Az egyik Apollo m?szercsomag a holdfelszinen
Az
ALSEP
a
NASA
altal az
Apollo-program
soran a
Holdra
kuldott
Apollo Lunar Surface Experiment Package
(Apollo Holdfelszini M?szercsomag)
roviditett elnevezese. A m?szercsomag expediciorol expediciora valtozo osszetetel? mer?eszkozokb?l allt es m?kodese az egitest mind teljesebb megismereset szolgalta. Az osszesen hat sikeres holdi Apollo-leszallas soran ot ALSEP es egy EASEP (Early Apollo Experiment Package ? Els? Apollo M?szercsomag) ? az
Apollo?11
altal feljuttatott, meg csokkentett tudasu es kiepitettseg? m?szerkeszlet ?jutott el az egitest felszinere.
Az ALSEP berendezesei ket f? alcsoportra oszthatok: aktiv es passziv m?szerekre. A passziv (energiabetaplalast nem igenyl?) m?szerek mind a mai napig szolgaltatnak adatokat, az aktiv m?szerek kozul az utolso 1977-ig m?kodott, adatokhoz juttatva a kutatokat.
A m?szerek listaja
[
szerkesztes
]
Minden repulesen hasznalt, alapvet? egysegek
[
szerkesztes
]
| Nev
|
Abra
|
Kep
|
Leiras
|
| Kozponti egyseg
|
|
|
A kozponti egyseg az ALSEP aktiv m?szereinek iranyitokozpontjakent szolgalt. A foldi iranyitas ezen keresztul ?kommunikalhatott” a m?szerekkel (a kutatok radion keresztul fogadtak a megfigyelesi eredmenyeket es parancsokat juttattak fel, peldaul uzemmodvaltasra, meresek megkezdesere, befejezesere, stb.). Emellett a kozponti egyseg szolgalt energiaelosztokent az egyes m?szerek szamara. Az egyseg egy 25 kg-os doboz formaju test volt, amely egyik fels? sarkan kapott helyet az adatatvitelhez szolgalo rudantenna. Az Apollo?12, ?14, ?15 kozponti egysegeben kapott helyet egy onallo m?szer, a
pordetektor
is, amellyel a m?szeren megteleped? por mennyisegenek novekedeset mertek.
A kepen az
Apollo?16
m?szercsomagjanak kozponti egysege lathato
|
| Radioizotopos thermoelektomos generator (RTG)
|
|
|
A termoelektromos generator szolgalt az ALSEP energiaforrasakent. A plutonium?238 f?t?elemek altal szolgaltatott h?vel hozzavet?leg 70
watt
elektromos energiat allitott el?.
A kepen az
Apollo?14
generatora lathato (a hatterben a kozponti egyseggel)
|
| RTG f?t?elem tarolo
|
|
|
Az RTG f?t?elem-tarolo szolgalt a radioaktiv
plutonium
?238 f?t?elemek tarolasara. A tarolotartaly a holdkomp leszallofokozataban egy teljesen kulonallo rekeszben foglalt helyet a m?szertarolo mellett. Mind a tartalyt, mind a tarolorekeszt ugy terveztek, hogy kibirjon egy esetleges startbalesetet, amely a Saturn V robbanasaval jar, illetve ugyanigy ellenalljon a foldi
legkorbe valo visszateresnek
, ha valamilyen problema folytan startmegszakitasra kerulne sor es a holdkomp visszazuhanna a legkorbe es ott elegne.
A kepen Edgar Mitchell gyakorolja a f?t?elem-tarolo kiemeleset a holdkompbol
.
|
| Nev
|
Abra
|
Leiras
|
| Aktiv rengesmer? (Active Seismic Experiment ? ASE)
|
|
A foldrengesek vizsgalataval a Hold bels? szerkezetet hataroztak meg a geologusok, ehhez az ?rhajosok robbanotolteteket helyeztek ki, amelyek rengeseket keltettek a talajban es ezeket a rengeseket geofonok detektaltak. Ennek alapjan tehat a m?szernek harom f? reszegysege volt: harom geofonbol allo erzekel?rendszer, negy ? a kozponti egyseg mellett lefektetett erzekel?kt?l 150, 300, 900, 1500 meterre kil?het? ? granatvet? toltet, melyeket az ?rhajosok hazaindulasa utan az iranyitas taviranyitassal hozott m?kodesbe, valamint egy, az ?rhajosok altal m?kodtetett aktivator, amellyel 21 miniat?r toltettel keltettek rengeseket az ALSEP telepitesi helye kozeleben.
[1]
(Az abran az ?rhajosok altal m?kodtetett aktivator egyseg lathato)
Meresi eredmenyei:
A rengesmeresek f? eszkozenek nem ez a berendezes, hanem a passziv szeizmometer szamitott, azonban az csak a veletlenszer? becsapodasokat es a meg ritkabb holdrengeseket rogzitette, szemben ezzel az eszkozzel amely azt az el?nyt hordozta, hogy a kutatok pontosan tudtak mikor es mekkora renges varhato, hatranya volt viszont, hogy ennek melysegi erzekenysege csak szaz meteres nagysagrend? volt. A m?szer mereseit a foldrengeshullamok terjedesi sebessegenek pontosabb meghatarozasahoz hasznaltak fel. Ezek alapjan a rengesek a holdkeregben 0,1?0,3 km/h sebesseggel terjedtek.
[2]
Kuldetesek:
|
| Toltott reszecske szamlalo (Charged Particle Lunar Environment Experiment ? CPLEE)
|
|
A toltott reszecske szamlalo a negativ es pozitiv toltes? reszecskek (
elektronok
es
ionok
) holdfelszin feletti el?fordulasat, s?r?seget merte. M?kodese szoros osszefuggesben allt a
hidegkatodos ionizaciomer?vel
es a
szupratermalis ionkeres?vel
. A CPLEE nem volt onalloan felallitando m?szer, hanem a kozponti egysegben kapott helyet.
