| A Da Vinci-kod
|
 |
| Szerz?
| Dan Brown
|
| Eredeti cim
| The Da Vinci Code
|
| Orszag
| 
USA
|
| Nyelv
| angol
|
| M?faj
| krimi
|
| Sorozat
| Robert Langdon series
|
| El?z?
|
- Angels & Demons
- Deception Point
|
| Kovetkez?
| The Lost Symbol
|
| Kiadas
|
| Kiado
| Doubleday Group (USA)
Bantam Books (UK)
|
| Kiadas datuma
| 2003
|
| Magyar kiado
| GABO Kiado; Reader's Digest Kiado
|
| Magyar kiadas datuma
| 2004
,
2005
|
| Fordito
| Bori Erzsebet; Revbiro Tamas
|
| Media tipusa
| konyv
|
| Oldalak szama
| 652
|
| ISBN
| 963 9526 77 0;
ISBN 963-9562-21-1
|
 |
| Sablon
•
Wikidata
•
Segitseg
|
A Da Vinci-kod
(The Da Vinci Code)
Dan Brown
amerikai
regenyiro
2003
-ban megjelent regenye, mely az ev legnagyobb konyvsikere volt az Amerikai Egyesult Allamokban. A m? tobb orszagban is a
bestseller
listak elere kerult.
A Da Vinci-kod
ot sokan a feln?ttek
Harry Potterjekent
jellemzik. Sok elemz? szerint a
Harry Potter
regenyek ota ez az els? konyv, amely ismet tomegeket kesztetett olvasasra. Vilagszerte konyvklubok, olvasocsoportok, rajongoi honlapok, ujsagcikkek foglalkoztak es foglalkoznak vele.
A Da Vinci-kod
nemcsak m?faja legsikeresebb konyve lett (
2009
-ig tobb mint 80 millio peldanyban kelt el),
[1]
hanem a legtobb vitat kivalto is. Mindazonaltal a m? az iroja szerint sem akar tobb lenni annal, mint ami: egyszer?, szorakoztato olvasmany,
krimi
.
Leonardo da Vinci
:
Mona Lisa
(1503-19), Louvre, Parizs
A
parizsi
Louvre
Nagy Galeriajaban meggyilkoljak Jacques Sauniere-t, az intezmeny kuratorat, aki egyben a titkos
Sion-rend nagymestere
. Meztelen holttestere a
Vitruvius-tanulmanyt
idez? alakzatban talaltak ra, hasan egy sajat verevel rajzolt
pentagrammaval
. Gyilkosa egy Silas nev?
albino
, az
Opus Dei
tagja, aki a szervezet vezet?je, Aringarosa puspok es egy titokzatos Mester parancsara szedte ki a rend altal ?rzott
Szent Gralhoz
elvezet?
zarok?
(clef de voute) rejtekhelyet Sauniere-b?l es a rend masik harom vezet?jeb?l, majd mindannyiukat megolte. Silas elmegy a megjelolt helyre, ott azonban nem talal semmit ? Sauniere es tarsai hazudtak.
Da Vinci
Vitruvius-tanulmanya
Mindekozben a rend?rseg a Louvre-ba rendeli
Robert Langdon
amerikai szimbolumkutatot, akinek eppen aznap este lett volna talalkozoja Sauniere-rel. Az aldozat utolso er?fesziteseivel tobb ? els? latasra erthetetlen ? uzenetet is hatrahagyott, koztuk a kovetkez?t:
Find Robert Langdon,
vagyis
meg kell talalni Robert Langdont.
Bezu Fache kapitany, a nyomozas vezet?je ez alapjan Langdont sejti a gyilkossag hattereben. Megerkezik az istenn? szepseg?, gyonyor? Sophie Neveu, Sauniere unokaja is (ezt azonban Fache-ek nem tudjak rola), azzal az uruggyel, hogy kriptografuskent (titkosiras-szakert?kent) segithet Sauniere utolso uzenetenek megfejteseben. Valojaban mar erti az uzenetet, amely szerint neki kell megtalalnia Langdont, es azt is sejti, hogy mi Fache celja Langdonnal.
Megszokteti a ferfit a Louvre-b?l. Sophie es Langdon Sauniere uzenetet kovetve a Zurichi Leteti Bankba megy, ahol meg is talaljak a zarokovet, egy
cryptexet
. A
Leonardo da Vinci
talalmanyanak tulajdonitott marvanyhenger egy otbet?s koddal nyilik, es uzenetet tartalmaz. Ha nem a megfelel? kodot hasznaljak, vagy feszegetni probaljak, a cryptexben lev? ecetes fiola eltorik, es az uzenet megsemmisul. Leonardo maga is a Sion-rend nagymestere volt.
