Ø

Az Ø ( kisbet?s alakjaban: ø ) a dan , a norveg , a feroeri es a deli szami egyik bet?je. Legtobbszor az elol kozepen kepzett ajakkerekiteses maganhangzok, mint az ø es az œ hangok lejegyzesere hasznaljak, kiveve a deli szamit, ahol az [oe] kett?shangzo megjelenitesere szolgal.

A bet? neve megegyezik azzal a hanggal, melynek a jelolesere hasznaljak. Angol tipografusok "slashed O" ^[1] vagy "o with stroke" neven emlegetik a bet?t. Bar ezen elnevezesek alapjan ez az o geyik ligaturaja vagy diakritikus kiegeszitese lenne, a dan es a norvag nyelvben kulon bet?nek szamit, abecerendben pedig a Z utan kovetkezik. A bet?k itt igy kovetik egymast: x, y, z, æ , ø, es a .

Olyan nyelvekben, melyben nem szerepek ez a bet?, vagy az olyan limitalt karakterkeszletekben mint az ASCII , az "ø" helyettesithet? az "oe" digraffal , de praktikusan, mint peldaul az e-mail cimekben egyszer?en "o"-val helyettesitik. Egyenertek? a sved es mas nyelvekben hasznalt " o "-vel, ezzel helyettesitik is tobb alkalommal, ahogy azt meg is teszik regebben Daniaban es Norvegiaban keszitett irogepeknel valamint a Morze-abece nemzetim kiegesziteseiben is.

A kis "ø" resze a nemzetkozi fonetikai abecenek is, ahol az el?l kepzett, kozeps? nyelvallasu ajakreses maganhangzot jeloli.

Hasznalata nyelvenkent [ szerkesztes ]

O ethuzassal es ekezettel a Doulos SIL -ben

A modern dan , feroreri es norveg nyelvben ez egy el?l kepzett, kozeps? nyelvallasu ajakreses mono hang, melynek a jelolesere a nemzetkozi fonetikai abece is a [ø] jelet alkalmazza ( Unicode U+00F8). mint oly sok maganhangzonak, ennek is tobb kiejtese van. Letezik lagyabb valtozata (peldaul a dan danul: søster ("lanytestver") szoban a kiejtese [ø] , mint a francia franciaul: bleu szoban az "eu") es "sotet" valtozata (a danban a danul: bønne ("borso") szoban a jel ejtese [œ] , mint a francia bœuf szoban az "œu"). ^[2] A dan abece dan beszel? hangjan . A feroeri Suðuroy nyelvjarasban a rovid ø kiejtese [?] , pl feroeriul: børn [b?dn] ("gyerekek"). A bet?t az Antiqua es a Fraktur bet?keszletnek mar legalabb III. Keresztely Bibliaja ota resze. Regebbi szovegekben (leginkabb a frakturt alkalmazoknal) nemet hatasra megjelent az o , es terkepeken 1957-ig inkabb ezt hasznaltak. ( pl Helsingor vagy Læso ). ^[3]
A deli szami nyelvben Norvegiaban az ø olyan kett?s hangzokban is szerepel, mint a yø [yo] vagy az øø [oe] . A sved nyelvben inkabb az o bet?t reszesitik el?nyben.
Az Ø tobb afrikai nyelv ortografiajaban is szerepel, mint peldaul a kongoi Demokratikus Koztarsasagban beszelt lendueban es a Kamerumban beszelt nzime nyelveben.
Danul a, danul: ø egy szo is, melynek jelentese: "sziget". Ennek a sved megfelel?je az svedul: o a norveg pedig az norvegul: øy .
Az Ø a szels?jobboldali dan Voros-Zold Szovetseg (Enhedslisten) partbet?je is.
? (Ø vessz?vel, Unicode U+01FE) Ezt a bet?t a danban olyan ritka alkalmakkor lehet hasznalni, ha meg akarunk kulonboztetni ket szot, melyben mindkett?ben szerepel az Ø. peldaul: danul: hunden g?r , "a kutya ugat" es danul: hunden gør (det) , "a kutya [valamit] csinal". Ez a megkulonboztetes nem kotelez?, az els? pelda szerepelhet tobb formaban is, peldaul lehet danul: g?r vagy danul: gør is; az els? valtozatot (?-vel) csak azert hasznaljak, hogy elkeruljek a felreertest. A masodik peldanal a danul: g?r rossz bet?zes. A danban ahelyett, hogy danul: hunden gør , "a kutya ugat", lehet azt is irni, nem hagyomanyos helyesirassal, hogy danul: hunden gøer . Ez azonban az ø es a veg? igek ragozasi szabalyainak felreertesen alapszik. Ezek az iraskepek a hivatalos nyelvtani szabalyok szerint nem elfogadottak. A dan billenty?zeteken es irogepeken ugy lehet ekezetet rakni a maganhangzok fole, hogy az ekkezet gombjat az adott bet? el?tt nyomjuk meg, de ez az eljaras nem alkalmazhato az ? eseteben, mert nincs lefejlesztve a Microsoft Windows dan billenty?zet kiosztasahoz.
Az oizlandi szovegekben a hagyomanyos irasmodban az Ø , tobbek kozott az umlautot jelezte. o > ø es ? > ø .
Az olengyel szovegekben az Ø bet? az orrhangzot jelolte.
Europan kivul az Ø a seneca nyelv atirasaban van hasznalatban, ahol az es jelet helyettesiti. Ez a koh szo roviditesekent jott letre.
Az angolban az Ø-t (vagy egeszen pontosan az ehhez hasonlo a semmi jelet, a ?-t) hasznaljak a "nem" vagy "egyik sem" roviditesere, de ez a hasznalat keziraskor felrevezet?, mert konnyen osszekeverhet? szamokkal, leginkabb a "0"-val. ^[4]

