Ez a szocikk a nepnyelvi neven Deli osszekot? vasuti hiddal foglalkozik. Hasonlo nepnyelvi cimmel lasd: Eszaki osszekot? vasuti hid

Osszekot? vasuti hid
Elhelyezkedese	Budapest , Magyarorszag
Athidalt akadaly	Duna
Szerkezettipus	racsos acelhid
Funkcio	vasuti hid
Nyilasok szama	4
Teljes hosszusaga	477 m
Savok szama	3 vagany
Atadas ideje	1877 , 1913 , 1946 , 1953 , 2021
Elhelyezkedese
Osszekot? vasuti hid Pozicio Budapest terkepen
e. sz. 47° 28′ 06″ , k. h. 19° 04′ 02″ 47.468333333333 , 19.067222222222 47.468333°N 19.067222°E Koordinatak : e. sz. 47° 28′ 06″ , k. h. 19° 04′ 02″ 47.468333333333 , 19.067222222222 47.468333°N 19.067222°E
A Wikimedia Commons tartalmaz Osszekot? vasuti hid temaju mediaallomanyokat.

Az Osszekot? vasuti hid ^[1] (a koznyelvben gyakran: Deli osszekot? vasuti hid ) Budapest egyik vasuti Duna - hidja a Korvasut deli szakaszan. Magyarorszag legfontosabb es legforgalmasabb vasuti osszekottetese a Dunan, amelyen az orszag athalado vasuti forgalmanak tulnyomo resze folyik. A hid kozvetlenul a Rakoczi hid mellett, annak deli oldalan talalhato.

Az els? hidat a Kopaszi parhuzamm? megepiteset kovet?en, Ferencvaros es Kelenfold allomasok kozott 1877 -ben nyitottak meg a forgalom szamara. A novekv? vasuti forgalom a nem megfelel? min?seg? anyagbol epitett ketvaganyu hidat hamar meggyengitette, igy 1913 -ban egy uj hiddal helyettesitettek, amely a masodik vilaghaboruban megsemmisult. A haboru utan 1946 -ban egy egyvaganyu, felallando jelleg?, ugynevezett ?K”-hid letesult, vegul 1948 -ban es 1953 -ban keszultek el az allando hidszerkezetek a ket vagannyal. A negy nyilasu hid a meder felett 393 m, a teljes hid 477 m hosszu. A hidon a vasuti jarm?vek legnagyobb engedelyezett sebessege az eszaki oldalon 40, a delin 60 km/h volt. 2020-ban kezd?dott a harmadik hidszerkezet epitese, melyet 2021 aprilisaban adtak at, ezutan kezd?dott a kozeps? hid bontasa, melyet a deli bontasa fog kovetni. Mindharom uj hid 2022-t?l uzemel. Az atepites ota a hidon engedelyezett sebesseg: 80 km/h.

El?zmenyek [ szerkesztes ]

Az 1860-as evek vegere Budapesten mar harom nagy fejpalyaudvar m?kodott: az Osztrak Allamvasut Tarsasag (roviden OAVT) pesti indohaza (a mai Nyugati palyaudvar el?dje), a Magyar Kiralyi Allamvasutak losonci palyaudvara (a mai Jozsefvarosi palyaudvar ) es a Deli Vasut budai palyaudvara (a mai Deli palyaudvar ). Az egymastol fuggetlen vasuttarsasagok palyaudvarait nem kototte ossze vagany, erre a tarsasagok reszer?l igeny sem merult fel.

A Duna jobb es bal partjan kiepult vasutvonalakat egybekapcsolo un. osszekot? vasutnak ^[2] (ujabb neven: korvasutnak ) egy Duna-hidon at torten? vezeteset mar az 1860-as evek vegen tanulmanyoztak. Az osszekot? vasut es a hid terveinek kidolgozasaval a Magyar Kiralyi Allamvasutak Vasutepiteszeti Igazgatosagat biztak meg. Az 1868?69 kozott keszitett negy tervvaltozat negynyilasu, 94?116 m kozotti nyilasmeret?, vasszerkezet? hid letesiteset iranyozta el?.

