B?vebben: Vilagorokseg

Az UNESCO Vilagorokseg Bizottsaga a 2017. julius 2?12. kozott Krakkoban megtartott 41. ulesszakan 18 kulturalis es 3 termeszeti helyszint nyilvanitott a vilagorokseg reszeve:

	Mbanza-Kongo ovarosa
	Angola
	Kulturalis (III)(IV)
	Vedett terulet:89,29 ha, puffer zona: 622,19 ha, hivatkozas: 1511
	Mbaza-Kongo, mely 570 meter magassagban, egy fennsikon fekszik, a 14. es a 19. szazad kozott fennallo Kongoi Kiralysag politikai es spiritualis kozpontja volt. A Kongoi Kiralysag egyike volt a legnagyobb allamoknak Afrika deli feleben. A tortenelmi varoskozpont a kiraly lakhelye, a hozza tartozo udvar, az uralkodocsalad temetkezesi helye es a szent fa korul alakult ki. Amikor a portugalok megerkeztek, a 15. szazadban megvaltozott a varoskep, a hoditok europai modon k?b?l keszult epuleteket emeltek a hagyomanyos anyagokbol es technikaval keszult korabbi epuletek melle. A teljes szubszaharai tersegben itt figyelhet? meg legjobban az a jelent?s valtozas, amelyet a keresztenyseg elterjedese es a portugalok erkezese okozott Kozep-Afrikaban .

	Los Alerces Nemzeti Park
	Argentina
	Termeszeti (VII)(X)
	Vedett terulet: 188 379 ha, puffer zona: 207 313 ha, hivatkozas: 1526
	A Los Alerces Nemzeti Park Eszak-Patagoniaban terul el az Andokban , nyugati hatara Chile allamhatarat koveti. A tajat egymast kovet? eljegesedesek alakitottak mai formajara, jellegzetes elemei a morenak , a gleccserek es a tiszta viz? hegyi tavak. Az novenyzet tulnyomo tobbsege mersekelt egovi erd?, amit a tengerszint feletti magassag novekedesevel magashegyi retek valtanak fel egeszen a hegycsucsokig. A terulet jelenlegi allapotban valo meg?rzese rendkivul fontos az osszefugg? patagoniai erd?k miatt. Az erd?teruletek gyakorlatilag erintetlenek es szamos endemikus valamint veszelyeztetett noveny- es allatfajnak nyujtanak menedeket.

	Valongo rakpart regeszeti helyszine
	Brazilia
	Kulturalis (VI)
	Vedett terulet: 0,38 ha, puffer zona: 41,69 ha, hivatkozas: 1548
	Valongo rakpart regeszeti helyszine a modern Rio de Janeiro kozpontjaban talalhato es elfoglalja az egesz Jornal do Comercio teret. Korabban ez volt a varos kikot?je, ahol k?b?l egy rakpartot epitettek az 1811 utan Afrikabol elhurcolt rabszolgak szamara, akik itt leptek el?szor a del-amerikai kontinensre . A becslesek szerint mintegy 900 000 rabszolga erkezett ezen az utvonalon. Az asatasok soran a lel?helyen tobb reteget tartak fel es el?kerultek a legmelyebben fekv? maradvanyok is a rakpart legkorabbi k?boritasaval. A lel?hely jelent?seget az adja, hogy ezen a helyen lathato emlekei vannak az afrikai rabszolgak erkezesenek a kontinensre.

	Kujataa, szubarktikus foldm?veles emlekei Gronlandon
	Dania
	Kulturalis (V)
	Vedett terulet: 34 892 ha, puffer zona: 57 227 ha, hivatkozas: 1536
	Kujataa egy mar koran mez?gazdasagi celbol hasznositott terulet Gronland deli reszen. A korai vadaszo-gy?jtoget? norveg eredet? nepcsoportok emlekeit is ?rzi, akik a 10. szazadtol kezdve erkeztek a teruletre Izlandrol . Kes?bb, a 18. szazadtol norveg foldm?vesek, valamint eszkimo gazdalkodok es vadaszok kulturalis kulonbsegeik ellenere egy legeltetesen, foldm?velesen es a tengeri eml?sok vadaszatan alapulo kulturtajat hoztak letre. Ez a terulet volt az els? ahol meghonosodott a sarkvidekhez kozeli gazdalkodo eletmod es itt telepedtek le norveg eredet? nepcsoportok a legkorabban Europan kivul.