[3]
Meresi eredmenyei:
A Hold felszine felett a
napszelb?l
szarmazo toltott reszecskek ragadnak meg atmenetileg az egitest gyenge
gravitaciojaban
. A m?szer ennek mereset kapta feladatul, illetve a reszecskek mennyisegenek id?beli valtozasat, ahogy a Hold hol a Fold
magneses tereben
tartozkodik, hol elhagyja azt keringese soran. A legerdekesebb meres megis egy ember letrehozta esemenyhez kapcsolodik: a
H es J tipusu repuleseken
a holdkompok felszallofokozatat az ?rhajosok anya?rhajoba atszallasat kovet?en taviranyitassal becsapodtattak a felszinbe es a m?szer az
Antares
becsapodasat rogzitette ?reszecske-jelensegkent”. A holdkompban kb. 180 kg-nyi uzemanyagmaradek volt, amely a becsapodas energiajatol ionizalodott es a 66 kilometerre a leszallohelyt?l tortent becsapodasbol szarmazo reszecskefelh?ket, valamint azok 1 km/sec. terjedesi sebesseguket erzekelte a m?szer (es testverm?szerei).
[2]
Kuldetesek:
|
| Hidegkatodos ionizacio mer? (Cold Cathode Ion Gauge ? CCIG)
|
|
A hidegkatodos ionizaciomer?t a
Hold legkorenek
meresere terveztek. Eredetileg szupratermalis ionkeres? reszekent akartak alkalmazni, azonban az altala gerjesztett er?s magneses mez? interferenciat okozott volna, igy vegul a SIDE dobozan kivuli, kulon egysegkent keszult el.
A m?szer az abran a SIDE jobb oldalan lathato kisebb doboz
.
[4]
Meresi eredmenyei:
Az altalanos kozvelekedes
axiomaszer?en
emliti, hogy a Holdnak nincs
legkore
. Tudomanyos ertelemben azonban ez nem igaz, egy nagyon hig, allandoan valtozo osszetetel? legkor mindig ovezi a Holdat. A meresek kb. 200 000 molekula/cm³ s?r?seg? gazanyagot erzekeltek a felszin felett, amely szaztrillioszor ritkabb a Fold atlagos legkori s?r?segenel es az egesz legkor tomegere 10³ kilogramm adodott (osszehasonlitasul a foldi ertek 5*10
18
kg). A legkor eredeteul ket forras szolgal:
meteoritbecsapodasok
soran a felszin alol felszabadulo gazok, illetve a napszel reszecskei. Az atmoszfera osszetetele nem allando, hanem allandoan valtozik es els?sorban nehezebb molekulakbol all, amelyek honapokig megmaradhatnak a felszin kozeleben (a konnyebb anyagok, mint peldaul a leggyakrabban el?fordulo
hidrogen
es
helium
a gyenge gravitacioban csak orakig kepes megmaradni, elegend? a napsugarzas melege, hogy a
szokesi sebesseghez
szukseges mozgasi energiat megkapjak a konny? atomok).
A m?szer erzekenysegere jellemz?, hogy akarhanyszor jartak az ?rhajosok a kozeleben, az ? egyebkent hagyomanyos ertelemben veve tokeletesen zaro ? ?rruhakbol megszok? gazokat tokeletesen detektalta. A harom expedicion is alkalmazott m?szerek kozul kett? is negy even keresztul szolgaltatott mereseket.
[2]
Kuldetesek:
- Apollo?12
- Apollo?14
- Apollo?15
|
| Hidegkatodos mer?m?szer (Cold Cathode Gauge Experiment ? CCGE)
|
|
A CCGE lenyegeben a CCIG kulon felallithato valtozata volt (a f? valtozatnak szamito CCIG a szupratermalis ionkeres?vel osszekottetesben m?kodott), azonban egyszer sem hasznaltak, mivel az csak az
Apollo?13
m?szerkeszletenek resze volt, amely nem jutott el a Holdra.
|
| H?aramlas mer? (Heat Flow Experiment ? HFE)
|
|
A h?aramlas mer?t arra szantak, hogy meghatarozza a Hold belsejeb?l kisugarzo h?t merje kulonboz? melysegekben a felszin alatt. A m?szer ket reszb?l allt, egy elektronikai dobozbol es ket, egyenkent 2,5 meter hosszu szondabol, amelyeket az ?rhajosok altal furt lyukakba kellett leereszteni.
[5]
Meresi eredmenyei:
A meresekkel meg lehetett hatarozni a radioizotopok jelenletet az egitest belsejeben, valamint a Hold fejl?destortenetenek h?tani fejezetet. Minden bolygotest belseje melegebb es kifele csokken a h?merseklete, am a bels? h?t kisugarozza az ?rbe. Ezt a h?sugarzast akartak a kutatok megmerni, mert ebb?l lehetett kovetkeztetni a bels? h?nek f?t?anyagul szolgalo
radioaktiv
anyagok mennyisegere, valamint hogy a leh?les melyik stadiumaban tart a Hold. A meresekb?l ? az el?zetes feltetelezeseknek megfelel?en ? az derult ki, hogy egi kiser?nk sokkal hidegebb belulr?l, a h?kisugarzas merteke mindossze 18-24%-a a foldi erteknek. Az egitest h?teljesitmenyet ugy lehetne osszegezni, hogy egy a felszinen kijelolt 60x60 meteres teruletr?l lehetne egy hagyomanyos 60 wattos
izzo
energiaigenyet kielegiteni. A meresek azonban eleg nagy bizonytalansagu eredmenyt szolgaltattak, egyreszt termeszetes, masreszt technikai okokbol. A Holdon 14 napig tarto nappal soran az erzekel?-szondakat befogado fels? talajreteg, a
regolit
felmelegszik, majd az ugyancsak 14 napos ejszaka alatt leh?l, a meresi eredmenyeket ett?l a torzito hatasrol meg kellett tisztitani. A nagyobb problemat azonban a m?szerek sikertelen kihelyezese jelentette. A m?szer utazott az Apollo?13-on, am elegett a foldi
legkorbe visszater?
Aquariusban
, majd az Apollo?15 is magaval vitte, de a szondakhoz szukseges lyuk furasahoz rendszeresitett furo konstrukcios hibaja miatt a szukseges 2,5 m-es melyseg helyett csak 1,5 meterre sikerult lebocsatani az erzekel?ket, vegul az Apollo?16-on pedig
Young
parancsnok veletlenul atbotlott a m?szer tapkabelen es elszakitotta azt, teljesen tonkreteve. Egyedul az Apollo-17-en sikerult problemamentesen felallitani a m?szert. A meresek a mindossze ?masfel” mer?pont miatt azonban nem tekinthet?k teljesen megbizhatonak.
