한국   대만   중국   일본 
Eszt fuggetlensegi haboru ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Eszt fuggetlensegi haboru

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Eszt fuggetlensegi haboru
Finn önkéntesek érkezése Tallinnba, 1918 decemberében.
Finn onkentesek erkezese Tallinnba , 1918 decembereben.
Datum 1918 . november 28. ? 1920 . februar 2.
Helyszin Esztorszag valamint Eszak- Lettorszag , ekkor meg Szovjet-Oroszorszag eszaknyugati resze.
Eredmeny Esztorszag fuggetlen allam lett.
Harcolo felek
  Esztorszag
  Egyesult Kiralysag (tengeri tamogatas)
finn, dan es sved onkentesek
Szovjet-Oroszorszag
Baltische Landeswehr
Parancsnokok
Johan Laidoner (wd) Dmitrij Nikolajevics Nade?nij
Rudiger von der Goltz (wd)
Hader?k
86 000 korul 80 000 korul
20 000 korul
Vesztesegek
5 000 halott
15 000 sebesult
Ismeretlen szamu halott es sebesult
10 000 hadifogoly
400 halott
1500 sebesult
A Wikimedia Commons tartalmaz Eszt fuggetlensegi haboru temaju mediaallomanyokat.
A legfontosabb csapatmozgasok

Az eszt fuggetlensegi haboru ( eszt nyelven : Vabadussoda ) egy fegyveres konfliktus volt 1918 . november 28. ? 1920 . februar 2. kozott, az ekkor meg az Orosz Birodalom eszaknyugati reszen elhelyezked? Esztorszag teruleten, illetve Lettorszag eszaki reszen. A konfliktus az oroszorszagi polgarhaboru nyugati hadszinterenek reszet kepezte es Esztorszag fuggetlensegenek kivivasaval ert veget, melyet az 1920. februar 2-an alairt tartui bekeszerz?des szentesitett. A haborunak sajatos jelleget adott a balti nemetek fegyveres szervezetenek, a Baltische Landeswehrnek a reszvetele a harcokban, akik egyszerre kuzdottek az eszt hadsereg es a Voros Hadsereg egysegei ellen.

El?zmenyek [ szerkesztes ]

Az els? vilaghaboru az osszeomlas szelere sodorta az Orosz Birodalmat. 1917 februarjaban megbukott a cari rendszer, majd meg ugyanez ev oktobereben a Vlagyimir Iljics Lenin vezette bolsevikok vettek at a hatalmat. A bolsevik hatalomatvetel torest okozott a regi, cari rendszerhez h? katonatisztek es politikusok, valamint az uj hatalom tamogatoi kozott, melynek eredmenyekent rovidesen polgarhaboru tort ki a szemben allo felek kozott.

A kaotikus politikai helyzet az Orosz Birodalom teruleten el? kisebbsegek szeparacios torekveseit is feler?sitette. 1917 novembereben megalakult az Eszt Nemzeti Tanacs, mely az Esztlandiai kormanyzosag legmagasabb hatalmi szerveve nyilvanitotta magat. A bolsevik hatosagok azonban a Nemzeti Tanacsot feloszlattak, ideiglenesen meggatolva az eszt fuggetlensegi torekvesek ervenyre jutasat. 1918 elejen azonban Esztorszag az el?renyomulo Nemet Csaszari Hadsereg fennhatosaga ala kerult, ezt kihasznalva, februar 24-en az ujjaalakult nemzeti tanacs kikialtotta a terulet fuggetlenseget es egy ideiglenes kormanyt alapitottak. Ezt a fuggetlensegi kialtvanyt azonban sem a nemetek, sem a bolsevik kormany nem ismerte el.

Az 1918. november 11-i nemet kapitulaciot kovet?en, az esztorszagi nemet katonai parancsnoksag atadta a politikai hatalmat az ideiglenes kormanynak es megkezdte kivonulasat a teruletr?l. 1918. november 16-an a kormany megkezdte az eszt hadsereg megszervezeset, Konstantin Patset nevezve ki honvedelmi miniszterre, Anders Larka vezer?rnagyot pedig a hadsereg vezerkari f?nokeve.

