen ev oktobereben Edward walesi herceg , a kes?bbi brit kiraly. A berl?k szaporan valtottak egymast, ettermeket, kavehazat, soroz?t m?kodtettek benne, de a sokszobas szallodat nem tudtak tartosan rentabilisan uzemeltetni. A nagy gazdasagi vilagvalsag idejen, 1934-ben megsz?nt az epulet szallodafunkcioja, berpalotava alakitottak, a foldszinten uzleteket alakitottak ki. Ezek kozul a Feher Kigyo Gyogyszertar maig fennmaradt, ugyancsak regi a sarkon, valtozatos neveken m?kod? konyvesbolt. ^{[34] [35]}

B?vebben: Harom Rozsa Szallo

• Korona vendegfogado, szallo (kes?bb Kossuth, Avas). A mai Szechenyi utca 1. alatt Nyary Zsigmondnak 1652-ben mar kuriaja allt, ahol ?szabad korcsmat" m?kodtetett. A 17. szazad masodik feleben mar D?ri-kocsmakent volt ismert, majd 1757-ben, az un. Grassalkovich-fele szerz?des kereteben a diosgy?ri koronauradalom tulajdona lett. Az 1783-as osszeiras szerint az Arany Korona kozepesen jo allapotu epulet, hat vendegszobaja, ketreszes istalloja es kocsiszine volt. Az 1780-as?1790-es evekben nyaranta ebben az udvari kocsiszinben, majd 1802-t?l a fakkal boritott arnyas kertben, egy osszeacsolt szinkorben kapott helyet a ?Nemzeti Jadzo Tarsasag”, ahol Deryne Szeppataki Roza is jatszott. 1798-ban a miskolci Klir Vencel tervei alapjan atepitettek az epuletet. Az eszaki, ketemeletes szarnyban voltak a vendegszobak, a Piac utcai egyemeletes szarnyban a vendegl?i helysegek. 1893-ban a varos lebontatta a szallot, hogy nagyobbat, korszer?bbet epitsenek helyette. Az epiteszeti terveket Adler Karoly keszitette el. A szalloda f?homlokzata a Szechenyi utcara nezett, es ? mikent a regi Korona is ? rendelkezett egy bels? udvarral. Az uj Korona gyorsan felepult, 1894-ben mar meg is nyitott. A szalloda els? berl?je Reidinger Bela volt, ?t Bakos Karoly kovette, majd a legendas Boczog? Jozsef kovetkezett, aki orszagos hirre emelte a szallodat es konyhajat. Boczog? 1938-ban cs?dbe ment, ezutan az allamositasig a Janits testverek vezettek az intezmenyt. A Kossuth, illetve az Avas nevet kes?bbi id?szakban kapta a szallo. A szallodat 1987-ben bezartak, azota tulajdonvaltasok reven szinte kovethetetlen lett a sorsa, a felbehagyott felujitas utan allapota romlik. ^{[36] [37] [38] [39] [40]}