A Vasutepiteszeti Igazgatosag ketevnyi szunet utan, 1871-ben foglalkozott ismet a vasuti hid epitesenek el?keszitesevel. Az ismet tobb, osszesen ot valtozatban keszitett terv alapjan megallapitottak, hogy a tobbtamaszu, kerettartos szerkezet a legkedvez?bb.

A magyar orszaggy?les az 1872. evi IX. torvenycikkben ^[3] rendelte el a budapesti osszekot? vasut es a vasuti hid epiteset, melyet vegul a DV Ujbuda (ma: Kelenfold) es a MAV K?banya (ma: K?banya fels?) allomasai ^{[4] [5]} kozott adtak at, Ferencvaros allomassal egyutt.

Az els? hidszerkezet [ szerkesztes ]

A torvenyi elrendeles hatasara felgyorsultak a hidepitessel kapcsolatos teend?k. 1872 augusztusaban elkeszultek a vasuti hid el?zetes tervei, valamint szeptember 25-i hatarid?vel kiirtak a palyazatot a hid kivitelezesi munkaira. A palyazatra ot ajanlat erkezett, amelyek ertekelese utan 1872 decembereben a francia Filleul-Brohy vallalat ajanlatat fogadtak el. A vallalathoz kes?bb csatlakozott a szinten francia Cail es Tarsa ceg. A vasuti hid kivitelezesi munkaira a szerz?dest 1873 . majus 31-en kotottek meg, a befejezesi hatarid?t 1874. szeptember 30-ra t?ztek ki.

A kivitelez? francia vallalat az epittet?vel tortent egyeztetes utan anyagtakarekossagi okokbol modositotta a hid terveit. A vegleges terveket igy egy 9,8 m magas f?tartoju, alsopalyas, tobbszoros racsozasu, a hidf?kon es a kozeps? hidpilleren mozgo sarus hidszerkezetkent keszitettek el. A hidszerkezet meretezesenel 12,25 tonnas mozdony-, 10,0 tonnas szerkocsi- es 8,5 tonnas teherkocsi- tengelyterhelest vettek figyelembe. A hid tervez?jenek kilete ketseges, nagy valoszin?seg szerint a korszak tobb vasuti hidjat tervez? Feketehazy Janos volt, de ? a feladat nagysagara valo tekintettel ? a MAV tobb mernoke, koztuk Rochlitz Gyula is reszt vehetett a munkaban.

A hid epitesi munkai 1873. szeptember 29-en kezd?dtek meg, ekkor sullyesztettek le az els? keszont a pesti oldali mederpiller epitesehez. A lesullyesztett keszonokban leveg?tulnyomas mellett keszitettek el a mederpillerek alapozasat. A teherbiro reteg eleresehez a keszonok legnagyobb sullyesztesi melysege a Duna nulla vizszintje alatt 10,1 m volt. A pillereket az arvizmagassagig kisebb reszben az osztrak gmundeni , nagyobb reszben a Praga melletti volsani banyakbol szallitott granittal , afelett soskuti meszk?vel burkoltak. Az arvizek es k?szallitasi problemak ellenere a pillerek es mas alepitmenyek 1875 augusztusara elkeszultek. A Duna partvonalanak szabalyozasa a jobb parton a Lagymanyosi-tavat levalaszto Kopaszi-parhuzamm?vel egyutt 1870-1976 kozott zajlott. A folyam bal partjan a fugg?leges partfal 1882-1884 kozott epult. ^{[6] [7] [8] [9]}

A hid vasszerkezetehez a vasanyagokat francia es belga vasm?vekben allitottak el?, a hegeszvasbol keszult szerkezetet a Cail es Tarsa vallalat parizsi gyaraban keszitettek el?, szallitasra alkalmas meretben. A vasszerkezetek helyszini szereleset mar 1875 majusaban elkezdtek, a bal parti pillereken teljes magassagban kezdtek meg a szerelest. A jobb parti nyilasokban mas modszerrel dolgoztak, a munkaallvanyon csak az also ovet szereltek es szegecseltek ossze, ezutan allitottak be az oszlopokat es szereltek ossze a fels? ovet. A hidszerkezet 1875 szeptember vegere elkeszult, es megkezd?dhetett a szerkezet mazolasa, a vaganyok fektetese, illetve a gyalogjaro pallozasa.