[2]
Kuldetesek:
- Apollo?15
- Apollo?16
- Apollo?17
|
| Holdi atmoszfera-osszetetel mer? (Lunar Atmosphere Composition Experiment ? LACE)
|
|
A holdi atmoszfera-osszetetel mer?t a holdi legkort felepit? anyagok detektalasara terveztek.
[6]
Meresi eredmenyei:
Az egyetlen expedicion felkuldott m?szer a korabbi hidegkatodos ionizaciomer? (CCIG) es a szupratermalis ionkeres? (SIDE) szerepet vette at, a ket m?szert otvozte egyben. Eredmenyeit lasd: CCIG es SIDE.
Kuldetesek:
|
| Holdi anyagkidobodas es meteorit erzekel? (Lunar Ejecta and Meteorites Experiment ? LEAM)
|
|
Az anyagkidobodas es meteorit erzekel?t a Holdba csapodo meteoritokat, valamint az altaluk a felszinr?l kidobodo, majd visszahullo anyag becsapodasainak erzekelesere alakitottak ki. Harom, kulonboz? iranyba nez? erzekel?lapja a becsapodo porszemek iranyat es sebesseget merte.
[7]
Meresi eredmenyei
Az evmilliardokkal korabban leallt
vulkanikus tevekenyseg
hijan a Hold f? felszinformalo ereje a talajra akadaly nelkul lejuto
meteoritok
es kozmikus porszemcsek zapora. Ez a zapor ?rolte puderszer?en finom porra a holdfelszin legfels? reteget, letrehozva a
regolitot
. A Holdra zaporozo por els?dleges forrasa a kozmikus por es a kisebb meteoritok, masodlagos forrasa pedig a nagyobb testek becsapodasa soran a magasba dobodott es a felszinre akar tobb szaz kilometerrel arrebb visszahullo anyag. A meresek azonban keves ilyen forrasokbol szarmazo anyag becsapodasat erzekeltek, ehelyett azt a meglep? felfedezest tettek, hogy a holdpor lassan vandorol a felszinen.
[2]
[8]
Kuldetesek:
|
| Lezertukor (Laser Ranging Retroreflector ? LRRR)
|
|
A lezertukrok segitsegevel a Fold-Hold tavolsagot centimeteres pontossaggal lehetett merni. A Foldr?l lezerrel vilagitottak meg a tukrot, amely kulonleges kialakitasa reven a beerkez? lezernyalabot pontosan a forrasa fele tukrozte vissza. A lezerimpulzus kibocsatasa es a visszaver?des kozotti id?kulonbseget merve pontosan meghatarozhato volt a ket egitest pillanatnyi, pontos tavolsaggal. Hosszabb meressorozatokkal a Fold-Hold rendszer egymashoz kepesti mozgasat lehet felterkepezni. A lezertukor ? leven passziv, energiat es karbantartast nem igenyl? eszkoz - az egyetlen, amelyet meg ma is hasznalnak meresekre.
Az abran felul az
Apollo?11
altal felallitott kisebb, alul pedig az
Apollo?15
nagyobb meret? tukre lathato
.
[9]
Meresi eredmenyei:
A harom expedicio altal szallitott lezertukrok harom meresi pontja reven nagy pontossaggal ? kb. 3 centimeteres hibahatarral ? lehetett meghatarozni az egitestek tavolsagat. Ezen meresek alapjan a Hold atlagos tavolsaga 384 400 km-re adodott ? 363 104 es 405 696 km-es szels? ertekekkel. Am erdekesebb adatok is szarmaznak a meresekb?l: a Hold az
arapaly
jelenseg miatt evi 3,8 centimeterrel tavolodik a Foldt?l. Tovabbi adatokhoz jutottak a tudosok a forgas valtozasairol is, amely a Hold egyenetlen bels? tomegeloszlasanak lehet a kovetkezmenye. A meresek, bar az azok elve egyszer? volt, nem voltak egyszer?en kivitelezhet?ek. A
lezerfenyt
hasznaltak, mivel az a legfokuszaltabb feny, am a foldfelszinr?l felbocsatott 1-2 centimeteres atmer?j? lezernyalab a holdfelszinen mar 7 km-es, a visszavert nyalab pedig a 20 km-es teruletet fedett le, termeszetesen jelent?sen veszitve az erejeb?l. Eppen ezert csak nagymeret?
tavcsovekkel
lehet detektalni a visszavert fenyt es megmerni a tavolsagot. Emiatt az els?, 100 visszaver? feluletb?l allo tukrot a harmadik peldanynal egy 300 visszaver? felulet? valtozatra csereltek, am a haromszor akkora eszkoz meglepetesre nem hozott javulast az erzekelesekben.
[2]
Kuldetesek:
- Apollo?11
- Apollo?14
- Apollo?15
|
| Holdi metszeti rengesmer? (Lunar Seismic Profiling Experiment ? LSPE)
|
|
A holdi metszeti rengesmer? az aktiv rengesmer?hoz (ASE) hasonlo berendezes volt, amely negy geofonbol allo erzekel?halozataval fogta a nyolc kulonboz? nagysagu robbanotoltet altal keltett rengeshullamokat. A m?szer annyiban kulonbozott hasonlo tarsatol, hogy ennek mar nehany kilometeres melysegig terjedt a meresi erzekenysege. Egyetlen kuldetesen repult, ez szamitott a legfejlettebb aktiv rengesmer? berendezesnek.
[10]
Meresi eredmenyei:
A f? szeizmologiai m?szer nem ez, hanem a PSE volt, ez csak pontositotta a mereseket. A meresi eredmenyeket lasd alabb, a PSE leirasanal.
Kuldetesek:
|
| Holdfelszini gravimeter (Lunar Surface Gravimeter ? LSG)
|
|
A gravimetert a holdi gravitacio nagyon pontos meresere es id?szakos valtozasainak detektalasara terveztek. Az id?szakos valtozasok kimutatasaval
Einstein
relativitaselmeletenek
egyik, kiserletileg meg nem bizonyitott jelensegenek, a
gravitacios hullamok
letet lehetett volna igazolni.
[11]
Meresi eredmenyei:
A meresek teljes eredmenytelenseggel jartak, amely ? mint kes?bb, a foldi analizis soran kiderult ? a m?szer tervezesi hibajabol adodott.
