?rseg

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Ez a szocikk feltuntet forrasokat , de azonosithatatlan , hol hasznaltak fel ?ket a szovegben. Onmagaban ez nem min?siti a szocikk tartalmat: az is lehet, hogy minden allitasa pontos. Segits labjegyzetekkel ellatni az allitasokat! Lasd meg: A Wikipedia nem az els? kozles helye
?rseg
Orszag Magyarorszag
Szlovenia
Elhelyezkedese
Őrség (Magyarország)
Őrség
?rseg
Pozicio Magyarorszag terkepen
e. sz. 46° 52′ , k. h. 16° 22′ Koordinatak : e. sz. 46° 52′ , k. h. 16° 22′
A Wikimedia Commons tartalmaz ?rseg temaju mediaallomanyokat.
Ez a szocikk a tajegysegr?l szol. Hasonlo cimmel lasd meg: Fegyveres biztonsagi ?rseg .
A pityerszeri skanzen egyik lakoepulete, 12934. szamu m?emlek

Az ?rseg zomeben Nyugat-Magyarorszagon , kisebb reszben a szloveniai Muravideken talalhato torteneti es neprajzi tajegyseg. Nevet onnan kapta, hogy a honfoglalo magyarok ?rallokat telepitettek ide az orszag nyugati kapujanak vedelmere. A videket gyakran osszetevesztik a Vendvidekkel , az ottani szloven telepuleseket ??rsegi szloven falvakkent” emlegetve, valojaban azonban ezek mind neprajzilag, mind etnikailag nagyon kulonboz?ek.

Foldrajzi helyzete [ szerkesztes ]

Termeszeti kincsekben, a tortenelmi multat idez? ertekekben, kulturalis es szakralis latnivalokban gazdag tajegysege hazanknak . Vas varmegye delnyugati szegleteben talaljuk meg e tajat, ahova a honfoglalo magyarok a nyugati kapu vedelmere ?rallokat telepitettek, akik a magaslatokrol figyelni tudtak a hatarvonalat, akik munkajuk fejeben kulonboz? kivaltsagokat kaptak, kozvetlenul a kiraly fennhatosaga ala tartoztak. Innen a taj neve: ?rseg.

Domborzata [ szerkesztes ]

A foldrajzi, illetve novenyfoldrajzi ?rseg ( Vasi-Hegyhat ) hatarai nem azonosak a tortenelmi-neprajzi tajegyseg hataraval.

Erre a teruletre a hosszu, szeles, lapos, alacsony, E?D-i tengely? vizvalaszto dombhatak jellemz?ek, kozottuk b?viz? patakokkal, amelyek a tajegyseg eszaki reszen a Rababa , deli reszen a Zalaba omlenek. Az egyetlen viszonylag nagy, osszefugg? kiemelt terulet a Nadasd-Sz?cei-fennsik . A terulet del es nyugat (az Alpok fele is emelkedik egy kisse; legalacsonyabb pontja Pankasz kozeleben, a Zala volgyeben 194 m.

Foldtan, talajtan [ szerkesztes ]

A dombok anyagat az Alpokban ered?, kisebb-nagyobb vizfolyasok raktak le a foldtortenet neogen id?szakaban. A dombhatakat az ugynevezett Raban tuli kavicstakaro vedte meg a lepusztulastol, am ahol az erozionak sikerult a kavicsleplet atvagni, a volgyek melyen bevagodtak az alatta retegz?d? finomszem? arteri uledekekbe.

A volgytalpakon holocen ontestalajok alakultak ki; a dombokon a rosszul m?velhet? pszeudoglejes barna erd?talaj az uralkodo.

Eghajlata [ szerkesztes ]

Jellemz?bb ra az enyhebb nyar. Csapadekos, viszonylag h?vos, dealpin jelleg?. Az Alpokhoz kozeledve n? a paratartalom es csokken a kozeph?merseklet, valik egyenletesebbe a csapadek eloszlasa, ritkulnak a kes? tavaszi es kora ?szi fagyos napok. Az evi kozeph?merseklet 9?10 °C; a h?ingas kicsi, a napsuteses orak szama ugyancsak viszonylag kicsi. Az evi csapadekmennyiseg 800?850 mm, es ennek nagyobbik resze a vegetacios id?szakban hullik le, gyakran heves zivatarokbol. Emiatt a dombok labanal a vizzaro agyagretegek tetejen sok forras bukkan el?; a lapos volgytalpakon pedig gyakoriak a pango vizek.