Hosszas viszontagsagok aran Sophie es Langdon eljutnak a Parizs melletti villajaban el? Sir Leigh Teabinghez, a kulonc angol Gral-kutatohoz, akit?l azt remelik, hogy segitseget nyujthat a zarok? felnyitasahoz. Sophie-nak itt magyarazzak el, hogy a Gral, a Rozsa valojaban nem mas, mint
Maria Magdolna
, akit
Jezus
? ellentetben az egyhaz ket evezredes, a ?szent n?iseget” tagado tanitasaval ? felesegul vett, s?t szamos gyermekuk szuletett; a
templomos lovagrend
, majd utoda, a
Sion-rend
Maria Magdolna csontjainak, a tortenetet alatamaszto dokumentumoknak es a krisztusi leszarmazottaknak az ?rzesere szervez?dott. Sophie megdobbenve fedezi fel a tortenet elemeit Leonardo festmenyein, peldaul az
Utolso vacsoran
.
Silas betor a kastelyba, de megkotozik; nemsokara azonban a rend?rseg is megerkezik, igy Teabing magangepen
Londonba
menekulnek. Felnyitjak a zarokovet, amelyben egy ujabb, feleakkora cryptexet talalnak, tovabba egy tekercset, amelyen a kovetkez? vers szerepel:
| ?
|
Londonban egy lovag, papa tette sirba.
Munkaja gyumolcset szent harag torolta.
Sirjan keress gombot, noha ugysem leled.
A Rozsa mehenek titkat sugja neked.
|
”
|
|
|
Ugyesen megszokve a repul?teren mar varakozo hatosagok el?l, Langdonek a versbeli utalasok alapjan egy, a templomosok altal epitett londoni templomba mennek. Azonban Teabing komornyikja, Remy Legaludec, valojaban a Mester alkalmazottja, es kiszabaditja Silast, majd elviszi a cryptexet es ? ?tuszkent” ? Teabinget. Langdon es Sophie raszanjak magukat, es hivjak a rend?rseget, majd megfejtik a verset (a ?lovag” valojaban
Sir Isaac Newton
, aki szinten a rend nagymestere volt) es elmennek Newton sirjahoz, a
Westminsteri apatsagba
. Ott azonban mar fegyverrel varja ?ket a Mester: Teabing. A kutato celja a Szent Gral megszerzese es az egyhaz titkainak leleplezese volt, ennek erdekeben hasznalta ki az Opus Deit es Silast is, a gyilkossagtol sem visszariadva. (Amikor mar nem volt ra szuksege, Remyt is megolte.) Langdon ugyes mozdulatokkal Teabing tudta nelkul felnyitja a cryptexet. Nehany perc mulva a rend?rseg is megerkezik, es letartoztatjak a kutatot.
Silas a rend?rokkel valo lovoldozesben halalos sebesulest szerez. Sophie es Langdon a cryptexben talalt informacio alapjan a skociai Rosslyn nev? templomos kapolnaba mennek, ahol meglelik Sophie nagyanyjat es occset, akikr?l a lany eddig azt hitte, autobalesetben meghaltak. (Sauniere biztonsagosabbnak latta, ha a csalad ket kulon helyen el, s?t Sophie es az occse nem tudnak egymasrol.) Langdon, atlatva a cryptexbeli uzenet melyebb ertelmet, a Louvre melyen talal ra a Gralra ? es jobbnak gondolja, ha annak mivolta es helye tovabbra is titokban marad.
Rejtelyek es talanyok
[
szerkesztes
]
N?i alak Jezus mellett? (Lenorado da Vinci:
Az utolso vacsora
)
A konyv nyoman tarsasjatekok, rejtveny- es kodfejt? korok is alakultak. A rajongokat olyan rejtelyek is foglalkoztatjak, mint:
- Ki fogja a kest
Az utolso vacsora
c. festmenyen?
- A Jezus mellett lathato n?i alak valoban
Maria Magdolna
?
- A
Mona Lisa
rejtelyes n?alakja helyett valoban Leonardo festette-e onmagat?
- Lehet-e hamisitvany a
Biblia
?
- Hogyan kapcsolhato ossze a
Vatikan
es az Opus Dei?
- Mi is valojaban a Szent Gral?
Leonardo da Vinci
Bar a konyv bevezet?je szerint
?minden a konyvben szerepl? teny megtortent es pontos”
, a tortenetben szerepl? pontatlansagok ? esetenkent pedig a szerz? altal krealt esemenyek ? szama olyan nagy, hogy annak felsorolasa is konyv meret?; tobbek kozott egy ilyen kiadvany a
The Da Vinci Hoax
(A Da Vinci-bloff). Ez termeszetesen csak akkor jelentett volna problemat, ha valaki a konyvet nem izgalmas krimikent, hanem tenyek forrasakent akarta volna kezelni. Azonban erthet? a felhaborodas, mert a konyv elejen megiscsak azt probalja az iro elhitetni az olvasoval, hogy minden dolog, helyszinleiras pontos a m?ben (a sok pontatlansag pedig egyertelm?en megrengeti a m? igazsagtartalmat), azonban a rengeteg pontatlansagrol mar csak azok szereznek tudomast, akik melyebben foglalkoznak a temaval.