[2]
Kuldetesek:
|
| Holdfelszini magnetometer (Lunar Surface Magnetometer ? LSM)
|
|
A magnetometer a
holdi magneses mez?
detektalasara, meresere szolgalo eszkoz volt. Az meresek a holdfelszin anyaganak elektromos vezet?kepesseget is merte, valamint tanulmanyozni lehetett altaluk a
Napbol
szarmazo plazmaaramlas es a holdfelszin kolcsonhatasait.
[12]
Meresi eredmenyei:
A magnetometeres meresek teljesen mas jelleg? magneses mez?t mutattak ki a Holdnal, mint amilyen a Foldnel merhet?. A legfontosabb tulajdonsag, hogy a Holdnak nincs globalis dipol mezeje, csak helyi jelleg? magneses mez?k erzekelhet?k. A magnetometerrel termeszetesen azokat a valtozasokat is merni lehetett, amelyek a Fold magneses mezejebe valo be- es kilepes hatasara jottek letre. A holdi magnesseg ereje is nagyban kulonbozik a Foldet?l: a leger?sebb holdi magneses terer? is szazszor kisebb volt, mint a foldi ertekek.
[2]
[13]
Kuldetesek:
- Apollo?12
- Apollo?15
- Apollo?16
|
| Passziv rengesmer? (Passive Seismic Experiment ? PSE)
|
|
A passziv rengesmer? a holdrengeseket erzekelte, amelyek els?sorban termeszetes forrasbol ? kozmikus testek becsapodasaibol es a kereg bels? mozgasaibol ? szarmaztak, de mesterseges rengeseket is keltettek a holdkompok felszallofokozatainak, vagy a
Saturn V
raketak S-IVB vegfokozatainak Holdnak utkoztetesevel, illetve az aktiv rengesmer? kiserletek robbantasaival. Ezekkel a megfigyelesekkel az egitest bels? szerkezetet kivantak feltarni.
[14]
Meresi eredmenyei:
Lenyegeben az osszes expedicio vitt magaval egy-egy rengesmer?t, igy az egyes ? termeszetes forrasbol (a Hold testenek belsejeben, vagy meteorbecsapodas kovetkezteben) kipattant, vagy robbantassal kivaltott ? rengeseket egyszerre tobb m?szer is erzekelhette, amellyel f?kent ezek terjedesi sebesseget lehetett megallapitani, amely viszont kirajzolta az egitest bels? szerkezetet. Eszerint a Hold ugyanolyan szerkezet?, mint a Fold, egy vekony kereg ovezi, alatta egy vastagabb kopeny, legbelul pedig a mag talalhato. Az elteresek a ket egitest felepiteseben els?sorban az aranyokban tapasztalhatok. A
holdkereg
60?70 km vastag, a foldi kereg atlagvastagsaganak haromszorosa (aranyaiban pedig tizenharomszorosa), a
holdi kopeny
tobb mint 1 200 km vastag, amelyhez kepest a Folde ugyan ket es felszer vastagabb, am aranyaiban a Hold kopenye majdnem ketszer olyan vastag, mint bolygonke. A meresek egy rendkivul kicsi
magot
talaltak, mindossze 450 km atmer?j? lehet, f?kent
vasbol
all.
Mivel a rengesek mas-mas sebesseggel terjednek a kulonboz? halmazallapotu es anyagosszetetel? retegekben, ezekre a tulajdonsagokra nezve is adatokhoz juthattak a kutatok. Eszerint az
olvadt allapot
csak a kopeny also reszeben es a magban all fenn. A kopeny fels? retegenek szilardsaga miatt a holdkereg pedig nem mutat
tektonikus
tulajdonsagokat, lenyegeben egy tombben all az egesz. Az egyes hejak anyagosszetetelere vonatkozo adatokat is kinyerhet?k voltak a terjedesi sebesseg valtozasaibol: a kereg
plagioklasz asvanyokbol
, a kopeny
olivin
? els?sorban krizolit ? es
piroxen
asvanyokbol, mig a mag f?kent vasbol es kenbol epul fel.
Magukat a rengeseket els?sorban becsapodasok okoztak. Az 1977 szeptembereig terjed? meresi id?szakban kb. 1 700 becsapodasi eredet? rengest mertek. Ezen kivul csak nagyon keves
?valodi”
holdrengest erzekeltek, koszonhet?en a teljesen leallt vulkanizmusnak es a tektonikus mozgasok hianyanak. Ezek a holdrengesek legfeljebb a
Richter-skalan
mert 2-es er?sseget ertek el es 800?1000 km melysegben keletkeztek, kipattanasuk oka pedig a Fold-Hold rendszer keringesekor keletkez?
arapaly
er?k keltette feszultseg deformalo hatasa.
[2]
[15]
Kuldetesek:
- Apollo?12
- Apollo?14
- Apollo?15
- Apollo?16
|
| Kompakt passziv rengesmer? (Passive Seismic Experiment Package ? PSEP)
|
|
A passziv rengesmer?hoz (PSE) hasonlo eszkoz, a kulonbsege abban all, hogy ez a m?szer nem az ALSEP kozponttol kapta az energiat (leven, hogy alkalmazasara egyedul az
Apollo?11
-en kerult sor, amely nem vitt kozponti ALSEP egyseget), hanem
napelemtablakkal
allitottak el? a m?kodesehez szukseges
elektromos
energiat. A rengesmer? ezen alvaltozata fogadott egy pordetektort is.
[14]
Meresi eredmenyei:
A m?szer lenyegeben megegyezett a kes?bbi PSE mer?egysegekkel (leszamitva az energiaellatas modjat), de rendkivul rovid m?kodesi idejevel nem sikerult komolyabb meresi eredmenyeket elerni altala.
Kuldetesek:
|
| Szupratermalis ionkeres? (Suprathermal Ion Detector Experiment ? SIDE)
|
|
A szupratermalis ionkeres?t a holdfelszin kozeleben talalhato negativ es pozitiv toltes? ionok energiajanak, sebessegenek meresere terveztek, hogy adatokhoz jussanak a tudosok a naprendszerbeli
plazma
, napszel es a Hold kolcsonhatasairol, valamint meghatarozzak a holdfelszin
elektromos potencialjat
.
