|
Altalanos
|
Nev,
vegyjel
,
rendszam
|
polonium, Po, 84
|
Latin megnevezes
|
polonium
|
Elemi sorozat
|
felfemek
|
Csoport
,
periodus
,
mez?
|
16
,
6
,
p
|
Megjelenes
|
ezustos
|
Atomtomeg
|
(209)
g/mol
|
Elektronszerkezet
|
[
Xe
] 4f
14
5d
10
6s² 6p
4
|
Elektronok
hejankent
|
2, 8, 18, 32, 18, 6
|
Fizikai tulajdonsagok
|
Halmazallapot
|
szilard
|
S?r?seg
(szobah?m.)
|
(alfa) 9,196 g/cm³
|
S?r?seg
(szobah?m.)
|
(beta) 9,398 g/cm³
|
Olvadaspont
|
527
K
(254 °
C
, 489 °
F
)
|
Forraspont
|
1235
K
(962 °
C
, 1764 °
F
)
|
Olvadash?
|
ca. 13
kJ/mol
|
Parolgash?
|
102,91
kJ/mol
|
Molaris
h?kapacitas
|
(25 °C) 26,4 J/(mol·K)
|
G?znyomas
P
/Pa
|
1
|
10
|
100
|
1 k
|
10 k
|
100 k
|
T
/K
|
|
|
|
(846)
|
1003
|
1236
|
|
Atomi tulajdonsagok
|
Kristalyszerkezet
|
monoklin
|
Oxidacios szam
|
4
, 2
(
amfoter
oxid)
|
Elektronegativitas
|
2,0 (
Pauling-skala
)
|
Ionizacios energia
|
1.: 812,1
kJ/mol
|
Atomsugar
|
190
pm
|
Atomsugar
(szamitott)
|
135
pm
|
Egyebek
|
Magnesseg
|
nem magneses
|
Elektromos ellenallas
|
(0 °C) (α) 0,40 μΩ·m
|
H?merseklet-vezetesi tenyez?
|
(300 K) ? 20
W/(m·K)
|
H?tagulasi egyutthato
|
(25 °C) 23,5 μm/(m·K)
|
CAS-szam
|
7440-08-6
|
Fontosabb izotopok
|
|
Hivatkozasok
|
A
polonium
kemiai elem
.
Rendszama
84, vegyjele
Po
. Ritka es nagyon er?sen
radioaktiv
anyag. Nem egyertelm?, hogy
felfem
vagy fem. Kemiai tulajdonsagaiban hasonlit a
tellurra
es a
bizmutra
.
Uranercekben
,
izotopjai
alakjaban fordul el?, stabil izotopja nincs. Rendkivul mergez? (250 000-szer mergez?bb a
hidrogen-cianidnal
), mar
mikrogrammnyi
mennyiseg szallitasa is nagyon veszelyes es specialis felszerelest igenyel.
A korabban ?radium F”-nek is nevezett poloniumot
Marie Skłodowska-Curie
es ferje,
Pierre Curie
fedezte fel
1898
-ban, miutan az
uranszurokercet
vizsgalva egy tisztan kemiai modszerekkel kivonhato, addig ismeretlen, er?sen radioaktiv anyagra bukkantak.
Az uj elem javaslatukra kapta a polonium nevet Marie hazaja,
Lengyelorszag
lengyel never?l
(Polska)
, hogy ezzel arra emlekeztessek a vilagot, hogy az
Oroszorszag
,
Poroszorszag
es az
Osztrak?Magyar Monarchia
kozt felosztott lengyel nep meg mindig nem szabad. (Ezzel a polonium lett az els? kemiai elem, amely egy vitatott politikai ugyr?l kapta a nevet.)
A felfedezeskor a Curie-hazaspar az uranszurokerc radioaktivitasat vizsgalta. Miutan kivontak bel?le az
urant
es a
toriumot
, az erc meg mindig radioaktivabb maradt, mint a kivont uran es torium egyutt. Ezert kezdtek el az ercben tovabbi radioaktiv anyagokat keresni. Igy nehany evre ra a
radiumot
is sikerult izolalniuk.
A polonium izotopjainak rendkivul rovid
felezesi ideje
miatt a termeszetben nagyon ritka. Az uranerc egy
tonnaja
atlagban 100 mikrogrammnyi poloniumot tartalmaz (tehat 10
10
reszb?l egyet). Termeszetes el?fordulasi gyakorisaga 0,2%-a a radiumenak. Poloniumot talaltak az olyan dohany fustjeben is, amely foszfatm?tragyakkal kezelt novenyekr?l szarmazott.
El?allitasa (n,
) reakcioval
[
szerkesztes
]
1934
-ben egy kiserlet kimutatta, hogy ha a termeszetes
209
Bi
-t
neutronokkal
bombazzuk,
beta-bomlassal
210
Po izotoppa alakul. Ezzel az eljarassal, amely az
atomreaktorokban
kepz?d? neutronnyalabokat hasznalja fel, milligrammnyi poloniummennyisegeket allitanak el?. Evente csak mintegy 100 grammnyi keszul igy, ezert a polonium rendkivul ritka marad.
El?allitasa (p,n) es (p,2n) reakciokkal
[
szerkesztes
]
A tudosok rajottek arra is, hogy ha a bizmutot
ciklotronban
protonokkal
bombazzak, a polonium hosszabb elet? izotopjai allithatok el?. Protongazdag izotopok
platina
szenatommagokkal
valo besugarzasa utjan is el?allithatok.
A poloniumnak
25 ismert izotopja
van, valamennyi radioaktiv.
