Az
Ir-sziget
(
angolul
Ireland
,
irul
Eire
,
ulsteri skot nyelven
Airlann
) a
Brit-szigetek
resze,
Europa
harmadik legnagyobb
szigete
. Az europai kontinenst?l eszaknyugatra, a
Brit-szigett?l
nyugatra fekszik.
Politikailag a sziget othatodat elfoglalo fuggetlen
Ir Koztarsasagra
es az
Egyesult Kiralysaghoz
tartozo, a sziget eszakkeleti reszeben fekv?
Eszak-Irorszagra
oszthato.
Az ir nev az ir
Eriu
szobol szarmazik, ez a modern
ir nyelvben
Eire
alaku.
A sziget lakossaga valamivel kevesebb mint 6 millio (
2006
), ebb?l valamivel tobb mint 4,2 millio az Ir Koztarsasagban el.
Az Ir-szigetet gyakran a
Brit-szigetek
reszekent emlegetik. Ez azonban sok ir szamara nem elfogadhato megnevezes, mivel a tortenelmi, kulturalis es politikai realitasokkal ellentetesnek tartjak. Semleges kifejezeskent a szigetekre gyakran hasznaljak a ?Britannia es Irorszag” kifejezest (angolul
Britain and Ireland
). Egy masik, ritkabban hasznalt megnevezes az Eszak-atlanti szigetek (
Islands of the North Atlantic
, vagy roviditessel IONA).
Az Ir-sziget domborzati terkepe
Az Ir-sziget 84 412 negyzetkilometeren terul el. Kozponti alfoldjeit parti hegyek gy?r?je veszi korul. A legmagasabb csucs az 1041 meter magas
Carrauntuohill
Kerry megyeben
.
A szigetet a 386-kilometer hosszu
Shannon folyo
,
Irorszag folyoi
kozul a legnagyobb, ket reszre osztja.
Az enyhe klima gazdag vegetaciot eredmenyez, ezert becezik Irorszagot neha "Smaragdszigetnek".
A sziget legkevesbe m?velhet? resze a delnyugat es a nyugat, ahol sok a latvanyos hegy es szikla.
A sziget
geologiai
szempontbol is tobb reszre oszthato. A nyugat,
Galway
es
Donegal
kornyeke a
Skot-felfoldhoz
hasonloan a
Kaledoniai-hegysegrendszer
atalakult k?zeteinek oroksege. Az Ulster delkeleti reszet?l delnyugat fele, Longfordig es
Navanig
huzodo videk
ordovicium
es
szilur
kori sziklakbol all, amelyek a skot
Deli-Felfoldhoz
hasonloak. Meg delebbre a
wexfordi
part szinten ordoviciumi es szilur kori granitkituremkedesei inkabb
walesi
jelleg?ek.
A delnyugat, a
Bantry-obol
korul es a
Macgillycuddy-csucsok
hegyeinek kevesse atalakult
devon
kori sziklai
Cornwallhoz
hasonlitanak.
A sziget laposabb kozeps? reszenek sziklait
karbon
kori meszk? boritja, amelyen gazdag vegetacio tenyeszik. A nyugati parti,
Lisdoonvarna
koruli
Burren
karszt
formaciokban gazdag videk.
Silvermines
es
Tynagh
olom
es
cink
tartalmu asvanyok retegei alakultak ki.
A szigeten evtizedek ota folynak a
szenhidrogen
lel?helyek kutatasai. Az els? jelent?s felfedezes ? a
Marathon Oil
cege ? a
Kinsale Head
gazmez? volt az
1970-es evekben
Corkes
Cobh
partjainal.
1999ben
az Enterprise Oil jelentette be a
Corrib gazmez?
felfedezeset. Mindezek felporgettek az aktivitast a nyugati partnal, a
Shetland-szigetekt?l
nyugatra elterul?
eszaki-tengeri olajlel?helyekhez
hasonloan. A kutatas folytatodik, tobbek kozt Donegaltol eszakra, az
Ir-tengeren
a
Szent Gyorgy-csatornaban
.
Az Ir-sziget nehany kiemelked? foldrajzi neve. (Reszletesebben lasd ezen a
nagyobb valtozaton
.)
Az Ir-sziget klimaja enyhe, az ev folyaman valtozekony, de nem szels?seges. A legmelegebb h?mersekletet, 33,3 °C-ot (91,94 °F)
1887
.
junius 26-an
mertek a
Kilkenny kastelyban
,
Kilkenny megyeben
. A negativ h?mersekleti rekord -19,1 °C (-2,38 °F), ezt a
Sligo megyeben
lev?
Markree kastelyban
mertek
1881
.
januar 16-an
.