	Khomani kulturtaj
	Del-afrikai Koztarsasag
	Kulturalis (V)(VI)
	Vedett terulet: 959 100 ha, hivatkozas: 1545
	A Khomani kulturtaj az orszag eszaki reszen a botswanai es a namibiai hatar kozeleben fekszik. Terulete megegyezik a Kalahari Antilop Nemzeti Park vedett ovezetevel. A nagy kiterjedes? homokos tersegekben emberi megtelepedes nyomait tartak fel a k?korszaktol napjainkig. Az el?kerult maradvanyok egyes korabban nomad szan nepcsoportokhoz kothet?k es megmutatjak azokat a strategiakat, amelyek segitsegevel alkalmazkodni tudtak a sivatagi kornyezethez. Az id?k folyaman botanikai ismereteket halmoztak fel, felismertek kornyezetuk foldrajzi jellemz?it es kialakultak kulturalis szokasaik. A kulturtajon nyomon kovethet? az evezredeken keresztul itt el? nepek eletmodja es hatasuk az ?ket korulvev? kornyezetre.

	Lake District
	Egyesult Kiralysag
	Kulturalis (II)(V)(VI)
	Vedett terulet: 229 205,19 ha, puffer zona: ha, hivatkozas: 422
	Az Anglia eszaknyugati reszen fekv? Lake District egy hegyvideki terulet, amelynek volgyeit a Jegkorszak gleccserei alakitottak ki. A volgyek mai formajukat a terseg mez?gazdasagi hasznositasakor nyertek el, ennek soran a foldterulet egyes parcellait k?falakkal vettek korul. A termeszet es az ember kozosen egy harmonikus tajat hozott letre, ahol a hegyek a kozottuk lev? tavakban tukroz?dnek. A latvany megihlette a m?veszeket is, akik f?leg a 18. szazadtol festmenyeken, rajzokon es irodalmi alkotasokban orokitettek meg. A tehet?sebbek nagymeret? hazakat epittettek a tersegben, parkokat es kerteket alakittattak ki, hogy ezzel is fokozzak a hatasat es a hely megovasara osztonozzenek.

	Aszmara tortenelmi negyede es modern epuletei
	Eritrea
	Kulturalis (II)(IV)
	Vedett terulet:481 ha, puffer zona: 1203 ha, hivatkozas: 1550
	Aszmara , Eritrea f?varosa 2000 meter tengerszint feletti magassagban fekszik. A telepules az 1890-es evekben indult fejl?desnek az olasz gyarmatositok egyik el?retolt hely?rsegekent. 1935 utan Aszmaraban nagyaranyu epitesi programokat inditottak amelynek soran a kormanyzati epuleteket, lakohazakat, kereskedelmi kozpontokat, templomokat, mecseteket, zsinagogakat, mozikat, szallodakat emeltek modern italiai epiteszeti stilusban. A vilagoroksegi helyszinhez a varosepites kulonboz? szakaszaiban 1893 es 1941 kozott epitett objektumok, valamint a helyiek altal letrehozott, atfogo tervezes nelkul felepitett negyedek (Arbate Ashmera, es Abbashawel) tartoznak. A helyszin kiemelked? peldaja a 20. szazad elejen megindulo afrikai , korai modern varosepiteszetnek.