Hasonlo bet?k [ szerkesztes ]

A torok , az azeri , a turkmen , a tatar , a sved , az izlandi , a rotuman , a nemet , a finn , az eszt es a magyar abeceben az Ø helyett O -t hasznalnak. A magyar helyesiras ? bet?t hasznal a hang hosszu jelolesere.
A Ø / ø nem all kapcsolatban es nem szabad osszekeverni a hasonloan kinez? gorog Φ / φ vagy a cirill abece Ф / ф jelevel.
A cirill ? bet?jenek ugyanaz a hangerteke, mint az Ø-nek. Ezt a kazak , mongol , az azeri es tobb olyan abece is hasznalja, melyben el?fordul az adott hang. Ez nem osszetevesztend? a korai cirill abece ? jelevel.
Az umlautos Ø-t (Ø?, ø?) logokent hasznalta az Øresund hid cege, hogy ezzel fejezze ki a Dania es Svedorszag kozotti kapcsolatot. Mivel az umlautos Ø nem letezett a szamitogepes karakterkeszletekben, szoveges formaban nem hasznaltak. A kiirasban most az Øresundsbron felirat szerepel, melynek Øresunds- resze dan, -bron resze pedig sved. Az umlautos Ø neha szerepel a Skandinav teruletekre kuldott csomagolasokon, hogy ezzel el?zzek meg ugyanannak a szonak a ketszeri kinyomtatasat. Peldaul a Snøre/Snore medvecukor logoja a csomagolason Snø?re alakban szerepel. A karaktert ritkan meg terkepeken is hasznaljak. (pl: Grø?nland). ^[5]

Hasonlo szimbolumok [ szerkesztes ]