A konfliktus [ szerkesztes ]

1918. november 28-an a Voros Hadsereg 6. gyalogos hadosztalya tamadast intezett Narva tersegeben az Eszt Vedelmi Liga paramilitaris alakulatai es a visszavonuloban lev? nemet 405. gyalogos hadosztaly ellen, kirobbantva ezzel a katonai konfliktust. A varos mar masnapra elesett, ezalatt a 2. "Novgorod" hadosztaly a Peipus-to tersegeben lepett tamadasba, egy masodik frontot nyitva. 1918 karacsonyara a szovjet csapatok elfoglaltak az eszt teruletek legfontosabb vasuti csomopontjanak szamito Tapat valamint Tartut , es mar csak 34 km-re alltak Tallinntol. Id?kozben a bolsevikokkal szimpatizalo eszt kommunistak Narvaban kikialtottak az Esztorszagi Munkaskommunt .

Ebben a katonai helyzetben kezd?dott meg az eszt hadsereg atszervezese, a vezerkari f?nokke frissen kinevezett Johann Laidoner vezetesevel. Laidoner Esztorszag deli reszen egy szamottev? katonai alakulatot allitott fel Viktor Puskar parancsnoksaga alatt, valamint letrehozta a Kuperjanov-hadosztalyt , egy kulonleges m?veleti katonai alakulatot Julius Kuperjanov hadnagy vezetesevel, mely a frontvonal mogott hajtott vegre hadm?veleteket a szovjet csapatok ellen (nem csak Esztorszag, hanem Lettorszag teruleten is). Az eszt hadsereg megszervezeset a kulfoldr?l erkez? anyagi segitseg is lehet?ve tette: Finnorszag decemberben 5000 puskat es 20 agyut kuldott az eszt hadseregnek, az Egyesult Kiralysag pedig 6500 puskat, 200 geppuskat es 2 agyut juttatott el tengeri uton az eszt hadsereg szamara. Emellett 1919. januar 2-an egy 2000 f?s finn onkentes hadosztaly is erkezett az eszt csapatok megsegitesere.

Az eszt hadsereg 1919. januar 2. es 5. kozott megallitotta a Voros Hadsereg el?renyomulasat, majd januar 7-en ellentamadasba lendult. Januar 9-en elfoglaltak Tapat, majd januar 17?18. kozott sulyos harcokat vivtak Narva visszafoglalasaert, mely vegul sikerrel jart, de az elkovetkez? napokban a front Narva mellett megmerevedett. Ekozben a deli fronton az eszt?finn csapatok visszafoglaltak Tartut, majd januar 31-en a pajui csataban a szovjet egysegeket kiszoritottak Esztorszagbol es bevonultak Valga hatarvarosba (ebben a csataban esett el Julius Kuperjanov).

1919 februarjaban mindket fel sikertelenul probalt attorest elerni. Februar vegen a szovjetek felallitottak az Eszt Voros Hadsereget , az Eszt Kommunista Partot iranyito Jaan Anvelt vezetesevel. Ezt kovet?en a Voros Hadsereg ujabb offenzivat kiserelt meg Narva tersegeben es a deli fronton is, de Narvanal az eszt hadsereg egysegei a feher orosz csapatok segitsegevel visszavertek a tamadast, a deli fronton azonban a szovjet csapatok tobb telepulest is elfoglaltak marcius kozepeig. Marcius 29-en az esztek ellentamadasba lepve atleptek a tulajdonkeppeni Oroszorszag hatarat is es elfoglaltak Pecsorit (melyet a tartui beke ertelmeben Petseri neven Esztorszaghoz csatoltak. Jelenleg Oroszorszag resze).

1919 majusaban az eszt hadsereg ujabb offenzivaba kezdett, melynek eredmenyekent Narva tersegeben sulyos vereseget mertek a szovjet csapatokra, majd - miutan az Eszt Voros Hadsereg egysegeinek tobbsege atallt az eszt hadsereg oldalara ? 1919. majus 25-en elfoglaltak Pszkovot . A varos feletti ellen?rzest nemsokara atadtak a Nyikolaj Jugyenyics vezette feher csapatoknak. Ezzel parhuzamosan az eszt csapatok felszabaditottak Lettorszag eszaki reszet is a szovjet uralom alol, itt azonban egy ujabb ellenseggel szembesultek: a Baltische Landeswehrrel , mely a balti nemetek katonai alakulata volt ? 1918 novembereben a megszallo nemet hadsereg parancsnoksaga altal felallitva.

