13. szazad

A 13. szazad az 1201 ? 1300 kozotti eveket foglalja magaba.

Esemenyek [ szerkesztes ]

Magyar Kiralysag [ szerkesztes ]

1210 korul: Anonymus , III. Bela jegyz?je megirja a Gesta Hungarorumot
1222 : az Aranybulla szentesiti a nemesseg jogait.
1229 : a ferencesek megtelepednek Esztergomban
1235 : negy domonkos szerzetes indul keletre az azsiai magyarok felkutatasara es megteritesere. (Kozuluk csak Julianus barat eri el Magna Hungariat .)
1235 - 1270 : IV. Bela uralkodasa
1241 - 1242 :: A tatarjaras pusztitasai Magyarorszagon
- 1241 : Muhi csata - a tatarok legy?zik IV. Bela sereget
- 1242 : A tatarok atkelnek a Dunantulra . IV. Bela Spalatoba , majd Trauba menekul
A tatarok kivonulas utan IV. Bela nemet telepeseket hiv az orszagba a tatarok altal kiirtott magyar lakossag potlasara
IV. Bela a baroknak birtokokat adomanyoz, de elrendeli, hogy minden birtokon k?varat kell emelni
1251 : IV. Bela kivaltsaglevele kiralyi vedelem ala helyezi az orszagban el? zsidokat
1278 : Morvamezei csata - I. Rudolf es IV. Laszlo magyar kiraly csapatai vereseget mernek II. Ottokar cseh hadaira
1282 : IV. Laszlo a hod-tavi csataban legy?zi a fellazadt kunokat
1285 : Magyarorszagon a feudalis anarchia eleri tet?pontjat. Tatarok tornek be az orszagba, akik egeszen Pestig duljak fel azt ? es akiket egyes velemenyek szerint IV. Laszlo kiraly hivott be az orszagba ellenfeleivel szemben ( masodik tatarjaras ).
1285 : Kezai Simon elkesziti a Gesta Hungarorumot

Europa es a Mediterraneum [ szerkesztes ]