	Taputapu?tea
	Franciaorszag
	Kulturalis (III)(IV)(VI)
	Vedett terulet: 2 124 ha, puffer zona: 3 363 ha, hivatkozas: 1529
	Taputapu?tea Raiatea szigeten fekszik Francia Polineziaban . A sziget a Polineziai Haromszog kozepen talalhato, ami egy nagymeret? oceani terseg tobb kisebb szigettel. Ez az utolso hely a Foldon , ahol az ember megtelepedett. A vilagoroksegi helyszinhez ket erd?vel boritott volgy, a lagunanak egy resze, a mellette lev? korallzatony es egy kisebb oceani terulet tartozik. Kozpontjaban talalhato Taputapu?tea, egy politikai es szertartasi kozpont, valamint temetkez?hely. Jellegzetes eleme egy nagymeret? k?vel boritott udvar, kozepen egy allo k?vel. A polinez szigetvilagban elterjedtek az ehhez hasonlo szakralis helyek, ahol az el?k "kapcsolatba lepnek" az ?sok vilagaval. Ez a szakralis kozpont a polinez kultura ezer eves fejl?deser?l tanuskodik.

	16?17. szazadi velencei vedm?vek
	Horvatorszag ,   Montenegro es   Olaszorszag kozos vilagoroksegi helyszine
	Kulturalis (III)(IV)
	Vedett terulet: 378,37 ha, puffer zona: 1 749,62 ha, hivatkozas: 1533
	Horvatorszag , Montenegro es Olaszorszag kozos vilagoroksegi helyszinehez osszesen 15 vedm? tartozik. A vedm?vek egy tobb mint ezer kilometeres vonalon fekszenek Lombardiatol az Adriai-tenger keleti partjaig. Az er?ditmenyrendszer ket reszre oszlik, a "Stato da Terra" a Velencei Koztarsasagot ovta a tobbi europai allam tamadasatol, mig a "Stato da Mar" az Adriai-tengert?l kelet fele tarto tengeri kereskedelmi utvonalakat es hozzajuk tartozo kikot?ket vedte. Az er?drendszer a velenceiek fennhatosagat fejezte ki a meghoditott teruleteken es el?segitette a tovabbi terjeszkedest. A puskapor hasznalatanak elterjedese alapvet?en valtoztatta meg a hadviselesi szokasokat, ennek kovetkezteben a katonai celu epiteszetet is ami az ugynevezett "alla modernal" (modern) tipusu bastyakkal ellatott er?ditmenyek epiteseben figyelhet? meg.

	Ahmadabad tortenelmi varosresze
	India
	Kulturalis (II)(V)
	Vedett terulet: 535,7 ha, puffer zona: 395 ha, hivatkozas: 1551
	Ahmadabad varosa Gudzsarat allamban a Szabarmati folyo partjan fekszik. A telepulest a 15. szazadban alapitotta Ahmad Sah szultan a Gudzsarati Szultanatus f?varosakent. Fallal korulvett tortenelmi varosresze sok emleket ?rzott meg a szultanatus korabol, kozuluk kiemelkedik a Bhadra er?d, a varoskozpontot korulvev? falak es kapuk, szamos mecset es siremlek. Kes?bbi korokbol hindu es dzsain templomok maradtak fenn. A varos szerkezetenek meghatarozo elemei a szorosan egymas melle epitett tradicionalis lakoepuletek, kapukkal ellatott utcak es olyan jellegzetes epiteszeti elemek mint peldaul a madaretet?k, kozkutak es vallasi intezmenyek epuletei. A telepules hat evszazada mint Gudzsarat allam f?varosa folyamatosan viragzik, fejl?dese napjainkban is tart.

	Jazd tortenelmi kozpontja
	Iran
	Kulturalis (III)(V)
	Vedett terulet: 195,67 ha, puffer zona: 665,93 ha, hivatkozas: 1544
	Jazd varosa az Irani-fennsik kozepen helyezkedik el Iszfahantol 270 kilometerre delkeleti iranyban, kozel az egykori selyem- es f?szeruthoz . A telepules bizonyiteka annak, hogy a keves er?forras tudatos hasznositasaval a sivatagi eghajlati viszonyok mellett is lehetseges a letelepedes. A varos vizellatasat ugynevezett qanatokkal oldottak meg, amely egy foldalatti vizgy?jt? es eloszto rendszer viztarozokkal es vizvezetekekkel. Jazd valyogepiteszetet elkerulte a modernizacio, ami tobb hasonlo varosban elpusztitotta az ilyen jelleg? epuleteket, igy megmaradtak hagyomanyos varosreszei, hazai, a kanatok, a bazarok a zsinagogak es zoroasztrista templomai is.