A "Ø" bet? a matematikaban gyakran szerepel a "?" (Unicode karakterkodja U+2205) helyett, mellyel a Bourbaki altal felfedezett ures halmazra utalnak. a nyelveszetben gyakran ezzel a jellel jelolik a ki nem ejtett vagy ki nem irt reszeket. A "?" jel mindig athuzott kort tartalmaz, mig az "Ø" bet? a legtobb bet?tipusban athuzott ellipszis .
Az atmer? jele, a ( ? ) (Unicode karakterkodja U+2300) hasonlit a kis ø bet?re, tobb bet?keszletben pedig ugyanugy is jelenik meg, bar a legtobb bet?keszletben azert elter a kinezetuk. altalaban az atmer? jele pontos kor alapu, mig az o bet? valamelyest stilizalt. Az atmer? jelet a m?szaki rajzokon igen gyakran hasznaljak. Ezen felul el?fordul olyan helyeken, ahol hasznos az atmer? szo roviditese. ilyen az objektiv esete. peldaul egy 82 mm-es objektiven a kovetkez? felirat szerepel: " ? 82 mm ".
A Ø vagy ? jelet gyakran hasznaljak az atlagertek jelolesere, f?leg nemet nyelvteruleteken. (Az "atlag" nemetul Durchschnitt , ami szo szerinti forditasban azt jelenti, hogy atvagott'.) ^[6]
Az athuzott nulla a nulla karakter egy alternativaja. Az athuzas nem nyulik tul az ellipszisen (kiveve kezirasnal). Gyakran arra hasznaljak, hogy megkulonboztessek a 0-t a latin "O"-tol minden olyan helyen, ahol ertelemzavaro lehet a ket megjelenes. Ilyen kulonosen a kodolasi rendszerek , tudomanyos es m?szaki irasok, programozas , szoftverfejlesztes es a telekommunikacio. Ezen kivul hasznaljak az amat?r radiojeleknel, mint peldaul: XXØXX, XØXXX. Lasd meg ^[7] az amat?r radios nemzetkozi jelek rendszerer?l.
Az "Ø" jelet gyakran hasznaljak az elzart kulcsok rendszereben arra, hogy jelezzek, egy zar egy kulcsot rejt. A kulcs nelkuli zar jele "O".
A "Ø" bet? szerepel a lejegyzetelt zeneben is, peldaul a jazzben , ahol felig sz?kitett heted akkordjanak a jele, pl "Cø". A tipografiailag helyes lejegyzese ennek a kovetkez? lenne: el?szor le kell irni az akkord jelet, majd azt egy athuzott fokjel koveti, pl igy: "C??". Az athuzott fokjel az Unicode zenei szimbolumok blokkjanak a resze, de ezt nehany bet?keszlet nem tamogatja.

Tortenete [ szerkesztes ]

Az /ø/ hang lejegyzetelesere letrejott bet? els?sorban a nemet /o/ atalakulasaval jott letre. Legalabb ket elmelet letezik az ø eredetet tekintve:

Lehet, hogy az Œ ligaturabol jott letre, melynek az el?zmenye az Oe , ahol az e vizszintes vonala keresztezte az "o"-t.
Lehet, hogy az Angolszasz Angliaban alakult ki, ahol az O es az I bet?t irtak ugyanoda. Lasd, ahogy Bede a northumbriai angol_szasz id?szakban hogyan irta Coinualch formaban C?nwealh nevet latin szovegben. Kes?bb a bet? elt?nt az angolszaszbol, mert az angolszasz /ø/ kes?bb /e/ lett, de ekkorra mar a bet? hasznalata Angliabol atterjedt Skandinaviara .