A hid probaterhelesere 1876 januarjaban kerult sor, miutan a vasuti palya epitese kesett, mozdonyok es teherkocsik nelkul. A probaterhelest nyilasonkent 1021 tonnanyi vasuti sinszal felhordasaval oldottak meg, a marado alakvaltozasok megfigyelesehez a terhet negy napig hagytak a hidon. Az el?irasnak megfelelt hidszerkezetet a csatlakozo vasuti palyaval egy id?ben, 1877 . oktober 23-an adtak at a forgalomnak, a Lanchid es a Margit hid utan Budapest harmadik hidjakent. A keslekedest az addig csak sajat vonalaikon kozleked? vasuttarsasagok elter? szabalyozasai, vasutbiztonsagi el?irasai, valamint a jogi szempontok hianyossagai okoztak.

A masodik hidszerkezet [ szerkesztes ]

A vasut es a vasuti halozat fejl?desevel mind tobb aru szallitasara volt igeny, ami a tengelyterheles folyamatos noveleset kovetelte, igy a vasuti hidak tovabbi meger?sitese vagy atepitese elkerulhetetlenne valt. Az osszekot? vasuti hid szerkezete is meger?sitesre szorult, de az 1897?1899 kozotti munkalatok soran megallapitottak, hogy a vasanyag er?sen korrodalodott. A vasszerkezetb?l vett mintakat huzoproba ala vetettek, es kiderult, hogy az el?rehaladott rozsdasodast nem csak az alapmazolas hanyagsaga, hanem a vasanyag heterogen min?sege is okozza. Az el?bbi okok miatt hataroztak el a teljes hidszerkezet cserejet, amit azonban a vasuti forgalom folyamatos fenntartasa mellett csak ugy lehetett megvalositani, ha az uj hidszerkezetet a regi melle epitik fel. Az uj hid terveit a MAV keszitette, a Kolber Ern? m?szaki f?tanacsos altal tervezett vonovasas, csonka szegmens alaku hid tengelyet a regi hid tengelyet?l 12 meterre eszakra t?ztek ki.

Az uj mederpillerek epiteset 1910 marciusaban kezdte meg a Fischer Henrik es Fia vallalat. Az els? hid alapozasi munkaihoz hasonloan szinten keszonos megoldassal keszitett pillerek epiteset a Duna aradasa is hatraltatta, igy azzal 1911. junius 17-en vegeztek. A regi es az uj pillerek kozotti 1 m koruli szelesseg? nyilast atboltoztak.

A folytacelbol keszult hidszerkezetet az Allamvasutak Gepgyara keszitette, a szerelesi munkakat 1911 elejen kezdte meg a vallalat. A medernyilasok vasszerkezetet allvanyokrol, nyilasonkent tizenket jaromrol epitettek. El?szor a vonorudakat, majd a kereszttartokat, a hossztartokat, vegul a f?tarto vegein a ket keretet szereltek ossze villanymotoros, 5 tonna teherbirasu szerel?daru segitsegevel. A vasszerkezeteket szegecselessel er?sitettek egymashoz, s?ritett leveg?vel m?kod? szegecsel? sajtok es szegecsel? kalapacsok segitsegevel.

A ket MAV 301 sorozatu mozdonnyal es negy-negy teherkocsival vegzett probaterheleseket a bal es a jobb vaganyokon 1913 . november 18-an , illetve 25-en hajtottak vegre. A probaterhelesek utan a hidakat at is adtak a forgalomnak, ^[10] amelyre a csatlakozo vaganyokat ellenivekkel vezettek fel. A regi hid szerkezetenek bontasat az uj hid atadasa utan kezdtek meg, am az els? vilaghaboru felbeszakitotta munkalatokat, igy a budai hidf?hoz csatlakozo nyilas szetszereleset csak 1924-ben fejeztek be.