Atomtomeguk
194-218
atomi tomegegyseg
. A leggyakoribb a
210
Po.
A
209
Po (
felezesi ideje
103 ev) es a
208
Po (felezesi ideje 2,9 ev) bizmut vagy
olom
ciklotronos alfa, proton, vagy deuterium besugarzasaval allithato el?.
A polonium-210
alfa-reszecske
kibocsato, amelynek felezesi ideje 138,376 nap. Egyetlen milligramm
210
Po ugyanannyi alfa-reszecsket bocsat ki, mint 5 gramm
radium
. Nehany
curie
210
Po (1 curie = 37
gigabecquerel
) kek ragyogast bocsat ki, amit a kornyez? leveg? gerjedese okoz. Egyetlen gramm
210
Po 140
watt
teljesitmenyt
produkal.
Mivel nagy mennyiseg? alfa-reszecsket bocsat ki, amelyek s?r? kozegben leadjak az energiajukat, a
210
Po-et hasznaltak
mesterseges bolygok
termoelektromos elemei
konny? h?forrasakent is. Felhasznaltak a
Lunohod-program
mindket holdjarojanak bels? h?forrasakent is, hogy melegen tartsa a bels? alkatreszeket a
Hold
ejszakaja soran.
Ezt az izotopot hasznaltak
Alekszandr Litvinyenko
korabbi
KGB
-kem megmergezesehez, valoszin?leg
2006
.
november 1-jen
. (Harom het mulva meghalt.)
A
210
Po altalaban csak alfa-reszecsket kibocsatva bomlik le. Minden szazezredik esetben a bomlas
gamma-sugarat
is kibocsat es ez megneheziti az izotop azonositasat, mert ez a gyakorisag tul alacsony
gamma-spektroszkopos
vizsgalathoz.
Biologiai hatasa es toxicitasa
[
szerkesztes
]
A polonium meglehet?sen veszelyes anyag, amely a szervezet szamara szuksegtelen. A polonium 250 000-szer mergez?bb anyag, mint a
Hidrogen-cianid
(a
median halalos adag
a Polonium 210-es izotopjabol kevesebb, mint 1 mikrogramm egy atlagos feln?tt szamara, mig hidrogen-cianidbol 250 milligramm rendelkezik ugyanekkora toxicitassal).
[1]
Leginkabb az intenziv
radioaktiv sugarzasa
jelenti a legf?bb veszelyet (ezen belul is az
Alfa-sugarzas
), amely bonyolultta teszi a biztonsagos kezeleset. Mar nehany mikrogrammos mennyisegben is szels?segesen veszelyes a polonium 210-es izotopja, amely kulonleges felszerelest igenyel (peldaul a negativ nyomassal rendelkez? alfa
keszty?sbox
, felszerelve nagy hatekonysagu sz?r?betetekkel), pontos monitorozasra es szigoru biztonsagi ovintezkedesekre van szukseg a mergezes elkerulese erdekeben. A poloniumbol kiszabadulo alfa-reszecskek konnyeden roncsoljak a test szoveteit lenyeles, belegzes, vagy b?ron keresztul torten? felszivodas eseten, habar azok nem lyukasztjak at az
epidermiszt
es ennelfogva nem jelentenek veszelyt azon reszecskek, amelyek a testen kivul maradnak. Kemiailag ellenallo keszty?k viselese eseten az els?dleges ovintezkedes lenyege is az, hogy megel?zzek, illetve elkeruljek a kozvetlenul a b?ron keresztul torten?
diffuziojat
a poloniumnak. A polonium szallitasat s?ritett
saletromsavban
kivitelezik, amely konnyeden szetmarja a nem megfelel? anyagokbol keszult ved?eszkozoket, peldaul a latexb?l keszult keszty?ket.
[2]
Bizonyos kutatasok szerint leteznek olyan mikrobak, amelyek
metilaljak
a poloniumot
metilkobalamin
segitsegevel.
[3]
[4]
Ez hasonlo modon tortenhet, mint a
higany
,
szelen
es
tellur
eseteben, melyet el? szervezetek metilalnak
femorganikus
osszetev?kke.
A polonium 210-es izotopjabol a
median halalos adag
4,5
Sv
sugarzasnak felel meg.
[5]
Felfedezesenek emlekezete
[
szerkesztes
]
A polonium felfedezesenek 100. evfordulojan a
Lengyel Tudomanyos Akademia
Aleksander Kwasniewski
lengyel allamelnok elnokletevel nemzetkozi konferenciat tartott. A konferencia azzal kezd?dott, hogy 15
Nobel-dijas
tudos fat ultetett el az Akademia
botanikus kertjeben
.
[1]
- ↑
Safety data for hydrogen cyanide
.
Physical & Theoretical Chemistry Lab, Oxford University
. [2002. februar 11-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2018. marcius 6.)
- ↑
Bagnall
, pp. 202?6
- ↑
(2001. majus 25.) ?Formation and emission of volatile polonium compound by microbial activity and polonium methylation with methylcobalamin”.
Environ Sci Technol
35
(15), 2956?2960. o.
DOI
:
10.1021/es001730
.
- ↑
(2002. majus 25.) ?Biologically induced Po emission from fresh water”.
J Environ Radioact
63
(2), 187?197. o.
DOI
:
10.1016/S0265-931X(02)00028-0
.
PMID 12363270
.
- ↑
Health Impacts from Acute Radiation Exposure
.
Pacific Northwest National Laboratory
. (Hozzaferes: 2009. majus 5.)
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
- a magyar Wikipedia poloniumot tartalmazo vegyuleteinek listaja
kuls? keres?vel