B?vebben: Avas szalloda

• Csillag vagy Feher Csillag vendegfogado . A telek es epitmenyei 1816-ban kerultek a csizmadiaceh tulajdonaba, es ehhez meg megvasaroltak Lichtenstein Jozseft?l a szomszedos hazat, amelyben Feher Csillag neven kavehaz m?kodott. Lakoszobak voltak benne, s?t meg egy karzatos tancterem is a resze volt. A csizmadiaceh itt tartotta alkalmankent gy?leseit, de mivel ezek ritka esemenyek voltak, kiadtak berl?knek, akik tovabbra is vendegfogadot, ettermet es kavehazat m?kodtettek benne. Els? berl?je 1847 es 1873 kozott Szombati Jozsef es felesege volt, 1874 es 1877 kozott pedig Zrotal Jozsef volt a berl?. A fogadoban hat ketszemelyes, jol felszerelt szoba volt. 1874-ben az ingatlant eladtak, es ett?l kezdve mint Csillag kaszarnya, Csillag laktanya neven fordul el? a feljegyzesekben. Az epulet ma is megvan a Szinva terasz mellett (Kandia utca 24.). ^[41]
• Arany Barany vagy Mindszenti Vendeg Fogado . Az Arany Barany vagy ?Mindszenti fogado” letezesere 1716-bol szarmazik az els? adat. Az epulet a mai MAV Igazgatosag ( Szemere utca 26.) teruleten allt. 1734-ben epult, es 1743-ban a neve Mindszenti Vendeg Fogado , 1746-ban Mindszenti Also Vendegfogado volt, amelynek negy szobaja volt. 1750-ben a fogadot atepitettek, Baranyka neven m?kodott (valoszin?leg kocsmakent), am meg a 18?19. szazad forduloja el?tt megsz?nt. ^[42]
• Curia Regalis , Pannonia szallo . A mai Kossuth utca 2. helyen ? 1504-es okleveles adat szerint ? a tapolcai apatsag epulete allt, deli iranyban a Piac utcatol, eszak fele a Peceig lenyulva. Reszben raktarozasra, reszben vendeglatasra hasznaltak. Az epulet az 1672-es t?zvesz soran komoly karokat szenvedett, de hamar ujjaepitettek: harom szoba, ket bolt, egy kocsma es meszarszek volt benne. A telek es epitmenyei kozben a munkacsi puspoksege lettek, majd szamos berl?valtast kovet?en az 1860-as evekben kerult Miskolc varos tulajdonaba a haz, amely az 1878-as miskolci arviz soran sulyos karokat szenvedett. A 19. szazad vegen Blau Gyula megepittette a helyen az uj Pannonia Szallodat , 1894. julius 15-en ?delel?tt a kavehazat nyitottak meg, este pedig a szallodai reszt es az ettermet” (Borsodmegyei Lapok) . 1933-ban a Pannonianak 50 szobaja volt. 1945-ig az utolso berl?k Blach Armin es Somlo Vilmos voltak. Az epulet ma ismet szallodakent uzemel, de korabban tiszti szallo volt, s?t itt m?kodott a ?pinces” Allami Aruhaz is. ^{[43] [44] [45]}

B?vebben: Pannonia szalloda (Miskolc)

• Fekete Sas vendegl? (kes?bb Beke etterem ). A vendegl? a mai Szechenyi es Kossuth utca nyugati sarkan helyezkedett el. A telek ? az un. Szerafin-fundus ? 16. szazadi eredet?, kes?bb varosi tulajdonba kerult. A telekre 1737-ben egy varosi k?boltot epitettek, ami az 1745-es osszeirasban is szerepelt, mint rossz allapotu kocsma. A helyere epittette a varos Pfajtenberger L?rinc egri k?m?vessel 1746 es 1750 kozott a Fekete Sashoz cimzett vendegfogadot. Az atadaskor meg nem volt teljesen kesz, 1751-ben a miskolci K?mives Matyas fejezte be. A leiras szerint jo anyagbol epult, ?ketoldalu" epulet volt, egyik oldala emeletes, amelynek foldszintjen hat boltozatos, vasajtoval ellatott bolthelyiseg volt, az epulet sarki resze volt a Fekete Sas . A boltokat gorog keresked?knek adtak berbe. Az epuletet 1778-ban Johann Jung tervei alapjan kib?vitettek, atalakitottak. A kosarives, kerekvet?vel ellatott k?keretes barokk kapu zarokove egy sasos cimer volt, talan innen adodott a Fekete Sas elnevezes. A t?zvesz utan ujabb felujitast kellett elvegezni. Az 1920-as evek masodik feleben Szechenyi bufe , majd az 1930-as evek elejet?l Szechenyi etterem volt a neve. Az allamositas utan Szekelykert etterem , majd 1956-tol Beke etterem neven m?kodott, 1971-ben lebontottak. ^{[46] [47] [48]}
• Pest varosahoz cimzett etterem es szalloda, majd Budapest, illetve Abbazia szalloda. A mai Szechenyi utca 24. alatti epulet helyen a 18. szazadban gorog keresked?haz allt, ebben nyilt meg 1859-ben Szalloda Pest varosahoz Miskolczon nevvel Fejer Miklos szallodaja. A szalloda jol ment, mert a szemkozti szinhazbol a kozonseg a szunetben, vagy az el?adas utan szivesen latogatta. 1898-ban Pfenning Jozsef Budapest neven nyitotta ujra a szallodat. A hazat 1904-ben lebontottak, a helyen epult fel a mai ketemeletes epulet. Grunfeld Sandor tulajdonos a mar sikeres vendegl?s Boczog? Jozsefnek adta berbe az epuletet, aki kozel masfel evtizedig vezette a Budapest Szalloda, Boczog? etterem es Abbazia kavehaz komplexumot. 1918-ban Rosenfeld Jen? es Schwarz Zsigmond vasarolta meg a szallodat, es Abbazia kavehaz, etterem es szalloda Schwarz es Rosenfeld neven nyitottak meg uzletuket. Ebben az id?ben a letesitmeny a varos legnagyobb, 50 szobas es leglatogatottabb szallodaja volt. Az allamositas utan Abbazia , majd Arany Csillag neven m?kodott tovabb, 1991-ben bezart. ^{[49] [50] [51]}