1201 : Nemet keresztesek megalapitjak Rigat , es a szazad els? feleben gyarmatositjak Livoniat
1203 ? 1204 : Az angol kiraly elveszti francia birtokait (→ Foldnelkuli Janos ).
1204 : A Bizanci Birodalom bukasa, a Konstantinapolyi Latin Csaszarsag letrejotte (1204?1261)
1205 : Kalojan bolgar car Drinapolynal sulyos vereseget mer a keresztes lovagokra
III. Ince alatt (1198?1216) a kozepkori papasag eleri politikai hatalmanak csucsat
- 1209 ? 1229 : az albigensek (katharok) elleni keresztes haboru
- 1210 : III. Ince kikozositi IV. Otto nemet-romai csaszart , mivel az seregevel Del-Italiaba vonul
1212 : I. P?emysl Ottokar alatt a Cseh Fejedelemsegb?l letrejon a Cseh Kiralysag
1212 : Gyermekek keresztes hadjarata
1212 : A Pireneusi-felszigeti keresztenyek gy?zelme: Navas de Tolosa-i csata. Az arab uralom rovidesen osszeomlik a felszigeten.
1215 : Magna charta ? Foldnelkuli Janos angol kiraly altal alairt, a rendi jogokat biztosito szabadsaglevel
1216 : A papa elismeri a Domonkos-rendet
1219 : A danok leigazzak a pogany eszteket . Tallinn alapitasa.
1223 : A Kalka menti csata : a tatarok legy?zik az orosz-kun sereget
1223 : A papa jovahagyja a ferences rend alapitasat
1226 : A mazoviai lengyel fejedelem a pogany poroszok ellen behivja orszagaba a nemet lovagrendet . A lovagok nehany evtized alatt leigazzak es reszben kiirtjak a poroszokat, es fuggetlen allamot alapitanak, amelynek elen a rend nagymestere all. A terulet hamarosan elnemetesedik, a porosz nyelv a 17. sz.-ra kihal.
1231 : IX. Gergely papa megszervezi a papai inkviziciot
1213 ? 1276 : I. (Hodito) Jakab aragoniai kiraly. A reconquista soran elfoglalja moroktol a Balearokat (1229?1235) es a valenciai kiralysagot (1232?1238), es megteremti a kozepkori Aragonia nagyhatalmi helyzetet.
1237 ? 1240 : Dzsingisz kan unokaja, Batu kan seregei felperzselik az orosz fejedelemsegeket es 1240 -ben elpusztitjak Kijevet .
- 1241 : A tatar betores Kelet-Kozep-Europaba . A cseh?lengyel seregek a Legnicai csataban szenvednek sulyos vereseget.
- Kelet-Europaban a volgai bolgarok allamanak elt?nese a tatarjaras kovetkezteben.
1242 : Alekszandr Nyevszkij novgorodi orosz fejedelem gy?zelme a Csud-tavi csataban megallitja a Nemet Lovagrend keleti el?renyomulasat.
1248 ? 1250 : IX. Lajos francia kiraly keresztes hadjarata a Nilus deltajaban kudarccal vegz?dik. Ez az utolso nagy vallalkozas, amely a palesztinai kereszteny allam felmentesere iranyul.
1250 korul: Birger (jarl) sved f?ur megszervezi a sved feudalis allamot, megalapitja Stockholmot es megkezdi a pogany finn torzsek leigazasat.
1250 : II. Frigyes nemet-romai csaszar a papasaggal es a lombard ligaval vivott harc kozben meghal. Nemetorszag anarchiaba sullyed (23 eves interregnum).
1253 ? 1278 : II. Ottokar cseh kiraly orszagat a Nemet-romai Birodalom leger?sebb allamava fejleszti
- 1254 -ben megszerezi Ausztriat es Stajerorszagot ,
- 1268 -ban megszerzi Karintiat es Krajnat.
1261 : VIII. Mihaly nikaiai csaszar visszafoglalja Konstantinapolyt a nyugati keresztenyekt?l, es helyreallitja a bizanci csaszarsagot , amely azonban mar nem szamit nagyhatalomnak.
1260-as evek : A barok haboruja (polgarhaboru) Angliaban III. Henrik ideje alatt
1278 : Morvamezei csata : II. Ottokar cseh kiraly vereseget szenved, es elesik az Ausztriaert vivott harcban.
1282 : Sziciliai vecsernye : a sziget lakossaga fellazad I. Karoly uralma ellen. A bekovetkez? haboruban (1282?1302) osszeomlik az az Anjouk foldkozi-tengeri uralma, Aragonia viszont meger?sodik.
1285 : IV. (Szep) Fulop lesz a francia kiraly ( 1314 -ig uralkodik)
1291 : a mamelukok elfoglaljak a keresztesek utolso sziriai birtokait
1294 ? 1303 : VIII. Bonifac papa felujitja VII. Gergely vilaguralmi igenyeit, emiatt osszeutkozesbe kerul IV. (Szep) Fulop francia kirallyal, aki befolyasa ala vonja a papasagot.

Egyeb esemeny [ szerkesztes ]

Nyugat-europai kiralyok a negyedikt?l a nyolcadikig terjed? keresztes hadjarata az iszlam ellen.
A szazad vegen agyut kezdenek hasznalni Europaban. Els? europai alkalmazoi nagy valoszin?seggel az arabok es a morok , f?kent varfalak rombolasara.

