Ez a szocikk Ersekvadkertr?l szol. Hasonlo cimmel lasd meg: Soltvadkert .

Ersekvadkert
Ersekvadkert cimere
Kozigazgatas
Orszag	Magyarorszag
Regio	Eszak-Magyarorszag
Varmegye	Nograd
Jaras	Balassagyarmati
Jogallas	kozseg
Polgarmester	Dr. ?szi Attila Csaba (fuggetlen) [1]
Iranyitoszam	2659
Korzethivoszam	35
Nepesseg
Teljes nepesseg	3415 f? (2023. jan. 1.) [2]
Neps?r?seg	62,63 f?/km²
Foldrajzi adatok
Terulet	55,37 km²
Foldrajzi nagytaj	Eszak-magyarorszagi-kozephegyseg [3]
Foldrajzi kozeptaj	Eszak-magyarorszagi-medencek [3]
Foldrajzi kistaj	Nogradi-medence [3]
Id?zona	CET , UTC+1
Elhelyezkedese
e. sz. 47° 59′ 48″ , k. h. 19° 11′ 56″ 47.9966 , 19.199 47.996600°N 19.199000°E Koordinatak : e. sz. 47° 59′ 48″ , k. h. 19° 11′ 56″ 47.9966 , 19.199 47.996600°N 19.199000°E
Ersekvadkert Pozicio Nograd varmegye terkepen
Ersekvadkert weboldala
A Wikimedia Commons tartalmaz Ersekvadkert temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Ersekvadkert , vagy 1906 el?tti neven Vadkert ( szlovakul: Vadkert ^[4] ) kozseg Nograd varmegyeben , a Balassagyarmati jarasban .

Nograd varmegye legnagyobb, varosi rang nelkuli telepulese. Lakossagszamaval a 6. legnepesebb telepules a varmegyeben, ezzel a megye egyik varosat ( Retsagot ) is megel?zi.

Fekvese [ szerkesztes ]

A Nyugat-Nograd tersegeben fekszik, a Nogradi-medenceben , a Borzsony hegyseg labanal, Retsag es Balassagyarmat kozott.

Megkozelitese [ szerkesztes ]

Csak kozuton erhet? el, legfontosabb megkozelitesi utvonala a 22-es f?ut , mely a kozpontjan is athalad. Szatokon at Romhannyal a 2117-es , Patakkal a 2203-as ut koti ossze. Hatarszelet eszakkeleten erinti meg a csesztvei 21 127-es szamu mellekut is.

Tortenete [ szerkesztes ]

A megkulonboztet? szerep? Ersek el?tag a helyseg egykori birtokosara, az esztergomi ersekre utal. Ersekvadkert (azel?tt csak Vadkert ) a varmegye legregibb helysegeinek egyike.

Mar joval a tatarjaras el?tt fennallt. Nograd s egyben az orszag legregibb helysegeinek egyike. 1227 -ben az oklevelek az esztergomi ersek itteni vadaskertjet emlitik. Plebaniajanak letezese mar 1223-ban kimutathato. 1283 -ban az ersek udvarnokainak (udvari cseledjeinek) lakohelye. Az egesz kozepkorban az esztergomi ersek birtokaban talaljuk. Vamhely is volt. Akkor harom helysegb?l allt a mai Ersekvadkert.

Fels?-Vadkert a mai kozseg nyugati vegen fekudt. Amikor itt 1860 -ban a tagositas utan a foldek m?veles ala kerultek, szantas kozben megtalaltak a regi helyseg templomanak alapfalat, s?t egyes hazak alapfalaira is rabukkantak.

A Kozep-Vadkert a mostani kozseg helyet foglalta el.

Also-Vadkert a mai kozseg keleti kijaratanal fekudt es ennek helyen is rabukkantak regi lakohazak nyomaira. Mar a 16. szazad kozepen a torok hodoltsaghoz tartozott.

1710 . januarjaban a csaszari had szallta meg a helyseget. 1710.januar 22-en vivtak meg a kurucok es csaszariak a Vadkert-Romhanyi csatat, melyet kuruc reszr?l II. Rakoczi Ferenc vezetett. A csata jelent?s resze a Vadkert hataraban lev? Sir-pataknal zajlott. Ez a csata eldontetlen maradt, de a csaszari vesztesegek jelent?sebbek voltak.

1722 -ben 32 magyar es 9 tot haztartast tartottak nyilvan. ^{[ forras? ]}

1733 -ban mez?varosi rangot kap, ezzel egyutt evi negy szabad vasar tartasat. A torok hodoltsag megsz?ntet?l 1848 -ig az esztergomi ersek foldesuri hatosaga ala tartozott. A kozsegben ket uri lak ?rzi a mult emlekeit, amit a Sookyak epitettek.