B?vebben: Budapest szalloda (Miskolc)

• Royal szallo . A szalloda epulete a Szechenyi utca 60. alatt talalhato. Az el?depulet egyemeletes volt, es ebben kezdte meg m?kodeset 1883-ban a ?Miskolczi Termeny Csarnok” (voltakeppen gabonat?zsde). Az epuletben akkor mar m?kodott a Weinberger-fele kavehaz, amely 1904-ben Czeizel Adolf tulajdonaba kerult, es Lloyd Szalloda, Kavehaz es Etterem neven uzemeltette. 1904?1906 kozott az epuletre ujabb szintet huztak. A szalloda az emeleten volt, a foldszinten uzleteket es kavehazat alakitottak ki. 1930-ban vette at a szallodat Bard Gyorgy, es negyven szobat alakitott ki benne. A Royal szalloda a ket vilaghaboru kozott folyamatosan m?kodott, de az 1930-as evekt?l csokkent a szinvonala, es lassan rossz hir?ve valt. 1936-ban Granat Sandor berelte, majd az 1940-es evek elejen Markus Soma volt a tulajdonosa. Az allamositas utan szalloda funkcioja megsz?nt, maganlakasokat alakitottak ki benne. ^{[52] [53] [54]}

B?vebben: A Royal szallo epulete (Miskolc)

• Lillafuredi Palotaszallo . Lillafureden 1890?1892-ben epult fel az els? jelent?s szalloda, a ketemeletes Lilla szallo vagy Nagy szallo , ami 1944 decembereben leegett. A Palotaszallo allami beruhazaskent 1925 es 1929 kozott epult fel a Hamori-to mellett, Lux Kalman tervei alapjan. A neoreneszansz stilusu szallot 1930-ban avattak fel. Az els? emeleten helyeztek el a luxuslakosztalyokat, es kulon ebedl??konferenciatermet es tarsalgo?jatektermet is kialakitottak. Az emeletes agyakkal berendezett ?turistalakosztalyokat” a harmadik es a negyedik emeleten hoztak letre, korulbelul 120 vendeg szamara. A szalloban rendeztek meg 1933-ban azt az irokongresszust, amelynek Jozsef Attila Oda cim? verse koszonhet?. Az els? id?szakban a vendegek els?sorban a korabeli el?kel?segek, az elit koreib?l kerultek ki. 1937?1938-ban Sagody Ferenc igazgatasa idejen nyilt meg a szalloban a Hunyadi soroz? , a kes?bbi Matyas etterem . Az orszag nemet megszallasa utan nemet katonakat szallasoltak el a szalloban, majd szovjet katonak vettek at a helyuket, kes?bb pedig szakszervezeti udul? lett. 1993-tol a Hunguest Hotels m?kodteti. ^{[55] [56]}

B?vebben: Lillafuredi Palotaszallo

• Tapolcai Anna szallo . Goromboly-Tapolcat 1910-ben vette meg Miskolc varos a munkacsi puspoksegt?l, es 1934-ben udul?hellye nyilvanitotta. Tapolca legpatinasabb vendegl?-szallodaja az Anna volt, amely 1923-ban epult, es m?kodtet?je (a Margit szalloval egyutt) Nagy Gyulane volt. Ez osszesen 15 vendegszobat jelentett. Az Anna szallo berl?i, vezet?i kes?bb gyakran valtoztak, de szinte mindig Miskolchoz kot?d? szakemberek kozul kerultek ki. 1938-ban epult a szallo melle a jellegzetes ?bungalo” epulete. A szalloda telen-nyaron nyitva tartott, 21 szobajaban 58 fer?helyet biztositottak. A bungalo 1988-ban leegett, majd magat a szallodat is lebontottak. ^{[55] [57]}