[16]
Meresi eredmenyei:
A m?szer a
toltott reszecske szamlalo
es a
hidegkatodos ionizaciomer?
testverm?szere volt, a harom egysegb?l allo erzekel?rendszer a holdfelszin felett lebeg? gazreszecskeket detektalta kulonboz? tulajdonsagokat felmerve. A SIDE a toltott reszecskek energiajat ? terjedesi sebesseget ? es az azokhoz kothet? ionforrasok meghatarozasat vegezte. A forrasokat ? osszhangban a masik ket berendezes mereseivel ? ez a m?szer is a napszelben, a becsapodasok soran a felszin k?zeteib?l felszabadulo gazokbol es a becsapodtatott Saturn fokozatok es holdkompok kibocsatta gazokban jelolte meg. A termeszetes forrasokbol szarmazo gazfelh?k terjedesi sebesseget 69 km/s-ban sikerult meghatarozni, mig a becsapodtatott ?rhajoreszegysegek hatasait sokkal gyengebbnek, mindossze 1-1,5 km/s sebesseg?nek merte a berendezes. (A napszel es a becsapodasok keltette gazkibocsatas szetvalasztasat a rengesmer? adatainak felhasznalasaval tudtak elvegezni a kutatok: amikor valamilyen becsapodas keltett renges utan detektalt gazreszecske felh?t a SIDE, akkor a becsapodast tekintettek forrasnak, amikor nem kiserte szeizmikus tevekenyseg a gazfelh? athaladasat, akkor azt szolaris eredet?kent azonositottak a kutatok.)
[2]
Kuldetesek:
- Apollo?12
- Apollo?14
- Apollo?15
|
| Napszel osszetetel mer? (Solar Wind Composition Experiment ? SWC)
|
|
A napszel osszetetel mer? a
napszel
reszletesebb megismeresere, a bolygokozi teret megtolt? anyagok osszetetelenek meresere tervezett eszkoz volt. Lenyegeben egy 1,4 x 0,3 meteres
teglalap
alaku
aluminium
folia, amelyet egy rudra fuggesztettek fel. A napszelmer? folia csak m?veleti ertelemben volt az ALSEP resze, hisz sem a felallitasi helye, sem a m?kodesi ideje nem hasonlitott a tobbi m?szerere: altalaban kozvetlenul a
holdkomp
mellett szurtak le a talajba es nem maradt a Holdon, az utolso
holdseta
vegeztevel az ?rhajosok osszecsomagoltak es hazahoztak a Foldre.
[2]
[17]
Meresi eredmenyei:
A meresek mindenekel?tt a napszelben utazo reszecskek mibenletere vonatkoztak. Els?sorban nemesgaz
izotopokat
sikerult csapdaba ejteni, olyanokat mint a
helium-3
,
helium-4
,
neon-20
,
neon-21
,
neon-22
es
argon-36
.
[18]
Kuldetesek:
- Apollo?11
- Apollo?12
- Apollo?14
- Apollo?15
- Apollo?16
|
| Napszel spektrometer (Solar Wind Spectrometer Experiment ? SWS)
|
|
A napszel spektrometer a
napszel
reszletesebb megismeresere es a holdi kornyezettel kapcsolatos kolcsonhatasok megfigyelesere szolgalo eszkoz volt, amely az SWC mereseinek komplementere volt: ez a Holdon marado, hosszutavu mereseket vegz? m?szer volt es nem a reszecskek mibenletere, hanem azok energiajanak erzekelesere terveztek. Het, kulonboz? iranyokba nez? erzekel?cseszevel probaltak meghatarozni a Hold felett vandorlo reszecskek haladasi iranyat es sebesseget. Altalaban mindig az a csezse erzekelte a legjelent?sebb mozgasokat es energiat, amely a Nap fele nezett (ezzel tamasztva ala a feltetelezest hogy a Hold felett mozgo reszecskek forrasa a napszel). Leven a m?szer folyamatos meresre alkalmas, egyben a Fold magneses mezejenek napszelre gyakorolt hatasat is merhettek a szakemberek.
[19]
Meresi eredmenyei:
A meresek kimutattak, hogy a napszel kb. 95%-ban protonokbol es elektronokbol all (nagyjabol egyenl? aranyban), amelyeket szinte az osszes kemiai elemet reprezentalo ionok egeszitenek ki. A Hold Fold koruli keringesenek nagyjabol ketharmadaban ? amikor az egitest bolygonk magneses mezejen kivul tartozkodott ? atlagosan 10-20 reszecske/cm³ s?r?seg?nek mertek a napszelet, amely 400?650 km/s sebesseggel ?fujt”. A keringes tovabbi egyharmadaban (a foldi magneses mez?n belul), a napszel nem volt merhet?. Ugyanakkor detektalhato volt egy atmeneti tartomany is a mez?be be- es kilepeskor, ahol a reszecskek sebessege 250?450 km/s ertekre csokkent.
[20]
Kuldetesek:
|
A m?szerek osszetetele ez egyes expediciokon
[
szerkesztes
]
| M?szer
|
Kep
|
Leiras
|
| LRRR
|
|
A kep keszitesekor a fekete porved? takaro meg rajta volt a lezertukron, kes?bb ezt eltavolitottak az ?rhajosok.
|
| PSEP
|
|
21 napnyi m?kodes utan meghibasodott.
|
Az Apollo?12 ALSEP allomas kihelyezesi vazlata
| M?szer
|
Kep
|
Leiras
|
| LSM
|
|
|
| PSE
|
|
|
| SWS
|
|
|
| SIDE/CCIG
|
|
A CCIG a bal oldali, kisebb m?szer, amelyet vezetek kot a nagyobb SIDE-hez. A CCIG mindossze 14 oranyi m?kodes utan meghibasodott.
|
Az Apollo?13 ALSEP tervezett kihelyezesi vazlata
A Hold fele tarto uton tortent robbanas miatt a holdra szallast torolte az iranyitas, igy az ALSEP m?szerei a holdkompban visszatertek a Foldhoz es a
legkorbe
lepve megsemmisultek.
| M?szer
|
Leiras
|
| CPLEE
|
|
| CCGE
|
Csak ezen a repulesen alkalmaztak volna.
|
| HFE
|
|
| PSE
|
|
Az Apollo?14 ALSEP allomas kihelyezesi vazlata
| M?szer
|
Kep
|
Leiras
|
| ASE
|
|
A fels? kep a belov?szerkezetek egyiket mutatja. Az also kepen pedig
Edgar Mitchell
holdkomppilota eppen m?kodesbe hozza az elsut? szerkezetet.