Szamitastechnika [ szerkesztes ]

Az Unicode-ban az ? es az ? kodolasa U+01FE es U+01FF.
A Microsoft Windowsban az "Amerikai Egyesult Allamok?Nemzetkozi" billenty?zetkiosztast hasznalva ugy lehet leirni a karaktert, hogy egyszerre nyomjuk meg az Alt-Gr es az L gombot. Akarmilyen is a billenty?zet kiosztasunk, ha a NumLock be van kapcsolva, le kell nyomni az Alt -ot, mikozben leutjuk nagybet? eseten a 0 2 1 6 vagy kisbet? eseten a 0 2 4 8 kodsort a numerikus billenty?zeten. Ahhoz, hogy ez m?kodjon a rendszernek az 1252-es kodlapot kell hasznalnia. (Az 1252-es kodlap tartalmazza az ISO 8859-1 karaktereket, a 216 es a 248 pedig a D8 es az F8 hexadecimalis megfelel?i.
A macOS -ben ugy lehet beirni, hogy lenyomjuk az O vagy az o gombot, majd megnyomjuk a 6-ost. A MacOS-ben es a korabbi valtozatokban amerikai angol billenty?zet kiosztasnal ugy lehet el?hivni a jeleket, hogy lenyomjuk az option billenty?t, majd beirjuk az O vagy az o bet?t, es igy jelenik meg az Ø, vagy az ø karakter.
Az X Window System kornyezetben ugy lehet el?hivni ezeket a karaktereket, hogy egyszerre lenyomjuk az Alt-Gr es az O vagy az o billenty?ket, vagy ha a kombinalo billenty? utan megnyomjuk az athuzas es az o vagy O bet?ket.
Nehany rendszerben, igy peldaul az MS-DOS regebbi valtozataiban a Ø bet? nem resze a szeles kor?en hasznalt 437-es kodlap -nak. A skandinav kodlapokon a Ø a jen jel (￥) helyet vette at a 165-os helyen, mig a ø ￠ jelet vette at a 162-es helyen.
Barmilyen billenty?zet kiosztast hasznalo Amiga operacios rendszerben az Alt es az O illetve az o lenyomasaval letrejon az Ø illetve az ø.
A Microsoft Word-ben ugy lehet beirni az, ø illetve az Ø karaktereket, hogy a Ctrl - / lenyomasa utan beirjuk a nagy vagy a kis o-t.

Lasd meg [ szerkesztes ]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

↑ Phonetic Symbol Guide , 2nd, University of Chicago Press, 136. o. (1996)
↑ Introduction . FAQs.org
↑ Ø, ø . Den Store Danske
↑ Medical Abbreviation Policy (PME006), Appendix A, Prohibited Abbreviations for Handwritten Documentation . Johns Hopkins School of Medicine . [2022. julius 21-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2023. majus 23.) Updated: 11/20/03 Effective 3/3/04
↑ Die Erde: Haack Kleiner Atlas; VEB Hermann Haack geographisch-kartographische Anstalt, Gotha, 1982; p. 78
↑ Proposal to Represent the Slashed Zero Variant of Empty Set . The Unicode Consortium , 2015. oktober 30.
↑ ITU Table of Allocation of International Call Sign Series . arrl.org . American Radio Relay League

Forrasok [ szerkesztes ]

Robert Bringhurst (2002). The Elements of Typographic Style , pp. 270, 284. For typographic reference to "slashed o".

[1] Phonetic Symbol Guide , 2nd, University of Chicago Press, 136. o. (1996)

[2] Introduction . FAQs.org

[3] Ø, ø . Den Store Danske

[4] Medical Abbreviation Policy (PME006), Appendix A, Prohibited Abbreviations for Handwritten Documentation . Johns Hopkins School of Medicine . [2022. julius 21-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2023. majus 23.) Updated: 11/20/03 Effective 3/3/04

[5] Die Erde: Haack Kleiner Atlas; VEB Hermann Haack geographisch-kartographische Anstalt, Gotha, 1982; p. 78

[6] Proposal to Represent the Slashed Zero Variant of Empty Set . The Unicode Consortium , 2015. oktober 30.