• 
  A Zoldfa vendegfogado rajza 1832?33-ban
• 
  Rajz a Harom Rozsa 1832?33-beli allapotarol
• 
  A Korona szallo epulete 1832?33-ban
• 
  Az egykori Feher Csillag vendegfogado epulete 2020-ban
• 
  A Pannonia szallo 1910-ben
• 
  A Fekete Sas Johann Jung terven, 1778-bol
• 
  A Budapest szalloda 1906-ban
• 
  A Royal szallo 1910-ben

Kavehazak, cukraszdak [ szerkesztes ]

A kavezas szokasa Miskolcon el?szor a nagypolgari csaladok koreben terjedt el. Az els? adat 1760-bol, egy gorog keresked? szamadaskonyveb?l szarmazik, 1786-ban pedig Negyesi Szepessy Zsigmond ezusttargyai kozott soroltak fel kaveskeszletet. A kavezasi szokasokrol Bo?ena N?mcova (wd) cseh iron? naploja is beszamol: ?1851. apr. 28. ? Csaba falun es Mindszent el?varason keresztul a varosba ? ti. Miskolcra ? erkeztunk, ahol egy oregasszonynal szalltam meg. A nagyon tiszta haz arkados volt … az uri hazak koze tartozik. Este kavezas a haziasszonyomnal. … Mi minden volt itt el?ttunk az asztalkan! … aranyozott kiscseszek, poharkak, … es kozepen elhelyezve allt a haromlabu edeny tejszinnel.” ^[58] A kavehazak es cukraszdak Miskolcon els?sorban a Szechenyi utcaban helyezkedtek el. Ennek az az oka, hogy egy tanacsi rendelet ertelmeben csak a F? utcan nem korlatoztak a kavehazak szamat, a tobbi helyen utcankent csak egyet engedelyeztek. ^[59]

• Els? miskolci kavehaz . 1788-ban nyilt meg, Novak Jakab tescheni kaves m?kodtette az egykori D?ry-kuria nyugati vegen lev? uradalmi sohaz foldszinti reszeben. Helyen ma a Biztosito palota all. A kavezo nem m?kodhetett tul rentabilisan, a kaves hamar elhagyta Miskolcot. 1805-ben Malagetz Ferenc gorog keresked? volt a berl?, aki a kave mellett ?palinkat, egett bort es Szilvoriumot” is arult. ^[60]
• Jost?Rabel?Rorariusz kavehaz es cukraszda . Az uj kavehazat, a legendassa valt Rabel?Rorariusz kavezo es cukraszda el?djet 1828-ban nyitotta meg Jost Janos (korabban tevesen Adolf keresztnevvel irtak ^{[61] [62]} ). Ez volt Miskolc els? cukraszdaja. Jost Becsb?l erkezett a varosba, es Rozsa Antal gorog keresked? Szechenyi utca 5. sz. hazaban nyitotta meg ?kavehazzal egybekapcsolt cukorsutemenyes boltjat”. Feljegyzesek szerint a cukraszdaban megfordult Deryne , Pet?fi Sandor , Tompa Mihaly , Vadnai Karoly , Egressy Gabor , Lendvay Marton , Latabar Endre , Prielle Kornelia , Blaha Lujza es Laborfalvi Roza . ^[63] 1895-ben a L?cser?l szarmazo Rabel Alberte lett a cukraszda, amelyet nivos biedermeier butorokkal rendezett be. Lovey Jozsef cukraszmester, aki Rabelnel tanulta ki a mesterseget, igy emlekezett vissza: ?A cukraszda kapujabol, ahogy az utcarol bementunk balra volt a kaveskonyha, innen lehetett bemenni a cukraszdaba, vagyis a sutodebe, ahol a kemence volt. Es dolgozott a harom cukrasz. Rabel bacsi pedig a vendegekkel foglalkozott. Nagyon kellemes, kedves l?csei ember volt, aki a nemeten, magyaron kivul meg mas nyelveken is beszelt. El?kel? volt a vendegsege is.” Rabel Albert 1938-ig vezette az uzletet, utodja a Cegledr?l erkezett Rorarius Gyula lett. Rorarius mar erkezesekor id?s ember volt, es 1948-ban halt meg. Az uzletet unokaoccse, Rorarius Laszlo vitte tovabb. Az allamositas utan Beke cukraszda lett a neve, de a miskolciak mindvegig Rorariusznak, Rorinak neveztek. 1971-ben ? nehany kornyez? hazzal egyutt ? felrobbantottak. ^{[64] [65] [66]}