A huszonegy belov?b?l tizenharom m?kodott a terv szerint. A fel nem robbantak kozul negy toltetet eleve nem is inditottak be a kihelyezesuk soran felmerult, az ?rhajosok biztonsagat erint? aggodalmak miatt, am kes?bb, az ALSEP m?kodesi idejenek lejarta el?tt taviranyitassal megprobalkoztak vele, azonban a toltetek a hosszu varakozasi id? miatt csutortokot mondtak.
|
| CPLEE
|
|
|
| LRRR
|
|
|
| PSE
|
|
|
| SIDE/CCIG
|
|
A SIDE a bal fels? sarokban mig a CCIG a kep kozepen lathato
|
Az Apollo?15 ALSEP allomas kihelyezesi vazlata
| M?szer
|
Kep
|
Leiras
|
| HFE
|
|
A kep kozepen az elektronika haza lathato, ahonnan ket vezetek fut az erzekel?khoz.
Az erzekel?k kihelyezesehez szukseges lyukak furasa nehezsegekbe utkozott, mivel a furas varatlan talajellenallasba utkozott, igy az erzekel?ket nem sikerult a kell? melysegbe leengedni. A kes?bbi vizsgalat szerint nem a talaj volt tomorebb a vartnal, hanem a furo tervezesi hibaja okozta a nehezseget. Az Apollo?15 h?erzekel?jenek meresi eredmenyei csak kes?bb, az Apollo?17 meresi eredmenyeivel osszehasonlitva lettek ertelmezhet?ek.
|
| LRRR
|
|
Az Apollo?15 ALSEP-jenel alkalmaztak egyedul a nagyobb visszaver? felulet? ? 300 db przmabol felepitett ? tukrot.
|
| LSM
|
|
|
| PSE
|
|
|
| SWS
|
|
|
| SIDE/CCIG
|
|
A SIDE balra lathato, mig a CCIG jobbra, a csatlakozorud vegen.
Erdekesseg a SIDE ferdesege, amelyre az Apollo?15 leszallohelyenek magasabb eszaki szelessege miatt volt szukseg. Tovabbi erdekesseg a ket m?szert osszekot? csatlakozorud, amelyet a korabbi legenysegek tapasztalata alapjan fejlesztettek a mernokok, mivel a kihelyezest megnehezitette az egyszer? huzalos kapcsolat a megel?z? tapasztalatok szerint.
|
Az Apollo?16 ALSEP allomas kihelyezesi vazlata
| M?szer
|
Kep
|
Leiras
|
| ASE
|
|
A kepen a granatvet? egyseg lathato. Erdekesseg a tovabbfejlesztett alatetlemez, amelyekkel az Apollo?14-nel el?fordult problemakat igyekeztek kikuszobolni.
Harom sikeres granatvetes utan a fugg?leges erzekel? elhajlott, igy a negyedik lovest mar nem hajtottak vegre ezzel az eszkozzel. A tizenkilenc tovabbi robbanotoltetet ? mas vet?csovekkel ? sikerrel m?kodesbe hoztak.
|
| HFE
|
|
A kepen a sikeresen kihelyezett h?erzekel? lathato.
Az erzekel?k sikeres kihelyezese utan
John Young
parancsnok laba veletlenul beleakadt a m?szer kabelebe, amelyet kiszakitott a kozponti egysegb?l. Sajnos a hiba javithatatlannak bizonyult, a mereseket igy nem lehetett vegrehajtani.
|
| LSM
|
|
|
| PSE
|
|
|
Az Apollo?17 ALSEP allomas kihelyezesi vazlata
| M?szer
|
Kep
|
Leiras
|
| HFE
|
|
Az erzekel?k egyike az el?terben, mig az elektronika haza es a masik erzekel? a hatterben lathato.
|
| LACE
|
|
|
| LEAM
|
|
A LEAM az el?terben lathato. A m?szer eredmenyeinek tudomanyos erteke megkerd?jelezhet? nehany, a meresi sorbol kiugroan elter? adat miatt.
|
| LSPE
|
|
A fels? kep az LSPE antennajat mutatja az el?terben, mig az also kepen az egyik robbano toltet lathato.
|
| LSG
|
|
Az LSG a felszinen. Egy tervezesi hiba folytan a m?szer vegul nem volt kepes pontos mereseket vegezni.
|
A m?szerek kihelyezese
[
szerkesztes
]
Az ALSEP-rendszer az egesz Apollo?vallalkozas sarokkovenek szamitott, a k?zetmintak mellett a
Holdrol
? es a
bels? Naprendszerr?l
szerzett mai tudasunkat koszonhetjuk alkalmazasanak, ezert kiemelt jelent?seg? volt a m?szercsomagok felallitasa. A
G es H tipusu (gyalogos) kuldeteseken
az egesz els? holdsetat a felallitasnak szenteltek, mig a kes?bbi,
holdjaros
utakon is az els? holdseta zomet az ALSEP aktivalasa tette ki.
A gyalogos utakon a berendezesek holdfelszini mozgatasa okozta a legnagyobb fejtorest, ezert a harom expedicion folyamatos fejl?des kiserte vegig ezt a m?veletet, mig a holdjaros utakon tobbe-kevesbe egyforman zajlott az ALSEP kihelyezese.
[2]
Felallitasi sajatossagok az egyes expediciokon
[
szerkesztes
]
Az
Apollo?11
utjan
Armstrongnak
es
Aldrinnak
egyszer? dolga volt, mindossze harom, onm?kod?, ill. gondozast nem igenyl? egyseget kellett kihelyezniuk. A feladat olyan egyszer? volt, hogy nem is volt szukseg hozza mindket ?rhajosra, egyedul a holdkomppilota is eleg volt, hogy kicsomagolja a holdkompbol a m?szereket es elhelyezze ?ket a felszinen. Aldrinnak mindossze annyi dolga volt, hogy a lezertukorr?l levegye a porved? takarot, illetve a rengesmer? egyik, veletlenul beragadt napelemtablajat kezzel kinyissa. Az EASEP kihelyezesenek f? tanulsaga az volt, hogy nem szabad a m?szereket a holdkomphoz kozel felallitani, lehet?leg tobb szaz meterre kell ?ket arrebb vinni, mivel a felszallaskor a felszallo hajtom? gazsugara seruleseket okozhatott az erzekeny m?szerekben.