[7] ITU Table of Allocation of International Call Sign Series . arrl.org . American Radio Relay League

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

Sablon:Latin abece m v sz Latin abece
Mellekjel nelkuli bet?k	Aa Bb Cc Dd Ee Ff Gg Hh Ii Jj Kk Ll Mm Nn Oo Pp Qq Rr Ss Tt Uu Vv Ww Xx Yy Zz
Mellekjeles bet?k	Aa Aa ?? ?? ?? ?? ?? Aa ?? ?? ?? ?? ?? Aa ?? Aa ?? Aa ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ? ?? ?? ?? ?? ? ? ?? ?? ?? ?? ?? ?? Cc ?? ?? ?? ? ?? ?? ?? ?? ?? ?? đđ ? ? ?? ?? ? ?? ? Ee Ee ?? Ee ?? ?? ?? ?? ?? Ee ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ? ?? ? ? ?? ?? ?? ?? ?? G?g? ?? ?? ?? ?? ? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? H?? Ħħ ?? Ii Ii ?? Ii ?? Ii ?? ?? ?i ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? Iı ?? ? ? ?? ? ? ?? ? ? ? ?? ?? ?? ?? ?? ? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? Łł Ŀŀ ?? ?? ?? ? ? ? ? ?? ?? ?? ? ? ? ?? ?? ?? Nn ?? ?? ?? ?? ?? ? ?? ?? ? ? ? N?n? Oo Oo ?? Oo ?? ?? ?? ?? ?? Oo ?? ?? Oo ?? ?? ?? ?? ?? Øø ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ? ?? ?? ?? ?? ? ? ?? P?p? ? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ? ? ? ?? ? ? ?? ?? ?? ?? ?? ??? ?? ?? ?? ?? ? ? ? ? S?s? ?? T?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? Ŧŧ ?? ? ? ?? ?? ? Uu Uu ?? Uu ?? ?? Uu ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ? ? ?? ?? ? ?? ? ?? ?? ?? W?? ?? ?? ?? ?? ?? ? Yy ?? ?? Y?? ?y ?? ?? ?? ?? ?? ? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ?? ? ? ?? ? ? ? ??
Egyeb bet?k	? ? ? ? ? Ææ ?? ?? ? ?? Ðð ? ? ? ? ?? ?? ? ?? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?? ? ? ? ? ? ?? ?? ? ?? ? ?? ? ? ?? ? ? ? ? ? ? ? ? ? Ŋŋ Œœ ? ?? ? ?? ? ? ? K?ĸ ?? ? ? ? ? ? ß ?? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ?? ? ? ? ?? ? ?? ? ?? ? ? ?? ?? ?? ? ? ? ?? Þþ ?? ? ?? ?? ?? ?? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? ? Зз Чч ??
Digrafok	Aa aa Ae ae Ai ai Ao ao Au au Aw aw Ay ay Bh bh Ch ch C?h c?h Ck ck CO co Cs cs Cz cz Cu cu Dd dd Dh dh Dj dj Dx dx Dz dz D? d? Ea ea Ee ee Ei ei Eu eu Ew ew Ey ey Ff ff Fh fh Gb gb Gh gh Għ għ Gi gi Gj gj Gl gl Gn gn Gy gy Hs hs Hu hu Ie ie IJ ij Jo jo Kh kh Kn kn Kp kp Ku ku Ky ky Lh lh Lj lj Ll ll Ly ly Mb mb Mh mh Mp mp Nd nd Ng ng Nh nh Nj nj Nk nk Ns ns Nt nt Ny ny Nz nz Oa oa Oe oe Oi oi Oo oo Ou ou Ow ow Oy oy Ph ph Qu qu Rd rd Rh rh Rl rl Rn rn Rr rr Rt rt Rz rz Sh sh Sv sv Sy sy Sz sz Th th Tj tj Tr tr Ts ts Tx tx Ty ty Tz tz Ue ue Ui ui Wh wh Xh xh Xo xo Yh yh Yk yk Zh zh Zs zs Zv zv
Trigrafok	Dzs dzs Eau eau Ngb ngb Ngh ngh Ngk ngk Nkp nkp Nth nth Nyk nyk Rnd rnd Sch sch
Tetragrafok	Eeuw eeuw Ieuw ieuw Tsch tsch