Azsia [ szerkesztes ]

1206 : Dzsingisz mongol nagykan megalapitja a Mongol Birodalmat .
- Dzsingisz kan es utodainak vezetesevel a mongolok uralmuk ala veszik Azsia jelent?s reszet.
- 1242 : Batu kan megalapitja az Arany Hordat
- 1243 : a mongolok leigazzak a kis-azsiai szeldzsuk-torokoket
- 1260 - 1294 : Kubilaj nagykan , az egyseges mongol vilagbirodalom utolso uralkodoja
1206 : Kutb-ad-din-Ajbek (wd) , India helytartoja megalapitja a Delhi (muszlim) Szultanatust , mely egeszen 1526 -ig, a nagymogul hoditasig fennall
1256 -tol: Az Ilhanok mongol dinasztiaja Perzsiaban
Thai (Szukhothaj) Kiralysag alapitasa Indokinaban
Marco Polo eljut Kinaba .
Angkor viragkora

Afrika [ szerkesztes ]

Bantu torzsek bevandorlasa Afrika deli teruleteire
1200 - 1230 korul: a Niger fels? folyasanal megszuletik a Mali Birodalom
1270 : a szetesett Akszumi Kiralysag Etiopia neven el tovabb

Amerika [ szerkesztes ]

Manco Capac , a del-amerikai inkak dinasztiajanak felig mondai megalapitoja. (Del-Amerika korabbi politikai tortenete egyaltalan nem ismert.)
1250 korul: a korai inka -kultura megjelenese

Vilagmeret? [ szerkesztes ]

1258 : az el?z? evi hatalmas vulkankitores okoz kaoszt, amely a leger?sebb volt az elmult tobb ezer ev soran. Valoszin?leg az indoneziai Lombok -szigeti vulkan tort ki 1257-ben. A legkorbe kerul? aeroszolok vilagszerte leh?lest okoztak, a globalis atlagh?merseklet 4 Celsius-fokkal csokkenhetett. Matthew Paris bences szerzetes, az 1250-59-es eveket felolel? Historia Anglorum szerz?je kronikajaban arrol szamolt be, hogy az 1258-as ev embertelen hideggel koszontott be, de a tavasz es a nyarel? sem hozott jelent?s javulast. ?A vetes nem kelt ki, a joszag elpusztult, es nagyon sok szegeny ember halt ehen. Mindenutt holttestek hevertek. (...) Amikor osszeszedtek tobb holttestet, a temet?kben nagy godroket astak es egyutt eltemettek a halottakat” - irta a szerzetes. Az ehinsegnek es a jarvanyoknak a szamitasok szerint csak Londonban 15 ezren eshettek aldozatul, ami kulonosen nagy szam, figyelembe veve, hogy a varos korabeli nepessege 50 ezer f? lehetett.

Talalmanyok es felfedezesek [ szerkesztes ]

A szemuveg feltalalasa (Italia, 1280 korul)
Ibn Nafisz (wd) arab orvos el?szor kuloniti el a jobb es a bal szivkamrat es irja le a ket verkor m?kodeset
Els? emlites katonai raketarol Kinaban ( 1232 ) ^[2]
Az els? fogaskerek? orak (toronyorak)
A kinai eredet? papir gyartasa arab kozvetitessel meghonosodik Italiaban, majd 1300 utan egesz Europaban. (Importalt papirt mar a 12. szazadban hasznalnak Italiaban.)
Europaban elterjed a kinai eredet? labitos (pedalos) szov?szek . A pedalos meghajtast rovidesen mas celokra is alkalmazzak ( orgona , kovacsfujtato , eszterga ).

Kultura [ szerkesztes ]

Irodalom [ szerkesztes ]

A vagans kolteszet gy?jtemenye: a Carmina Burana
A Rozsa-regeny az udvari szerelmi kolteszet betet?zese
Az els? ismert magyarorszagi kronika , a honfoglalast elbeszel? Gesta Hungarorum P. mestert?l ( Anonymus ).

Lasd meg: Kozepkori magyar irodalom

Lasd meg: Kozepkori latin irodalom

M?veszet [ szerkesztes ]

Gotikus stilus a m?veszetekben
- atmeneti, korai gotika (1180?1250)
- erett vagy dekorativ gotika (1250?1360)
A szazad els? harmadaban epul fel a premontrei prepostsag temploma Ocsan . ^[3]

Vallas [ szerkesztes ]

1209-1229ː A katharok elleni keresztes haboru
A parizsi egyetemen Brabanti Siger es kovet?i az arab filozofia hatasara az averroizmus tanaval lepnek fel, amelyet a parizsi puspok 1277-ben eretneknek nyilvanit. Az averroistak legnagyobb ellenfelei Albertus Magnus es tanitvanya, Aquinoi Tamas , a kozepkor legnagyobb hatasu filozofusa, aki f? m?veben (Summa theologiae, 1267-73) letrehozza a kereszteny teologia es az arisztoteleszi filozofia korszer? szinteziset ( tomizmus ).