Novenyzete [ szerkesztes ]

Az ?rseg es a Raba-volgy a nyugat-dunantuli floravidek Castriferreicum florajarasaba tartozik. Nyugaton a kelet-alpi floravidek stajer florajarasaval , keleten a Praenoricum floravidek gocseji florajarasaval hataros. A terulet novenyfoldrajzi beosztasa alapvet?en Pocs Tamas munkassaganak eredmenye; a tovabbi kutatok kozul kiemelend? Gayer Gyula , Javorka Sandor , Zsohar Gyula es Horvat Adolf Oliver .

A patakok menten egerligetek , szorvanyosan egerlapok fordulnak el?, helyet adva a struccpafranynak , az europai zergeboglarnak , kulonfele mohafajoknak , a kereklevel? harmatf?nek , a t?zegepernek , a vidraf?nek es meg szamos vedett novenynek.

A lapretek novenyei:

A 19 / 20. szazad fordulojan az ?rseg uralkodo erd?tarsulasa a bukkos volt.

A lomberd?k es fenyvesek , a kaszalok es a lapretek , a patakvolgyek es a vizes el?helyek gazdag allatvilagnak adnak otthont.

Allatvilaga [ szerkesztes ]

Az ?rseg a kozep-dunai faunakerulet kisalfoldi faunajarasahoz tartozik.

A Rababan , a Zalaban es a mellekpatakokban mintegy 30 halfaj el. A sebes pisztrang , a sujtasos kusz (Alburnus bipunctatus) , es egyedulallo ritkasagkent a dunai ingola . Egyes patakok tiszta vizeben elterjedt a folyami rak . A teruleten igen sok a ketelt? . El itt:

Az ugyancsak vedett hull?k kozul megtalalhato:

A rovarok kozul a szitakot?k nemzetkozi vedelem alatt allnak.

Az enekes madarak kozul figyelmet erdemel a sargafej? es a tuzesfej? kiralyka , a keresztcs?r? , a suvolt? , a csiz es az erdei szurkebegy . A ragadozo madarak kozul a darazsolyv a legjelent?sebb. A templomtornyokban feszkel a fokozottan vedett gyongybagoly . A kiseml?sok kozul gyakori a csalitjaro pocok es a pirokeger . Az alkonyi orakban talalkozhatunk menyettel , hermelinnel nyesttel , nyuszttal es keleti sunnel is.

A videk egyetlen, fokozottan vedett eml?se a vidra (Lutra lutra) . El itt nehany borz (Meles meles) is. A vaddiszno , az ?z , a szarvas es a roka altalanosan elterjedt.

Tortenete [ szerkesztes ]

Kiegetetlen agyagok a fazekas kemenceben

Tortenete azzal kezd?dik, hogy a honfoglalo magyarok a nyugati kapu vedelmere ?rallokat telepitettek. Innen ered a taj neve: ?rseg. Az Arpadok koraban az ismetl?d? nemet betoresek miatt a nyugati hatarvideken kulonosen fontos volt a hatar?rizet. A hatarvedelem reszekent a lakott kozponti teruletet szeles biztonsagi zona ovezte, amit gyep? el?tti tersegnek neveztek. A legkuls? gyep?vonal Muraszombat (ma: Szlovenia ) es Regede (ma: Bad Radkersburg ( Ausztria ) kozott huzodott. Az ?rz?k feladata volt a hatar?rizet mellett a vaserclel?helyek es a so ?rzese, a lo- es marhakereskedelem biztositasa, es a hatarmenti esemenyekr?l is ertesiteniuk kellett a kiralyt (Szinetar et al.).