Csapadek egesz evben hullik a szigeten, de viszonylag kis mennyisegben, kulonosen keleten. A nyugati teruletek atlagban csapadekosabbak es jobban ki vannak teve az
Atlanti-ocean
viharainak, f?leg kes? ?sszel es a teli honapokban, amelyek er?s szelet, sok es?t es havat, havases?t hoznak ebbe a regioba.
Galway
eszaki reszeben es
Mayo
keleti reszeben regisztraljak a legtobb villamlast (atlagban 5-10 nap evente). A hosszu hoeses ritka es f?leg csak a sziget eszaki reszeben fordul el?.
A parti es belfoldi teruletek kozt szamottev?ek a
h?mersekleti
kulonbsegek. A bels? videkek telen melegebbek, nyaron hidegebbek ? itt atlagban egy evben 40 nap van fagy, mikozben a parti teruleteken csak 10 nap. Kis tavolsagokon belul alakulnak ki nagy h?mersekleti kulonbsegek: peldaul
Omagh
varos juliusi napi maximum atlagh?merseklete 23 °C (73,4 °F), mikozben a t?le mindossze 54,1 kilometerre fekv?
Derrye
csak 18 °C (64,4 °F). El?bbi januari napi minimum atlagh?merseklete -3 °C, az utobbie 0 °C.
A sziget kulonboz? teruletein a januari atlagh?merseklet minimum -4 °C es maximum 11 °C, a juliusi 9 °C es 23 °C kozott valtozik.
Gimszarvasok a
Killarney Nemzeti Parkban
(
Kerry megye
)
Az Ir-szigeten kevesebb allat- es novenyfaj honos, mint a
Brit-szigeten
vagy az europai kontinensen, mivel a leg
utolso jegkorszakot
kovet?en nagyon koran, mintegy 8000 evvel ezel?tt sziget lett. A sziget novenyfajainak egy resze azonban kifejezetten csak itt el. A sziget valtozatos
el?helyeket
kinal: megm?velt teruleteket, erd?ket, fenyveseket, mocsarakat es parti el?helyeket.
Csak 31
eml?sfaj
?shonos a szigeten, mivel a jegkorszak utan megemelked? tengerszint elvalasztotta kontinenst?l. Nehany faj, mint a
voros roka
(Vulpes vulpes),
a
sun
,a
hermelin
(Mustela erminea)
es a
borz
gyakoriak, masok, mint az
ir nyul
(Lepus timidus),
a nagy termet?
gimszarvas
(Cervus elaphus)
es a
nyuszt
(Martes martes)
jobbara csak egyes nemzeti parkokban es termeszetvedelmi teruleteken lathatok. Nehany behozott faj teljesen alkalmazkodott a kornyezethez, mint az
uregi nyul
(Oryctolagus cuniculus)
vagy a
vandorpatkany
(
Rattus norvegicus"").
A szigeten mintegy 400
madarfaj
el, sok kozuluk vandormadar, mint a telen
Afrikaba
kolt?z?
fecske
. A sarki madarak telen jonnek a szigetre. Az
avifauna
nagyon gazdag: nagy tengerimadar koloniak elnek a partok kornyeken, peldaul a
Saltee-szigeteken
es a
Nagy Skellig-szigeten
. A
szirti sasok
(Aquila chrysaetos)
evtizedekkel ezel?tt kipusztultak a szigeten, de ujratelepitettek ?ket.
Az Ir-szigeten nincsenek
kigyok
es
hull?kbol
is csak egy faj van, az
elevenszul? gyik
(Zootoca vivipara).
Haromfele
ketelt?
el itt: a
gyepi beka
(Rana temporaria),
a
pettyes g?te
(Lissotriton vulgaris)
es a
barna varangy
(Bufo calamita),
de kozuluk csak a beka bennszulott faj. A delnyugati partok menten rendszeresen megjelennek bizonyos tengeri tekn?s fajok, de nem mennek a partra.
Szent Patrik
szobra
Az
utolso jegkorszak
idejen a mai sziget joreszet jeg takarta es osszekottetesben allt a kontinenssel. Terulete mintegy 9000 eve lakott.
K?korszaki
lakoi a
Kr. e. 8. evezredben
erkezhettek es a kovetkez? 3-4000 evben kulturajuk a
mezolitikusbol
a fejlett
neolitikusig
fejl?dott. A
Kr. e. 2500
korul kezd?dott
bronzkor
idejen fejlett
arany
es
bronz
diszek keszultek a szigeten. A
vaskor
id?szaka a szigeten mar a
keltakhoz
kot?dik. A hagyomanyos elmeletek szerint
Kr. e. 8.
es
1. szazad
kozt tobb hullamban erkeztek a szigetre, az utolso hullam a
gaeleke
volt, akik meghoditottak a szigetet es ot vagy tobb apro kiralysagot hoztak letre. A torteneszek azonban ma inkabb mar arra hajlanak, hogy inkabb hosszu bevandorlasi folyamatrol lehetett szo, mint hirtelen gyarmatositasi hullamokrol. A romaiak
Hibernia
vagy
Scotia
neven ismertek a szigetet.