A
Harry Potterhez
hasonloan, a m?vet er? tamadasok nagy resze a
romai katolikus egyhaztol
ered. Peldaul Tarcisio Bertone biboros szerint
A Da Vinci-kod
ban leirtak olcso hazugsagok, igy felszolitotta a katolikus konyvesboltokat, hogy vegyek le a konyvet polcaikrol. A heves reakciok kivalto oka, hogy a konyv kozvetlenul is tamadja a legf?bb katolikus dogmakat, peldaul Jezus istenseget.
A romai katolikus egyhaz halado iranyzatanak velemenye szerint a regeny egy erdekes krimi, am vallaskritikakent nem vehet? komolyan, mivel (protestans kulturalis gyokerekkel rendelkez?) iroja figyelmen kivul hagyta a katolicizmus (az egyhaz dogmarendszereben is tukroz?d?)
Sz?z Maria
iranti mely tiszteletet.
Nem csak a romai katolikus egyhaz tamadta elesen a konyvet: tobb alkalommal bepereltek mas konyvek szerz?i azt allitva, hogy a szerz? az ? munkajukat
plagizalta
a m?veben. Peldaul
Az abbe titka
cim?, magyarul
1994
-ben megjelent kotet szerz?i es Lewis Perdue, a
Isten lanya
(1983) es
A Da Vinci orokseg
(2000) cim? regenyek iroja. Az utobbi ugyben a
New York
-i birosag
2005
.
augusztus 5-en
kihirdetett itelete szerint Dan Brown nem vegzett masolast, tehat a m?ve egyedi. A m?vek kozott, mint mas m?veknel is talalhatoak azonos szalak, de ez nem feltetlenul jelent plagizalast.
Az egyik kritikus szerint a regeny leginkabb
Umberto Eco
A Foucault-inga
cim? m?venek felhigitott, az amerikai piac altal fogyaszthatova tett valtozatanak tekinthet?. Valojaban Umberto Eco idezett m?ve nem teljesen azonos tema feldolgozasa, es csak egy a temat szerepeltet? tucatnyi konyv kozul.
- A Da Vinci-kod. Regeny
; ford. Bori Erzsebet; Gabo, Bp., 2004
- A Da Vinci-kod
; ford. Revbiro Tamas; Reader's Digest, Bp., 2005 (
Reader's Digest valogatott konyvek
)
- Akiva Goldsmanː
A Da Vinci-kod. Illusztralt forgatokonyv. A film kulisszatitkai
; el?szo Dan Brown, Ron Howard, Brian Grazer, utoszo John Calley; Gabo?Broadway Books, Bp.?New York, 2006
- A Da Vinci-kod
; Bori Erzsebet ford. felhasznalasaval Turcsanyi Jakab; Gabo, Bp., 2016
Tovabbi konyvek es ellenkonyvek a temaban
[
szerkesztes
]
- Martin Lunn:
A Da Vinci-kod megfejtese
- Simon Cox:
A Da Vinci-kod feltorese
- Simon Cox:
Dan Brown kezikonyv ? A regenyek mogott rejt?z? igazsag
- Sandra Miesel ? Carl E. Olson:
A Da Vinci-bloff
- Sharan Newman:
A Da Vinci-kod a tortenesz szemevel
- Bart D. Ehrman:
Tenyek es tevedesek A Da Vinci-kodban
A regenyben szerepl? szinte minden helyszin es minden m?emlek, tortenelmi, vagy m?veszeti targy iranyaban ?Da Vinci”
turistak
tomege indult el, onalloan es az utobbi id?kben mar szervezetten
Parizsba
a
Louvre
-ba,
Angliaba
a
Westminsteri apatsagba
…
A Da Vinci-kod
megjelenese ota turistak hada lepte el a skociai
Rosslyn-kapolnat
, melynek fenntartoi a m?emlek vedelme erdekeben mar korlatoztak az epulet latogatasat. A
Mona Lisat
viszont uj es tagasabb helyre telepitettek at.
A vilagsikert aratott regeny jogdijat 6 millio dollarert vette meg a
Sony Pictures Entertainment
, hogy
filmet
keszitsen bel?le. A filmadaptaciot Ron Howard
amerikai
filmrendez? stabja forgatta le
2005
?
2006
-ban
Tom Hanks
,
Audrey Tautou
es
Ian McKellen
f?szereplesevel.
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]
A konyvben el?fordulo kifejezesek:
Fibonacci-szamok
,
Mithrasz
,
aranymetszes es fi-szam
,
keresztenyseg
,
papa
,
rozsavonal
,
Baphomet
,
felbehajtas
,
Chateau Villette
,
rozsakeresztesek
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
|
|---|
| Regenyek
| Onallo regenyek
| |
|---|
Robert Langdon sorozat
| |
|---|
|
|---|
| Adaptaciok
| |
|---|
| Kapcsolodo szocikkek
| |
|---|