A szeliden hullamzo dombvideken jellegzetes telepulesszerkezet alakult ki. A nehany hazbol allo dombtet?i telepulesreszek a ?szerek” , amelyek laza egyuttese alkotta az egyes telepuleseket. Az itt el? emberek evszazadok alatt alakitottak ki, a taj mozaikos kepet, apro parcellas gazdalkodasukkal, a tajba simulo epuleteikkel. Meg?rizve a termeszetet es fenntartva annak valtozatossagat. Hagyomanyos epit?anyaguk a fa . A boronahazas epites? hazak a 19. szazadban valtottak fel az oszlopokon nyugvo, kiugro tornaccal ellatott ugynevezett kodisallasos hazak. A legszebbek Szalaf?n es Pankaszon lathatok.

1286 -ban IV. Laszlo nemesi kivaltsagokat adott az ?roknek nemzetsegi es adomanyozo levellel. A 18 ?rsegi falu vezet?je volt a kozigazgatasert es igazsagszolgaltatasert felel?s ?rnagy , aki ezeket a teend?it a 12 eskudt segitsegevel a hatar?rszervezet felbomlasa utan is ellatta.

Az ?rseg strategiai szerepe jelent?sen csokkent az Arpad-kor vegen, a hatarvarak kiepitesevel. 1392 -ben a kiraly gyakorlatilag elvette hatar?rok kulonleges szabadsagjogait, es 1393-ban az ?rseget kiralyi adomanykent, orok birtoklasra a Sarai csaladnak adta. 1461-ben az Ujlaki , 1524 -ben pedig a Batthyany csalad tulajdonaba kerult a terulet es a szabadsagjogokat mar nem vettek figyelembe. Bar e jogokat ?papiron” I. Ferdinand , majd I. Lipot is meger?sitette (Szinetar et al.), a foldbirtokosok katonai szolgaltatasra, adora es robotra koteleztek az itt el?ket. A 16. es 17. szazadokban a hazai adokon kivul a toroknek is robottal tartozott. A korabbi szabadabb statusz maradekakent, kulon ?rnagy allhatott a nemetujvari uradalom szervezeteben, aki biroi es adobeszedesi jogokkal birt.

A protestantizmus a 16. szazadtol terjedt. E kor jellegzetes emlekei a haranglabak ; kozuluk a legregebbi a pankaszi , amit 1755 -ben epitettek. A harangot ved? sisakot zsindellyel fedtek, a szoknyat pedig zsuppal .

1600 ( Nagykanizsa eleste) utan a terseg majd' kilencven evre torok uralom ala kerult. Visszahoditasa utan a Batthyany csalad a hadi kotelezettsegek mellett teljes jobbagyszolgaltatast kovetelt meg az elszegenyedett es megfogyatkozott lakossagtol.

A reformacio es az ellenreformacio idejen a templomok tobbszor gazdat csereltek. Bajansenye kozpontjaban 1819 -ben epult az a templom, amelynek falan Nemesnepi Zakal Gyorgy , az onallo egyhazkozseg megteremt?je, a terseg els? tudomanyos leiroja emlektablat kapott. Kulon kiallitotermet kapott Paloczi Horvath Adam az ??rseg jotev?je”. A trianoni bekeszerz?des az ?rseget kettevagta. Az erintettek kozul egyedul a szomorociak mertek lazadni a bekediktatum ellen. Az osszetartozo neprajzi es tajtorteneti ertekeit - a jelent?seget lassan elveszt? - hatar mindket oldalan egyarant jelen van.

Az ??rsegi agyag” megmunkaloi az egykori fazekasok voltak. Munkaikat a magyarszombatfai Fazekashaz, a velemeri Sindumuzeum es az ?riszentpeteri Szikszai Edit gy?jtemeny ?rzi. Legnevesebb utodaik ma is Magyarszombatfa es Godorhaza kornyeken elnek.

Epiteszete, telepulesei [ szerkesztes ]

?rsegi skanzen Pityerszeren.

A honfoglalas utan Ver-Bulcsu telepitett ide gyep??rz?ket es a kes?bbi szazadokban is megmaradtak a hatar?rvidek lakossaganak kivaltsagai. Az ?rsegi falvak fuzeresen helyezkednek el. Egy-egy kisebb hazcsoport lazan vagy egyaltalan nem kapcsolodik kovetkez?hoz. A szeres telepulesszerkezet jellemz?; az elszigeteltseg, rossz megkozelithet?seg segitette a vedelmet. Egy-egy szer csak nehany hazbol, ezek gazdasagi epuleteib?l es udvaraibol all, jellemz?en a dombtet?kon, erd?irtasokban. Neveiket eredetileg az ott el? csaladokrol (pl. Baksaszer, Siskaszer), foldrajzi helyzetukr?l (Keleti szer, Fels?szer), ritkabban valamilyen egyeb jellegzetessegr?l (Templomszer) kaptak. A kisebb kozsegek 2?4, a nagyobbak 6?8 szerb?l alltak.