	Okinosima sziget es kapcsolodo helyszinek Munakata tersegeben
	Japan
	Kulturalis (II)(III)
	Vedett terulet: 98,93 ha, puffer zona: 79 363,48 ha, hivatkozas: 1535
	Okinosima szigete Kjusutol 60 kilometerre fekszik nyugati iranyban ahol egy kulonleges tiszteletnek orvend? kultuszhelyet alakitottak ki. A szigeten talalhato regeszeti helyszinek gyakorlatilag erintetlenek, es fontos informacioforrasok a 4. es 9. szazad kozott itt elvegzett szertartasok fejl?deser?l. A ritualek soran kulonboz? fogadalmi targyakat helyeztek el a sziget kulonboz? pontjain. Ezek jelent?s resze tengerentulrol szarmazo kifinomult kezm?vesmunka ami az elenk kereskedelem bizonyiteka Japan, a Koreai-felsziget es a kontinentalis Azsia kozott. A munakatai szentelykorzethez tartozo szigetet napjainkban is szent helykent tisztelik.

	Sambor Prei Kuk templomkorzete, az ?si Ishanapura regeszeti lel?helye
	Kambodzsa
	Kulturalis (II)(III)(VI)
	Vedett terulet: 840 ha, puffer zona: 2523,6 ha, hivatkozas: 1532
	Sambor Prei Kuk regeszeti helyszinet a kutatok Ishanapurakent azonositottak, amely az Angkor el?tti, a 6. szazad vegen es a 7. szazad elejen viragzo Csenla Kiralysag f?varosa volt. A telepules maradvanyai 25 negyzetkilometeres teruletet boritanak. A helyszinen a fallal korulvett varost es szamos templomot tartak fel, ezek kozul tiz templom alaprajza nyolcszoglet?, ami egyedulallo Delkelet-Azsiaban . A homokk? epuletelemek kozul sokat egy jellegzetes stilusban diszitettek, ez az ugynevezett Sambor Prei Kuk stilus. A faragott oszlopok, timpanonok , szemoldokfak kozott igazi m?veszi alkotasok is el?fordulnak. Az itt kialakult epiteszeti es diszit?formak az egesz regioban ereztettek hatasukat es kes?bb kialakulo a khmer epiteszeti stilus el?kepeive valtak.

	Kulangszu szigete
	Kina
	Kulturalis (II)(IV)
	Vedett terulet: 316,2 ha, puffer zona: 886 ha, hivatkozas: 1541
	Kulangszu Hsziamen varos egyik kis szigete a Csiulung folyo tolcsertorkolatanal , Kina delkeleti reszen, Fucsien tartomanyban. A varosban 1843-ban nyitottak meg a nemzetkozi kikot?t es a szigeten 1903-tol kulfoldiek telepedtek le. Ekkortol a strategiailag fontos helyen fekv? sziget Kina kulkereskedelmenek es a kulvilaggal valo kapcsolattartasanak egyik fontos kozpontjava valt. Kulangszu epiteszeten felismerhet?ek ennek a kulturalis keveredesnek a nyomai, a kulonboz? eredet? stilusjegyek egymasra hatasa. A telepulesen hagyomanyos fucsieni, nyugati neoklasszicista , Art deco stilussal otvozott 20. szazadi modern stilusu, valamint a gyarmati epiteszet hagyomanyait kovet? epuletek is talalhatok.

	Csinghaj Hoh Sil termeszetvedelmi terulet
	Kina
	Termeszeti (VII)(X)
	Vedett terulet: 3 735 632 ha, puffer zona: 2 290 904 ha, hivatkozas: 1540
	A Csinghaj tartomanyban a Tibeti-fennsik eszakkeleti reszen talalhato termeszetvedelmi terulet tobb mint 4500 meteres tengerszint feletti magassagban fekszik. Az eves atlagh?merseklet 0 °C fok alatt marad, ezert a helyszin kulonleges klimatikus es foldrajzi viszonyai egyeni okoszisztemat alakitottak ki. Az itt el? novenyfajok egyharmada es az osszes novenyev? eml?s csak ezen a fennsikon fordul el?. A kiterjedt hegyvideki tajakbol es sztyeppekb?l allo vedett terulet biztositja egyes vandorlo allatfajok utvonalat, koztuk olyan veszelyeztetett allatfajet is mint a Tibeti antilop , ami szinten csak a Tibeti-fennsikon talalhato meg.