Ptolemaiosz
100
-ban reszletesen irt a sziget foldrajzarol es torzseir?l. A helyi emlekezetet az
ir kolteszet
, mitoszok es a regeszet kozvetiti.
Roma
es a sziget viszonya pontosan nem ismert, a romaiak irasaiban csak nehany utalas maradt fenn az Ir-szigetre.
A
kora kozepkori kronikak
szerint
431
-ben erkezett a szigetre
Palladius
puspok, aki azt a missziot kapta
I. Celesztin papatol
, hogy legyen ?a mar Krisztusban hiv?” irek pasztora. Ugyanezen kronikak szerint a kovetkez? evben erkezett ide
Szent Patrik
, aki az irek ved?szentjeve valt. Palladius es Patrik tevekenysegenek reszletei vitatottak, de arrol nagyjabol egyetertes van, hogy mindketten leteztek, bar a kronikak id?nkent osszekevertek tetteiket. Palladius valoszin?leg
Leinsterbe
ment, Patrikrol pedig azt tartjak, hogy
Ulsterbe
ment, ahol fiatalemberkent egy ideig valoszin?leg fogoly volt.
Az uj hit terjedese megpecsetelte a
druida
-hagyomanyok sorsat.
Az ir kereszteny tudosok viragzo kolostoraikban jeleskedtek a
latin
es a
gorog nyelv
es a teologiai irasok tanulmanyozasaban es a kora kozepkor gyakran sotetnek nevezett szazadaiban is meg?riztek a latin es gorog kultura altal felhalmozott tudast. Viragzott a keziratfestes, a femmegmunkalas es a szobraszat es olyan kincseket hozott letre, mint a
Kellsi kodex
(kevesbe ismert neven
Columba konyve
), illetve gazdagon diszitett ekszereket es az ir tajra jellemz? faragott k? nagykereszteket. Ezt a viragzo korszakot a
9. szazadtol
a
vikingek
tamadasai es pusztitasai tortek meg 200 evre. Vegul azonban a hoditok megtelepedtek a szigeten es sok varost hoztak letre, mint peldaul a mai
Dublin
,
Cork
,
Limerick
es
Waterford
.
A sziget politikai felosztasa:
- Az
Ir Koztarsasag
,
Dublin
f?varossal. Az allam hivatalos nevei
Ireland
es
Eire
, hivatalos ?leirasa'” Ir Koztarsasag. Eszak-Irorszagban sokan egyszer?en "a Del" vagy "a Koztarsasag" neven emlegetik.
- Eszak-Irorszagot
a helyi nacionalistak, illetve az Ir Koztarsasag lakoi ?az Eszak” neven emlegetik, a koztarsasagpartiak "a Hat Megye", az
unionistak
Ulster
neven ismerik (bar a tortenelmi
Ulster
regio a Koztarsasagban lev?
Donegal
,
Cavan
es
Monaghan
megyeket is magaba foglalta).
Az
1920-as Irorszag kormanya torveny
es a
Szetvalas
el?tt az Ir-sziget egesze az
1800
-as
Egyesulesi torvennyel
letrehozott
Nagy-Britannia es Irorszag Egyesult Kiralysaganak
resze volt. Az ezel?tt letez?
Ir Kiralysagot
meg
1541
-ben hozta letre
VIII. Henrik angol kiraly
, bar a sziget egesze csak a
17. szazad
elejen kerult az angol uralkodok fennhatosaga ala. Henrik korat megel?z?en az Ir-sziget teruleten szamos apro kiralysag osztozott (
Leinster
,
Munster
,
Connacht
,
Mide
,
Ulster
es masok). Meg a
normann
tamadasokat megel?z?en ezeket a kiralysagokat
nagykiralyok
fogtak ossze: hatalmuk merteke az adott politikai konstellaciotol es a nagykiraly szemelyet?l fuggott.
Sok tekintetben a sziget egyseges entitaskent m?kodik peldaul a
gael
jatekokban, a
rogbiben
es nehany mas sportagban.
A
katolikus egyhaz
, az
anglikan
Ir Egyhaz
(Church of Ireland)
es az
Ir Presbiterianus Egyhaz
szinten az egesz szigetet felolel?en szervez?dott. Az Ir Koztarsasag lakoinak 88%-a, Eszak-Irorszag lakossaganak 44%-a katolikus.