B?vebben: Rorariusz cukraszda

• Sikorszky-fele kavehaz . A kavezoval kapcsolatban 1910-b?l van az els? adat. A Kazinczy utca 8. alatt allt, es az allamositasig mindig a csalad tulajdonaban volt. 1940-t?l Sikorszky cukraszdaja es kavezoja volt a neve. Az allamositas utan is cukraszdakent m?kodott egy darabig, de 1954?1956 korul lebontottak. ^[67]
• T?zolto kavehaz . A T?zolto hoz cimzett kavehaz mar az 1880-as evekben letezett, a Kossuth utca 1. szam alatt, az utcara harom ablakkal nez? epuletben m?kodott. Ezt b?vitette ki, alakitotta at 1885-ben Bok Janos kaves, aki f?utcai kavezojat helyezte at ide. A T?zolto kavehaz f?leg a szerenyebb jovedelm?ek es a katonak szorakozohelye volt, meg ?kejholgyek” is m?kodtek itt. A varosi hatosagok ezert 1920 korul bezartak, es ide koltozott a Miskolci Kereskedelmi Testulet. Az epuletet 1939-ben lebontottak, es a helyen epitettek fel a testulet uj szekhazat. ^[68]
• Megay cukraszda . Megay Robert Kassan tanulta ki a mesterseget, es 1893-ban, miutan jegyesseget kotott Miskolczy Margittal, cukraszmestere lanyaval, Rimaszombatbol erkezett Miskolcra. Iparengedelyet 1892?1893-ban kapta meg, es a mai Szechenyi utca 36. alatti epulet foldszintjen alakitotta ki els? uzletet. 1909-ben a szivarozo cukraszmester gazrobbanast okozott, es az epulet nagy resze romba d?lt. Ezutan vasarolta meg a kozeli Szechenyi utca 42. alatti sarokhazat (a Szechenyi es Szemere utca sarkan). A csalad es a szemelyzet egy resze az emeleten lakott, a foldszintet pedig az uzlet es a szalon foglalta el. Uzlete gyorsan hirnevet szerzett es fogalomma valt, a korabeli hiradasok szerint Megay mestersege zsenije volt, aki sorra nyerte a hazai es nemzetkozi bemutatokat. A mester 1922-ban bekovetkezett halala utan ozvegye vezette a vallalkozast, de mar 1923-ban bezarta a boltot. A haz azonban meg evtizedekig Megay-haz neven volt kozismert, s?t a helyiek az utcasarkot is Megay-sarokkent emlegettek. A haboru vege fele, amikor a nemetek felrobbantottak a Szinva hidjat, az epulet is sulyos karokat szenvedett, 1954-ben lebontottak. ^{[69] [70]}
• Piva cukraszda . Carlo Piva olasz cukraszmester Becsben , apja mellett tanulta ki a cukraszmesterseget. 1929-ben erkezett Miskolcra, lakasa es els? fagylaltozo-cukraszdaja a Szemere utca es az akkor meg letez? Zoldfa utca sarkan, szemben a Mindszenti templommal volt. Az uzlet a foldszinten, a lakas az emeleten volt. A masodik vilaghaboru soran az akkori Szent Istvan ter seruleseket szenvedett, rajta Piva haza pedig kiegett. Piva ezutan 1945-ben el?szor a Szechenyi utca 48. alatt nyitott uzletet, de egy ev mulva a szemkozti haz (Bloch-haz, Szechenyi utca 43.) egyik uzlethelyisegbe tette at szekhelyet, ez lett a legendas ?Piva”. Miskolcon ? alkalmazott el?szor fagylaltgepet, es ? arusitott el?szor tolcseres fagylaltot. Piva 1955-ig vezette az uzletet, de ekkor ? valoszin?leg koholt vadak (adocsalas) miatt ? letartoztattak, bortonbe kerult, es egesz hazat, cukraszdajat lefoglaltak. A cukraszda a Napsugar nevet kapta, de a helyiek meg evtizedekig Pivakent emlegettek. 1990 korul vegleg bezart. ^{[71] [72]}
• Trillhaas?Doro?Racz cukraszda . Trillhaas Gyula 1870-ben szuletett Miskolcon, a cukraszmesterseget is itt sajatitotta el. Bejarta Oroszorszagot , hosszabb id?t toltott Szentpetervaron . Kozel 30 eves koraban tert vissza Miskolcra, es 1900-ban nyitotta meg uzletet a mai Varoshaz ter 9/b. alatt. A mestert 1919-ben ismeretlen korulmenyek kozott kivegeztek. Ezt kovet?en 1932-ig Ilona nev? n?vere, ozv. Polatschek Belane volt a tulajdonos. T?le 1932-ben, az akkor Miskolcra erkez? Doro Ern? vasarolta meg az uzletet, aki atalakitotta a cukraszda berendezeset, ?kulon uzsonna termet" rendezett be, es a portal uvegfala helyett kirakatot alakitott ki. Kortarsai nagyra ertekeltek szakmai kepessegeit, de 1945-ben ? politikai okok miatt - elhagyta Miskolcot. Az uzlet ekkor kerult Racz Kalman (Miskolcon tanult, Trillhaas Gyula volt a mestere) tulajdonaba, de csak hat evig m?kodtethette a cukraszdat, mert allamositottak. 1951 augusztusatol a cukraszda a Miskolci Vendeglatoipari Vallalat egysege lett, majd 1963-ban gyakorlatilag megsz?nt. ^[73]
• Frei kavehazak . A kiterjedt Frei csalad az 1920-as evekben t?nt fel Miskolcon. Kozuluk oten lettek cukraszok, egy pedig szakacs. Frei Lipotnak es Aladarnak a Szechenyi utca 42. mogotti epuletben volt uzlete, Jen?nek a Szechenyi utca 12. alatt volt uzletresze, illetve cukraszdaja, a legfiatalabb, Oszkar pedig Diosgy?rben m?kodtetett rovid ideig cukraszdat es cukraszuzemet. Freiek tomeggyartasra, nagy igenyek kielegitesere rendezkedtek be, ellatoi voltak vendegl?knek, ettermeknek es kavehazaknak. Az allamositas idejen elt?ntek Miskolcrol, allitolag Amerikaba emigraltak. ^[74]
• Capri cukraszda . A Capri cukraszdat Ermenegildo Buttignon olasz cukrasz alapitotta. Az 1930-ban Miskolcra erkez? Buttignon els? uzlete a Szechenyi utca 107. alatt volt, de hamarosan a Szechenyi utca l6. ala tette at vallalkozasat. Itt nevleg Adamecz Kalman volt a berl?, de valojaban a miskolciak kozott nepszer? ?Dzsildo” vitte az uzletet. Az uj cukraszda ekkor kapta a Capri nevet, es ezt meg?rizte az allamositas utan is. Napjainkban a helyen m?kodik a miskolci Tourinform . ^{[75] [76]}