A hazak hagyomanyos epit?anyaga a 19. szazad kozepeig a fa maradt. A hazakat egymasra fektetett gerendakbol epitettek ugy, hogy azokat a sarkokban keresztveges vagy fecskefarku csapolassal illesztettek egymashoz. Ezeket a boronafalu hazakat kivul-belul szalma torekes sarral tapasztottak, majd meszeltek, illetve alul csak bekentek agyaggal vagy kormozott messzel. A tet?t zsuppal (rozsszalmaval) fedtek. A hazakat kisebb-nagyobb, ugynevezett bels?segi telkek vettek korul, az elszortan allo hazak koze kiterjedt gyumolcsosoket ultettek, illetve reteket kaszaltak.

A hagyomanyos nepi faepiteszet legszebb peldait a Szalaf?hoz tartozo Pityerszeri Falumuzeumban mutatjak be. A 19. szazad kozepe fele kezdtek el tomegesen beepiteni a helyben talalhato, jo min?seg? agyagbol egetett teglakat , a tet?k fedesere pedig a cserepet. A teglahazak jellemz? epiteszeti eleme a kiugro rovid el?tornac, az un. kodisallas , ahol a vandorok, ?kodisok” huzodhattak meg ejszakara vagy az es? el?l.

A helyisegeket (szoba, konyha, kamra, olak) eleinte egy vonalban helyeztek el. A tarsasagi elet kozpontja a konyha volt ? kezdetben fustoskonyha kemencevel es f?z?padkaval . A fust csokkentesere alakitottak ki a maszokemenyes t?zhelykombinatokat , amiket gyakran osszekapcsoltak az ennek eredmenyekent ugyszinten a konyhabol f?tott, szobai cserepkalyhakkal .

Az L alaprajzu, un. ? hajlitott haz ”akban a gazdasagi epuletszarnyat ( kamra , istallo , pajta ) a lakoepulet vegeben, arra mer?legesen helyeztek el. A legjellemz?bb haztipus az un. ? keritett haz ”, ahol az udvart a lako- es a gazdasagi epuletek U alakzata fogja kozre, a negyedik oldalt pedig kerites zarja le. Ez nem magyar sajatossag, eszakabbra az osztrakoknal is megtalalhato.

A portak legszembet?n?bb epuletei a nagy, kulon allo szenatarolo pajtak, koztuk a falazott teglapillereken allo, deszkazott falu labaspajtak . Az onallo kamraepulet neve kastu .

A magyarorszagi ?rsegi falvak a kovetkez?k: Bajansenye , Fels?janosfa , Fels?marac , Hegyhatszentjakab , Ispank , Ivanc , Kercaszomor , Kerkaskapolna , Kisrakos , Kondorfa , Magyarszombatfa , Nagyrakos , Nemesnep , ?rimagyarosd , ?riszentpeter , Pankasz , Szaknyer , Szalaf? , Szatta , Sz?ce , Velemer , Viszak .

Szloveniaban talalhato ?rsegi magyar telepulesek eszakrol delre: ?rihodos , Kapornak , Domonkosfalva , Szerdahely , Partosfalva , Kisfalu , Csekefalva es Szentlaszlo .

Hagyomanyos gazdalkodasa [ szerkesztes ]

A gyenge foldek miatt a mez?gazdasagban hagyomanyosan a legeltetesre alapozott szarvasmarha -tenyesztes volt a meghatarozo; a szantofoldi novenytermesztes jelent?sege alarendelt. Almozasra az erdei avart hasznaltak.

Jelent?s szerepet kapott tovabba a szalalo m?velesre alapozott erd?gazdalkodas.

