9M14 Maljutka

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
9M14 Maljutka
Maljutka páncéltörő rakéta
Maljutka panceltor? raketa

A Wikimedia Commons tartalmaz 9M14 Maljutka temaju mediaallomanyokat.

A 9M14 Maljutka [1] ( oroszul : Малютка , NATO-kodja: AT?3 Sagger) a Szovjetunioban kifejlesztett vezetekes parancskozl? taviranyitasu iranyitott panceltor? raketarendszer . A Varsoi Szerz?des legelterjedtebb panceltor? raketafegyvere volt az 1960-as evekt?l kezd?d?en, es Szovjetunion kivul tovabbi ot orszagban gyartottak. Hordozhato, jarm?re, valamint helikopterre telepitett valtozata is ismert.

Tortenete [ szerkesztes ]

A Maljutka-rendszert 1960-ban terveztek a kolomnai KBM tervez?irodaban Sz. N. Nyepobegyimij f?konstrukt?r vezetesevel es 1963 -ban rendszeresitettek a Szovjet Hadseregben, ahol ez volt az els? konny? panceltor? raketa, amely hordozhato kivitelben is keszult. A gepesitett lovesz zaszloaljaknal rendszeresitettek szakaszonkent ket-ket hordozhato inditoberendezest es egy iranyitoberendezest, ezt harom katona szallitotta, illetve kezelte. A minimalisan 500 m-t?l alkalmazhato Maljutka-raketak kiegeszitesekent a lovesz alegysegek RPG?7 kezi panceltor? raketakkal is fel voltak szerelve. Kes?bb a gepesitett lovesz csapatok alapjarm?venek szamito BMP?1 fegyverzeteben is megjelent, de alkalmaztak a BMD?1 -en is, a BRDM?1 es BRDM?2 alvazakon a Maljutka-rendszert telepitve pancelelharito harcjarm?vet alakitottak ki.

A Magyar Nephadseregben a BMP?1 es BRDM?2 harcjarm?veken, valamint a Mi?24 harci helikopterek fegyverzeteben volt rendszeresitve a Maljutka-rendszer.

Harci alkalmazasa [ szerkesztes ]

A 9M14 Maljutka-rendszert el?szor a vietnami haboruban vetettek be 1972-ben. Az 1973-as jom kippuri haboru haboruban Sziria es Egyiptom hatekonyan alkalmazta a panceltor? raketat az izraeli pancelosok ellen. Maljutkaval legalabb 800 izraeli pancelost l?ttek ki az osszecsapas soran.

M?szaki jellemz?i [ szerkesztes ]

BRDM?1 pancelozott harcjarm?vekre telepitett Maljutka-rendszer

A raketa a 9P111 tipusu hordozhato inditoberendezesr?l, BMP?1, BMD?1, BRDM?1 es BMRD?2 harcjarm?vekr?l, valamint a Mi?2 , Mi?8 es Mi?24 helikopterekr?l indithato.

A haton hordozhato 9P111 foldi inditoberendezes alapjaul az uvegszalas tarolo kontenere szolgal, amely kb. 5 perc alatt hozhato uzemkesz allapotba. A kontenerben a harci reszt es a raketatestet kulon, szetszerelve taroljak. A kontenerre szerelhet? fel az inditosin a raketaval. A rendszer tartozeka egy kulonallo es az inditoberendezeshez kabellel csatlakoztathato 9SZ415 vezerl?rendszer, amely egy kis botkormannyal rendelkezik a raketa iranyitasahoz. A raketat kis tavolsagon a kezel? szabad szemmel koveti, 1000 m folott a 8-szoros nagyitasu, 22,5° latoszog? 9S16 tipusu prizmas iranyzotavcsovet hasznalhat. A raketat a kezel? a botkormannyal vezeti a celra. A kormanyparancsokat vezeteken kapja a raketa a vezerl? berendezest?l. A haromeres vekony vezetek a raketaban lev? dobrol repules kozben fut le. Hatekony hasznalatahoz a manualis parancskozl? iranyitasi mod a kezel?kt?l nagy gyakorlatot igenyel. A harci tapasztalatok azt mutatjak, hogy atlagosan kepzett kezel?kkel legfeljebb 20?25% kozotti talalati aranyt lehet elerni. Tovabbi problema, hogy az inditastol a maximalis l?tavolsagig a raketa kb. 30 masodpercet repul, ez pedig elegend? id?t biztosit ahhoz, hogy a celpont a raketainditast eszlelve kiter? man?vereket tegyen. A kes?i valtozatok mar felaktiv parancskozl? iranyitast alkalmaznak, ezzel a celzas hatekonyabban megvalosithato.

A raketat a starthajtom? inditotoltet veti ki az inditosinr?l, majd ezt kovet?en indul be a menethajtom?. A raketa forgas-stabilizalt, masodpercenkent 8,5 fordulatot tesz meg a hossztengelye korul repulese kozben. A forgast a raketa stabilizator szarnyanak allasszoge biztositja, inditaskor a kezdeti forgomozgast pedig az inditotoltet adja. A raketa mindenkori foldhoz viszonyitott helyzetet a beepitett miniat?r giroszkop segitsegevel hatarozza meg.