Az 1848?49-es szabadsagharcban is jelent?s hadmozdulat szintere volt a mez?varos. 1849. januar 6-an Gorgey Artur tabornok a fel-dunai hadsereggel erre huzodott vissza Vacrol a banyavarosok fele. Utocsapatokat januar 11-en a csaszariak Ersekvadkertnel beertek, es kisebb utkozetre is sor kerult. Ezt kovet?en julius 17-en es 18-an itt allomasozott Gorgey hada. Maga a tabornok a parokian volt elszallasolva, melyet ma emlektabla is hirdet.

1866-ban sok tucatnyi aldozatot szed? kolerajarvany zajlott a telepulesen. Osszehasonlitaskepp: ebben az evben 237-en haltak meg, mig a kornyez? evekben kb. 100-100 halalesetet jegyeztek fel.

1906-tol Ersekvadkert a telepules neve. A lakosok hitelszovetkezetet tartottak fenn es ket g?zmalom is m?kodott, amelynek nyoman a mostani malomipar fejl?dott ki.

A I. vilaghaboruban a telepulesr?l olasz frontra is kerultek. A II. vilaghaboruban a besorozott katonak az orosz fronton harcoltak ( Don-kanyar ). Sokan meghaltak vagy hadifogolytaborokba kerultek. Az elesettek emleket ma a kozseg kozpontjaban (H?sok tere) felallitott I. es II. vilaghaborus emlekm? ?rzi. A telepules hataraban lev? Janosi pusztan - melyb?l ma mar csak a temet? es egy magtar all - repul?ter volt. Ezt a nemetek es az oroszok egyarant hasznaltak. A II. vilaghaboru utan a pusztat felszamoltak.

1956-ban Forradalmi Tanacs alakult. A kommunista diktatura alatt tobben a recski tabort is megjartak. Kulakoknak kialtottak ki a foldm?veleshez ert? parasztgazdakat.

A telepules lakoinak dont? tobbsege romai katolikus vallasu. Az Esztergemi Ersekseg egyik fellegvarakent tartottak nyilvan. Ma a Vaci Egyhazmegyehez tartozik.

A romai katolikus plebania 1223 -ban mar fennallt, a mostani templom azonban csak 1743 -ban epult. ^{[ forras? ]} A kozseghez tobb puszta ? igy Szentl?rinc-puszta , Hajduarok , Kaposztas es Mogyorospuszta ? is tartozott. Ebben az id?ben a varmegye egyik legnagyobb terjedes? es lelekszamu telepulese. A 19. szazad vegen a telepules lakossaga (jobbagyok, cseledek) az urberesi tagositas soran jutott foldhoz. Egyre tobben foglalkoznak iparosi, kereskedelmi tevekenyseggel. A vilaghaboruk nagy pusztitast vegeztek a kozsegben. A ket vilaghaboru kozott tobb csalad elvandorolt innen illetve elhagyta az orszagot.

Ma a telepulesen el?k nagy resze az iparban dolgozik, legnagyobb reszuk az epit?iparban. A varmegye egyik legnagyobb mez?gazdasagi termel?szovetkezete Ersekvadkerten volt es van.

A malomipar, fafeldolgozas mar 19. szazadtol jelen van a telepulesen. A 20. szazad kozepe ota a szerszamgepgyartas is tradicionalisnak mondhato.

Kozelete [ szerkesztes ]

Polgarmesterei [ szerkesztes ]

• 1990?1994: Nogradi Laszlo (fuggetlen) ^[5]
• 1994?1998: Nogradi Laszlo ( MDF - KDNP - FKgP - Fidesz ) ^[6]
• 1998?2002: Nogradi Laszlo ( Fidesz - FKgP - KDNP - MDNP - MKDSZ ) ^[7]
• 2002?2006: Nogradi Laszlo (fuggetlen) ^[8]
• 2006?2010: Dr. Kovacsne Nagy Maria (fuggetlen) ^[9]
• 2010?2014: Dr. Kovacsne Nagy Maria ( Fidesz ? KDNP ) ^[10]
• 2014?2019: Dr. Kovacsne Nagy Maria ( Fidesz ? KDNP ) ^[11]
• 2019?2024: Dr. ?szi Attila Csaba (fuggetlen) ^[1]
• 2024? :

Nepesseg [ szerkesztes ]

A telepules nepessegenek valtozasa:

2001 -ben a telepules lakossaganak 98%-a magyar , 2%-a cigany nemzetiseg?nek vallotta magat. ^[12]

A 2011-es nepszamlalas soran a lakosok 88,4%-a magyarnak, 5% ciganynak, 0,3% szlovaknak mondta magat (11,6% nem nyilatkozott; a kett?s identitasok miatt a vegosszeg nagyobb lehet 100%-nal). A vallasi megoszlas a kovetkez? volt: romai katolikus 74,3%, reformatus 1,5%, evangelikus 1,2%, felekezeten kivuli 3,7% (17,6% nem nyilatkozott). ^[13]