R. v. d. Goltz (wd)
J. Laidoner (wd)

A K?rlis Ulmanis vezette lett ideiglenes kormany 1919 aprilisaban Esztorszaghoz hasonloan kikialtotta a terulet fuggetlenseget, de az ujonnan megalakulo allamot rovid id? alatt lerohantak a Voros Hadsereg alakulatai, akiknek el?renyomulasat a Rudiger von der Goltz vezette Baltische Landeswehr allitotta meg. Goltz azonban Ulmanis kormanyat felreallitotta es helyere a nemetbarat Andrievs Niedrat tette meg miniszterelnoknek. Junius elejen a nemet csapatok el?renyomulasba kezdtek Lettorszag eszaki teruletei fele is, betorve az eszt megszallas alatt lev? teruletekre. Laidoner tabornok junius 3-an egy ultimatumot kuldott Goltznak, amelyben a nemet csapatok visszavonulasat kerte. Miutan valaszt nem kapott, junius 5-en pancelos vonatokat kuldott az erintett teruletre, melyekre azonban a Landeswehr csapatai tuzet nyitottak. Junius 6-an a nemetek elfoglaltak C?sis varost, majd az eszt hadsereg ellentamadasat visszavertek. Habar junius 10-en az Antant nyomasara a ket fel beket kotott, junius 19-en a harcok kiujultak, az eszt hadsereg pedig junius 23-an visszafoglalta C?sist, majd folytatta el?retoreset Riga iranyaba. Julius 3-an az eszt csapatok mar Riga el?tereben tartozkodtak, amikor ? ismet az Antant nyomasara ? egy ujabb fegyverszunetet sikerult tet? ala hozni. Ennek ertelmeben Ulmanis ismet kormanyt alakithatott, a Baltische Landeswehrt pedig a lett kormany fennhatosaga ala rendeltek, amely a Voros Hadsereg elleni harcokban vetette be.

Az eszt hadsereg sikerei miatt, illetve a tobbi fronton elszenvedett veresegek hatasara a szovjet kormany mar 1919 aprilisatol megkezdte egy bekeszerz?des iranyaba valo puhatolozast. 1919. aprilis 25-en a Magyarorszagi Tanacskoztarsasag vezet?i felajanlottak, hogy kozvetitenek egy bekeszerz?des letrehozasaert a szovjetek es az eszt kormany kozt, de az esztek ezt Walter Cowan admiralis nyomasara elutasitottak (aki kilatasba helyezte a brit tamogatas beszunteteset Esztorszag szamara, a magyar kommunistak ajanlatanak elfogadasa eseten). 1919. junius 5-en a szovjet kormany hivatalosan felszamolta az Eszt Munkaskozosseget, majd augusztus 31-en formalisan is beketargyalasok kezdesere tett javaslatot. Az eszt fel pozitiv valaszat kovet?en a targyalasok szeptember 16-an kezd?dtek meg. A targyalasok azonban ideiglenesen megakadtak, mikor Jugyenyics csapatai oktoberben offenzivat inditottak Szentpetervar elfoglalasaert, ebben a hadm?veletben pedig az esztek is reszt vettek. A Voros Hadsereg egysegei azonban visszavertek a tamadast, majd ellentamadasba lendulve, novemberben ismet ostrom ala vettek Narvat. A kozel egy honapig tarto csata azonban az eszt hadsereg gy?zelmevel ert veget.

November 19-en Jaan Tonisson eszt miniszterelnok ujrainditotta a beketargyalasokat Tartuban. A fegyverszunet megkotesere azonban mar csak a bekeszerz?des megkotese utan, 1920 . februar 3-an kerult sor. A februar 2-an megkotott bekeszerz?des jobbara a frontvonalak menten huzta meg a ket orszag hatarat, strategiai okokbol Esztorszagnak hagyva nehany telepulest a Narva folyotol keletre (ezeket kes?bb, 1945 -ben, a szovjetek visszacsatoltak Esztorszagtol az Orosz SZSZK-hoz). A Szovjetunio ugyanakkor elismerte Esztorszag fuggetlenseget.