A szantok term?kepesseget a bels?segi telkeken rendszeres tragyazassal, a szerek koruli gy?r?kben egeteses-irtasos modszerrel probaltak meg?rizni. Ennek els? szakaszaban csokken? hozamu foldeket parlagoltattak, illetve legel?nek vagy kaszalonak hasznaltak, mikozben hagytak azt lassan visszaerd?sulni . Tiz?tizenot ev elteltevel kiirtottak a friss erd?t, es a fakat a helyszinen felegettek, hogy hamujukkal tragyazzak a foldet.

A talaj m?velesenek f? eszkoze a Nyugat-Dunantulra jellemz? gerendelyes eke volt, amivel (a csapadekos id?jarashoz es a kotott talajhoz alkalmazkodva) bakhatre szantottak. AZ elelmiszernovenyek mellett leginkabb lent (Linum sp.) termeltek, es azt hazilagosan dolgoztak fel. Kasanovenynek hajdinat (Fagopyrum esculentum) vetettek; az olajat tok (Cucurbita sp.) magjabol utottek.

Az 1800-as evekt?l megn?tt az intenziven m?velt, ?bels?” foldek aranya. Az egeteses-irtasos m?veles elvesztette jelent?seget, de a beerd?sult kuls? foldeken helyenkent maig latni az egykori bakhatak nyomait.

Latnivalok [ szerkesztes ]

Az ?riszentpeteri templom a 13. szazadban epult

Az ?rseg teruleten tobb kora kozepkori emlek talalhato.

Templomok:

Pankaszi haranglab

Haranglabak:

Muzeumok, kiallitasok [ szerkesztes ]

  • Szikszai Edit gy?jtemeny ?riszentpeteren : A regi gazdalkodas eszkozeit es a mindennapi elet targyait mutatja be.
  • Szabadteri neprajzi muzeum : Az ?rseg egyik legf?bb latnivaloja a Pityerszeri skanzen ( Szalaf?n ), ahol legjobban tanulmanyozhato a telepulesszerkezet.
Csorg?szeren ( Szalaf? egyik szereben) meg hagyomanyos modszerrel sajtoljak a tokmagolajat .
  • Sindumuzeum , a magyar hieroglif iras es a nepi jelkincs muzeuma.

A szloveniai oldalon:

Hagyomanyos ?rsegi rendezvenyek [ szerkesztes ]

Tokmagsajtolas Csorg?szeren ( Szalaf? )
  • Viragzas napjai
Tobb ?rsegi helyszinen zajlo kulturalis programsorozat a punkosdi unnepek kornyeken.
  • ?rsegi vasar
Tobb napos nepm?veszeti es kezm?vesvasar kulturalis es sport esemenyekkel, koncertekkel, es kiallitasokkal.
  • Nemzetkozi Fazekastalalkozo
Magyarszombatfan az ?rsegi kezm?vesek kozpontjaban kiallitas es vasar, a hazai es kulfoldi fazekasok munkaibol
Magyarszombatfai Fazekasnapok
  • Volgyhidi vasar
A magyar-szloven vasuti volgyhidrol elnevezett Nagyrakoson megrendezend? vasar. A tobb napos rendezvenyeken kezm?ves es nepm?veszeti alkotasok cserelnek gazdat.
  • Hetretorszag - Szerek, portak fesztivalja
Kb. augusztus 10 - 20 kozott rendezik. Kulturalis fesztival, valamint lehet?seget nyujt ?rsegi m?veszek, kezm?vesek portajanak latogatasara.
  • ?rsegi Nemzetkozi Tokfesztival

Minden ev oktober kozepen kerul megrendezesre.

Termeszeti ertekei [ szerkesztes ]


Forrasok [ szerkesztes ]