[2]
Alan Bean a sulyzo alakura csomagolt ALSEP m?szereit cipeli a Viharok Oceanjan
Az
Apollo?12
volt az els? expedicio, amelyen teljes ALSEP utazott es egy teljes 4 oras holdsetat aldoztak a m?szerek felallitasara. A feladat bonyolultsagat mutatja, hogy nemcsak a felallitasi id? n?tt tobbszorosere, hanem
Pete Conrad
es
Alan Bean
teljes ?munkaidejet” ennek a feladatnak rendeltek ala. Az ?rhajosok a holdkomptol kb. 130 meterre talalhato sik terepet valasztottak a m?szerek felallitasahoz. Bean feladata volt, hogy az eszkozoket eljuttassa oda: a berendezeseket ket csomagba csomagoltak a holdkompba valo betarolashoz, amelyeket a radioantenna rudjaval, mintegy sulyzot kapcsoltak ossze az ?rhajosok es igy, sulyzo modjara cipelte Bean ?ket a felallitasi helyre. A cipeles nagyon neheznek bizonyult, A ?sulyzot” cipel? ?rhajosnak nehany tucat meter utan az egekbe szokott a
pulzusa
a meger?ltetest?l, a csomagok pedig le-leut?dtek a talajhoz, meghibasodassal fenyegetve, mig a
plutonium
toltet? generator h?je egette az ?rhajos labat. Egy masik kellemetlen tapasztalat volt, hogy a kozponti egyseget es a m?szereket osszekot? kabelek nagyon megnehezitik a munkat. A hosszu honapokig feltekert allapotban tarolt kabelek a gyenge
gravitacioban
nem fekudtek el a talajon, hanem osszevissza kanyarogtak, tekeregtek, gondot okozva az ?rhajosok mozgasaban, mivel vegzetes lett volna, ha azok elbotlanak valamelyik kabelben. A m?szerek felallitasa nem okozott gondot, egyedul a kozponti egyseg plutonium hajtoanyagat magaba fogado tartallyal akadt tobbletmunkajuk az ?rhajosoknak, ugyanis az a holdkomp biztonsagi tartojaban megszorult es a kicsomagolasnal csak durva
kalapacsutesekkel
sikerult kiszabaditani.
[2]
[21]
Alan Shepard
es a MET a Fra Mauro fennsikon
Az
Apollo?14
sokkal problemamentesebb ALSEP kihelyezest hozott, mint az Apollo?12. A legf?bb ujdonsag a MET (Mobile Equipment Transporter - Gurulo Eszkozszallito) volt, egy voltakeppeni kezikocsi, amit az ?rhajosszleng riksa nevre keresztelt. A MET-et a m?szerek es a k?zetmintak konnyebb szallitasara talaltak ki a tervez?k, elkerulend? az ?rhajosok id? el?tti kifaradasat. A m?szerek felallitasat tobb kisebb problema nehezitette. Egyreszt mivel a Cone krater melletti leszallohely szandekosan egy
geologiailag
bonyolultabb hely volt, a felszin nem volt sima, igy nehez volt olyan sik ?tisztast” talalni, ahol a m?szerek rendeltetesszer?en felallithatoak voltak. Hosszas keresgeles utan a holdkomptol mintegy 180 meterre talaltak meg a megfelel? helyet. Erdekesseg, hogy a lezertukrot tovabbi 30 meterrel arrebb allitottak fel, teljesen kulon a tobbi berendezest?l. A keresgeles sok ertekes id?t vett el. Masreszt a kocsi huzasa szinte ugyanolyan farasztonak bizonyult, mint a ?sulyzo” cipelese. A MET
Edgar Mitchell
gondjaira volt bizva, akinek ugyanugy varatlan pihen?ket kellett tartania a dimbes-dombos terep okozta kimerultseg miatt, mint az Apollo?12 ?rhajosainak. Ez szinten id?veszteseghez vezetett. Harmadreszt a por is kisebb id?vesztesegeket okozott. Az egyes m?szereket csapszegek rogzitettek szallitasi helyzetbe, amelyek megteltek porral es elengedtek. Vegul az iranyitasnak fel oraval meg kellett hosszabbitania az els? ?rsetat. Az ?rhajosok legerdekesebb kiserlete a rengesmeresekhez hasznalt kis robbanotoltetek m?kodesbe hozatala volt. A huszonegy toltetb?l azonban csak tizenharmat robbantottak fel (negyr?l eleve lemondtak felve, hogy tonkreteszik az ALSEP egyeb m?szereit, a tobbi pedig nem m?kodott rendesen).
[2]
[22]
[23]
Jim Irwin
az els? holdjaro mellett
Az
Apollo?15
m?szer-kihelyezese az els?
holdjarorol
es a veget nem er? furasi problemakrol lett emlekezetes. A Lunar Rovert a tervez?k a geologiai kutatasok kiterjesztesehez fejlesztettek ki, azonban latvanyos hatekonysagjavulast okozott az ALSEP kihelyezeseben is, hiszen megsz?nt a faraszto cipeles.
Dave Scott
es
Jim Irwin
egy rovid probautat kovet?en felrakta a m?szereket a holdjarora es egy, a holdkomptol mintegy 110 meterre fekv? sik terulethez szallitotta ?ket. Az ALSEP m?szereinek felallitasa minden nehezseg nelkul lezajlott, egyetlen kivetellel: a h?aramlasmer? (HFE) kihelyezese veget nem er? kudarcsorozatba torkollott. A m?szerek kihelyezesere az els? holdseta masodik felet szanta a m?veleti terv, de a h?aramlasmar? szenzoraihoz szukseges lyuk talajba furasa nem sikerult az adott id?keretbe, a talaj egy vekony fels? reteg utan athatolhatatlannak bizonyult. A masodik holdsetara halasztott furas sem jart sikerrel, egy masodik lyuk furasa is megrekedt kb. 1,5 meteres melysegben, s?t vegul a furoszar is kiemelhetetlenul beleszorult a lyukba. Igy a nem megfelel? melysegig elkeszitett lyukakban csak korlatozott ertek? meresek valtak lehet?ve a kes?bbiekben.
[2]
[24]
Az
Apollo?16
ALSEP-jenek felallitasa volt talan az egesz
Apollo-program
legproblemamentesebb m?velete, annak ellenere, hogy a m?szerek felallitasi helyere torten? szallitas kozben az egyik m?szercsomag leesett a Roverr?l (ez semmilyen meghibasodast nem okozott). A felallitasi hely kb. 95 meterre fekudt a holdkomptol.