A
szakszervezetek
egy resze szinten a teljes szigetre szervez?dott es az ossz-szigeti,
dublini
kozpontu
Szakszervezetek Ir Kongresszusa
nev? ossz-szigeti tomoruleshez (
Irish Congress of Trades Unions
, ICTU) tartozik. Mas eszak-irorszagi szakszervezetek az
Egyesult Kiralysagban
m?kod? Szakszervezeti Kongresszushoz
(Trades Union Congress)
csatlakoztak, megint masok pedig mindket szovetseghez.
A sziget
kulturaja
sok egyeb teruleten is egyseges, az
ir nepzene
peldaul ilyen, bar foldrajzi regionkent megjelennek benne egyedi vonasok is. Az ir es a
skot nepzene
kozt sok a hasonlosag.
Az Ir-sziget es a 32 egykori
megye
Irorszagot negy
tartomanyra
osztjak, ezek:
Connacht
,
Leinster
,
Munster
es
Ulster
. Ir nevuk
cuigi
, azaz ?otod”, korabban ugyanis ot tartomanyt tartottak szamon. Az otodik Meath volt (a korai id?kben onallo kiralysag), amelyhez a jelenlegi
Meath megye
, illetve
Westmeath
es
Longford
megyek tartoztak.
A
19. szazadban
a brit kozigazgatas 32
megyere
osztotta az orszag teruletet. Amikor a mai Ir Koztarsasag elvalt a brit fennhatosag alatt maradt teruletekt?l, Eszak-Irorszag teruletet hat ulsteri megye alkotta es 26 megye a fuggetlen Irorszag resze lett. Az
Egyesult Kiralysag
kozigazgatasanak
1974
-es valtozasai ota a regi megyehatarok nem leteznek Eszak-Irorszagban (bar
Fermanagh Keruleti Tanacs
terulete csaknem megegyezik a korabbi megyevel). A Koztarsasagban a helyi onkormanyzati hatarok tovabbra is kovetik a megyehatarokat, csak
Tipperary
megyeb?l es
Dublin
megyeb?l jottek letre kisebb egysegek. A valasztasi keruletek nem teljesen veszik figyelembe a megyehatarokat. Bizonyos sportokban az eredeti 32 megye alapjan meg mindig letezik a felosztas es a megyek a helyi kultura es a helyi onazonossag szempontjabol is el?ek.
Irorszag, illetve Europa nepessegenek alakulasa a neps?r?seggel aranyitva. Jol latszik az
1845
es
1849
kozti
nagy ehinseg
katasztrofalis hatasa.
Az Ir-sziget
neps?r?sege
(2002)
2008
-ban a szigetnek 6 380 661 lakosa volt, a
neps?r?seg
73,4 f?/km² volt.
A nagy tobbseg
ir
, azutan
angolok
,
ulsteri skotok
,
ir ciganyok
es bevandorlok vannak meg.
Vallasilag 71,2%
romai katolikus
, 20,9%
protestans
(
anglikan
), 7,5%
ateista
vagy vallas nelkuli, 0,4% egyeb.
Legnepesebb telepulesek
[
szerkesztes
]
Vasutvonalak
a szigeten
A sziget nehany erdekes helye:
- Cashel sziklaja
,
Tipperary megye
- Cahir kastely
Cahir
kozeleben, Tipperary
- Burren-karszt
,
Clare megye
- Ceide mez?k
,
Mayo megye
- Jerpointi apatsag
,
Kilkenny megye
- Oriasok utja
,
Antrim megye
- Mourne hegyei
,
Down megye
- Rathlin-sziget
, Antrim
- Londonderry
(Derry) fallal korulvett varosa,
Eszak-Irorszag
- Glendalough
falu,
Wicklow megye
- Croagh Patrick
hegy, zarandokhely,
Mayo megye
- Wicklow-tura
, Wicklow
- Newgrange
(Bru na Boinne) tortenelem el?tti halomsirjai,
Meath megye
- Antrimi-volgyseg
, Antrim
- Kellsi kodex
, Trinity College Dublin
- Trinity College
,
Dublin
- Dublini Allatkert
, Dublin
- Japankertek,
Kildare megye
- A
Botanikus Kert
, Dublin
- Aran-szigetek
,
Galway megye
- Emain Macha
(vagy Navan-er?d),
Armagh megye
- Tara dombja
,
Meath megye
- Trimi var
, Meath
- Moher-sziklak
,
Clare megye
- Blarney-i var
,
Cork megye
- Clonmacnoise
-i kolostor,
Offaly megye
- Achill-sziget
, Mayo
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]