2022-ben a lakossag 94,1%-a vallotta magat magyarnak, 7,3% ciganynak, 0,3% nemetnek, 0,2% romannak, 0,1-0,1% lengyelnek, gorognek, szlovaknak, ukrannak es ormenynek, 2,9% egyeb, nem hazai nemzetiseg?nek (5,7% nem nyilatkozott; a kett?s identitasok miatt a vegosszeg nagyobb lehet 100%-nal). Vallasuk szerint 58,8% volt romai katolikus, 1,6% reformatus, 1,1% evangelikus, 0,4% gorog katolikus, 0,1% ortodox, 1,2% egyeb kereszteny, 0,7% egyeb katolikus, 6,5% felekezeten kivuli (29,5% nem valaszolt). ^[14]

Neves szemelyek [ szerkesztes ]

• Itt hunyt el 1848. aprilis 7-en Laky Janos teologiai doktor, romai katolikus plebanos es alesperes.
• Itt hunyt el 1904-ben Farkas Mihaly esztergomi tiszteletbeli kanonok, szentszeki ulnok.
• Itt szuletett 1899-ben Hesz kes?bb Hetenyi Rezs? politikus, kulturaszervez?.
• Itt szuletett 1924-ben Boda Janos (1924-1998) orvos, geografus, akir?l hegyet neveztek el az Antarktiszon .
• Itt szolgalt plebanoskent az 1920-as evek veget?l halalaig, es itt is hunyt el 1948-ban Mateffy Viktor papai prelatus, orszaggy?lesi kepvisel?.

Nevezetessegei [ szerkesztes ]

• Romai katolikus templom (1734, barokk)
• Romai katolikus plebania (1743, kes? barokk)
• Dragffy-kuria (1790 koruli, kes? barokk)
• Helytorteneti emlekhaz (19. szazadi)
• Kalvariakapolna (1904)
• Viztorony (teglaepulet)
• Zsido temet?
• Termeszetvedelmi terulet (gyurgyalag)

Kultura [ szerkesztes ]

• Falunapi goncf?z? verseny,
• Termeny megaldo kormenet (kozel 100 helyi nepviseletbe oltozott reszvetelevel),
• Nemzetkozi Akusztikus Gitarfesztival,
• Karacsonyi koncert a romai katolikus templomban

Nepviselet [ szerkesztes ]

16-fele nepviselet alakult ki Nogradban, s a legszinpompasabb az ersekvadkerti es a rimoci paloc viselet.

Turizmus [ szerkesztes ]

Ersekvadkert tagja a Sugarkankalin Turisztikai Egyesuletnek , melynek celja terseg turizmusanak fejlesztese, es termeszeti ertekeinek bemutatasa. A kozseg a Paloc ut egyik allomasa is.

Sportelete [ szerkesztes ]

Az Ersekvadkerti SE [ szerkesztes ]

A helyi sportegyesulet 1947-ben alakult meg. 1979-ig Ersekvadkerti MEDOSZ Sportegyesulet, 1998-ig Kozos Kozsegi Sportegyesulet neven szerepelt, azota Ersekvadkerti Sportegyesuletkent jatszik a Nograd megyei els?-, illetve masodosztalyu labdarugo-bajnoksagokban. Az egyesulet legjobb eredmenye a 2003?2004-es szezonban szerzett megyei els?osztalyu ezusterem.

Legi foto galeria [ szerkesztes ]

• 
  Ersekvadkert, legi foto
• 
  Ersekvadkert latkepe a leveg?b?l
• 
  Ersekvadkert katolikus templom, legi felvetel
• 
  Ersekvadkert Agromera Kft. madartavlatbol

Gasztronomia [ szerkesztes ]

Hires etele a nagygonc.

Forrasok [ szerkesztes ]

• Szomszed Andras: ?Szepen szanto vadkertiek” 1994. (Ersek)Vadkert tortenete az urberi tagositas befejezeseig,
• Lukacs Andras: Amit lattam Ersekvadkerten (Adatok, kepek, dokumentumok, emlekek az Ersekvadkerti Egyhazkozseg multjabol es jeleneb?l I.),
• Lukacs Andras: Akikkel talalkoztam Ersekvadkerten (Adatok, kepek, dokumentumok, emlekek az Ersekvadkerti Egyhazkozseg multjabol es jeleneb?l II.),
• Pagyor Laszlone Vitez Maria: Az Ersekvadkerti Fajdalmas Sz?z Maria kalvaria-kapolna 100 eves torteneter?l (1868?) 1904?2004
• Szederjesi Cecilia - Tyekvicska Arpad 2006: Senkifoldjen. Adatok, forrasok, dokumentumok a Nograd megyei zsidosag holocaustjarol. Nograd Megyei Zsido kozossegek adattara. Balassagyarmat-Salgotarjan.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Ersekvadkert Onkormanyzatanak hivatalos honlapja
• Ersekvadkerti SE
• Ersekvadkert az Ipoly-menti Palocok Honlapjan
• Ersekvadkerti Multidez? Nephagyomany?rz? Egyesulet Archivalva 2011. julius 21-i datummal a Wayback Machine -ben