Miskolcon az ismertetetteken kivul szamos kisebb, vagy rovid ideig m?kod? kavehaz volt. Ilyen volt a Polgari kavehaz (Szechenyi utca 24.), Grosszmann Hermann Sport kavezo ja (Munkacsi utca 2.), a Kiraly kavezo (Ady E. utca 18.), az Erzsebet kavezo (Hunyadi utca 1.), Ruchmann Izidor Ortodox Koser Kavezo ja (Szechenyi utca 88.), es szamos mas. ^[67]

• 
  A Rabel cukraszda 1933-ban
• 
  A Megay cukraszda 1912-ben
• 
  A Megay cukraszda berendezese, 1910
• 
  Az egykori Piva cukraszda epulete
• 
  A Trillhaas?Doro?Racz cukraszda epulete napjainkban
• 
  Az egykori Capri cukraszda helyen a Tourinform

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• ↑   Dobrossy 1985: Dobrossy Istvan : A miskolci vendegfogadok es a vendeglatas tortenete, 1745?1945. Szabadfalvi Jozsef (szerk.). Miskolc: Herman Otto Muzeum . 1985. = Borsodi kismonografiak, 21. ISBN 9630166135  
• ↑   Komaromy 1956: Komaromy Jozsef: Az els? miskolci vendegfogadok . In A Miskolci Herman Otto Muzeum Kozlemenyei 3. Komaromy Jozsef (szerk.). Miskolc: Herman Otto Muzeum . 1956. 48?53. o.  
• ↑   Kispipa: Mayer Jozsef ?Kispipa" vendegl?je (Rakoczi Ferenc u. 4. sz.) . In Dobrossy Istvan : Miskolc irasban es kepekben 10. Miskolc: Borsod-Abauj-Zemplen Megyei Leveltar , Miskolci Idegenforgalmi es Kulturalis Iroda. 2003. 258?261. o. ISSN 1416-0617  
• ↑   Vigado 1: A nepkerti vigado . In Dobrossy Istvan : Miskolc irasban es kepekben 1/2. Miskolc: Borsod-Abauj-Zemplen Megyei Leveltar . 2006. 429?435. o. ISBN 9639311499  
• ↑   Vigado 2: A nepkerti vigadok evszazados historiaja . In Dobrossy Istvan : Miskolc irasban es kepekben 8. Miskolc: Borsod-Abauj-Zemplen Megyei Leveltar ; Miskolc: Miskolci Idegenforgalmi es Kulturalis Iroda. 2001. 154?165. o.   ISSN 1416-0617
• ↑   Leffler 1: Az egykori Lefler-vendegl? . In Barna Gyorgy –  Dobrossy Istvan : Miskolc belvarosa: Hazak, emberek, tortenetek. Miskolc: Lezerpont. 2010. 290. o. ISBN 9789638899101  
• ↑   Leffler 2: Lefler Bela majd Lefler Karoly egykori vendegl?je . In Dobrossy Istvan : Miskolc irasban es kepekben 9. Miskolc: Borsod-Abauj-Zemplen Megyei Leveltar , Miskolci Idegenforgalmi es Kulturalis Iroda. 2002.   ISSN 1416-0617
• ↑   Hagi: A Haggenmacher es a Hagi . In Dobrossy Istvan : Miskolc irasban es kepekben 2. Miskolc: Belvarosi Kulturalis Menedzseriroda. 1995. 125?126. o. ISBN 9630297604  
• ↑   Kosarko: Kosarko Laszlo: A piac es a korzo: Tarsadalmi terhasznalat Miskolcon az 1850-es es az 1920-as evek kozott. Szazadveg, XII. evf. 46. sz. (2007) 3?40. o.
• ↑   Harom Rozsa: ?Grand Hotel” a Harom Rozsahoz (Szechenyi Istvan u. 33.) . In Dobrossy Istvan : Miskolc irasban es kepekben 1/2. Miskolc: Borsod-Abauj-Zemplen Megyei Leveltar . 2006. 399?404. o. ISBN 9639311499  
• ↑   Avas 1: A Korona, amely Kossuth, majd Avas Szalloda lett (Szechenyi Istvan u. 1. . In Dobrossy Istvan : Miskolc irasban es kepekben 1/2. Miskolc: Borsod-Abauj-Zemplen Megyei Leveltar . 2006. 387?392. o. ISBN 9639311499  
• ↑   Avas 2: Az Avas kultuszanak kialakulasa, Avas-rendezesi torekvesek egykor es ma . In Dobrossy Istvan : Miskolc irasban es kepekben 7. Miskolc: Borsod-Abauj-Zemplen Megyei Leveltar , Miskolci Idegenforgalmi es Kulturalis Iroda. 2000. 49?84. o. ISSN 1416-0617  
• ↑   Arany Korona: Dobrossy Istvan : A miskolci Arany Korona Szalloda tortenete (1783?1987) . In A Miskolci Herman Otto Muzeum Kozlemenyei 27. Remias Tibor, Viga Gyula (szerk.). Miskolc: Herman Otto Muzeum . 1991. 56?66. o. ISSN 054-3391  