	Tarnowskie Gory olom-, ezust- es cinkbanyaja es foldalatti vizei
	Lengyelorszag
	Kulturalis (I)(II)(IV)
	Vedett terulet: 1 672,76 ha, puffer zona: 2 744,35 ha, hivatkozas: 1539
	Tarnowskie Gory banyaja, Kozep-Europa egyik legjelent?sebb banyavideke Lengyelorszag deli reszen Fels?-Szileziaban talalhato. A vilagoroksegi helyszinhez a banya teljes fold alatt fekv? resze (a tarnak, a hozzajuk vezet? aknak, a vizelvezet? rendszer), valamint a felszinen a 19. szazadbol szarmazo vizg?zzel uzemeltetett szivattyuallomas maradvanyai tartoznak. A banyaban felgyulemlett viz elvezetese evszazadokon keresztul komoly problemat jelentett, ennek a kuzdelemnek egyik fontos allomasa volt a szivattyu uzembe helyezese, ami lehet?ve tette, hogy az igy eltavolitott vizet ipari vagy lakossagi celokra hasznaljak fel. Tarnowskie Gory banyajabol vilagszinten is jelent?s mennyiseg? olmot , ezustot es cinket termeltek ki.

	Dauriai tajak
	Mongolia es   Oroszorszag kozos vilagoroksegi helyszine
	Termeszeti (IX)(X)
	Vedett terulet: 912 624 ha, puffer zona: 307 317 ha, hivatkozas: 1448
	Oroszorszag es Mongolia kozos vilagoroksegi helyszine a Dauriai sztyepp egy Kelet-Mongoliatol Sziberiaig es Eszakkelet-Kinaig terjed? okoregio . Ciklikus eghajlat valtozasai miatt amely extrem szarazsagokat es nedvesebb id?szakokat okoz egy globalisan is jelent?s okoszisztema es fajgazdagsag alakult ki a teruleten. A kulonboz? jelleg? sztyeppek (fuves, erd?s, mocsaras, tavas) olyan veszelyeztetett es ritka allatok lakohelye mint az amuri daru . A terseg ezen kivul tobb millio koltoz? madar, koztuk ritka fajok atmeneti menedekhelye es a kinai gazella eves vandorlasanak fontos utvonala.

	Jegkorszaki m?veszet a svab Jura hegysegben
	Nemetorszag
	Kulturalis (III)
	Vedett terulet: 462,1 ha, puffer zona: 1 158,7 ha, hivatkozas: 1527
	A mai ember 43000 evvel ezel?tt az utolso jegkorszak idejen erkezett Europaba . Egyik jelent?s megtelepedesi helyuk a svab Jura hegysegben volt Del-Nemetorszagban . A tervszer? feltarasok mar 1860-ban megindultak a kornyeken, az asatasok soran hat barlangot vizsgaltak at, ahonnan i. e. 41000 es i. e. 31000 koze datalhato leletek kerultek el?. Ezek kozott el?fordultak faragott allatfigurak ( barlangi oroszlanok , mamutok es lovak ), hangszerek es ekszerek is. Ezen kivul felig embert, felig allatot abrazolo faragvanyokat is feltartak, valamint egy n?alakot is. A lel?helyek fontossagat az adja, hogy az itt el?kerult leletek az eddig ismert legregebbi m?alkotasok koze tartoznak es fontos informaciokkal szolgalnak az emberiseg legkorabbi m?veszetenek fejl?deser?l.

