A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Az
1807
-t?l
1814
-ig tarto
agyunaszad-haboru
Dania?Norvegia
es a Brit Hadiflotta kozott zajlo tengeri haboru volt a
napoleoni haboruk
idejen. A haboru elnevezese onnan ered, hogy a danok kisebb meret?
agyunaszadokkal
vedekeztek a brit hajok ellen. Ezeket a hajokat eredetileg a sved
Fredrik Henrik af Chapman
tervezte.
Az agyunaszadok legnagyobb el?nye az volt, hogy az egesz orszag teruleten gyorsan es olcson meg tudtak epiteni ?ket. Iranyitasuk a csendes es sekely vizekben volt a legkonnyebb, az ellenseges hajoknak pedig kis celpontot jelentettek. Viszont rendkivul sebezhet?ek voltak, akar egyetlen talalat is eleg volt elsullyesztesukhoz. Viharos id?ben egyaltalan nem lehetett hasznalni ?ket, a nagyobb hadihajok ellen pedig tul gyengek voltak. Ketfele valtozatban osszesen tobb mint 200 darabot gyartottak: a barkaszer? agyunaszad legenysege 76 f? volt, orran es tatjan pedig egy 18 vagy 24 font tomeg? golyot kilov?
agyu
volt. A kisebb, uszalyhoz hasonlo agyunaszad legenysege 24 f? volt, agyujahoz pedig 24 fontos golyokat hasznaltak.
Bar az agyunaszadokat 1807-ig nem vetettek be, a danok es britek kozotti konfliktus az
1801
-es
koppenhagai csataval
kezd?dott, amikor
Horatio Nelson
hajoraja Parker admiralis parancsnoksaga alatt megtamadta a dan f?varost, miel?tt az orszag elhetett volna semlegessegevel. A napoleoni haboruk kezdeten Dania?Norvegia kijelentette, hogy semleges marad, de az orszagot er? tamadasokra fegyveres valaszt fog adni, flottajat pedig a dan?norveg vizeken folyo kereskedelem vedelmere hasznalja. Az
1807
-es
masodik koppenhagai csataban
a britek a dan hadiflotta nagy reszet elfogtak, ezert a kormanyzat agyunaszadok epitese mellett dontott.
A haboru els? harom eveben az agyunaszadok tobb teherhajot is elfogtak es ketarbocos vitorlasokat is legy?ztek, de a nagyobb
fregattokkal
es
sorhajokkal
nem tudtak felvenni a harcot. A haroru egesz ideje alatt a britek uraltak a dan vizeket, es amint az id? hajozasra alkalmassa valt, az
Øresundon
es a
Nagy-Bælten
?k kisertek at a kereskedelmi hajokaravanokat.
1808
.
marcius 22-en
az utolso dan sorhajo, a
Prins Christian Frederik
is elpusztult a
Zealand Point-i csataban
.
1811
.
februar 27-en
dan agyunaszadok mintegy ezer f?s legenyseggel megprobaltak visszafoglalni
Anholt
szigetet, de a sulyos vesztesegek miatt
Jyllandra
vonultak vissza. A dan es brit hadihajok kozotti utolso nagy csata
1812
.
julius 12-en
volt, amikor a
lyngøri csataban
a dan
Najaden
fregatt elsullyedt.
Barkaszer? agyunaszad
A brit HMS Turbulent elfogasa 1808. junius 9-en
A haborunak az
1814
.
januar 15-en
megkotott
kieli beke
vetett veget. Dania?Norvegianak
Helgoland
szigetet at kellett adnia a briteknek,
Norvegia
pedig
Svedorszaghoz
kerult.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