Lasd meg: A keresztenyseg kronologiaja#13. szazad

Lasd meg: Papasag a kozepkorban#A papasag felemelkedese, fenykora (kb. 900?1300)

Hiresebb szemelyek [ szerkesztes ]

Mongolok [ szerkesztes ]

Mongol kanok
- Dzsingisz kan
- Batu kan
- Kubilaj kan , Kina mongol csaszara

Europa es Kis-Azsia [ szerkesztes ]

III. Ince papa
IX. (Szent) Lajos francia kiraly es keresztes lovag
VIII. (Palailogosz) Mihaly bizanci csaszar
Assisi Szent Ferenc italiai kozossegalapito ( ferences rend )
Szent Bonaventura italiai teologus
Aquinoi Szent Tamas italiai teologus
Cimabue italiai fest?
Leonardo Fibonacci italiai matematikus
Roger Bacon angol filozofus
Petrus Peregrinus (wd) francia tudos, a magnesseg kutatoja
Albertus Magnus nemet filozofus, teologus
Robert Grosseteste , angol allamferfi es teologus

Magyarok [ szerkesztes ]

IV. Bela , magyar kiraly, a ?masodik allamalapito” a tatarjaras utan
Szent Erzsebet ( Arpad-hazi ), turingiai grofne
Szent Margit (Arpad-hazi), magyar hercegn?
Kezai Simon magyar tortenetiro

Evek es evtizedek [ szerkesztes ]

Megjegyzes: A 13. szazad el?tti es utani evek d?lt bet?vel irva.

1190-es evek	1190	1191	1192	1193	1194	1195	1196	1197	1198	1199
1200-as evek	1200	1201	1202	1203	1204	1205	1206	1207	1208	1209
1210-es evek	1210	1211	1212	1213	1214	1215	1216	1217	1218	1219
1220-as evek	1220	1221	1222	1223	1224	1225	1226	1227	1228	1229
1230-as evek	1230	1231	1232	1233	1234	1235	1236	1237	1238	1239
1240-es evek	1240	1241	1242	1243	1244	1245	1246	1247	1248	1249
1250-es evek	1250	1251	1252	1253	1254	1255	1256	1257	1258	1259
1260-as evek	1260	1261	1262	1263	1264	1265	1266	1267	1268	1269
1270-es evek	1270	1271	1272	1273	1274	1275	1276	1277	1278	1279
1280-as evek	1280	1281	1282	1283	1284	1285	1286	1287	1288	1289
1290-es evek	1290	1291	1292	1293	1294	1295	1296	1297	1298	1299
1300-as evek	1300	1301	1302	1303	1304	1305	1306	1307	1308	1309

Jegyzetek [ szerkesztes ]

↑ Nagy Ivan: Cimertan , fonsfolyoirat.hu
↑ Archivalt masolat . [2009. julius 9-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2016. julius 21.)
↑ Sisa Jozsef : Hires magyar templomok . Kolibri Konyvek-Mora Ferenc Ifjusagi Konyvkiado, Budapest, 1989, 14. oldal, ISBN 963 11 6538 8

A Wikimedia Commons tartalmaz 13. szazad temaju mediaallomanyokat.

[1] Nagy Ivan: Cimertan , fonsfolyoirat.hu

[2] Archivalt masolat . [2009. julius 9-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2016. julius 21.)

[Sisa-3] Sisa Jozsef : Hires magyar templomok . Kolibri Konyvek-Mora Ferenc Ifjusagi Konyvkiado, Budapest, 1989, 14. oldal, ISBN 963 11 6538 8

[1]

[2]

[3]