Kulfoldi segitseg az eszt hadsereg szamara [ szerkesztes ]

A haboru soran fontos szerepet jatszott a kulfoldr?l (els?sorban az Egyesult Kiralysagbol es Finnorszagbol) erkez? anyagi es reszben katonai segitseg az eszt hadsereg szamara. A brit hadiflotta 1918 decembereben erkezett meg a Balti-tenger tersegebe, es amellett, hogy rendszeres fegyverutanpotlassal latta el az eszt csapatokat, a brit hadihajok id?nkent tuzersegi tamogatast is nyujtottak (peldaul a Narvaert vivott harcokban), valamint meggatoltak a szovjet Balti Flotta felvonulasat az eszt partok ellen. A brit hadiflotta maradt a haboru soran vegig az eszt hadsereg els? szamu tamogatoja.

Jelent?s tamogatas erkezett Finnorszag reszer?l is, mely 1918 decembereben 5000 puskat es 20 agyut bocsatott az eszt hadsereg rendelkezesere. Emellett egy 3500 f?s onkentes zaszloalj is reszt vett a fuggetlensegi haboru harcaiban, 1919 aprilisaig 150 finn katona esett el a fronton.

1919 marciusaban egy 178 f?s sved onkentes zaszloalj erkezett Esztorszagba Carl Axel Mothander parancsnoksaga alatt, majd aprilisban egy 200 f?s dan onkentes alakulat Richard Gustav Borgelin parancsnoksaga alatt. A dan onkentesek reszvetele a konfliktusban 1919 szeptembereben ert veget, ez alatt az id? alatt 19 f? vesztette eletet, f?kent a Pszkov kornyeken vivott harcokban.

Forrasok [ szerkesztes ]

Irodalom [ szerkesztes ]

  • Olavi Arens: The Estonian Maapaev during 1917, in: Stanley V. Vardys, Romuald Misiunas (eds.): The Baltic States in Peace and War 1917?1945. Pennsylvania, London: Pennsylvania State University Press 1978, 19?30. oldal
  • Eesti ajalugu V. Parisorjuse kaotamisest Vabadussojani. Kirjutanud Andres Andresen, Ea Jansen, Toomas Karjaharm, Mart Laar, Mati Laur, Lea Leppik, Aadu Must, Tiit Rosenberg, Tonu Tannberg, Sulev Vahtre. Tegevtoimetajad Toomas Karjaharm ja Tiit Rosenberg. Peatoimetaja Sulev Vahtre. Tartu: Ilmamaa 2010. 503 oldal
  • Eesti Vabadussoda 1918-1920 . 2 kotet. Tallinn: Vabadussoja Ajaloo Komitee 1937?1939. 557. + 567. oldal
  • Cornelius Hasselblatt: Van IJstijd tot Skype. Korte geschiedenis van Estland . Met redactionele medewerking van Marianne Vogel. Antwerpen ? Apeldoorn: Garant 2012. 255 oldal
  • Eduard Laaman: Eesti vabadussoja poliitiline ajalugu. Tallinn: Kindralstabi VI osakond 1925. 183 S.; Neudruck: Tallinn: Monokkel 1991; 2007.
  • Eduard Laaman: Eesti iseseisvuse sund. Tartu: Loodus 1936. 784 S.; Neudrucke: Stockholm: Vaba Eesti 1964. 752. oldal; Tallinn: Faatum 1990?1997. 880. oldal
  • Georg von Rauch: Geschichte der baltischen Staaten. Stuttgart: Kohlhammer 1970; Neuauflagen: dtv 1977, 1990.
  • Toivo U. Raun: Estonia and the Estonians. Updated second edition. Stanford: Hoover Institution Press 2001. 366. oldal
  • August Traksmaa: Luhike Vabadussoja ajalugu. Tallinn: 1939; Neudruck: Tallinn: Olion 1992. 270. oldal
  • Henn-Juri Uibopuu: Die Entwicklung des Freistaates Estland, in: Boris Meissner (Hg.): Die baltischen Nationen Estland ? Lettland ? Litauen. Koln: Markus Verlag 1990, 52?61. oldal
  • Evald Uustalu: Die Staatsgrundung Estlands. ? Von den baltischen Provinzen zu den baltischen Staaten [I.], 1917?1918. Hrsg. von Jurgen v. Hehn et alii. Marburg: Herder-Institut 1971, 275?292. oldal
  • Seppo Zetterberg: Juri Vilmsin kuolema. Viron varapaaministerin teloitus Helsingissa 13.4.1918. Helsinki: Otava 1997. 352. oldal