• ↑   Pannonia 1: Pannonia Szalloda a kozepkori piacteren . In Dobrossy Istvan : Miskolc irasban es kepekben 1/2. Miskolc: Borsod-Abauj-Zemplen Megyei Leveltar . 2006. 393?398. o. ISBN 9639311499  
• ↑   Pannonia 2: A Hotel Pannonia kozepkori telke es XX. szazadi epitmenyei (Kossuth Lajos u. 2-4-6. sz.) . In Dobrossy Istvan : Miskolc irasban es kepekben 10. Miskolc: Borsod-Abauj-Zemplen Megyei Leveltar , Miskolci Idegenforgalmi es Kulturalis Iroda. 2003. 131?139. o. ISSN 1416-0617  
• ↑   Beke: Kavehaz, kereskedelmi testuleti szekhaz, etterem (Kossuth Lajos u. 1. sz.) . In Dobrossy Istvan : Miskolc irasban es kepekben 10. Miskolc: Borsod-Abauj-Zemplen Megyei Leveltar , Miskolci Idegenforgalmi es Kulturalis Iroda. 2003. 167?172. o. ISSN 1416-0617  
• ↑   Arany Csillag: Pest, Budapest, Abbazia, majd Arany Csillag szalloda . In Dobrossy Istvan : Miskolc irasban es kepekben 1/2. Miskolc: Borsod-Abauj-Zemplen Megyei Leveltar . 2006. 409?413. o. ISBN 9639311499  
• ↑   Budapest: A Budapest szalloda . In Barna Gyorgy –  Dobrossy Istvan : Miskolc belvarosa: Hazak, emberek, tortenetek. Miskolc: Lezerpont. 2010. 144?145. o. ISBN 9789638899101  
• ↑   Royal 1: A Lloyd-, a Royal- es a Fiume Szalloda . In Dobrossy Istvan : Miskolc irasban es kepekben 1/2. Miskolc: Borsod-Abauj-Zemplen Megyei Leveltar . 2006. 414?418. o. ISBN 9639311499  
• ↑   Royal 2: A Lloyd-, a Royal- es a Fiume Szalloda . In Barna Gyorgy –  Dobrossy Istvan : Miskolc belvarosa: Hazak, emberek, tortenetek. Miskolc: Lezerpont. 2010. 264?265. o. ISBN 9789638899101  
• ↑   Lillafured: Vendeglatas, vendegfogadas egykor es ma . In Dobrossy Istvan : Miskolc irasban es kepekben 7. Dobrossy Istvan , Stehlik Agnes (szerk.). Miskolc: Miskolci Kommunikacios Kht; (hely nelkul): Borsod-Abauj Zemplen Megyei Leveltar. 2000. 299?302. o.  
• ↑   Tapolca: Vendeglatas, fogadok, szallodak egykor es ma Tapolcan . In Dobrossy Istvan : Miskolc irasban es kepekben 7. Miskolc: Borsod-Abauj-Zemplen Megyei Leveltar , Miskolci Idegenforgalmi es Kulturalis Iroda. 2000. 147., 207?220. o. ISSN 1416-0617  
• ↑   Cukrasz 1: Rozsa Miklos: Svajci cukraszok Miskolcon . In A Herman Otto Muzeum Evkonyve 13?14. Szabadfalvi Jozsef, Bodo Sandor (szerk.). Miskolc: Herman Otto Muzeum . 1975. 241?267. o.  
• ↑   Cukrasz 2: Dobrossy Istvan : A cukraszdak tortenete, cukraszok es mas ?edes"-mestersegek Miskolcon . In A Herman Otto Muzeum Evkonyve 30?31/1. Veres Laszlo, Viga Gyula (szerk.). Miskolc: Herman Otto Muzeum . 1993. 241?267. o. ISSN 0544-4225  
• ↑   Rorariusz: A ?Rorariusz” es a ?Rori” elmosodo emleke . In Dobrossy Istvan : Miskolc irasban es kepekben 1/2. Miskolc: Borsod-Abauj-Zemplen Megyei Leveltar . 2006. 446?449. o. ISBN 9639311499  
• ↑   T?zolto: Kavehaz, kereskedelmi testuleti szekhaz, etterem (Kossuth Lajos u. 1. sz.) . In Dobrossy Istvan : Miskolc irasban es kepekben 10. Miskolc: Borsod-Abauj-Zemplen Megyei Leveltar , Miskolci Idegenforgalmi es Kulturalis Iroda. 2003. 167?172. o. ISSN 1416-0617  
• ↑   Megay: Cukraszda a Megay-sarkon (Szechenyi Istvan u. 42. volt) . In Dobrossy Istvan : Miskolc irasban es kepekben 1/2. Miskolc: Borsod-Abauj-Zemplen Megyei Leveltar . 2006. 456?459. o. ISBN 9639311499  
• ↑   Piva: Piva Carlotol a Napsugar cukraszdaig (Szechenyi Istvan u. 43.) . In Dobrossy Istvan : Miskolc irasban es kepekben 1/2. Miskolc: Borsod-Abauj-Zemplen Megyei Leveltar . 2006. 460?461. o. ISBN 9639311499  
• ↑   Capri: A Capri/Bigatton cukraszda (Szechenyi Istvan u. 16.) . In Dobrossy Istvan : Miskolc irasban es kepekben 1/2. Miskolc: Borsod-Abauj-Zemplen Megyei Leveltar . 2006. 453?455. o. ISBN 9639311499