John Young
parancsnok kitalalta, hogy ? es
Charles Duke
rajzoljak meg az ALSEP ?kapcsolasi rajzat” a holdjaroval, hogy a kabeleket konnyebb igy konnyebben fektethessek le a m?szerek kozott (az aktiv rengesmer? geofonjai konnyen elt?ntek a hepehupak kozott a porban, igy viszont konny? volt megtalalni ?ket a kereknyomvonal menten). Egyetlen komolyabb problema arnyekolta be az ALSEP kihelyezest: Young veletlenul atbotlott az egyik kabelben, amelyet igy kitepett a kozponti egysegb?l, hasznalhatatlanna teve a hozza kapcsolodo h?aramlasmer? m?szert.
[2]
[25]
Az
Apollo?17
volt a legutolso ALSEP-et kihelyez? expedicio.
Eugene Cernan
es
Harrison Schmitt
a holdkomptol 185 meterre allitottak fel a mer?allomast, sok nehezseggel kuszkodve. Els?kent a kozponti egyseget csak alig birtak beinditani, a sokadik kiserletre kapcsolt be a rendszer. Aztan a kulonboz? furasokkal tamadt ugyanolyan problema, mint az Apollo?15-on. A parancsnok ugyan le tudott furni a kivant melysegbe, de ott beszorult a furo olyannyira, hogy az iranyitasnak Schmittet is oda kellett rendelnie segiteni. A munka olyan dobbenetesen elhuzodott, hogy az els? holdseta kozel 80 szazalekat erre aldoztak es a geologiai kutatoutra mindossze 1 oranyi id? maradt, tobb kutatoallomast toroltek a programbol.
[2]
[26]
Egy tipikus kihelyezesi m?veletsor
[
szerkesztes
]
| Kep
|
Leiras
|
|
Altalaban a tobbi m?szert?l fuggetlenul, a holdkomp kozvetlen kozeleben a talajba t?ztek a napszelosszetetel-mer? foliat.
(A kepen
Buzz Aldrin
helyezi ki a foliat.)
|
|
El?szor a rogzit?hevederek oldasaval az ?rhajosok kinyitottak a Tudomanyos M?szertarolo Rekeszt.
(A kepen
Pete Conradot
latjuk a m?velet kozben.)
|
|
A hevederek es a rekesz tetejere epitett kis gem segitsegevel az osszehajtogatott, kompakt csomag formaban rogzitett m?szereket engedtek le a talajra. Az Apollo?11-nel Buzz Aldrin nem hasznalta a leereszt?rendszert, leven sokkal egyszer?bb a m?szercsomag es korlatozottabb a rendelkezesre allo id?, mig az Apollo?17 ?rhajosai is elvetettek a hasznalatat, szinten id?takarekossagi szempontok miatt.
(A fels? kepen
Alan Bean
a masodik m?szercsomagot veszi ki a m?szertarolobol.)
(Az also kepen egy, a holdkompbol kirakodott, szallitasra varo m?szercsomag lathato.)
|
|
A Kozponti egyseg f?t?anyagat tartalmazo plutoniumtartalyt kulon tarolohelyen szallitotta a holdkomp, ezt a rendkivul biztonsagos tarolot kellett kioldani es olyan helyzetbe allitani, hogy le lehessen ereszteni a talajra.
(Itt eppen Bean oldja a plutoniumtartaly rekeszet.)
|
|
Kovetkezett a plutoniumtartaly kiemelese es elhelyezese a generatorban. Ehhez ket specialis szerszamot hasznaltak az ?rhajosok, egy kerek fogantyut a tartaly vegen (a DRT-t) es egy a tartaly hossztengelyeben lev? furatba tekerhet? rudat (a FTT-t), mivel a tartaly tul forro volt, hogy megfogjak.
(A kepen Alan Bean emeli ki a plutoniumtartalyt a holdkompbol. A kep el?tereben, Bean laba mellett lathato a generator, amelynek kozepebe kellett a tartalyt belecsusztatni. Az ?rhajos hata mogott pedig a mintavetelhez es az ALSEP uzembehelyezesehez szukseges eszkozok hordozasara szant HTC ? Hand Tool Carrier (keziszerszam hordozo) lathato.)
|
|
A kulonboz? eszkozok, m?szerek kitarolasat kovet?en szallitasra alkalmas allapotba kellett hozni a m?szercsomagokat.
(A kepen Alan Bean az ALSEP kozponti egysegenek radioantennajat emel?rudkent hasznalva sulyzo formaju csomagot kepez a m?szerekb?l. Az Apollo?14-nel a szallitasi el?keszites a MET-re valo, a holdjaros kuldeteseknel pedig a Lunar Roverre valo felpakolassal tortent meg.)
|
|
A szallitasi m?velet soran egy olyan tavolsagban fekv? sik teruletre vittek az ?rhajosok az ALSEP-et, ahol mar nem erintette a holdkomp kes?bbi felszallasanak hatasa a m?szereket.
(A kepen Alan Bean cipeli a ?sulyzot”.)
|
|
A kivalasztott helyszinen az addig egymashoz rogzitett m?szereket szet kellett bontani a csomagjaikbol. Ez az egymashoz rogzitesre hasznalt specialis rogzit?peckekkel tortent.
(A kepen Pete Conrad kezd neki a szetcsomagolasnak az antennarud levalasztasaval.
|
|
A tenyleges felallitas els? m?velete a kozponti allomas felallitasa volt. A rogzit?peckek oldasat kovet?en egy rugos mechanizmus automatikusan m?kodesi allasba allitotta az allomas dobozat, csak az antennat kellett csatlakoztatni ra.
(A kepen
Jim Lovell
lathato az Apollo?13 ALSEP aktivalo treningje kozben, ahogy a kozponti allomas felallitasat vegzi.)
|
|
|
A kozponti egyseg felallitasa utan az egyes m?szerek felallitasa es kabelekkel a kozponti allomashoz csatlakoztatasa kovetkezett, amellyel lenyegeben megtortent a m?szer aktivalasa is.
(A kepen
John Young
foglalatoskodik az Apollo?16 ALSEP-jenek vegs? simitasaival.)
|
A cikk az
az enwiki
Apollo Lunar Surface Experiment Package
szocikke szerkezetenek felhasznalasaval keszult, annak tartalmilag jelent?sen b?vitett, atdolgozott valtozata.
Kuls? hivatkozasok
[
szerkesztes
]