9M14 Maljutka panceltor? raketa a csehszlovak gyartasu BPzV?1 gyalogsagi harcjarm?von
A hati hordozasu szallito-indito kontener, melyben szetszerelve taroljak a raketat

A BMP?1 gyalogsagi harcjarm?von es a BMD?1 desszant-harcjarm?von a raketa inditosinje a lovegcs? fole rogzithet?. A raketat a harcjarm?von belul az inditosinnel osszeszerelve, becsukott stabilizator-szarnyakkal taroljak. Inditas el?tt a torony tetejen, a loveg folott kialakitott zarhato nyilason keresztul lehet a lovegcs?re kitolni. Iranyitasa a harcjarm?ben elhelyezett botkormannyal tortenik, a raketa repulese az iranyzotavcs?vel kovethet?, ehhez a tavcsovet nagyobb latoszog? uzemmodba lehet allitani. Az inditaskor a toronyban elhelyezett pedalt lenyomva egy ved?uveget kell lehajtani az iranyzotavcs? kuls? nyilasa ele, amely az inditas utan felcsapodik. Ez megakadalyozza, hogy a raketa inditotoltete bekormozza a tavcsovet.

A BRDM?2 alvazra telepitett rendszernel a harcjarm? panceltestebe sullyeszthet? toronyban hat raketa helyezhet? el. A Mi?24 harci helikopternel a felszarnyak alatt rogzithet? oldalankent ket-ket raketa.

A raketa szerkezete vegtelenul leegyszer?sitett. Minden lenyeges funkciot ellato berendezest az iranyitoberendezesebe telepitettek. A kormanym? vezeteken kapja a parancsokat. Legbonyolultabb alkatresze a fedelzeti giroszkop . A hajtom?ve egy kisebb starthajtom?b?l es a menethajtom?b?l all. Mindket hajtom? negy-negy kupos fuvocs?vel rendelkezik. A raketa kormanyzasa a toloer?vektor valtoztatasaval tortenik. A raketa orr-reszeben helyezkedik el a kumulativ toltet. Mogotte starthajtom?, majd a menethajtom?. A raketa hatso reszeben talalhato a kormanym?, mogotte, a raketa vegeben a giroszkop talalhato. A raketa vegen az elektromos csatlakozok es a raketa lathatosagat biztosito jelz?feny talalhato. A parancsjeleket tovabbito vezetek dobja a raketatest kozeps? reszen, menethajtom? korul helyezkedik el.

Tipusvaltozatok [ szerkesztes ]

  • 9M14 Maljutka (AT?3A Sagger?A) ? az alapvaltozat, amely 1963-ban allt hadrendbe es 1984-ig gyartottak
  • 9M14M Maljutka?M (AT?3B Sagger?B) ? nagyobb teljesitmeny? raketahajtom?vel keszult valtozat, amely nagyobb utazosebesseget biztositott
  • 9M14P Maljutka?P (AT?3C Sagger?C) ? javitott kumulativ toltettel felszerelt valtozat, a pancelatut? kepesseg 460, majd 520 mm-re n?tt. A szerb Krusik Holding Co. P1 es PB1 jel? valtozatait is gyartja, utobbi pancelatutese 580 mm-re n?tt.
  • 9M14?2 Maljutka?2 (AT?3D Sagger?D) ? Felautomata parancskozl? vezerl?rendszerrel ellatott valtozat, amely 1990-ben allt szolgalatba. A 9M14?2M altipus ERA-pancelzat ellen is alkalmazhato tandem elrendezes? kett?s kumulativ harci resszel rendelkezik. Az F alvaltozat raketaja el?er? es konny? jarm?vek ellen alkalmazhato termobarikus harci resszel van ellatva.

Kulfoldi masolatok [ szerkesztes ]

A 9M14 Maljutka-rendszert a Szovjetunion kivul ot orszagban gyartottak, vagy gyartjak ma is:

  • Hongjian HJ?73 ? kinai valtozat, amelyet 1979-ben allitottak szolgalatba
  • RAAD es RAAD?T ? irani masolat
  • Szuszong-Po ? Eszak-Koreaban gyartott valtozat
  • POLK ? a 9M14 Maljutka-P alapjan Szloveniaban gyartott valtozat
  • Kuen Wu ? tajvani valtozat

Uzemeltet?k [ szerkesztes ]

A raketarendszert rendszeresitette:

Jelenlegi [ szerkesztes ]

9M14 szemleltet? makettje
9P122 Maljutka, BRDM?2 pancelozott jarm?re telepitve

Korabbi [ szerkesztes ]

A raketa (alapvaltozat) m?szaki adatai [ szerkesztes ]

  • Hossz: 860 mm
  • Fesztav: 939 mm
  • Torzsatmer?: 125 mm
  • Indulotomeg: 10,9 kg
  • Utazosebesseg: 115 m/s
  • Hatosugar: 3 km (minimalis alkalmazasi tavolsag: 500 m)
  • Iranyitas: Manualis vezetekes parancskozl? taviranyitas
  • Harci resz: 2,5 kg-os kumulativ toltet, 400 mm-es pancelatut? kepesseggel

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. A 9M14 a fegyverrendszer GRAU-kodja .

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

Commons:Category:9K11 Malyutka
A Wikimedia Commons tartalmaz 9M14 Maljutka temaju mediaallomanyokat.