Az ideiglenes hid [ szerkesztes ]

A masodik vilaghaboru alatt a vasuti hid ket legitamadasban is megserult kis mertekben, am mindketszer sikerult kijavitani. A hid vesztet a visszavonulo nemet csapatok okoztak, 1944 . december 31-en felrobbantottak. A robbanotolteteket a hidnyilasok kozepere helyeztek, igy a teljes szerkezet a Dunaba zuhant. Robbanoanyagot helyeztek el a hidf?k es a pillerek kozeleben is, a hidf?ket teljesen szetvitte a robbanas ereje, a pillerek csak a viz feletti reszeken serultek.

A szovjet hadsereg szukseghidat epitett a roncsok mellett, az egyvaganyu, fabol keszult jarmokon allo hidat 1945 . aprilis 26-an adtak at a forgalomnak.

A szukseghidat az arvizek es jegzajlasok is veszelyeztettek, ezert a vegleges hid felepitese el?tt egy felallando jelleg? hid epitese valt szuksegesse. A felallando hid helyet az alepitmenyek legeszakibb reszen jeloltek ki, hogy a kes?bbiekben ne zavarja a vegleges hid letesiteset. A felallando hidat ugynevezett ?K”-rendszer? racsos, csavarozott kivitel?, kettamaszu szerkezetekb?l epitettek, haromemeletes valtozatban. A hidhoz szukseges ?K” racsok egyharmada az orszag kulonboz? reszein rendelkezesre allt, a maradek anyagot le kellett gyartani. Az el?z?, vonovasas, ives hidszerkezet hidf?it es pillereit jelent?s mertekben, negy meterrel kellett magasabbra felfalazni ahhoz, hogy fogadni tudjak a ?K”-rendszer? hid elemeit. Ezeket az alepitmenyi munkakat a MAV 1945 szeptembereben kiadta a tobb vallalat osszefogasaval alakult Dunahidepit? Vallalatok Munkakozossegenek .

A ?K”-rendszer? hid szerkezetenek szereleset 1946 juliusaban kezdte meg a MAVAG. A negy nyilasba osszesen 2315 tonnanyi ?K” hidanyag epult be, amit 110 000 db esztergalt orsoju csavarral szereltek ossze. A szerelest ?K” hidszerel? daruval vegeztek, a meder feletti nyilasokat allvany nelkul, konzolosan epitettek, az ellensulyok a partokon epultek. A kozbens? nyilasoknal a mar megepult szerkezetek kepeztek az ellensulyt. A hidszerkezet szerelese 76 napot vett igenybe, a probaterhelest ket MAV 424 sorozatu mozdonnyal es negy darab, 28 tonnaval terhelt teherkocsival vegeztek. A felallando hidat 1946 . oktober 31-en adtak at a forgalomnak.

A harmadik hidszerkezet [ szerkesztes ]

Az ujjaepiteshez a hidepit? vallalatokbol osszeallt Munkakozosseg 1947-re fejezte be a hidf?k es pillerek deli reszenek a helyreallitasat. Elkeszult id?kozben az uj hidszerkezet terve is, amelyet Koranyi Imre iranyitasaval Fekete Istvan mernoki irodaja keszitett. A ket egymas mellett fekv? hidszerkezet negynyilasu, folytatolagos f?tartoju, szimmetrikus racsozasu, gerendatartos kivitelben keszult. A ikerhidakat allvany nelkul, szabadon szereltek, egy-egy segedjarom segitsegevel. Az eszaki hidat a sikeres probaterheles utan 1948 . szeptember 6-an (mas forrasok szerint szeptember 12-en vagy oktober 8-an), a delit 1953 . julius 22-en (mas forrasok szerint junius 22-en) adtak at a forgalomnak. Az ikerhidak szelere gyalogos jardak epultek, amelyeket a hidhoz er?sitett konzolok tartottak. ^{[11] [12] [13]}

A ?K”-rendszer? hidat 1953-ban bontottak el, a hidanyagot az Ujpesti vasuti hid epitesenel hasznaltak fel.

A hid deli oldalan, a gyalogos jarda felett, a f?tarto kuls? sikjara 1968-ban kozm?vezetekeket szereltek fel, amelyeket ved?fallal valasztottak el a vasuti palyatol. A megnovekedett szelterhelessel szembeni ellenallas, es a nagyobb merevseg biztositasa erdekeben a ket hidszerkezetet egymassal osszekotottek.

