A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
William Lawrence Bragg
Sir (
Adelaide
,
Ausztralia
,
1890
.
marcius 31.
?
Ipswich
,
Suffolk
,
Anglia
,
1971
.
julius 1.
)
ausztral
szuletes?
Nobel-dijas
angol
fizikus, rontgenkrisztallografus.
Az
Adelaide-i Egyetemen
tanult matematikat es fizikat, ahol apja, Sir
William Henry Bragg
professzor volt.
1909
-ben Angliaba koltoztek, ahol a
cambridge
-i
Trinity College
-ben folytatta tanulmanyait. A cambridge-i
Cavendish Laboratoriumban
(Cavendish Laboratory)
kezdte kutatomunkajat. A
National Physical Laboratory
igazgatoja, majd 15 evig a cambridge-i Cavendish Laboratorium professzora, 1919-t?l 1937-ig a
Manchesteri Egyetemen
(Victoria University of Manchester)
a fizika
Langworthy-professzora
, majd
1954
-t?l halalaig a
Royal Institution
igazgatoja volt.
Kutatasi teruletei
[
szerkesztes
]
Miutan
Max von Laue
felfedezte a
rontgensugarak
kristalyokon valo elhajlasat, apjaval egyutt a kristalyok szerkezetet deritettek fel rontgensugarak segitsegevel, megalapitottak a rontgenkrisztallografiat. Vizsgalataikhoz rontgenspektrometert szerkesztettek, mellyel a rontgensugarak hullamhosszat mertek meg. Kidolgozta a matematikai modelleket, megfogalmazta a rontgensugarak hullamhosszara es a kristalysikok tavolsagara vonatkozo
Bragg-torvenyt
.
- 1915
-ben apjaval kozosen
fizikai Nobel-dijat
kapott, a rontgenkrisztallografiai kutatasaik eredmenyeert. A Nobel-dijak torteneteben ez az egyetlen eset, amikor apa es fia egyutt reszesult a dijban. A Nobel-dijasok kozul 2014-ig legfiatalabbkent ? nyerte el a dijat
- 1941
-ben
lovagga
utottek
- szamos tudomanyos tarsasag dijazottja es tiszteletbeli tagja volt