  • Pete Gyorgy (f?szerk.): Vas megye kezikonyve (Faludi Ferenc Alapitvany, Szombathely, 1989) I. es II. kotet ISBN 963-9089-17-6
  • Phare CBC 2003 Magyarorszag-Ausztria Program Hataron atnyulo turizmusfejlesztesi halozatok (2006) 34. o.
  • Az ?rsegi Nemzeti Park honlapja (hozzaferes: 2023. januar 9.)
  • Szinetar Csaba, Gyorke Gyula, Hella Ferenc, Kemencei Ilona, Nagy Krisztina, Sulyi Peter: Bajansenye ? A tortenelmi ?rsegben , Bajansenye onkormanyzata, ev nelkul, 28 oldal
  • Markus Rita: Az ?rsegi es vendvideki nepi epiteszet , ?NP Igazgatosag, Sarrod, ev nelkul
  • Nagy Endre, 2006: ?rsegi nepi m?emlekegyuttes a szalaf?i Pityerszeren. Pannon Gyongyszemek. B.K.L. Kiado, Szombathely, 2006, ISBN 963 7334 13 0
  • Rakonczay Zoltan , Ambrus Andras : Szigetkozt?l az ?rsegig: A Nyugat-Dunantul termeszeti ertekei , Budapest, 1996, ISBN 963-7362-12-6 (f?zott)

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

Monografiak [ szerkesztes ]

  • Beluszky Pal: ?rseg, Vendvidek, Fels?-Raba-volgy. Szentgotthard es videke , Budapest-Pecs: Dialog Campus 2005.
  • Csiszar Karoly: Az ?rseg ( Valtozo Vilag 26., Budapest, 2000 )
  • Domotor Sandor: ?rseg , Budapest: Gondolat Kiado, 1960
  • Gyongyossy Peter: "Gyantasorszag". Torteneti adatok az ?rsegi erd?k erdeszeti es termeszetvedelmi ertekelesehez , Kerekerd? Alapitvany, Szombathely, 2008
  • Kardos Laszlo: Az ?rseg nepi taplalkozasa , (Budapest, 1943)
  • Moldova Gyorgy : Az ?rseg panasza (Magvet? konyvkiado Budapest, 1987) 478. o. ISBN 963-14-1030-7
  • Nemes-Nepi Zakal Gyorgy: E?rseghnek leirasa ugymint: annak termeszete, tortenete, lakosai, ezeknek szokasai, nyelvszokasa a' mellyeket oszve szedegetett 1818-dik esztend?ben Nemes-Nepi Zakal Gyorgy, (szerk. Stefanich Peter), Fert?-Hansag Nemzeti Park Igazgatosag (2., b?vitett kiadas), Szignatura, Szombathely, 2002
  • Az ?rsegi Nemzeti Park epiteszeti emlekei (szerk. Markovics Tibor, Markus Rita, Szentendreyne Havas Marta), ?rsegi Nemzeti Park Igazgatosaga, ?riszentpeter, 2003
  • Toth Janos: Az ?rseg nepi epiteszete , Budapest, 1971
  • Varga Geza: Mitoszok ?re, Velemer , Barangolas az ?rseg m?veszeti es tortenelmi emlekei kozott , Irastorteneti Kutatointezet, Budapest, 1999, 2000

Kisebb tanulmanyok [ szerkesztes ]

  • Bekesi Sandor: A taj elmulasai , In: Liget (Irodalmi es okologiai folyoirat), Budapest, 1/1999, 56?63 o.
  • Bekesi Sandor: Zur Naturschutzproblematik der Walder im Orseg , In: Christian Holler (szerk.): Zum Stand der naturkundlichen Forschung im Sudburgenland und im angrenzenden Ungarn , Internationale Clusius Forschungsgesellschaft Gussing (Burgenlandische Forschungen, 87), Eisenstadt, 2003, 62?66 o.
  • Bodei Janos: Adatok Zalabaksa gy?jtoget? gazdalkodasahoz, In: Neprajzi Ertesit? , 1943
  • Czugh Dezs?: Magyarszombatfa es kornyeke fazekassagarol, In: Neprajzi Muzeum Ertesit?je , 1954
  • Markovics Tibor: Die Aufgaben des Naturschutzes im Nationalpark Orseg , In: Christian Holler (szerk.): Zum Stand der naturkundlichen Forschung im Sudburgenland und im angrenzenden Ungarn , Internationale Clusius Forschungsgesellschaft Gussing (Burgenlandische Forschungen, 87), Eisenstadt, 2003, 57?61 o.
  • Stahl Ferenc: Az ?rseg jogallasa, In: Vasi Szemle , 1973
  • Varga Geza: A 7500 eves szentgyorgyvolgyi tehenszobor
  • Varga Geza: ?rsegi jelkincs

Weblapok [ szerkesztes ]

A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=?rseg&oldid=26838260 ”