	Szvijazsszk kolostora es katedralisa
	Oroszorszag
	Kulturalis (II)(IV)
	Vedett terulet: 3,25 ha, puffer zona: 11 563,9 ha, hivatkozas: 1525
	A helyszin Tatarfoldon , Szvijazsszk varos-szigeten helyezkedik el, a katedralisbol es a hozza tartozo azonos nev? kolostorbol all. A Volga folyonak ez a szigete Kazany , Tatarfold f?varosa kozeleben talalhato, a selyemut es a volgai kereskedelmi utvonalak talalkozasanal. A telepulest IV. (Rettegett) Ivan orosz car alapitotta 1551-ben es el?retolt katonai baziskent hasznalta a Kazanyi Kansag ellen inditott hadjaratai soran. A Mennybemenetel-katedralis valamint a kolostor elhelyezkedesevel es m?veszeti programjaval az uralkodo kifejezesre juttatta szandekat a moszkvai allam politikai es teritesek utjan torten? megnagyobbitasara. A katedralis freskoi a keleti ortodox egyhaz reszere alkotott legszebb falkepek koze tartoznak.

	Hebron ovarosa
	Palesztina
	A veszelyeztetett vilagoroksegi helyszinek listajara kerult: 2017
	Kulturalis (II)(IV)(VI)
	Vedett terulet: 20,6 ha, puffer zona: 152,2 ha, hivatkozas: 1565
	Hebron Ciszjordania legnagyobb varosa, a korabban Palesztinabol, Jordaniabol , Egyiptombol es Arab-felszigetr?l indulo karavanok egyik fontos talalkozasi pontjanal fekszik. A telepules legfontosabb m?emleke a Patriarkak barlangja amelyet az i. sz. 1. szazadban emeltek Abraham patriarka es csaladja sirja fole. A hely kes?bb harom vilagvallas, a keresztenyseg , a zsido vallas es az iszlam zarandokhelyeve valt. A varos kepet a 13. szazad kozepe es a 16. szazad eleje kozott a helyi meszk?b?l emelt epuletek hataroztak meg. 1517-t?l egeszen 1917-ig oszman fennhatosag alatt allt, ezalatt ujabb varosreszekkel b?vult es a kozpontban szamos epuletet ujabb emeletekkel egeszitettek ki. Ennek ellenere az ovaros meg?rizte korabbi, mameluk epiteszetre jellemz? vonasait, a varosreszek kozotti hierarchiaval, a kulonboz? vallasu, szarmazasu lakosok, valamint az egyforma tevekenyseget ?z?k elkulonult varosreszeivel.

	Aphrodisias regeszeti helyszine
	Torokorszag
	Kulturalis (I)(III)(IV)(VI)
	Vedett terulet: 152,25 ha, puffer zona: 1 040,57 ha, hivatkozas: 1519
	Az Egei-tengert?l szazotven kilometerre fekv? Aphrodisias Torokorszag romai es gorog periodusahoz kothet? egyik legfontosabb regeszeti lel?helye. A telepules az i. e. 2. szazadtol az i. sz. 6. szazadig viragzott. Az el?kerult penzermek es feliratok alapjan valoszin?sithet?, hogy a varos az i. e. 2. szazadban alapitottak. Az i. e. 1. szazad vegen a Romai Birodalom resze lett, es a 4. szazadban a terseg f?varosava valt. A jelenleg lathato epuletmaradvanyok tulnyomo tobbsege az i. sz. 1 szazadra datalhato. A legfontosabb feltart epuletek koze tartozik a ma is allo Aphrodite -templom, a boulenterion, a romai csaszarok szentelykorzete, es a varos kozmopolita jelleget bizonyito zsinagoga, rajta egy felirattal az adomanyozok listajaval. A szentelykorzet egyike a romai korral foglalkozo regeszet legfontosabb lel?helyeinek, koszonhet?en a majdnem ketszaz, a csaszari csalad tagjait abrazolo eletnagysagu domborm?nek. Figyelemre melto meg a szinhaz, a Hadrianus korabeli furd?, es a harmincezer nez? befogadasara alkalmas stadion. Ezenkivul szamos magas m?veszi szinvonalu marvanyszobrot is feltartak.

Forrasok [ szerkesztes ]

• New Inscribed Properties (2017). whc.unesco.org. UNESCO World Heritage Centre (Hozzaferes: 2017. julius 12.)