A vasuti hid eszaki oldalan, azzal parhuzamosan epult meg 1992 es 1995 kozott a Lagymanyosi (2011 ota Rakoczi) hid , amelyre atszereltek a kozm?vezetekeket. Ekkor sz?nt meg a vasuti hidon a gyalogosforgalom is, azota engedely nelkul tilos a gyalogos atjaras.

2001-ben a korvasut Ferencvarosi palyaudvar es a Kelenfoldi palyaudvar kozotti szakaszaval egyutt a hidon is felepitmenycserere kerult sor, majd 2004 -ben a M?veszetek Palotaja felepulesevel kapcsolatban a vaganyokat zajelnyel? lemezekkel lattak el, a sineket pedig rugalmas elemeken keresztul rogzitettek a hidfakhoz, ezzel csokkentve az athalado vonatok keltette zajt es rezgest.

A negyedik hidszerkezet [ szerkesztes ]

A pillerek eszaki oldalan evtizedeken at lathatoak voltak az egykori K-hid magasitott alepitmenyi reszei, melyek ? a tervezett harmadik vagany szamara ? egy uj hidnak biztositottak elhelyezesi lehet?seget. Az uj hid megepiteset 2019-ben jelentettek be, ennek atadasa utan csereltek ki, egymast kovet?en, a ket regi hidszerkezetet. ^[14] (A kozbeszedben es a sajtoban a deli korvasut elnevezes is ehhez kapcsolodoan jelent meg. Korabban ezzel a nevvel ritkabban illettek.)

A 2020-ban megalakult Budapest Fejlesztesi Kozpont egyik nagyszabasu projektjenek eltokelt celja hosszu tavon az agglomeracios telepulesekr?l a f?varosba jelenleg autoval bejarok atcsabitasa az egyseges koncepcio alapjan korszer?sitett vasuti halozatra, a f?varosi kozutak tulterheltsegenek csokkentese erdekeben. A Budapesti Agglomeracios Vasuti Strategia megvalositasanak els? lepese az Osszekot? vasuti hid rekonstrukcioja es b?vitese volt. ^[15]

A megvalositas 2020 aprilisaban kezd?dott el, ^[16] az uj hid els? elemet 2020 szeptembereben emeltek a helyere. ^[17] 2021 marciusara keszult el az uj hidszerkezet, ^[18] aprilisban a sikeres terheleses teszt utan megindult a forgalom az uj, eszaki vaganyon. ^{[19] [20]} Ezzel egy id?ben megkezd?dott a kozeps? hidszerkezet bontasa, amellyel 2021 julius vegere vegeztek. ^[21]

A tervek szerint a kesz hidakon ? zajved? falak mogott ? akar 100 km/h is sebesseggel haladhat majd a forgalom. ^[22]

2022. augusztus 3-an elkeszult a meger?sitett pillereken nyugvo harom uj hidszerkezet, rajtuk a vasuti palya felepitmenyeivel. A deli korvasut b?viteseig (azaz a tervezett harmadik vagany megepiteseig) a forgalom tovabbra is ket hidon zajlik. (A delin es a kozeps?n.) A beruhazast a Duna Aszfalt keszitette el 48,5 milliard ft ertekben, amib?l 30,4 milliard forint az Europai Unio tamogatasa. ^[23]

Kapcsolodo szocikk [ szerkesztes ]

• Ujpesti vasuti hid

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• dr. Nemeskeri-Kiss Geza: A hazai vasuti hidepites tortenete (1846?1875). In Magyar Vasuttortenet: A kezdett?l 1875-ig. F?szerk. dr. Kovacs Laszlo. Budapest: (kiado nelkul). 1996. 218?220. o. = Magyar Vasuttortenet, 1. ISBN 963-552-312-2  
• dr. Gall Imre: A budapesti Duna-hidak. Budapest: Hidepit?. 1984. ISBN 963-218-690-7  
• Pall Gabor: A budapesti Duna-hidak tortenete. 1956.  

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• 1992.05.17. Lagymanyosi to, Kopaszi gat es a Lagymanyosi obol - Becsky Andras Youtube csatornaja, 2024.04.23.